Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-03-13 / 21. szám

4

Súlyos veszteség érte Schu/nk Ferenc felsőnyéki plébánost édesanyjának, Schu/nk Józsefné, szül. Jákobovics Herminának 84 éves korában történt elhunytéval. Temetése nagy részvét mellett ment végbe.

Lindner Manó budapesti butorgyáros neje szül. Fischhof Lotti rövid szenvedés után elhunyt Budapesten 63. évében. Szerető hitves és áldott lelkű, önféláldozó anya volt, aki 23 gyermeknek adott életet. A kiterjedt Lindner és Fischhof család egy hőn szeretett tagját gyászolja benne. Temetése vasárnap délután ment végbe nagy részvét mellett.

Rirchknopf Ernő és. Béla úgy saját, mint nagyszámú rokonságuk nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen jó édesanyjuknak, özv. Kirchknopf Ágostonná szül. Fuhrman Teréz élete 51-ik évében f. hó 10-én hosszú kínos szenvedés után történt gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei f. hó 12-én d. u. 4 órakor az ág. ev. hitvallás szertartása szerint fognak a helybeli evangélikus temetőben a családi sirboltba örök nyugalomra tétetni. Bonyhád, 1911. március hó 11. Áldott legyen emléke.

özv Vinkovits Vincéné szül. Ferger Mária sok évi nehéz betegeskedés után f. hó 13-ikán elhunyt Szekszárdon 49-ik évében, 6 kiskorú gyermeket: egy fiút és öt leányt hagyott hátra.

Lágler Béla komáromi m. kir. posta és távírdái segédellenőr felesége: szül. Solymossy Eszter, Komáromban meghalt. Az elhunytban Lágler Sándor kölesdi nyug. ev. lelkész menyét gyászolja.

— Mányoky Tamás. Egy szeiidleikü, klasszikus műveltségű lelkész-tanitó halt meg Pálfán a múlt héten. Mányoky Tamás iskoláit kitűnő sikerrel végezte s papi pályára készült, de a 48 iki nagy események őt is, a többi hazafias érzésű diákkal együtt, a harc mezejére szólították. Alig volt 17 éves, mikor beállott honvéd- huszárnak s rövid pár hét alatt rettenhetetlen bátorságával tűnt ki bajtársai közt, úgy hogy. félév alatt már hadnaggyá nevezték ki. Végig harcolta a szabadságharcot s annak letörése után bujdosó lett. Majd visszament ismét diáknak s pár év alatt lelkészi oklevelet szerzett. Pályáját a gyönki ref. algimnáziumban kezdte s egyik leglelkesebb és egyúttal legkedvesebb tanára lett a gimnáziumnak. Később a nagyszékelyi magyar reform, egyháznak kiváló, egyúttal ennek a magyar egyháznak utolsó papja lett s mint ilyen ment nyugalomba s utolsó éveit leányánál Pálfán töltötte el halála napjáig. — Olyan klasszikus latinsággal, mint ő kevesen beszéltek Tolnamegyében. Történt, hogy egyszer Budapestre való utaztában, főpapi társaságba jutott s latinul évődtek vele, ekkor bámulták kiváló készültségét s oratori tehetségét. Máskor megtréfálni akarták, magyarul irtak neki, hisz a deáknyelvben úgyis gyenge; erre 3 árkusos latin levelet irt vissza, tele klasszicizmussal. De legérdekesebb volt levelezése boldogult Forster Ernő pálfai plébánossal, ki igen hiú ember volt s hivatalos átiratában, melyet hozzá intézett, összes predikátumait, minden tiszteletbeli hivatalát s egyéb címét irta neve alá s mikor vagy kilenc soros névaláírásával a tb. pápai kamarás ur elkészült, még odaírta stb. stb. Erre Mányoky Tamás rövid átirattal válaszolt a megkeresésre — s következőleg irta alá nevét: tisztelettel Mányoky Tamás és semmi más. Életének végéig mindig magyar ruhában járt; a politikát kerülte, nem foglalkozott vele, csak a szépirodalomnak és a költészetnek élt. Meghalt 80 éves korában, rövid szenvedés után. Amilyen egyszerű volt az élete, olyan volt a halála is. Nekünk a kedves halott sokáig munkatársunk volt s beküldött cikkeinek tartalma duzzadó hazafisággal, lelkes magyarsággal tűnt ki. Soha senkitől nem kért semmit és nem is fogadott el semmit, de ő adott amit adhatott s azt is titokban tette. Egy puritán, becsületes érzásü, nemes magyar emberrel ismét kevesebb lett.

— Eltüntetés. Szép elismerésben részesült a szekszárdi szárnyirodában alkalmazott Borsá- nyi István törzsőrmester és Kocsis József I. őrmester akiket a csendőr kerületi parancsnokság buzgó és odaadással teljesített szolgálatuk elismeréséül dicsérő okirattal tüntetett ki.

— Hazafias ünnepély. A szekszárdi poig. fiúiskola »Garay Jánvs« önképzőköre március hó 15-én d. e. 10 órakor az intézet tornatermében ünnepélyt rendez, melyre érdeklődőket szívesen lát. a polgári fiúiskola igazgatósága.

— művész est. Pintér Imre a volt Népszínház jcitünő tagja e hó 11. telt ház előtt élvezetes pabaré estélyt rendezett. Közreműködtek Parlagi Kornélia subrett primadonna, Fehér Arthur a Népopera tagja'mint kitűnő conferenciér. Az előadottt legújabb és legjobb pesti cuplékat Goszman Henrik zongoraművész kisérte discréiül és finoman.

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

Elhunyt four.

Győr. (Érk. d. u. 2'20 órakor)

Széchenyi Jenő gróf, Széchenyi Miklós gróf győri püspök atyja ma éjjel sárvári kastélyában meghalt.

— Előléptetés. Az igazságügyi miniszter Killer Gyula, paksi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt, jelenlegi alka'mazása helyén, XI. fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetővé nevezte ki.

— Helyszíni bejárás. A Bonyhád,—tabód— zombai törvh. ut 2 025—13430 km. szakasz kiépítése tárgyában a kereskedelmi m. kir. miniszter a helyszíni bejárás megtartását március hó 30-ik napjának d. e. 9 órájára tűzte ki, össze- jöveteli helyül pedig Bonyhád község községházát jelölte meg. A bejárást Marké Gusztáv m. kir. műszaki tanácsos vezeti.

— Megjutalmazott Jegyzők. Tolnavármegye alispánja az alábbnevezett jegyzőket kik az 1909. évi útadó behajtása körül sikereket mutattak fel, vagyis az 190.9 évi útadót teljesen behajtották, pénzbeli jutalomban részesítette és pedig utalványozott: Pápai István mözsi- és ifj. Lágler Sándor nagyszokolyi jegyzőknek 50—50 kor.-t, Kálmán Endre kölesdi- és Grehlinger József simontornyai jegyzőknek 35—35 kor.-t, Ugrósdy Aladár kisdorgi-, Horváth György kakasdi-, Hafner István majosi-, Diczendy Pál teveli- és Szabó Zoltán koppányszántói jegyzőknek 30—30 kor.-t, Reitberger István apari-, Nagy József diósberényi-, Laki László kistormási-, Ruppert Henrik miszlai-, Albrechtovich Imre szakadáti-, és Csornai János szemcsédi jegyzőknek 25—25 kor.-t, Stollár József nagydorogi jegyzőnek 20 koronát.

— Kinevezés. Súlyok Géza volt szekszárdi, utóbb győri törvényhatósági főállatorvos, Kőbányára a kir. állategészségügyi intézet vezetőjévé neveztetett ki.

— Tilos a telefon üzenet. A magyar telefon elég drága dolog és sokan, akiknek szüksége volna egyszer-másszor telefonra, nem hajlandók a drága telefon előfizetési diját lefizetni, hanem egyik-másik közeli szomszédot, akinek muszáj telefonállomást tartani, megkérik a telefonüzenetek közvetítésére. A posta azonban szigorúan őrködik a telefonra és erre a kis fur- fangra is rájött.. A telefon központokat a napokban külön utasították arra, hogy az ilyen szívességből tett telefon üzenet közvetítését figyeljék meg és ahol rendszeresnek találják ott járjanak el. Persze ez az ellenőrzés kissé nehezen fog menni és talán sok zaklatást is okoz a közönségnek, különösen a kisebb vidéki telefon- központoknál. ahol könnyebb a megfigyelés lehetősége.

— Szénné égett gyermek. Paksról táviratozzék : Mitler Mihály zádori révkorcsmáros feleségével együtt elment hazuról, otthon hagyván két nagyobb és 3 éves gyermekét. A gyermekek a padlásra mentek és ott gyufával játszadoztak, amitől a szalma meggyulladt. A két nagyobbik fiú hamarosan lemenekült a padlásról, de a 3 éves Miska gyerek a szalmába elrejtőzött. A ház teljesen leégett és ott tálálták meg a kis fiú holttestét teljesen szénné égve. A vizsgálatot megindították.

Az uj Palaee-szálloda most nyílt meg a Rákóczy-ut és Csokonay-utca sarkán, tehát Budapest egyik legjobb helyén, a villamos fővonalak mentén, közel a színházakhoz és pályaudvarokhoz. Művészi ízlésű, mintaszerű berendeezésű és a lehető legnagyobb kényelmet nyújtó ez az uj szálloda, angol stilü ■ hallja is megkapó. Van külön reggeliző terme, étterme, grillroom ja (söröző). A hatemeletes épületben ISO, kizárólag utcai szoba van, legtöbbje erkéllyel és fürdőszobával, egyes vendég részére is, melyek higiénikus tekintetből kifogástalanok. A Pa Iace-szálloda szoái az ő elegáns művészi bútorzatukkal, perzsa szőnyegeikkel a legotthonossabb benyomást teszik. Mindenikben van hideg és meleg vízvezeték, központi fűtés. Közös célokra szolgál a pompás olvasóterem, a társalgó és az első emeleti függőkért. A szálloda, mely Rendes Szidor vezetése alatt áll s melyben az étterem vezetőjeként egy elsőrangú szakember, Unterreiner János, az ismertnevü alsó-tátrafüredi vendéglős szerepel, kétségkívül Budapest legtökéletesebb szállodája, amely a leghíresebb külföldi szállodával fölvehet! a versenyt. Árai mindamellett a legméltányosab- bak, mert egyes szobák már 4 koronától és — mint kitűnő újítás — teljes penzió már 10 koronától feljebb kapható kapható.

— Állatbetegség. Keszőhidegkut, Gyulaj, Szemcséd, Bonyhádvarasd, Paks és Majsamiklós- váron a ragadós száj- és körömfájás megszűnt, ellenben Miszla községben fellépett.

— Szén-eladás- Minden fajta szén, koksz, brikett, porosz és belföldit Iparvállalatok részére, csépléshez, továbbá kováos szenet ajánl Eisner Sándor, Bonyhád- Telefon szám 16.

1911 március 13.

Mi az igazság?

— (Észrevételek egy nyilatkozatra.) —

Horváth Lajos tolnai r. kath. káplán ur nem elégedve meg azzal, hogy a választójogi liga által Tolnán rendezett népgyülést otromba handábandázásával általános felháborodásra és jogos közmegbotránkozásra megzavarta, — hosszú nyilatkozatban foglalkozik az esettel a »T. K.« legutóbbi számában, igazolni óhajtva magát és menthetetlen eljárását.

Hogy a káplán ur nyilatkozik, azt még értjük. Hiszen maga bevallja, hogy beszédét nem tudta elmondani, miután botrányt okozó felszólalása miatt a hatóság képviselője megvonta tőle a szót és igy kényszeritette őt, hogy durva lelkűidének salakját magába fojtsa. Az pedig köztudomású, hogy az elfojtott beszéd, mennél ostobább és mennél botrányosabb, annál biztosabban kitör. Az tehát, hogy Horváth káplán űrből a beléje fojtott szóáradat mocskos nyilatkozat alakjában kitört, értjük. Furcsának találjuk azonban, hogy éppen a Justh-párti sajtó helyi orgánumának nincsen egyetlen egy elitélő szava sem az ilyen kótyagos »vendégszereplésre*, sőt egyenesen agyonhallgatja azt az elvitáz- hatlan igazságot, hogy azon a népgyülésert Horváth Lajos káplán zavart csinált és köz- botrányc okozott, ellenben hosszú hasábokban helyt ad (hogy a nyilt-térben, az legfeljebb enyhíti, de nem menti) a káplán ur brutális fÖr- medvényének. — Annak a népgyülésnek az volt a kimondott célja, hogy propagandát csináljon az általános, egyenlő és titkos választói jognak, amint azt legújabban Justhék is hirdetik és igy Horváth káplán urnák, mint az eszme ellenzőjének, nem volt ott joga szót emelni, nem volt pedig annál kevésbbe, mert ő nem a választójog szempontjából kezelte ezt a kérdést, hanem fajgyűlölet hirdetése és felekezet elleni izgatás céljából. Ezen a választójogi gyűlésen neki, mint katholikus papnak, semmi keresni valója nem volt és az a tény, hogy a káplán ur egy általa nem helyeselt népgyülést megzavarni igyekezett, csak azt bizonyítja, hogy se a politikai türelmességről, se a más véleménye iránt való köteles tiszteletről halvány fogalma sincs. A választójog nem egyházi kérdés és nem kíván papi beavatkozást és asszisztenciát. Ha a népgyülés érdekében kiosztott füzetek esetleg felbőszítették, tetszett volna neki egy másik füzetet írni vagy egy másik népgyülést összehívni annak az ellensúlyozására. A politikai tisztesség nem engedi, hogy egy népgyülésen valaki szembehelyezkedjék a népgyülést összehívók intencióival.

S a további igazság az, hogy a káplán ur nem a r. kath. felekezet érdekeiért beszélt, hanem a zsidó faj és felekezet ellen izgatott. És ezzel a fellépésével, melynek alapja csakis fogyatékos szellemi képzettség és lelki műveltség lehet — valóban ártott—, nem a r. kath. vallásnak, melynek magasztos tanait Horváth Lajos káplán ur képtelen felfogni és megérteni, hanem a felekezeti és társadalmi békének és ártott leginkább a katholikus klérusnak, mely igazán nem tehet arról, hogy oly tagjai is vannak, mint a káplán ur, akinek szive nem emberszeretettől dobog, hanem vérszomjas embergyülölettől háborog és aki zsidógyülölő deliriumában mindenkit, akinek az orra neki nem tetszik, zsidónak szidalmaz, nem respektálva, hogy plébániája is, amelytől fizetését és ellátását kapja, nem régiben még — zsidó kegyuraság alá tartozott. De talán elég is volt. A káplán urnák nagyon elitélő véleménye van a sajtóról és lapunkról. A sajtó majd megfelel neki, ha kedve tartja. Mi, részünkről, nem sokat adunk a káplán ur handabandázására. De azt ki kell nyilvánítanunk, hogy tárgyilagos, az igazságnak megfelelő közleményünket, — amelyet egyébként, ha jobban tetszik, teljesen megbízható, hithű katholikus kézből kaptunk, fenntartjuk a legutolsó betűig, mivel az a közhangulatot fejezi ki, s bár nem vagyunk a kellemetlen helyzetbe juttatott szekszárdi képviselőnek politikai szócsöve, konstatáljuk azt is, hogy a káplánka szereplése Batthyány Tivadar grófra is a lehető legrosszabb hatást tette s értesülésünk szerint a képviselő ur is nemcsak a népgyülésen, de az azt követő társasvacsorán is a lehető legerősebb és legelitélőbb kifejezésekkel nyilatkozott erről a kvalifikálhatatlan és semmi által meg nem okolt népgyülési »vendégszereplésről«.

A katholikus vallás, papság és érdekek nem szorultak a csupán feltűnési viszketegség által vezetett sötétfejü és sötétlelkü káplánka védelmére, mert arra illetékesebb tényezők vannak hivatva és minden jobb ízlésű embert, valláskülönbség nélkül, megbotránkoztatott a műdühöngö káplánkának a papi állás tekintélyével össze nem férő, förtelmes kirohanása, amivel, hacsak az ő obskúrus és jelentéktelen személyének ártott volna, nem lenne baj, de visszahatással van az arra a tiszteletet követelő állásra is, amelyet H. L. tolnai káplán érdemtelenül elfoglal.