Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-15 / 29. szám

6. TOLNAVARMEGYE. 1894. julius 15. — Tűz. Reizner Béla kónyii jegyző lakása a napokban ismeretlen okból kigyult s ennek követ­keztében úgy ez az épület, valamint a szomszéd Gulyás György istállója, a padláson volt takarmány­nyal együtt a lángok martalékává lón. A kár 2000 írt. Biztosítva volt összesen 7000 írtig. — Munkássztrájk. Béka pusztán több mun­kás, a nélkül, bogy valami alapos okát tudták volna adni, beszüntette a munkát. Ezeket a bérlő rögtön elbocsátotta, a többiek pedig a megjelent csendőrök rábeszélése folytán békésen ismét munkába állottak, a nélkül hogy valami zavargást előidéztek volna. — Elégett asszony. Saját vigyázatlanságának lett áldozata Leidenfroszt Jánosné, szálkai asszony, ki este égő gyertyával a padlásra ment ruhát tere­getni. De nem volt elég óvatos a gyertyával, mi­nek az lett a következménye, hogy a nádtető meg­gyűlt, az asszony pedig annyira megijedt, hogy nem találta meg a padlás nyitását s bizonyára ott ég, ha a tüzet idejekorán észre nem veszik, mire az égési sebekkel borított asszonyt nagy kínosan kimeotették ugyan a tüzhaláltól, — életét azonban mégsem menthették meg. A szerencsétlen asszonyt a szegzárdi Ferenc közkórházba szállították, a hol égési sebei következtében iszonyú kínok közt más­napra meghalt. — Névváltoztatás. Braunberger Gyula paksi illetőségű budapesti lakos vezetéknevét „Barnádra, — kiskorú Kohn Sámuel, József és Ede dunaföldvári illetőségű bajai lakosok vezetéknevüket „Kelemen„re változtatták belügyminiszteri engedélylyel. — Gorombáskodó villám. Báttaszéken a múlt szerdán szintén nagy vihar volt s a villám bele is ütött Leicinger Ferenc házába, de csak az órát s a bútorok vas részeit rongálta meg. A család tag­jainak semmi bajuk sem lett. Leicingerné azonban azóta megsiketült az egyik fülére. — TetőtÜZ. Decsen Bárdos Pál s Szilágyi Mihály náddal fedett házateteje ismeretlen okból kigyult és leégett. A kár 300 frt. Biztosítva volt. — Veszedelmes mulató. Rudas Mihály, kónyii lakos a múlt héten ott tartott buem alkalmával a korcsmában mulatott s széles jó kedvében egy sörös poharat a falhoz akart vágni, de a pohár véletlenül a táncoló Szabó Jánosnét úgy találta halántékon, hogy az eszméletlenül összerogyott. Az orvos semmi reményt sem ad az életben maradáshoz. — Ellopott zsebórák. Krinovics Béla és Szalva János tamásii molnárlegények zsebjéből ismeret­len tolvaj a zsebóráikat és kisebb összegeket tar­talmazó tárcáikat kilopta. A tettest eddig nem si­került kipuhatolni. — Tolvaj kóbor cigányok. Petries Mihály, zólyomlipcsei csipkóstót kocsijáról Báttaszék s Furkó puszta közt kóbor cigányok vagy 60 frt értékű vásznat s csipkét leloptak. A cigányoknak a csend­őrség nyomában van, de még eddig nem bírta kézrekeriteni. Oroszlán ozsonna. Az oroszlán bősz dühében ordítja: „Oh te csúnya néger fajtája ! Bogarakkal úgy tele van ő, Hogy nem emészt oroszlán bendő.“ Arszlánnő nem áll ki ennyi kint; fAd neki egy üveg „Zacherlint,“ S úgy befröcscsenti négert, hogy na!, S kész lett azónnal a jó ozsonna! IRODALOM. ZENE. — Előfizetési felhívás Bánfi Zsigmond dr. összegyűjtött műveire. Előszóval ellátta: Beöthy Zsolt. Az oly tragikus véget ért fiatal Írónak e könyvvel maradandó emléket kívánnak állítani az elhunyt barátai. Bánfi Zsigmond a magyar iroda­lomnak jeles munkása volt, ki több nagybecsű kri­tikai és aesthetikai tanulmányt és sok szépirodalmi dolgozatot irt, — ezenkívül pedig kitűnő műfordí­tásokkal gazdagította irodalmunkat. E dolgozatok nagyobbára elszórtan jelentek meg a „Fővárosi Lapok“ és az akkori „Hon“ hasábjain, mely két lapnak Bánfi éveken át volt párisi levelezője. E tárcákon kívül becses tanulmányok jelentek meg szerzőtől a „Budapesti Szemlédben és az „Olcsó Könyvtáriban, mig a tanulmányok másik része külön füzetekben látott napvilágot. Kiváló figyelmet érdemelnek Bánfi műfordításai, melyeket Beöthy Zsolt mutatott be a Kisfaludy-társaságban. Ezen szétszórtan megjelent dolgozatokat gyűjtötték egy kötetbe össze az elhunytnak barátai, hogy egyrész­ről maradandó emléket állítsanak az oly korán el­hunyt Írónak és hogy másrészről a befolyó jövede­lemből díszes sirkövet emeljenek a gyulai temető­ben, hol Bánfi Zsigmond örök álmát aluszsza. Beöthy Zsolt egyetemi tanár volt szives vállalkozni, hogy Bánfi összegyűjtött munkáit a nagy közöség­nek bemutassa. Éppen ez okból fölöslegesnek tart­juk, hogy e mű további ajánlásával foglalkozzunk. A kötet még folyó évben az őszi könyvpiaczon fog Singer és Wolfner budapesti könyvkereskedők bi- zományában megjelenni, ízléses kiállításban, a szerző arczkópóvel. Előfizetési ára 2 frt. Az előfizetési pén­zek legkésőbb ez év julius hó végéig Gyomai Zsig­mond dr. ügyvédi irodájába (Budapesten, VI., An- drássy-ut 20. sz.) kérjük küldeni. Budapesten, 1894. junius hó 18-án. Az elhunyt barátai. — Gyász és ünnep. így jellemezhetjük mi azt a változást, mely a „Jókai11 czimü illustrált hetilap szerkesztésében beállott. Eddig ugyanis a „Jókai“ főszerkesztője Komócsy József volt, felelős szerkesztője Keleti O. Lajos. Az egész magyar iro­dalmat súlyosan érintő szerencsétlen baleset, mely Komócsyt elvitte az élők sorábál, gyászt hozott a „Jókai“-ra is. A gyász napjai egy verőfényes sugara­ként jött a „Jókai“ szerkesztőségébe az a levél, a melyben Beksics Gusztávné, az országszerte ünne­pelt kivaló írónő tudatta Komocsy örökének elfog­lalását. A levél, melyet Keleti Ó. Lajoshoz intézett, igy hangzik: Tisztelt szerkesztő ur! Midőn most két éve „A közszellem ébredése“ czimü könyve férjem előszavával megjelent, azt hittem, egy komoly, férjem korában levő férfiúval ismerkedem meg, ha önt bemutatják. A „Jókai“ czimü lapba majdnem min­dig írtam, mert az ön szerkesztése alatt jelent meg s tetszett nekem ez az életrevaló hetilap, melybe a jó irói gárda tagjai oly szívesek voltak olvasókö­zönségünknek egy-egy közleményt adni, s a mely lapnak iránya, bár tisztán szépirodalmi, mégis tár­sadalmilag a nagy közönség elveit és szabad gon­dolkodását, sympathiáját tolmácsolta. Majd Komócsy József, feledhetlen költőnk és barátom vette át a lap főszerkesztését s ón még nagyobb örömmel dolgoztam, tudván azt, hogy oly ideális compániába kerülök, kik a szép czél iránti tekintetből dolgoznak csupán, tehetségük és szenvedélyüktől sarkalva, min­den anyagi érdek nélkül. Égy kis tavasz volt ez a lap, lelkes irók és poéták megnyilatkozása. Szegény Komócsyt eltemettük, a főlantos itt hagyott minket s megmaradt a legnagyobb írónk nevére keresztelt lap, a „Jókai“, árván. Ekkor ismertem meg önt. Hiszen ön is fiatal. Ön is a tavasz korát éli, bár mindig azt következtettem irodalmi működéséből, hogy ön korra nézve egyforma — az örök ifjú lantja daczára is — ősz Komócsy Józseffel. így már értem, hogy a mai realistikus, prózai világban neki indult kiadni egy ilyen keveset jövedelmezhető szépirodalmi lapot. Arra kórt, vállaljam el én Komócsy József helyett a főszerkesztést! Jól van! Megteszem, garanczia nekem az a hely, melyet az én korán elhalt barátom elfoglalt. De most le is kellett lepleznem férfias nevemet. Le kell vetnem az apám felvett, kikölcsönzött Bogdánovics György nevét, s mint asszonynak kell magamra vállalnom azt a felelősséget, hogy az ón lelkes munkatársai­mat, az ón irói gárdámat megvédjem, Oh! hiszen mi is harczolni akarunk. Védelemre is van szüksé­günk. Harczolni a közönség kegyéért Ha azt gon­dolja, használ az ügynek, ha az ón szerény neve­met, az én realistikus Bogdánovics György féle toliamat igénybe veheti, úgy legyen meggyőződve, mint eddig, úgy ezentúl is buzgón fogok dolgozgat­ni és mint egy szerető garde gyönyörködni a „Jókai„ ditzes gárdájában, s remélem. — a nagy közönség pártolásával ■— megérjük azt, miszerint, az ifjú „ Jókaiból“ egy öreg lap lesz, mely egykor jubilál­ni fog, (mint keresztapja Jókai Mór.) s kívánom önnek, hogy több szerkesztő korát élje túl. Buda­pest, 1894. julius 6. Beksics Gusztávné. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi julius hó 8 tói julius hó 15-ig. j Bajusz Margit, 1 hónapos, veleszületett gyengeség, -r- Takács Juli, 7 éves, vizbefult. — Szabó Erzsébet, 7 uapop, veleszületett gyengeség. IPAR. KERESKEDELEM. A pécsi kereskedelmi és iparkamara közleményei. Ipari munkások baleset elleni védelme. Ta­pasztalván, hogy az érdekelt iparosok a már életbe lépett „az ipari és gyári alkalmazottak baleset el­leni védelméről“ szóló törvény s ezt végrehajtó ren­delet határozmányai felől nagy részben tájékozat­lanok, a törvény és rendelet főbb rendelkezéseit a következőkben közöljük : A munkaadó 100 frtig terjedhető pénzbünte­tés terhe alatt köteles ipartelepén mindazt létesí­teni és fentartani, ami az alkalmazottak életének testi épségének és egészségének biztosítása érde­kében szükséges, — nevezetesen : leesés, tárgyak lehullása ellen védő készüléket alkalmazni, beesés ellen a mélyedéseket bekeríteni, a tartályokat be­fedni hajtó és fogaskerekeket korláttal ellátni, kör­fűrészeken, gyalu, köszörülő stb. gépeken védő ké­szüléket alkalmazni, hajtószíjak gondos kezeléséről gáz- és kőolaj lámpák biztos elhelyezéséről gondos­kodni, tűzoltó készülékeket használható állapoiban tartani, a műhelyeket kellően szellőztetni, világítani az első segélynyújtásra szükséges köt- és gyógy­szereket készletben .tartani stb. Az iparhatóság köteles a törvény életbelépté­től számítóit 4 hónap alatt, vagyis folyó évi julius 31-ig az öss/.es gyárakat, megvizsgálni s személye­sen meggyőződni arról, hogy a védelmi intézkedé­sek a törvénynek megfelelően foganatosítva lettek-e? Ezenkívül az „Igazolvány“-nyal ellátott kir. ipar- felügyelő óvenkint legalább egyszer a gyárakat vá­ratlanul megvizsgálja, a gyárvizsgálatokról jegyző­könyvet vesz fel, melyben kiterjeszkedik a terme­lési adatokra, a gyár berendezésére, munkabérre s különösen arra, hogy a baleset elleni biztosításról, betegsególyezésről szóló törvény s az ipartörvény határozmáuyai végre vannak e pontosan hajtva ? A munkaadó köteles 50 fit pénzbírság terhe alatt minden ipartelepén előfordult balesetet 48 óra alatt az iparfelügyelőnek (kereskedelemügyi minisz­térium) bejelenteni, mely célra a bejelentési lapok az iparfelügyélőtől díjmentesen kaphatók. Azon munkaadó, ki a baleset elleni védelmi intézkedéseket nem foganatosítja, ha az ipartelepen előfordult baleset megsérüléssel jár, vagy ki az iparhatóság védelmi intézkedések megtételére irá­nyuló rendeletét nem teljesiti, vagy annak ellen­szegül : 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. KÖZGAZDASÁG. — Budapesti értéktőzsde. A „Belvárosi bank- és váltó-üzlet“ Hecht Samu — Budapest — jelen­tése : Az üzlettelensóg egyre tart és a tőzsdét csak nagyon gyéren látogatják a tagok. Ez a körül meny az irányzatra is gyakorol némi nyomást, mely főleg abban nyilvánul, hogy akadályozza az árfolyamok emelkedését. De másrészről gyöngülések is csak átmenetileg fordulnak elő. A nemzetközi értékek közül osztrák hitelrószvény keveset változott, de az osztrák magyar államvasuti részvényekben ólénkebb volt az üzlet, javult árfolyamok mellett. A helyi bankok közül magyar hitelbank kezdetben erősen gyengült, de aztán megjavult, noha az előbbi nívót nem tudta visszanyerni. Iparvállalatokban kellemes* üzlet, szilárdan tartott árakon. Rimamurányi és Al­pesi részvények meglehetősen változatlanok:' A já- radék közül magyar aranyjáradókban egy kis visz- szaesés volt tapasztalható, melyet a lefolyt napokban a párisi vásárlások előidéztek. Valuták olcsóbbak. A prolongáló változatlan tételek mellett simán folyt le. A lefolyt hét nevezetesebb áringadozásai a kö­vetkezők.: Osztrák hittd : 349‘30—S5lT0ríg:'Magyár hi­tel : 437'75—-441-50-ig, —• Magyar jölzálógbank: 237:75-t-239-igi Magyar leszámitolóbank : á0O»'~ 262,25-ig. Riinuourányi: 254;—254’50-ig. Városi villamos : 236‘—238'25-ig. Aranyjáradék 121*'-^­121‘75-ig.' Q- abona él a? a. 1c a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. j Búza őszre 6 88, 6 90. Tengeri 1894. jul.—aug, 5 09., 5 15. Zab őszre, 6 03.. 6 05. . ! SZERKESZTŐI POSTA. Mutamur. tíem közölhető. Csak tessék továbbra is' kí­sérleteket tenni e téren, talán üém marad el’ á 'Sikérl1 Tyroll katona. Igazi katona históriák,'1 ibeiyék inég él ném koptak, élvezetes álakban ' előadva számitjiátnak a közlésre, de a beküldött „éji manőver1“' üeiii talrthát‘árra igényt, hogy napvilágot láksón.1 ‘ .80S^g0|13 ­Spectator. Mikor szándékozik megtörni, hosszú- hall* gatását ? Már várjuk. „Dalolni róladV Csak itessék/Jíátrftq, de ne lapunk utján. , Kortes világ. Még korai'.'1 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom