Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-03-02 / 18. szám

1911 március 2.

3

fizetnek. A szövetség költségeit a rendes-, pártoló- és alapitó-tagok és esetleges adományok födözik.

Hisszük, hogy az Országos Mértékleles- ségi Szövetségnek szava nem fog elhangzani a pusztában és néhány év múlva a magyar nép védőbástyájaként fog kialakulni. A pálinka gőzével együtt tűnik el az apa- és , testvér- gyilkosság, megfogy a virtuskodó- és bicskázó legényeknek, a gyujtogatóknak, utonállóknak, dologkerülőknek száma és felépül isijaét a hit nek, a hazaszeretetnek és a családi boldogságnak már-már romba dőlt oltára. Elpusztulnak a fővárosi- és falusi pálinkamérő boltok, meg- néptelenednek a.kórházak és elmegyógyintézetek alkoholista osztályai, nem szólal meg a dob a hitelbe adott pálinka fejében, a gazda fekvő- sége és ingóságai fölött, maga a nép dobja 3utba és veszi ki felebarátja kezéből az Amerika felé vezető vándorbotot és maga a nép állítja pellengére a részegeskedőt, a pálinka ivót, a falu rosszát és ez a szégyen nagyobb büntetés lesz számára, mint a börtön.

VÁRMEGYE.

— Közigazgatási Ülés. Tolnavármegye köz- igazgatási bizottsága szokásos havi ülését e hó 8-án tartja meg.

HÍREK.

— Bírói kinevezés. A király Imreffy Imre, a pécsi ítélőtáblához tanácsjegyzővé berendelt tamási járásbirót a paksi járásbírósághoz. — saját kérelmére leendő áthelyezése mellett — a VII. fizetési osztályba sorozott járásbiróvá nevezte ki.

— Angyal Pal dr kitüntetése. Angyal Pál drt, a pécsi jogakadémia tudós tanárát, a magyar tudományos akadémia levelező tagját őfelsége királyi tanácsosi cimrftel tüntette ki. Igazán méltó s arra érdemes férfiút ért e kitüntetés. Angyal Pál dr. kit vármegyénkben is széliében ismernek egyik legkiválóbb munkása a tudományos irodalomnak. Nagy számmal megjelent könyvei föl- tünést keltettek. így lett a magyar tudományos akadémi levelező tagja. Társadalmi téren is elül- járt. A Patronage-egyletek szervezése és megala- kitása körül különös érdemei vannak. Az országos mozgalomban és agitációban vezérszerepet vitt. Pár évvel ezelőtt nálunk is megalakította a Patronage-egyletet. A pécsi muzeum egyesületnek le ke, éltető szelleme; ő szerkeszti a muzeumegyesület folyóiratát. Számtalan felolvasást és előadást tartott s mint a kultúra fáklyavivője járt elül mindenkor.

— Kinevezés. Rammel Vilmos, gróf Appo- nyi'Géza vbt tanácsos főispán nyugalmazott erdésze Lindewiesebe neve^tetetett ki egy hercegi birtokra főerdés9lzé.

— Hamvazó szerda. Vége a farsangnak, hamvazó szerdával kezdetét veszi a. katholikus egyházban a negyvennapos nagyböjt. A nagyböjt első napján dr. Fent Ferenc belvárosi apátplébános nagymiset mondott, előtte pedig hamut szentelt, mire Kún Lajos segédlelkész az eléje járult híveket hamuval hintette meg.

— A győnki gimnázium ügye. Mint nekünk Írják, Dunaföldvár község közönsége várva- várja a gyönki gimnázium áthelyezése ügyében az iskolafentartó testület határozatát s mert a község 3Q0.000 koronás fejedelmi alapítványával a legmesszebbmenő áldozatot ajánlotta fel s minden időben a legnagyobb erkölcsi és anyagi támogatásra kész, bizton reméli a kedvező döntést.

— Március 15. A dunaföldvári Egyenlőségi Kör, az idén március 15 én hazafias népünnepély rendezésén fárad, mikor is a Fehérvári-uti temetőben a múlt évben gyűjtésből létesített Falböck síremléknél ünnepi beszéd, szavalat és énekkel áldozik a nagy idők, a magyar ifjúság legszebb ünnepének.

— Ovodamegnyitás A rom. .kath. ovoda és gyermekmenhelyben az ovoda: tanítás f. hó

13-án ismét kezdetét veszi.

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

— Tanulmányút. Molnár Mór és Schneider János, a Molnár féle nyomdai részvénytársaság igazgatói hosszabb külföldi tanulmány útra mentek. így megfordulnak Berlinben, Drezdában, Lipcsében s utazásuk főcélja, hogy a hires lipcsei vásárt megtekintsék s gazdag tapasztalatokat hozzanak haza nyomdaiparunk tovább fejlesztésére.

— Meghalt a jó »Zsiga bácsi«. Közismert szimpatikus alakja volt a kath. klérusnak a jó Zsiga bácsi, Szántó Zsigmond, nyug. nagykaj- dacsi plébános, gyémántmisés áldozópap. Zsiga bácsi már hónapok óta ki sem mozdult lakásából, ahol rokonai részéről a legodaadóbb ápolásban részesült. Hosszas betegeskedés után végre f. hó 1-én megváltó ta földi kínjaitól a halál, életének 87-ik évében. Zsiga bácsi 1849-ik évben szenteltetett áldozópappá, a szabadság- harc leveretése után. Éppen ezért első szentmiséjét nem Magyarországban, hanem Slavó- niában mutatta be. Azóta több helyen l^lkész- kedett, általános szeretetnek örvendve, mig ' végre, mint kajdacsi plébános nyugalomba vonult, Szekszárdra költözött s itt volt segítségére közel 20 éven keresztül a katholikus lelkészeknek. Temetése pénteken megy végbe.

— Kinevezés a honvédségnél. A honvédelmi miniszter Hornok Lajos 19. honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadapródjelöltet hadapróddá nevezte ki.

— E ismerés a karnagynak. A »Szekszárdi Dalárda* kitünően sikerült estélye arról [győzte meg az elnökséget, hogy annak vezetése mesteri kézben van s a karmester sokoldalú zenei tudásának, kitartó szorgalmának köszönhető, hogy oly igazi művészi hatást ért el a dalárda karénekével a most megtartott estélyen. Ez alka Jómmal dr. Szentkirályi Mihály dalárdái elnök elismerésének adva kifejezést, meleghangú átiratban adta ezt tudtára az érdemes karnagynak, Hiller Gyula újvárosi kántortanitónak.

— Egyetlen művészest E cimen hirdeti Pintér Imre a megboldogult, kivégzett népszínház v. elsőrangú tagja folyó hó, 11-én, azaz szombaton a Szekszárd-Szálló nagytermében tartandó egyetlen művészestélyét. — Az előkelő családi műsor felöleli a legszebb újdonságokat, budapesti és külföldi slágereket és bő alkalmat nyújt a szereplőknek tehetségük többoldalú érvényesitésére. Pintér Imrét felesleges bővebben bemutatnunk, aki nem ismerné őt budapesti Vig- és Népszínházi sikerei révén, bizonyára hallotta hírét a gramafon-lemezek utján. — Az est másik érdekessége Parlagi Kornélia Soubrette primadonna, a Királyszinház Jánosvitéz versenygyőztesének bemutatkozása lesz, aki egyike azon keveseknek, akik vérbeli soubrettségük mellett még énekelni is tudnak, illetve hangjuk is van. — A harmadik szereplő Fehér Artur, a népopera elsőrangú tagja lesz, akiben a komolyabb énekműfaj talál hivatott képviselőre. A zongorakiséretet Ketényi-Heidelberg Albert zeneszerző vállalta el. A kis művészcsoport csak legutóbb tartotta estélyét Nagybecskerek és Zombor város színházaiban, ahol dacára a felemelt helyáraknak, még a zenekarban is pótszékek voltak alkalmazva, sőt januárban az a kitüntetés érte Pintért és művésztársait, hogy három estén a Tátrának voltak vendégei, ahova a ródli szezonra kaptak meghívást. — Éz estén halljuk legelőször »Mikor a falevelek léhullanak« és * Palkó te rajkó* budapesti slágereket, valamint egy sereg szebbnél-szebb uj dolgokat és mulattató színpadi apróságokat. A művészest részletes programmjára jövő számunkban visszatérünk. A jegyek elárusitását a szokott helyen, Krammer Vilmos könyvkereskedésében végzik.

— Névmagyarosítások. Gottlieb József, Margit és Endre simonmajori lakosok nevüket »György«-re, Schwarcz László szekszárdi illetőségű pécsi m. kir. honvédhadapródiskolai növendék nevét »Szilasi*-ra, Theodórovics Vilmos szekszárdi lakos családi nevét »Teleki*-re, Linz- bauer János kajdacsi lakos nevét »Lukács*-ra, Neumann Vilmos bonyhádi lakos pedig nevét »Neményi*-re magyarosította.

— Választás. Simontornyán a községi segédjegyzői állásra Dezső Antal, az irnok- végrehajtói állásra pedig Nemecz József választatott meg.

— BsJ az EpuratlnnaL A tolnamegyei származású dr. Látrányi egri orvos szert talált fel s hozott forgalomba az epilepszia ellen. Amint Ehrlichnek s minden uj orvosszer feltalálójának, úgy Látrányinak is kellemetlensége támadt az uj orvosság alkalmazása miatt. A napokban meghalt Dubraviczky Lászlóné, férje ugyanis a fővárosi sajtóban egyenesen az uj szert tartja a halál okozójának. Egy újságíró Egerben meglátogatta dr. Látrányit aki következőket mondta Dubraviczkyné halálára vonakozólag:

— Látja ez a nászajándékom — kezdte — három nap előtt nősültem és tegnap már Budapestre kellett utaznom, hogy elnémítsam a rágalmakat. Mint a legtöbb törekvő és dolgozó embert, kollégáim engem is hidegen fogadnak és nem akarnak hinni fölfedezésemben. Hiába, magyar vagyok és ez a magyaroknak nem imponál. Dubraviczkyné csakugyan kért tőlem Epu- ratint és én küldtem is neki. Sajnos, meghalt, de nem az én szeremtől. Hatszáz embert kezelek Epuratinnal és hatszázból két hónap alatt alatt tíznek kellett volna meghalni az epilepsziastatisztika szerint. — Nem halt meg, csak ez az egy. — A múltkor kétizben kértek tőlem Epuratint és másnap mind a két helyről sürgönyt kaptam, hogy ne küldjem, mert a beteg meghalt. Ha két nappal később következik be a halál, talán az én szerem okozta

— Tartalmaz mérget az orvosság ?

— Hogyne. Colhicin van benne. A gyógy- könyv a méregből naponta egy centigrammot enged meg. Én csak a felét alkalmazom s azt is tizszerre kapja a beteg. Nem mondom, hogy a szerem feltétlenül gyógyít, de az bizonyos, hogy sikeresebb a brómnál. Egy miniszteri tanácsosnak a leányát kezelem, akit eddig naponta kétszer lepett meg a roham. Három hét óta szedi az epuratint és ez alatt az idő alatt mindössze egy rohama volt.

Az orvos azután elmondta, hogy Budapesten járt, de se a vizsgálóbíró se a hites vegyész nem tudtak semmiféle vizsgálatról. Az asszony ötvennégy éves volt és a halála előtt öt napig feküdt eszméletlenül. Szivgyengeség ölte meg, amely ebből, az az eszméletlenségből származott.

— Halálozások. Soltész Bertalan nyug. cs. és kir. huszárkapitány, nyug. selyemtenyésztési főfelügyelő, f. hó 1-én, sok szenvedés után elhunyt Szekszárdon. A megboldogult évek hosszú során át hivatalfőnöke volt a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőségnek s fáradhatatlan, lelkes tevékenységével sok szolgálatot tett a selyemtenyésztés országos ügyének. — Utóbbi időben sokat betegeskedett, úgy, hogy pár hóval ezelőtt kénytelen volt nyugalomba vonulni, mikor Bezerédj Pál, miniszteri meghatalmazott, érdemei elismeréséül teljes fizetését utalványozta ki részére évi nyugdijuk Halála alkalmából a m. kir. földmivelésügyi minisztérium országos selyemtenyésztési felügyelősége külön gyász- jelentést adott ki. Temetése ma délután 4 órakor impozáns részvét mellett ment végbe.

Idősb Gundrum Jánosné szül. Lindner Erzsébet, folyó évi február hó 28-án, életének 70-ik évében elhunyt Bátaszéken.

— UJ honpolgár. Benesch Károly Ferenc I dombóvári vasúti kocsifékező osztrák honos

nejével: Őss Ágnessel együtt a magyar állam kötelékébe felvétetett és az állampolgári esküt f. hó 2-án Szekszárdon letette.

— Jegymegváltás. A szekszárdi róm. kath. Olvasókörnek a múlt vasárnap megtartott táncestélye alkalmából gróf Apponyi Géza v. b. t. tanácsos főispán, 10 koronát küldött. Midőn az elnökség ezért köszönetét fejezi ki, egyszersmind közli, hogy az estély jövedelme 252 korona volt.

— Felülflzetések. A szekszárdi református

olvasókör sikerült táncestélyén felülfizettek: Gödé Lajos és Ranga Antal 2—2 korona, N. N. 1 korona 40 fillér, Rácz Gyula és Majsai István (Töttös) 1—1 korona, N. N., N. N. és Töttös János (kovács) 60-60 fillér, Mészáros György (L.) és Nemes György (Csötöni) 40—40 fillér, N. N. 20 fillér. A felülfizetöknek lapunk utján mond köszönetét a kör vezetősége•

1070SO

10703 Ü Ji

•^baseu. ^

Orvosilag ajánlott

» *w’ft légzőszervekbázis

"WQbelcqod&eiqä. !

ada o: H "J _ firafl- korona.

Orra.litfl OjÉiilcU k'tílqt) sara HuixdsrcncK (sues1 • aiegtetsge des:-- igéi Nap* AOA9'

féhófft&nsk 3--A tcóskanülal Cytmu kéknek 1-2 • * " ■ i

m> az ouv» ufs »nacötAsi wm p V

Ára 4 korona.

ff I _ f

köhögés,

szamárköhögés,

influenza

eseteiben az orvosok csak

SÍRŐL N

,*Roehe“-t

rendelnek.

Kik vannak a Sirolin „Ma“-» utalva?

1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal- maiban szenvednek.

2. Mindazok., kik üdült gégehurutban szenvednek.

8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülóst éreznek már rövid használat után,

4. Skrofulás, mirígyduzzadásos, szem- és orrkatar- rusos gyermekeknek tonios szere a üijoiin „Rocne“.

A táplálkozást nagyban elősegíti.

m

Csakis eredeti csomagolású Sirolin „Roche“-t kérjen, minden utánzatot vagy pótkészit- monyt kérünk a leghatározottabban visszautasítani.

F. Hoffmann- La Roche & Co., ü

Basel (Svájcz), Grenzach (Németország).