Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-21 / 34. szám

1892. augusztus 21.

_____________________

— Vincellérek zárvizsgája. A szegzárdi állami amerikai szőlőtelepen márc. 20-tól aug. 15-ig tartott vincellérképzó tanfolyam zárvizsgája augusztus 14-én délután tartatott meg a telep helyiségében. Szeg- zárdról és a megye különböző községeiből 11 polgárember jelentkezett e tanfolyamra, a melynek célja érteim s, törekvő vincelléreket képezni, a kiket uradalmak vagy kisebb birtokosok is teljes bizalommal alkalmazhassanak vincellérekül. Az oktatás elméleti és gyakorlati volt. Ezen idő alatt állandóan a telepen voltak s havi 15 frt segélyben is részesültek. A vizsga csak elméleti volt, mert a gyakorlati részt egész idő alatt végezték. Jelenvoltak e vizsgán Szegzárdról és a vidékről is sokan, a többek között Zsigmond Ferenc h. elnök, Boda Vilmos, Kramolin Emil, Fejős Imre, Fördős Dezső felügyelő-bizottsági tagok. Orffy Lajos, Hayt Gábor, Gál Kálmán, Bodnár István, Varasdy Lajos, Ka- czenbach Vince, Zarubay Ferenc, Bencsik Kálmán, Schneiderbauer József, Fejős Dezső, ifj. Fejős Imre, Dicenty Géza stb. stb., még sok érdeklődő szőlőbirtokos és szőlömives, a kik érdekkel hallgatták az egyszerű polgárok valóban értelmes feleleteit, kik között olyan németek is voltak, a kik idejövetelükkor alig tudtak valamit magyarul. Előmenetelükről N i t s István ur, a tanfolyam vezetője, bizonyítványt állított ki, melynek alapján nevezetteket bárkinek ajánlhatja. — A vincellérek a következők : Démann János, Heisler József, Dubovic István, Tischler András, Frei Mihály és Koller János Szegzárdról, Balaskó Gyula (D.-Borény), Rittmaun Márton (P.-Ódány), Szabó József (Hídja), Trick Ferenc (líőgyész), Novines Ede (Duzs). Ezek mindnyájan vincelléri oklevelet nyertek. — Tantárgyak voltak : 1. Szőlőmivelés. 2. Borászat. 3. Fillokszera elleni védekezés gyérítéssel. 4. Amerikai szőlőkultura. 5. Homoki szőlőkultura. 6. Peronospora ellen való védekezés.

— Táncestóly, A polgári olvasókör nyári helyiségében augusztus 14-én a késő éjfólutáni órákig tartó táncestóly volt.

— A „Tolnavármegyei kerületi betegsegélyzö- egylet“ folyó hó 28-án délelőtt 9 órakor tartja első közgyűlését Szegzárdon a városháza nagytermében.

— A nagyvendéglő építése most már meglehetős gyorsan halad, tető alatt is van; de októberre, a mikor már az üzlethelyiségekbe be kellene hurczolkodni, aligha készül el.

— A pécsi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy Vámosi Ernő dr. ügyvéd, Bonyhád szék- helylyel a kamara lajstromába folytatólag felvétetett.

— Búcsú Tolnán. Nagy-Boldog-Asszony napján a szokásos templomi búcsú Tolnán rendkívül nagy közönség részvétével tartatott meg. A vidékről s különösen Szegzárdról — mivel az idő nagyon kedvező volt — igen sokan voltak jelen. — Különben e napon Szegzárdon is volt processio a Remete-kápolnához a hová kiváltképen az asszonynépség nagy számban zarándokolt ki.

— Névváltoztatás. Kiskorú Klein Muki (Miksa) tolnai illetőségű békéscsabai lakos vezetéknevének „Tolnai“-ra kért átváltoztatása belügy- ministeri rendelettel megengedtetett.

— Tűz. Mözsön folyó hó 12-ón reggeli 4 órakor egy szérüskertben tűz ütött ki, mely egy emberáldozatot is követelt. Mözsön szokásban van, hogy mikor a gabonaasztagot rakják, abban üre- déket hagynak, hová a gazdasági szerszámokat rakják be és éjjel ott pihen az őr, aki a gabonára vigyáz. Ilyen egy üregben volt elhelyezve az asztag tulajdonosának egy 2 éves kis fia, kit az asztag lángbaboru'ásakor ott felejtettek és inkább a megvadult lovak elfogásához fogtak, a melyek a tűz láttára fékjüket elszakítva száguldottak a szérüskertben. Mikor a lovakat elfogták, akkor ju!ott csak eszébe az apának, hogy gyermeke az üregben van, mely már teljesen lángban állt. Most e lángtengerbe rohant be az apa a gyermekért, de már későn volt, mert a gyermek oly súlyos égési sebeket kapott, hogy másnap meghalt. Az apának füle és karjai égtek meg és állapota veszélyes, de valószínűleg kiépül. — Ugyanott az nap délután ismét egy asztag gabona lett a lángok martalékává. A tűz keletkezése — állítólag — bosszú müve.

TOLNAVÁRMEGYE.

— A szegzárdi csendőrségi szakaszt Dombrádi Nagy Gyula csendórszázados, székesfehérvári szárnyparancsnok a napokban megvizsgálta.

— Pályázat. Az ódombovári r. k. iskolánál s. tanítói állásra. Jövedelme: 120 frt, lakás, fűtés és élelmezés. Mellékjövedelme az ipariskolánál heti 3 órai rajztanitásárt 80 frt. Jó zongorista más mellékjövedelemre is számíthat. Az illető a kántorság- ban is segédkezni tartozik. — Aparra s. tanító kerestetik. Fizetése 1 szoba, 300 frt és 1 öl fa. A kántorságban is segédkezni tartozik. Pályázni augusztus 25-ig lehet. — Báttaszékre Joó Mátyás kántortanitó keres segédet. Fizetése 300 frt és lakás fűtéssel. Ha az iskolában segédkezik, havonkint 5 forintot kap.

— A pécsi kereskedelmi és iparkamara

tagjainak választása Pécseit vasárnap ejtetett meg, a választók nagy érdeklődése mellett. Megválasztattak kereskedők: Ráth Mátyás, Littke Jó- 1 zsef, Weiller N. János, Ei/.er János, Krausz Simon, Deutsch Adám, Engel József, Schapringer Gusztáv,

! Ullmann M. Károly, Krausz Béni, Reinfeld Imre, Kindl József, Engel Mihály, Schwabach Zsigmond, Blauhorn Izidor, Tauszig Annin. Póttagok : Szeif- ritz Antal, Fürst Lipót, Fodor Béla, Streicher Lajos, Simon János, Friedmann József, Kempfner Lipót, Schönwald Imre. Iparosok: Jankovics Hugó, Reisch János, Ratkovies Ferenc, Zsolnay Vilmos, Rausch József, Hoffmann Lajos, Hartl Ferenc, Kovácsics Andor, Jlillebrand Ferenc, Beck Gyula, Meiszner Imre, Höfl’ler János, Pfeifer József, Rupprecht Nándor, Schmelzer Ferenc, Kindl Ferenc. Póttagok: Weidinger Ferenc, Engeszer Miklós, Erreth Kálmán, Mailherr Alajos, Kremling Károly, Gianone Sándor, Porti Antal, Ganter Ferenc.

— Hiányok a mözsi r. kath. iskolában. Mözsön, hol gyönyörű vasoszlopos községházat épített a vagyonos község, az iskolának (r. k.) még jóravaló iskolai táblája sincs, nincs továbbá számológépe sem s egyéb felszerelései is igen hiányosak Hiába kérte az ottani tanító az iskolaszéket ezek beszerzésére, mert dacára az előbbeni tanfelügyelő szigorú meghagyásának, még minden a régiben van. — Nem is lehet az máskép oly helyen, hol a vagyonosabb paraszt is többre becsüli a tehenét, mint a fiát, s inkább fizeti az iskolai mulasztásért a bírságot, semhogy fiát a tehén legeltetése helyett iskolába küldené. — Vájjon meddig marad ez még igy ? — Ezt olvassuk a Népn. Lapja 32. számában s ha igy áll a dolog, akkor a kir. tanfelügyelő urat ezen hiányok lehető megszüntetésére kötelességszerüleg is felkérjük.

— Az iparos ifjak önmüvelődési egylete — tudvalevőleg — pártoláshiány miatt feloszlott. Pár évvel ezelőtt dicséretre méltó érdeklődés mellett alakult az egylet s ma már nincs. Nem tudjuk, hogy miben van ennek oka; de szeretjük hinni hogy nem a vezetőkben. Ismeretes ugyanis F r á n e k János urnák, a ki ezen egyletnek is tevékeny elnöke volt, ügybuzgalma és az iparosság kulturális mozgalmai iránt való igaz szeretete. Ezért is inkább azt hisszük, hogy az ifjúságban rejlik a közöny s ez volt oka az egylet megszűnésének. De nem hallgathatjuk el a felett való csodálkozásunkat, hogy a mesterek, a kiknek pedig az ifjakat e téren is vezetni kellene, az egylet ügyeinek fejleményét ide engedték jutni. Ha a megye székhelye ilyen példával megy elől, mit j várjunk a vidékiektől? Különben augusztus 16-án az egylet tekeasztalát eladták potom 6 frtért, könyvtárát, mely 100 írtnál jóval többet ér, 10 frtért s egyebet is elkótyavetéltek.

— Őrmesteri jubileum. Pécsről Írják : Nagyünnepe volt Pécsett e napokban az 52. gyalogezrednek. Kari Adám őrmester ünnepelte szolgálatának 30 éves jubileumát. 0 Felsége a király koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki a derék altisztet. Corti ezredes szép beszédet tartott s az ezred tiszti kara és legénysége előtt tűzte Kari Adám mellére az órdemkeresztet. Midőn az ezred eldefilirozott az ünnepelt vén őrmester előtt; a nagy meghatottságtól könybe lábadtak a szemei. Kari Adám jelenleg 51 éves, bonyhádi születésű, 30 éve szolgál a hadseregben s 1866-ban több csatában vett részt.

__________;

_____________________________5.

VI

DÉK.

— A Tolnai búcsú mint minden évben, az idén is látogatott volt, — mert a rendkívüli jó idő igen sok vendéget hozott Tolnára. A sörcsarnok kerti helyisége a délutáni időben alig volt képes befogadni azt a tengernyi népet, mely egy-egy pohár sör üdítő hatását óhajtotta élvezni. Este a tolnai önkéntes tűzoltó-egylet tartott sikerült tánc- mulatságot a „F e h ér ló“-hoz címzett vendéglő udvari helyiségében. A táncmulatság vagy 50 frt tiszta jövedelmet hozott nevezett egyesület pénztára javára. A táncmulatságon a város intelligens elemének legnagyobb része vett részt.

— Ö Felsége születése alkalmából Tolnán fényes mise tartatott. Múlt évben történt, hogy ezen a napon (talán kortes célból?...) a Gott erhaltet énekelték. Most Péchy József prépost, ki a misét mondta, kívánságára „Isten áld meg a magyart“ és Hofier Király himnusát énekelte a tolnai kántor vezetése mellett működő vegyes kar — igen szép előadással. — Megérjük még, hogy a tolnaiak megmagyarositják a kántorukat. — A magyarosításról lévén szó, eszembe jut, hogy Tolnán néhány év előtt a dobszó mellett hirdetett hirdetni való magyarul és németül folyt minden akadály nélkül, tnig néhány szájas svábnak eszébe nem jutott ez ellen felszólalni A biró, jegyző, tán az elöljáróság is (ha megkérdezték) megváltoztatta ezt a szokást (mely a képviselő-testület határozata alapján lett foganatosítva annak idején) és a dobos dobolt, illetőleg hirdetett azontúl először németül, aztán magyarul. De mire való az, okoskodók tovább az a néhány sváb, teljesen fölösleges és a magyar dobszó elmaradt és vasárnaponként csak az ékes sváb hirdetés hozza tudomásunkra, hogy a többi között : „sol a jeder trahta tas er sei Kaiser stájer pis am 15. apzalt, ten ter si net apzalt ter vert ekszekvirt.“ (mindenki iparkodjék e hó 15-ig a császári adót megfizetni, különben végrehajtás utján szedetik be.) A türelmes magyarok (azt hiszem van elég?!) csak hallgatnak, pedig joguk van kívánni, hogy minden hirdetni való magyarul is hir- dettessék. Hogy Tolnán magyarul is hirdessenek, az képviselő-testületi határozat, főszolgabírói meghagyás és a magyarok jogos kívánsága, kik ezt figyelembe nem veszik, törvénytelenséget, hazafiat- lanságot és . . . tág lelkiismeretet árulnak el. — Ne tessék azzal elütni a dolgot, hogy hát miért nem adnak be kérvényt a magyarok? Adtak be kérvényt eleget, meg is változtatták, de csakhamar vissza mentek a régi szokáshoz. Hát kérvény nélkül nem lehetséges? Nincs annyi hazafias érzelem az elöljáróság, a jegyzői karban ? Nos appellálunk derék, magyar érzelmű főszolgabíró urunkhoz, Döry László úrhoz, bízunk benne s megérjük azt, hogy mig ő főbíró, addig Tolnán magyarul is fognak hirdetni. Nem hiszem, hogy tudomása volna a tisztán sváb nyelven történendő hirdetésről, miért is ez utón hozzuk becses tudomására s várjuk tőle a kérdés hazafias megoldását.

— Tolnán sokat tartanak a tisztaságra Mindent a Dunába hordanak, melyben rothad a sok hulladék, elfolyni nem bir, mert kicsi a viz. A fürdő közvetlen közelében disznó hizlaldát állítottak fel. A halászok a döglött halakat százával a Dunába dobják, ott rothadnak el, közvetlen a város alatt. Nem lehetne azokat elásni ? — A város tiszta, az ellen kifogása senkinek sem lehet, kivéve a Dunasor és Visló-város ellen, hol a megfertőzött mocsarak szörnyű bűzt terjesztenek. Lord Cynlé.

— A dombóvári izr. hitközség elhatározta, hogy a mai kor színvonalán álló papot alkalmaz, mert ennek hiányát nagyon is érezte eddig a hitközség. E végből a rabbi állásra pályázatot hirdetett és az első, kit próbaszónoklatra meghívtak, mint lapunknak Dombóvárról Írják, dr. Krisháber Béla fiatal rabbi, ki most végezte a budapesti theo- logiát, nagyszabású, zamatos magyarságu és modern tartalmú szónoklatával a hívek általános tetszését megnyerte, olyannyira, hogy megválasztatása egész bizonyosnak tekinthető.