Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-22 / 47. szám
1903. november 22. ncs. ma- s Felhívásunk szól a magyar nemzethez; mindazokhoz, akiknek a magyar nyelv drága kincs jjjáltó szó ez a pusztában, de ezt a pusztát m gyár nép lakja, mely szavunkat megfogja érteni nem hagyja biztató viszhang nélkül. __ Dr. Jókai Mór. Al apitó -tag lehet az, aki legalább 200 koro- nát befizet a szövetség czéljaira. Rendes tagok : irodalmi és közművelődési egyletek évi 40 korona; irodalommal hivatásosan foglalkozó magánosok évi 6 korona tagsági dij mellett. Pártoló tag lehet bárki, ha az évi négy koro naiagsági dij lefizetésére kötelezi magát. A tagok illetékül díjtalanul kapják meg a szövetség kiadmányait és pedig évenkint 5—6 kötet, 6—6 ives, elsőrangú magyar iró tollából származó müvet. Az első sorozat első kötete : Jókai Mórnak, a szövetség számára most készülő Bona cimü történelmi regénye lesz. A többi műre nézve Eudrödy Sándor, Ambrus Zoltán, báró Doczy Lajos, Rákosi Viktor, Gárdonyi Géza és még számos kiváló Írónk ajánlotta fel közreműködését a szövetségnek. A jelentkezések Szundy Károly szövetségi titkárhoz (Budapest, Luther-utcza 1/A. fldsz. 1.) küldendők, a pénzküldemények pedig Földes Imre szöv. pénztárnokhoz (Leszámítoló és Pénzváltóbank Budapest, Dorottya-utcza 6. szám) in ézendők. Bármely csekélység legyen is az adomány, a legnagyobb köszönettel és szeretettel lesz fogadva !.. Az adományokat, amennyiben romlásnak ki nem tett tárgyak (ruhanemüek, kézimunkák, ter- mesztmények stb.) lehetőleg mielőbb; — el nem tartható dolgokat (élő és levágott baromfi, vadak, húsféle stb.) pedig f. évi deczember hó 12 én özv. Sass Istvánné nrnőhöz Szekszárd, (Bezerédj átcza) kérjük eljuttatni. HLszük, hogy kérő szavunk meghallgatásra talál s a jótékonyság oltárára mindenki meghozza a tői telhető legszebb áldozatot. Szekszárd, 1903. november hó 19-én. Kiváló tisztelettel Az Egyesült Szekszárd Tolna- A szekszárdi r. k. ovodát és gyermekmenhelyet fenntartó megyei Nőegylet nevében egyesület nevében özv. Sass Istvánné, Döry Pálné, elnök. elnök. TOLNA VÁRMEGYE. 3. HÍREK. Jótékony karácsonyi vásár. Az ovoda-egyesület és a nóegylei a jótékony célra rendezendő karácsonyi vásár érdekében a következő felhívást bocsátotta ki a közönséghez: A közelgő tél hideg szele bontogatja már fagyos virágait . . . Elérkezett az ideje, hogy a humanitás szolgálatában álló egyesületek megkezdjék működésűket . . . A mostoha sors és a dermesztő hideg üldözöttjei dideregve, fázva, éhezve várják a segítséget és a védelmet, melyet a társadalom nyújthat. Számos szegényeink kétségbeejtő helyzetének enyhítése indította a vezetésünk alatt levő egyesületeket arra, hogy a karácsonyi ünnepek alkalmából f. évi deczember hó /3-án jótékony vásárt rendezzenek s annak jövedelmét megosztva — nemes céljaikra fordítsák. Hogy pedig ezt elérhessük, bizalommal keressük fel mindazokat, kiknek módjukban van anyagi és erkölcsi támogatásukkal segítségünkre jönni!... — Erzsébet-napja. Múlt csütörtökön volt boldogult Erzsébet királynénk nevenapja, mely nppon az ország összes iskoláiban ünnepet ültek. Szekszárdon az iskolai ünnepélyt megelőzőleg a belvárosi r. k. templomban isten tisztelet volt, melyet Szabó Géza főgimnáziumi hittanár végzett a boldogult királyné lelkiüdveért. * — Héjjus Éva a királynál. Nem ugyan személyesen, hanem remekül megfestett képmásában került Héjjus Éva őcsényi fiatal menyecske a király elé. Csók István a nyáron festett >Tiltott gyümölcs« czim alatt egy kedves kis képet, melyen Héjjus Éva éppen a szentegyházból hazajövet beoson a szobába s a tulipános ládán levő kosárból kecses mozdulattal kiesen egy szép piros almát s azt ingerlőén hamiskás mosolylyal készül megizlelni. Ez a bájos kép, melyet a művész a mostani téli képtárlaton mutatott be, megtetszett az O Felsége a király részére vásárló bizottságnak is és megvette a magyar király számára s a budapesti királyi várpalotában lesz elhelyezve. Örvendünk Csóknak ezen ujabbi nagy sikerén és örvendünk azon is, hogy Sárközünk magyar népe az ő festői díszes öltözetében bevonult a magyar király palotájába. — Eljegyzés. Dr. Zipser Jakab szekszárdi állami főgimnáziumi tanár eljegyezte Kellner Paula kisasszonyt, Dr, Kellner Zsigmond orvos leányát Tatáról. — Halálozások. Spányi Antalt, vármegyénk nyugalmazott várkapitányát súlyos csapás érte nejének elhunytával. A boldogultban Spányi Lajos újpesti gyógyszerész édes anyját gyászolja. A köz- tiszteletben álló, nemesszivü úrnő haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: »Spányi Antal, mint a megboldogult férje, Piroska és Lajos mint gyermekei, úgy a maguk valamint az jösszes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik Spányi Antalné szül. M i h e k Emmának a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után folyó évi november hó 14-én délután 3 órakor életének 65 -ik, boldog házasságának 49-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei a Csengeri-utcza 2. sz. házból f. évi november hó 16-án délután 3 órakor fognak az újpesti sirkertben a rom. kath. vallás szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 17-én, kedden d. e. 10 órakor az újpesti plébánia templomban fog a mindenhatónak bemutattatni. Újpest, 1903. november hó 14-én. Áldás és béke poraira!« — Dr. Thuránszky Lajosné szül. Jasek Anna úrnőt mély csapás érte; napa özv. Thuráuyszky Józsefné, szül. Huber Anna életének 68-ik évében Esztergomban e hó 10-én meghalt. — Szilvek Ferencz szekszárdi jóhirnevü iparos_81 éves korában elhunyt Szekszárdon. A boldogultat nején és gyermekén, dr. Szilvek Ferencz pécsi theologiai tanáron és hírneves irón kívül, kiterjedt rokonság gyászolja. — A „Sárközi keresztelő“ Szekszárdon. Csók István hírneves festőművészünk képét, a »Sárközi keresztelő«-t, mely a fővárosi múlt évi téli képkiállitás egyik kiváló festménye volt, s mslyet a kormány megvásárolt, Wosinsky Mór muzeumigazgató közbenjárása folytán a közoktatásügyi miniszter vármegyénk múzeumának ajándékozta. A nagybecsű festmény múzeumunk egyik díszét fogja képezni s helyi érdekű vonatkozásánál fogva is bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni. — Öngyilkosság. Jagicza István leperdi uradalmi intéző 30 éves fia, mint részvéttel értesülünk, folyó hó 13-án életuntságból agyonlőtte magat. — Lelkész választás. A tolnanémedi ev. ref. egyház a Borsos István eltávozásával megüresedett lelkészi állást e hó 17-én töltötte be. A gyűlésen az egyházmegye képviseletében világi részről Dr. Kiss Ernő vett részt. A hívek egyhangú választása Kozma László kazzoki lelkészre esett, ki állását a jövő hó elején foglalja el. politikában, illetőleg a gondjaira bízott népek bol- dogitásában. Mintaképül szolgálhat élete minden magyar nő előtt. Mint fényes meteor ragyog királynői szereplése hazánk egén. És mivel sötét éjszaka ült akkor hazánk egén, annál ragyogóbbnak látszik jaályája. Nehéz idők voltak ezek úgy a Habsburg dinasztiára, mint hazánkra. A Habsburg dinasztia válságos helyzetben volt, hazánk egén is sürü, nehéz felhők ültek. E nehéz időkben királyunk vállaira súlyos, uralkodói gondok nehezedtek, mert egyrészről a magyar nemzet és királya között nem volt meg a kellő összhang, másrészről mert a külpolitikai viszouyok ziláltsága miatt kitört osztrákolasz íranczia, majd a schleswigholsteini háborúk megrendítették a Habsburgok trónját. Királyunknak e nehéz időben odaadó hitvestársra, őszinte tanácsadóra, vigasztalóra volt szüksége. Ebbéli várakozásának fényesen megfelelt Erzsébet, aki átlátva a helyzet komoly voltát és hazánk iránt táplált jóindulatától és szeretetétől áthatva kezébe vette a kibékülés ügyét a magyar nemzet és királya között. Érintkezése Deákkal, Andrássyval egyengette a kiegyezés ösvényét. Közbenjárását sTker koronázta, fáradozása meghozta a kívánt eredményt, amidőn a nemzet Erzsébet közbenjárására fátyolt borítva a múltra, kiegyezett királyával, aki 1867. junius 8-án fejére tette Szent István koronáját. Ha egyéb érdemei nem volnának is Erzsébetnek nemzetünkkel szemben, e tényállás maga is elegendő, hogy emléke örökre fenmaradjon ha zánk történetében s hogy iránta való hálánkat örök időkre ápoljuk szivünkben. De boldogult királynénk a kiegyezés után is megmaradt jóakarónknak, uemtőnknek. Gondoljunk arra, mily előszeretettel tanulta a magyar nyelvet és irodalmat Fáik Miksától, a magyar történetet Horváth Mihálytól, ki több társával együtt az ő közbenjárására térhetett vissza keserű számkivetéséből drága hazánk földjére. Fenkölt gondolkozása, szivjósága, a magyarok iránti jóindulata átment immár a köztudatba. Mily fényt dérit gondolkodására az a körülmény, hogy a nemzet koronázási ajándékát a szabadságharc rokkantainak, özvegyeinek és árváinak ajánlotta fel. Élénk emlékezetünkben fog maradni örökre az a szerepe, amelyet 1876. Deák Ferencz és 1900. Andrássy gr. halála alkalmával vitt, amidőn személyesen felkereste e nagy hazafiak ravatalát és könnyes szemekkel buzgó imát menesztett a Teremtőhöz e nagyjaink lelki üdvéért. Azok a koszorúk, amelyeket hálájának, tiszteletének tolmácsolásául nagyjaink lábaihoz helyezett, sohasem fognak elhervadui és buzdítani fogják a késői nemzedékeket is, hogy kegyelettel őrizzék az igazi honfiak emlékét. Ennél nagyobb kitüntetés még nem ért el eddig magyar hazafiakat. De boldogult Erzébet királynő nemcsak királynői tisztében emelt magának halhatatlan emléket a magyar nemzet szivében. Nemcsak mint királynő kötelezett fle bennünket hálára; nemcsak m;nt királynő áll oly eszményi piedesztálon; a társadalomban, a közjó érdekében kifejtett tevékenységéért is tündöklő csillagként ragyog eiőttünk. Gondoljunk arra a buzgó tevékenységére, amelyet mint a Vörös kereszt egyesület védőasz- szonya kifejtett: kórházakat emelt és nem átallotta azoknak gyakori megtekintését.'*11yenkor mindig volt vigasztaló szava a betegekhez, a szenvedőkhöz, kiknek fájdalmára enyhítő balzsamként hatottak a királynő jóságos szavai, leereszkedő nyájassága, kifogyhatatlan szivjósága. Nem csoda, hogy egész legendakor veszi körül dicső alakját. Ilyen áldásos és nemes életet élt boldogult Erzsébet királynénk, mig a gyilkos tőre ki nem oltotta azt. Azóta immár a boldogok honában lakozik, mi pedig hálával eltelve iránta siratjuk őt, elvesztett jóakarónkat, védőasszonyunkat, nemtőnket. Megrendítő volt az ő tragikus halála ; . . Összeszorul a szivünk, ha meggondoljuk, hogy oly dicső életnek oly tragikus halállal kellett kimúlnia. Ő, a ki életében soha senkinek sem vé.ett, a ki oly példás életet élt — ilyen kegyetlen halálnak esett áldozatul! Dicsőült Erzsébet! Emléked sziveinkbe van vésve, irántad tartozó hálának tudatában van az egész nemzet. Ezt jelképezik emlékfáid és szobraid, a melyeket hálánk és kegyeletünk zálogául létesítettünk. Légy szószólónk a Mindenhatónál 1 Eszközöld ki számunkra Istennek a segitségét, hogy a megpróbáltatásokon szerencsésen átesve, felvirágoztassuk drága hazánkat.
