Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-15 / 29. szám
6. TOLNAVARMEGYE. 1894. julius 15. — Tűz. Reizner Béla kónyii jegyző lakása a napokban ismeretlen okból kigyult s ennek következtében úgy ez az épület, valamint a szomszéd Gulyás György istállója, a padláson volt takarmánynyal együtt a lángok martalékává lón. A kár 2000 írt. Biztosítva volt összesen 7000 írtig. — Munkássztrájk. Béka pusztán több munkás, a nélkül, bogy valami alapos okát tudták volna adni, beszüntette a munkát. Ezeket a bérlő rögtön elbocsátotta, a többiek pedig a megjelent csendőrök rábeszélése folytán békésen ismét munkába állottak, a nélkül hogy valami zavargást előidéztek volna. — Elégett asszony. Saját vigyázatlanságának lett áldozata Leidenfroszt Jánosné, szálkai asszony, ki este égő gyertyával a padlásra ment ruhát teregetni. De nem volt elég óvatos a gyertyával, minek az lett a következménye, hogy a nádtető meggyűlt, az asszony pedig annyira megijedt, hogy nem találta meg a padlás nyitását s bizonyára ott ég, ha a tüzet idejekorán észre nem veszik, mire az égési sebekkel borított asszonyt nagy kínosan kimeotették ugyan a tüzhaláltól, — életét azonban mégsem menthették meg. A szerencsétlen asszonyt a szegzárdi Ferenc közkórházba szállították, a hol égési sebei következtében iszonyú kínok közt másnapra meghalt. — Névváltoztatás. Braunberger Gyula paksi illetőségű budapesti lakos vezetéknevét „Barnádra, — kiskorú Kohn Sámuel, József és Ede dunaföldvári illetőségű bajai lakosok vezetéknevüket „Kelemen„re változtatták belügyminiszteri engedélylyel. — Gorombáskodó villám. Báttaszéken a múlt szerdán szintén nagy vihar volt s a villám bele is ütött Leicinger Ferenc házába, de csak az órát s a bútorok vas részeit rongálta meg. A család tagjainak semmi bajuk sem lett. Leicingerné azonban azóta megsiketült az egyik fülére. — TetőtÜZ. Decsen Bárdos Pál s Szilágyi Mihály náddal fedett házateteje ismeretlen okból kigyult és leégett. A kár 300 frt. Biztosítva volt. — Veszedelmes mulató. Rudas Mihály, kónyii lakos a múlt héten ott tartott buem alkalmával a korcsmában mulatott s széles jó kedvében egy sörös poharat a falhoz akart vágni, de a pohár véletlenül a táncoló Szabó Jánosnét úgy találta halántékon, hogy az eszméletlenül összerogyott. Az orvos semmi reményt sem ad az életben maradáshoz. — Ellopott zsebórák. Krinovics Béla és Szalva János tamásii molnárlegények zsebjéből ismeretlen tolvaj a zsebóráikat és kisebb összegeket tartalmazó tárcáikat kilopta. A tettest eddig nem sikerült kipuhatolni. — Tolvaj kóbor cigányok. Petries Mihály, zólyomlipcsei csipkóstót kocsijáról Báttaszék s Furkó puszta közt kóbor cigányok vagy 60 frt értékű vásznat s csipkét leloptak. A cigányoknak a csendőrség nyomában van, de még eddig nem bírta kézrekeriteni. Oroszlán ozsonna. Az oroszlán bősz dühében ordítja: „Oh te csúnya néger fajtája ! Bogarakkal úgy tele van ő, Hogy nem emészt oroszlán bendő.“ Arszlánnő nem áll ki ennyi kint; fAd neki egy üveg „Zacherlint,“ S úgy befröcscsenti négert, hogy na!, S kész lett azónnal a jó ozsonna! IRODALOM. ZENE. — Előfizetési felhívás Bánfi Zsigmond dr. összegyűjtött műveire. Előszóval ellátta: Beöthy Zsolt. Az oly tragikus véget ért fiatal Írónak e könyvvel maradandó emléket kívánnak állítani az elhunyt barátai. Bánfi Zsigmond a magyar irodalomnak jeles munkása volt, ki több nagybecsű kritikai és aesthetikai tanulmányt és sok szépirodalmi dolgozatot irt, — ezenkívül pedig kitűnő műfordításokkal gazdagította irodalmunkat. E dolgozatok nagyobbára elszórtan jelentek meg a „Fővárosi Lapok“ és az akkori „Hon“ hasábjain, mely két lapnak Bánfi éveken át volt párisi levelezője. E tárcákon kívül becses tanulmányok jelentek meg szerzőtől a „Budapesti Szemlédben és az „Olcsó Könyvtáriban, mig a tanulmányok másik része külön füzetekben látott napvilágot. Kiváló figyelmet érdemelnek Bánfi műfordításai, melyeket Beöthy Zsolt mutatott be a Kisfaludy-társaságban. Ezen szétszórtan megjelent dolgozatokat gyűjtötték egy kötetbe össze az elhunytnak barátai, hogy egyrészről maradandó emléket állítsanak az oly korán elhunyt Írónak és hogy másrészről a befolyó jövedelemből díszes sirkövet emeljenek a gyulai temetőben, hol Bánfi Zsigmond örök álmát aluszsza. Beöthy Zsolt egyetemi tanár volt szives vállalkozni, hogy Bánfi összegyűjtött munkáit a nagy közöségnek bemutassa. Éppen ez okból fölöslegesnek tartjuk, hogy e mű további ajánlásával foglalkozzunk. A kötet még folyó évben az őszi könyvpiaczon fog Singer és Wolfner budapesti könyvkereskedők bi- zományában megjelenni, ízléses kiállításban, a szerző arczkópóvel. Előfizetési ára 2 frt. Az előfizetési pénzek legkésőbb ez év julius hó végéig Gyomai Zsigmond dr. ügyvédi irodájába (Budapesten, VI., An- drássy-ut 20. sz.) kérjük küldeni. Budapesten, 1894. junius hó 18-án. Az elhunyt barátai. — Gyász és ünnep. így jellemezhetjük mi azt a változást, mely a „Jókai11 czimü illustrált hetilap szerkesztésében beállott. Eddig ugyanis a „Jókai“ főszerkesztője Komócsy József volt, felelős szerkesztője Keleti O. Lajos. Az egész magyar irodalmat súlyosan érintő szerencsétlen baleset, mely Komócsyt elvitte az élők sorábál, gyászt hozott a „Jókai“-ra is. A gyász napjai egy verőfényes sugaraként jött a „Jókai“ szerkesztőségébe az a levél, a melyben Beksics Gusztávné, az országszerte ünnepelt kivaló írónő tudatta Komocsy örökének elfoglalását. A levél, melyet Keleti Ó. Lajoshoz intézett, igy hangzik: Tisztelt szerkesztő ur! Midőn most két éve „A közszellem ébredése“ czimü könyve férjem előszavával megjelent, azt hittem, egy komoly, férjem korában levő férfiúval ismerkedem meg, ha önt bemutatják. A „Jókai“ czimü lapba majdnem mindig írtam, mert az ön szerkesztése alatt jelent meg s tetszett nekem ez az életrevaló hetilap, melybe a jó irói gárda tagjai oly szívesek voltak olvasóközönségünknek egy-egy közleményt adni, s a mely lapnak iránya, bár tisztán szépirodalmi, mégis társadalmilag a nagy közönség elveit és szabad gondolkodását, sympathiáját tolmácsolta. Majd Komócsy József, feledhetlen költőnk és barátom vette át a lap főszerkesztését s ón még nagyobb örömmel dolgoztam, tudván azt, hogy oly ideális compániába kerülök, kik a szép czél iránti tekintetből dolgoznak csupán, tehetségük és szenvedélyüktől sarkalva, minden anyagi érdek nélkül. Égy kis tavasz volt ez a lap, lelkes irók és poéták megnyilatkozása. Szegény Komócsyt eltemettük, a főlantos itt hagyott minket s megmaradt a legnagyobb írónk nevére keresztelt lap, a „Jókai“, árván. Ekkor ismertem meg önt. Hiszen ön is fiatal. Ön is a tavasz korát éli, bár mindig azt következtettem irodalmi működéséből, hogy ön korra nézve egyforma — az örök ifjú lantja daczára is — ősz Komócsy Józseffel. így már értem, hogy a mai realistikus, prózai világban neki indult kiadni egy ilyen keveset jövedelmezhető szépirodalmi lapot. Arra kórt, vállaljam el én Komócsy József helyett a főszerkesztést! Jól van! Megteszem, garanczia nekem az a hely, melyet az én korán elhalt barátom elfoglalt. De most le is kellett lepleznem férfias nevemet. Le kell vetnem az apám felvett, kikölcsönzött Bogdánovics György nevét, s mint asszonynak kell magamra vállalnom azt a felelősséget, hogy az ón lelkes munkatársaimat, az ón irói gárdámat megvédjem, Oh! hiszen mi is harczolni akarunk. Védelemre is van szükségünk. Harczolni a közönség kegyéért Ha azt gondolja, használ az ügynek, ha az ón szerény nevemet, az én realistikus Bogdánovics György féle toliamat igénybe veheti, úgy legyen meggyőződve, mint eddig, úgy ezentúl is buzgón fogok dolgozgatni és mint egy szerető garde gyönyörködni a „Jókai„ ditzes gárdájában, s remélem. — a nagy közönség pártolásával ■— megérjük azt, miszerint, az ifjú „ Jókaiból“ egy öreg lap lesz, mely egykor jubilálni fog, (mint keresztapja Jókai Mór.) s kívánom önnek, hogy több szerkesztő korát élje túl. Budapest, 1894. julius 6. Beksics Gusztávné. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi julius hó 8 tói julius hó 15-ig. j Bajusz Margit, 1 hónapos, veleszületett gyengeség, -r- Takács Juli, 7 éves, vizbefult. — Szabó Erzsébet, 7 uapop, veleszületett gyengeség. IPAR. KERESKEDELEM. A pécsi kereskedelmi és iparkamara közleményei. Ipari munkások baleset elleni védelme. Tapasztalván, hogy az érdekelt iparosok a már életbe lépett „az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről“ szóló törvény s ezt végrehajtó rendelet határozmányai felől nagy részben tájékozatlanok, a törvény és rendelet főbb rendelkezéseit a következőkben közöljük : A munkaadó 100 frtig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fentartani, ami az alkalmazottak életének testi épségének és egészségének biztosítása érdekében szükséges, — nevezetesen : leesés, tárgyak lehullása ellen védő készüléket alkalmazni, beesés ellen a mélyedéseket bekeríteni, a tartályokat befedni hajtó és fogaskerekeket korláttal ellátni, körfűrészeken, gyalu, köszörülő stb. gépeken védő készüléket alkalmazni, hajtószíjak gondos kezeléséről gáz- és kőolaj lámpák biztos elhelyezéséről gondoskodni, tűzoltó készülékeket használható állapoiban tartani, a műhelyeket kellően szellőztetni, világítani az első segélynyújtásra szükséges köt- és gyógyszereket készletben .tartani stb. Az iparhatóság köteles a törvény életbeléptétől számítóit 4 hónap alatt, vagyis folyó évi julius 31-ig az öss/.es gyárakat, megvizsgálni s személyesen meggyőződni arról, hogy a védelmi intézkedések a törvénynek megfelelően foganatosítva lettek-e? Ezenkívül az „Igazolvány“-nyal ellátott kir. ipar- felügyelő óvenkint legalább egyszer a gyárakat váratlanul megvizsgálja, a gyárvizsgálatokról jegyzőkönyvet vesz fel, melyben kiterjeszkedik a termelési adatokra, a gyár berendezésére, munkabérre s különösen arra, hogy a baleset elleni biztosításról, betegsególyezésről szóló törvény s az ipartörvény határozmáuyai végre vannak e pontosan hajtva ? A munkaadó köteles 50 fit pénzbírság terhe alatt minden ipartelepén előfordult balesetet 48 óra alatt az iparfelügyelőnek (kereskedelemügyi minisztérium) bejelenteni, mely célra a bejelentési lapok az iparfelügyélőtől díjmentesen kaphatók. Azon munkaadó, ki a baleset elleni védelmi intézkedéseket nem foganatosítja, ha az ipartelepen előfordult baleset megsérüléssel jár, vagy ki az iparhatóság védelmi intézkedések megtételére irányuló rendeletét nem teljesiti, vagy annak ellenszegül : 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. KÖZGAZDASÁG. — Budapesti értéktőzsde. A „Belvárosi bank- és váltó-üzlet“ Hecht Samu — Budapest — jelentése : Az üzlettelensóg egyre tart és a tőzsdét csak nagyon gyéren látogatják a tagok. Ez a körül meny az irányzatra is gyakorol némi nyomást, mely főleg abban nyilvánul, hogy akadályozza az árfolyamok emelkedését. De másrészről gyöngülések is csak átmenetileg fordulnak elő. A nemzetközi értékek közül osztrák hitelrószvény keveset változott, de az osztrák magyar államvasuti részvényekben ólénkebb volt az üzlet, javult árfolyamok mellett. A helyi bankok közül magyar hitelbank kezdetben erősen gyengült, de aztán megjavult, noha az előbbi nívót nem tudta visszanyerni. Iparvállalatokban kellemes* üzlet, szilárdan tartott árakon. Rimamurányi és Alpesi részvények meglehetősen változatlanok:' A já- radék közül magyar aranyjáradókban egy kis visz- szaesés volt tapasztalható, melyet a lefolyt napokban a párisi vásárlások előidéztek. Valuták olcsóbbak. A prolongáló változatlan tételek mellett simán folyt le. A lefolyt hét nevezetesebb áringadozásai a következők.: Osztrák hittd : 349‘30—S5lT0ríg:'Magyár hitel : 437'75—-441-50-ig, —• Magyar jölzálógbank: 237:75-t-239-igi Magyar leszámitolóbank : á0O»'~ 262,25-ig. Riinuourányi: 254;—254’50-ig. Városi villamos : 236‘—238'25-ig. Aranyjáradék 121*'-^121‘75-ig.' Q- abona él a? a. 1c a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. j Búza őszre 6 88, 6 90. Tengeri 1894. jul.—aug, 5 09., 5 15. Zab őszre, 6 03.. 6 05. . ! SZERKESZTŐI POSTA. Mutamur. tíem közölhető. Csak tessék továbbra is' kísérleteket tenni e téren, talán üém marad el’ á 'Sikérl1 Tyroll katona. Igazi katona históriák,'1 ibeiyék inég él ném koptak, élvezetes álakban ' előadva számitjiátnak a közlésre, de a beküldött „éji manőver1“' üeiii talrthát‘árra igényt, hogy napvilágot láksón.1 ‘ .80S^g0|13 Spectator. Mikor szándékozik megtörni, hosszú- hall* gatását ? Már várjuk. „Dalolni róladV Csak itessék/Jíátrftq, de ne lapunk utján. , Kortes világ. Még korai'.'1 0
