Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-09-02 / 70. szám
TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 másu, a közélelmezést a legegyszerűbb módon és minimális munkával eszközölhetik. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank arra nézve is szavatosságot vállalt, hogy a községek számára bevásárlandó gabonát kizárólag megyebeli malmokban fogja megőrletni. Elmagyarosodott ruthének. A körlevelek és megkeresések közül kiemelendőnek tartjuk Beregvármegye közönségének pártolásra megküldött feliratát, hogy a alsóverec kei járásbeli községek lakói, saját kívánságuknak megfelelőleg ezentúl ne kisoiaszóknak, hanem görögkeleti magyaroknak neveztessenek. A közgyűlés általános éljenzéssel határozta el a hasonló szellemü feliratot. A beregmegyei ruthének elmagyarosodása a legszebb bizonyíték a magyar kultúra nemzetgyarapitó erejének, úgy szintén annak is, hogy a magyarorszagi nemzetiségek, ha lelkiismeretlen izgatók hatásköre alá nem kerülnek, hu fiaivá lesznek a magyar hazának, ami bői következik, hogy e téren legfőbb és legsürgősebb feladat a nemzetiségi izgatók féken tartása és nemzetrontó munkájuk lehetetlenné tevése. Téritmóny a hadifoglyok után A hadifogoly munkásokért az államkincstár részéről adandó téritmény tárgyában a köz gyűlés elhatározta, hogy október 15-iké'g a munkástartó gazdák nem kapnak téritményt, október 15 ikén túl azonban fejenként és naponként egy koronát. Felirat rézgálicért. A közgyűlés dr. Albersz Rezső indítványát, hogy felirat idéztessék a kormányhoz abból a célból, hogy a szőlősgazdák a peronoszpora elleni védekezésre idejében és elegendő mennyi ségben kapjanak rézgálicot és az e célra szükséges rézgáí c beszerzése koimány gondoskodás sál biztosíttassák, az állandó választmány javaslatára egyhangúlag elfogadta. Annak bizonyítására, hogy mily szükséges és időszerű volt ez indítvány, felemlitjük, hogy a szekszárdi határban lépten nyomon láthatunk szőlősgazdákat, a kik legszebb erőben levő szőlőiket kivágják. Az idei szőlőtermés elpusztulása leginkább arra az okra vihető vissza, hogy a gazdák vagy éppen nem, vagy csak elenyésző kevés rézgálichoz jutottak. Ha pedig rézgálic nincs, igazán nem érdemes szőlőt művelni. A szőlők kivágása nemcsak egyénenként nagy kár, hanem óriási nemzetgazdasági veszede'em is, amit megelőzni országos kötelesség. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta- bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le. 1915. szeptember 2. HÍREK. Béke. — John Grcenleaf Whitier.*) — «Tedd el a kardod!» — Zeng az Úr igéje, Ma is, — ha halkul az ágyúk nyögése, — A földön, hol véres sarló arat És nem hagy mást, csak üszkös hanvakat; Lőárkokon, hol névtelen halottak Dőltek rendekbe, — tűzesőbe fulladt Holt városok felett; jajszókon át, Miknek elfúló, gyászos dallamát Egyre kiáltják kínzott fiai, Férje, testvérei, szeret.ttei Távol házukban csüggedt nők- s anyáknak, Kik soha vissza nem térőkre várnak . . Óh emberek, halljátok meg e hangot, Békét nekünk, — dobjátok el a kardot! Ne félj a végtől. Messze, szép Keletre Beszélnek egy mesét, hős őszi este, Tűz körül ülve mongol pásztorok, Mély figyelem közt, szájon ez forog: Egyszer, — áldásosztó útjára kelve, — Buddha, a szent, kit jóra hajt a lelke, —_ Útjában egy vad óriásra lelt, . Ki nagy dühében, ily szavakra kelt: ♦ Béke fii! a sorsod keid betelni, Gyűlölnöd kell ezentúl s nem szerelni!» Buddha, a védtelen, mitől se félve, Szelíden néz az óriás szemébe. ♦Szegény — szólt — én még téged is szerellek I» E szókra ím, a szörnyű nagy harag Elült s a rémes nézésű alak Szelíd galamb lett, azzá lön a lelke, — S ahol a bősz düh mennydörgése zenge, Szólt a galamb, Buddha fölött kerengve: ♦ Szeressünk és meghal a gyűlölet, A béke győz minden gonosz felett!» Angol eredetiből: ZSOLDOS BENŐ. — Szemelj i liir. Kovács Sebestény Endre főispán a király elé vezetendő hódoló küldöttséggel Wienbe utazott. Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök hazaérkezett szabadságáról s átvette az árvaszék vezetését. Kiss Ernő vármegyei tiszti főügyész ma szintén hazaérkeze,tt szabadságáról. — Főhadnagyi kinevezés, őfelsége Tiger János magyarkeszii aljegyzőt, m. kir. 19. honvéd gyalogezredbeli tart. hadnagyot főhadnaggyá nevezte ki. — Bírósági kinevezések. A király dr. Kramolin Ernő budapesti törvényszéki bírót a VII. fizetési osztályba léptette elő, Tenczlinger István dr. veszprémi alügyészt ügyésszé, Csizmadia Géza dr. karánsebesi, Bures Lipót dr. nyitrai törvényszéki albirákat pedig törvényszéki birákká nevezte ki. — Nyugdíjazás. A m. kir. pénzügyminiszter Schneider János ideiglenesen nyugdíjazott számellenőrt, saját kérelmére véglegesen nyugdíjba helyezte. — Igazgatósági tagok. A vármegye közgyűlése a szekszárd—bátaszéki helyiérdekű vasút igazgatóságába Forster Zoltán alispán és Sass László, a hidegkút—tamásii h. é. vasút igazga tóságába pedig Forster Zoltán alispán kijelölését helyben hagyta. — Áthelyezés. Juhász Ernő központi járási számvevőt Nyitrára helyezték át, a központi számvevőséghez. — Meghívás. Kovács Jolánka, képesített polgári iskolai tanitónőt, Kovács Dávid polgári iskolai tanár és neje Kovácsné-Nagg Lujza leányiskolái igazgató leányát Dombóvárra a Faics Gizella-féle magán leányiskolához hívták meg, ahol elsején foglalta el állását. — Az eskiidtbirósági bizottság tagjaivá az 1916. évre megválasztattak : Késmárky Iván paksi, Forster Artúr szentandrási, dr. Frühwirth Jenő és ifj. Gyenis István tamásii, Dőry Frigyes dőripatlani, idősb Eibach Ödön bonyhádi, Dőry Hugó és Veszeley Zsigmond ujdombóvári, Sass László uzdborjádi, Ócáry Ferenc gyönki, Mayer Gyula dr. szekszárdi, Thész Lőrinc bátaszéki lakosok. — Áthelyezett csendőrparancsnok. Edvi Illés Béla csendőrszázados, szekszárdi szakasz- paranesnokot Újvidékre helyezték át. — Háborús segély. A szekszárdi izr. hitközség a Leopold Koméi dr. elnöklésével vasár napon tartott képviselőtestületi ülésén elhatározta, hogy a hitközség alkalmazottainak, tekintettel az alig elviselhető rendkívüli drágaságra, a háború tartama alatt háborús segélyt folyósít. *) Az északamerikaiak hírneves ’„quaker-poétája" ezt a békét hirdető szép költeményét a múlt század negyvenes évelnek háborús időszakában irta. Zs. B, — Bölcske hazafias jótékonysága. Bölcske községben az egyházi felsőbbségek által elrendelt gyűjtésen kivül, a rokkant katonák gyámolitá sára külön sorsjáték utján is igyekeztek minden lehetőt megtenni. Forster Arthur pusztaszent- andrási földbirtokos családja 20 darab remek kivitelű női kézimunka tárgyit bocsátott a nemes cél szolgálatába. Augusztus 29 én délután volt a kisorsolás. Az eredmény 222 korona 50 fillér. — Mindenütt vannak hölgyek, kik nagy kedvvel alkotnak szebbnél szebb kézimunkákat s bizonyára ily nemes cél érdekében le is tudnának mondani egy két darabról, melyek ki sorsolás utján tekintélyes összegecskéket szolgáltatnának nemes és szent célokhoz. — A nemzeti áldosatkéizség szobra és vármegjrénk. A vármegye elhatározta, hogy a Nemzeti áldozatkészség lovas szobrán a vármegye nagycimerét tartalmazó fémlemezt helyez el és a szoborleleplezésén a törvényhatóság a vármegye zászlója alatt küldöttségileg vesz részt. E határozatot a belügyminiszter helyesléssel vette tudó másul, a költégekre azonban kijelentette, hogy azok fedezéséről a vármegye közönségének kell gondoskodni. — Iladapród iskolai alapítványi hely. Tolnavármegye a cs. és kir. közös hadapródiskolái alapítványi helyre elsősorban Udvardy Sándort, másodsorban Debreccnyi S indort jelölte. — Győzelmeinket nem hiszik az orosz foglyok. Bölcskérő Írják lapunak : Bölcske határában több Ízben fogtak el megszökött oiorz had foglyokat. Először 3 at, majd 6 ot, augusztus 28 án 4 et. Beszédbe ereszkedvén velük, persze eldicsekedtiink hő-cink legújabb habáraival, gyű zelmeivel. Ok csendesen mosolyogtak a szemünkbe, naiv meséknek mondták híreinket. Az orosz várak bevelietetlenségéről ők mondhatnak csak véleményt, kik ismerik, építésüket is látták ; fal szerelésükről tudomással birnak Felesleges fárad ság — mondják — még Varsó elestét is nehéz elhitetni törekedni. Micsoda kiábrándulás, micsoda csügged s nehezedik rájuk, ha majd a hirek valódiságát tagadhatatlan bizonyítékok késztetik velők ölhitetni. — Megdicsért Lkolapnnincsnok. Derék föidinkről Pari Lajos századosról, Part Adolf bátaszéki főjegyző fiáról a következőket olvassuk a Bácsmegyei Naplóban : Három hónap óta gyö nyörködött Szabadka város közönsége a gyakorlótérre naponkint kivonuló honvéd önkéntesekben. Háromszáz fess fiú, a tartalékos tiszti iskola há romszáz hallgatója tényleg szív és szemgyönyör ködtető látvány volt, amint feszes tartással, büszke, keményen megnyomott léptekkel végigkopogtak az aszfalton, mintha éreznék, bogy a járdáról minden szem őket nézi. Ez a mindennapos látvány a mai nappal véget ért. Az uj hadapród- jelöltek, szakaszvezetők és tizedesek elvégezték az iskolát, szétoszolnak, bevonulnak századaikhoz, hogy majdan a közel jövőben a harctéren értékesítsék mindazt, amit három hónapon át igazán nagy szorgalommal elsajátítottak. És hogy milyen eredménnyel, azt báró Karg honvéd fő- parancsnok mai szemléje bizonyította, aki benső elapadtatással nézte a fiuk gyakorlatát, majd a szemle végeztével oda ment az iskola parancsnokához, Purt Lajos századoshoz, melegen megszorította a kezét e szavakkal: „Százados Ur! Ez igen szép eredmény. Nagyon meg vagyok elégedve a százados ur munkájával, amiért a legfelsőbb szolgálat nevében köszönetét is mondok.“ A fiuk, akik rajongásig szeretik iskolaparancs nokukat, valósággal tomboltak a lelkesedésben, amikor a „csupa szív százados“-uk ilyen elisme rést kapott. — Bizalmatlanság a hatósági liszt iránt. Azok a kellemetlen tapasztalatok, melyeket az elmúlt időszakban a hatósági liszttel megyeszerte tehettünk, sok helyen, különösen a vidéken teljesen elvették a lakosság kedvét a hatósági liszttől, úgy, hogy hallani sem akarnak arról, hogy ily liszttel fedezzék kenyér szükségletüket, hanem csak gabonát akarnak elfogadni. Nem a mi feladatunk a bizalmatlankodók megnyugtatása, de mégis utalnunk kell arra, hogy a jelen időszakban, minthogy jó gabona bőven áll rendelkezésünkre és a gabona őrlése és a liszt-ellátás a legkörültekintőbb módon biztosittatik a vármegye területén, a jelzett aggodalmak túlzottak és teljesen alapnélküliek. — Csecsemő elválasztása gyakran igen sok nehézséggel jár és éppen azért az anyának melegen ajánlható, hogy kis gyermekének az elválasztás kezdetén szopó üvegben naponta egyszer, csak is rizzel felforralva, egy kis Nestlé lisztet nyújtson. Lassanként a*tán két, három sőt több ily étkezést is adhat, mire az elválasztás minden nehézség nélkül megtörténik, a gyermek szépen fejlődik és gyönyörűen gyarapszik. — Próbadobozokat díjtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I., Biberstasse 54/e. . . . Most hallgat minden. A virradat még messze lehet e ? Egy meteor surrant át a légen izzó ragyogással. Haza gondoltam. A szelíd, csillogó tengerre, a Molo Longora, melynek forróságot lehelő szikláin fehérruhás leányok suttogtak, nevetgéltek késő éjfélekig; a susáki Boulevardra, ahonnan a holdsütötte Chersót oly sokszor néztem. És felcsendültek lelkemben a dalok emlékei, amelyeket illatos nyári éjszakákon a tengerről, a csillagokról és a leányokról énekeltek fiatal fiuk. Dalukat hegedű és mandolin húrok édes, lágy, finom hullámzása kisérte. . . Olykor egy távolról közeledő hajó kürtje búgott bele a bizonytalan messzeségbe. Könnyű halászbárkák libbentek az álmodó mélységek derűsen ragyogó tükörén. De ... de ... Vájjon jól hallok-e ? Vagy a képzelet játszik e velem ? Élhalóan, szinte félve, felkerekedik és szál), száll a csendes idegenség- ben egy jól ismert dal, egy szomorú, csendes dal. „Na§a liepa Doma erina .. . .“ Az éneklőt nem láthatom, a sűrű lombok eltakarják előlem. De a hangját hallom. A hangja reszkető, bizonytalan. A nosztalgia panaszos sóhaja ez. Egy ember van valahol a közelemben, a kinek a szive tele van szomorúsággal, tele van vággyal. Aki a tenger szabad, üde levegőjét sóvárogja, mert itt a rezedák, rozmarinok édes, mámoros lehelete lenyűgözi, megbetegiti. Egy ember sir itt az éjszakában és fohászkodik és visszavágyik oda, ahonnan a háború, ez a sötét nagy vihar idesodorta, mint a zivataros szél, mikor letör egy pálmaágat és viszi, ragadja ismeretlen tájra, talán szebbre, talán jobbra, de ahol el fog hervadni, meg fog semmisülni, ahol rezgő nyárfák, sudaras jegenyék suttognak a holdas éjszakákon és a tenger félelmes zúgása helyett kicsike patak cseveg naiv meséket. . . * Mesartiiu.
