Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-10 / 50. szám
2. TOLNAVÁRMEGYE. 1898. december 1Ö. pagandát csinálja az összes hazai sajtó teljes hat hót óta, ily nagy időbe kerül, a inig Magyarországon 400 előfizető össze- szedőzködik ! — Persze mert 200 frt horribilis ösz- szeg s mi szegények vagyunk ! Hagyják el uraim, sohse mentegessük magunkat. Mily jól eső mentő körülmény lenne az, ha csak — szegények volnánk ! De az eddigi előfizetőkről összeállított statisztika egészen mást igazol. A 400 előfizető közt 260 magán ember van, s ezek közt a íőrendüek 41, a főrangú nők 6, a főpapok 15 fővel vannak képviselve; túlsúlyban a vidéki pénzintézetek és kaszinók, és a kereskedők (54) vannak. Tehát éppen Magyarország eleje, a dúsgazdag arisztokrácia, az anyagi javakban duskálkodó főpapság nincs megnyugtató arányban képviselve ott, a hol a nemzet egyszerűbb elemei szegénységüknél fogva meg sem jelenhetnek, de a hol nekiek kellene a magyar géniusz oltárára egy kis áldozatot hozni és legalább illendőségből reprezentálni. 200 forint beismerjük tekintélyes ösz- szeg, de mi ez annak, a ki egy nem fényesnek ígérkező blattra is többet tehet fel, a ki kéteshirü ballerinák, lófuttatások, éjszakai dőzsölésekre kétezer annyit is elkölt- het évente ? Más itt a baj, fájdalom egészen más, az, hogy az előljárni hivatott főrendi világ tekintélyes részénél, — tisztelettel hajiunk meg a kivételek előtt, — még mindég hiányzik a nemzeti eszmék és alkotások iránti valódi érzék és teiKeseuos. —^'mágnásaink jó része idegenszerü nevelésével, világpolgárias felfogásával valódi kaszt a magyar nemzeti társadalomban. Hogy lehessen ezektől a fejlődő magyar művészet és irodalom hathatós támogatását remélni, mily szánakozó mosolylyal jutalmazhatják azok a jeles fóurak, a kik német színházat taitanak f< nn, mágnás kollegáikat, a kik nemcsak szóval és pénzzel, de tettleg is munkálnak a nemzeti művelődés előbbre vitelén. Bizony Magyarország olvasó közönsége még mindig a lelkes közép osztály, az élet gondjaitól nyomott tisztviselő elem, az ügyvédek, orvosok, a szegény falusi plébánosok, a falusi ref. pap, tanító, gazdatiszt, kereskedő, tanultabb iparos. Itt a példa. Her- czegh Ferenc „Gyurkovics lányok“ c. könyvéből a 7-ik ezret árulják, megvette az itt felsorolt elem a maga megkuporgatott szerény egy forintjával és Jókai halhatatlan műveinek talán nem is lesz 1000 előfizetője, mert a ki tehetné, az arisztokrata elem jó része és a főpapság nem veszi meg. Keserű, elszomorító statisztika ez, de vigasztalódjunk, a 40 ezer forint tiszteletdíj hazafiasabb mágnásaink, a jóleső kivételt képező 15 főpap, a tehetősebb polgárság áldozatkészségéből immár együtt van s lám a Szent István napi lófuttatásra sem áldozhatunk többet, pedig ott egy — ló fut, itt pedig csak egy ötven éves irói pályát dicsőséggel megfutott Jókairól van szó. Hanem azért magyar géniusz mégse sírj, ne búslakodj! A magyar nemzeti eszmék és alkotások iránti fogékonyság soha sem volt még oly nagy itt e földön, mikép ma. Nézd az az egyszerű polgári elem, a pénzintézetek, olvasókörök a maguk megkuporgatott filléreikkel kipótolják azt, a mit a duskálkodók elmulasztanak. Repos lelkünk az örömtől s jól eső büszkeség tölt el a mikor a fillérek harcát látjuk a nagy vagyonnal. így vívott Dávid Góliáthtal és ó lett a győztes. Szivünk meleg érzetével üdvözlünk, te „e.'-vgf'nvíí jf.'ioíiT.órAviii KuöíÁno, te még egyszo- rübb kereskedelmi kaszinó, szegzárdi takarékpénztár, hogy nagy áldozatodat meghoztad a nagynak, a dicsőnek 1 Megyénk községei, városai, tehetősebb polgárai előre, buzduljatok, lelkesedjetek, áldozatok, mert bizon mondjuk nem az a szűkkeblű elem tartja meg, élteti, teszi nagygyá ezt a drága magyar.hazát, a mely nem csak lelkesedésével, de anyagi áldozatával is adós maradt a magyar szellemi élet legnagyobb alakjának, hanem ti s az a hatalmas őserő a mely a magyar polgári elem szivében szítja a lelkesedés az igazi hazafiság szent tüzét! POLITIKAI HÍREK. — Az egyházpolitikai törvényjavaslatok. Gróf Osáky miniszter kijelentette a képviselőház közoktatási bizottsága előtt, hogy a kormány óhajtása az, hogy az egyházpolitikai törvényjavaslatok közül a kötelező polgári házasságra vonatkozót vegye először tárgyalás a 1 á a képviselőház. EnDek folytán a ház igazságügyi bizottsága is előreláthatólag a polgári házassági törvényjavaslattal fogja megkezdeni a szóban- forgó előterjesztések tárgyalását. A képviselőházban február hóra várható a polgári házasságról szóló törvényjavaslat fölötti vitának megkezdése. — Uj főrendek kinevezése. A kormány legközelebb élni fog azon jogával, hogy úgy a folyó, mint jövő évben 5—5 főrendiházi tagot nevezzen ki ólethossziglanra. A kinevezések első sorozata még e hó folyamára, második pedig januárra várható — A képviselőház karácsonyi szünete. A költségvetési törvény s az azzal kapcsolatos indem- nitás törvény megállapítása után a képviselőház a karácsonyi ünnepek előtt még csak egy pár kisebb törvényjavaslatot fog tárgyalás alá venni. E közé tartoznak az ujoncozásra, a budapest-esztergomi vasút kiépítésére, a csendőrsógi tiszti létszám kiegészítésére s a népfölkelők jelentkezési kötelezettségére vonatkozó előterjesztések. A ház legkésőbb e hó 20-án megkezdi a karáesonyi szünetet. — A közigazgatási bíráskodási törvényjavaslat előkészítő tárgyalására kiküldött huszonöt tagú külön-bizottság tagjait hétfőn tartandó ülésben választja meg a képviselőhöz. A törvényjavaslat előadójának T i b á d Antal vau kiszemelve, aki tudvalevőleg elénk részt vett a törvénytervezet kidolgozásában is. ~. A vajul?»ne-Ybvivítizes. A karácsonyi szünetek alatt a kormány lépéseket fog tenni a valutarendezés további előmozdítására s az ezzel összefüggésben levő bankkérdés szabályozására. A törvényhozásnak erre vonatkozó tárgyalásai azonban Cí^ak jövő tavaszra várhatók. — Törvény a táplálószerek hamisítása el len. Hivatalos nyomozások kideritették, hogy a forgalomba hozott tápláló szerek bizonyos kategóriáinál 20—25 százalék meg van hamisítva. Ez a nagy mértékben űzött hamisítás nemcsak közegészség- ügyi szempontból káros, de a jogosulatlan verseny által sérti a reális és szolid üzlet érdekeit is. A földmivelési miniszter ez ügyben megfelelő tanulmányokat folytat s azok alapján törvényjavaslatot fog a láplálószer-hamisitás elleni rendszabályok tárgyában a képviselőhöz elé terjeszteni. Ferke) Ott kinn szól a fülemüle Nem hallgat rá egyikünk se Kettecskén. Te meg én. (Sokkal szebben szól az ajkunk Mikor igy egymásra hajiunk Kettecskén. Te meg én.) Erzsi) Ég a gyertya, pedig drága Ne égessük hát hiába Kettecskén. Te meg én. (Megleszüuk mi a sötétbe A sötétbe, csendessségbe Kettecskén. Te meg én.) Ferke) Piros, tüzes a mi vérünk, De azért csak összeférünk Kettecskén. Te meg én. (Hogyha nappal összeveszünk Este majd csak megbókülünk Kettecskén. Te meg én.) 10. szám. BJaháné. Mária) Akácfa hullatja levelét, A rét is elveszti színét (Télre hajlik már a világ Meghal el hervad a virág.) Nem tudom, mi bajom én nekem, Mért ver, mért dobog a szivem. (Tán ki akar szabadulni Csendesebb temetőt lelni.) Hervadás regéi. — Költemények. Irta: VESZELEI KÁROLY. Budapest, Dobrowszky és Frauke bizománya. 1894. Ára 1 írt. — E lapok olvasói előtt nem ismeretlen Vészeld Károly neve, vagy ha igen, akkor Vesszei Károlyé bizonyára nem az, mert a szép tehetségű poéta ezalatt a név alatt irt lapunkba. Most kaptuk tőle megjelent kötetét, a mely csak igazolta eddigi véleményünket, azt t. i. hogy Veszdei Károlyban szép költői véna lakozik. A „Hervadás regéi“ figyelemre méltó tehetség munkája. Egy mély érzésű, szelíd busongó lélek szólal meg a költeraénykötetben. A sors fájdalmat, szenvedést, kínzó betegséget mért e szelíd ; lelkű poétára, csendesen elborong, költészete olyan, mint az őszi alkonyat; de nem átkozódik, sokat nem is panaszkodik, kibékül sorsával. Dalai egyszerűek, de valamennyiben szivünkhöz férkőző közvetlenség nyilvánul, kiórzik igaz fájdalma, a mely felkölti részvétünket, rokonszenvünket, úgy, hogy elolvasás után mély benyomással lelkűnkben tesszük le a 116 lapból álló kötetet. Különösen megható vonásokban nyilvánul nála az a forró szeretet, a 1 mellyel a költő szüleihez ragaszkodik. Veszelei szive inkább szeretetve, mint szerelemre van teremtve, érzi maga is, a mikor igy dalol: Mért ültessek kertembe rózsát, Ha napja lenni nem tudok ? Hogy elfonnyadjon oldalamnál Elhervasszák a bus napok ? Édes anyja iránti rajongás tölti el tehát egész lelkét. Azok a legszebb költeményei, a melyeket a fiúi szeretet és hála diktál. Nem megkapó-e a „Nehéz órában“ cimii vers. Életéért aggódó anyját már vigasztalni sem meri : Oh mert ha arcod felderül És lelked már fölengedett, A napsugár a jég közül Kicsalja forró könnyedet. .. Egy helyen azt Írja, hogy mióta él, megszületett, azóta mindég szenved s igy folytatja : S e kint, e szenvedéseket mind Örökül hagyta rám apám, De emlékét azért csak áldom És soha meg nem átkozára. Élvezze csendben, háboritlan Az örök, boldog perceket, Megérdemli, hisz ő is épen Ily ártatlanul szenvedett! Lehetetlen megindulás nélkül olvasni e sorokat ! Általában minden versében van eszme, tartalom, valami megkapó, látszik, hogy Íróját belső szükség készteti az Írásra. Kár, hogy gondolatait nem mindég sikerül szabatos formába Önteni. Ha tanácsunkat eleve kikéri, javasoltuk volna, hogy több költeményt ne vegyen fel gyűjteményébe. Hanem azért gyengébb versei sem zavarják meg az összhangot. Veszelei úgy tesz, mint a poetikus lelkű
