Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-03-10 / 17. szám
1 Lapunk mat számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda" XM. «Mm. Szekizflrd, 1943 műrdns 10. (Szerda) ___________ 17 . sztn. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztóség és kUdóhiratal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÍJI: 30—86 / ' ‘ K|éO ijrm EK5 fizetési díj: 12 pengő || Félév 6 pengő Felelés szerkesztő: B LÁZ SÍK FERENC A lep Megjelenik minden aeerdán és saombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érali | Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 Allét. A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum é P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. AUástkeresőknek 60 százalék engedmény. A bolseolzmus veszedelme Göbbels birodalmi miniszter a Das Reich folyóiratban foglalkozik a visszhanggal, amelyet külföldön, fő* leg Londonban a Németországnak és szövetségeseink az a megállapítása tett, hogy a bolsevizmus súlyos veszélyt jelent egész Európára. Göbbels miniszter hangsúlyozza, hogy bármint erőlködjenek Londonban, nem tántoríthatnak el bennünket attól a szilárd meggyőződésünktől, hogy a bolsevizmus a háború mai szakában a legnagyobb veszély minden veszély között. Nem érint bennünket az a gyanúsítás, amely szerint, ennek a veszélynek felrajzolása részünkről béketapogatózást jelent. Teljesen józanul és reálisan fogjuk fel a háborút. Dr Göbbels megállapítása szerint, bár a hivatalos angol politika az ellenkezőjét állítja és bár a nemzetközi zsidóság igyekszik a dolgok ilyen fejlődését megakadályozni, az angol közönség mégis kezdi már lágy tömegben felismerni, milyen veszélyt jelentenek a bolsevisták Nyugat számára. A német propaganda ezt nem saját sikerének tekinti. Ez a tény egyszerűen a mai időkből és adott körülményekből fakad. Dr Göbbels emlékeztet a vörös hadsereg jubileuma alkalmából Angliában rendezett ünnepségekre és az ezeken elhangzott megnyilatkozásokra. Londonban az internacio- nalét énekelték, de Moszkvában nem éneklik a Good Save The Kinget. London felett a bolsevista zászlók lengenek, de ki hallott arról, hogy a Szovjet Unióban az angol birodalom zászlói lengnének. Ezek külsőségek, de jellemző tünetek. A radikalizmus és konzer- vatizmus együttműködésénél mindig a radikalizmusnak van több esélye. Ha egyszer egyhelyfitt lerombolják azt a falat, amely szilárdan körülveszi a nemzeti államokat, akkor semmi sem tartóztathatja fel többé az anarchia áradatát. A miniszter ezután hangsúlyozta, az 1918. és 1943. év közti különbséget. E tekintetben azt mondotta, hogy az akkori és a mostani katonai helyzetet nem lehet összehasonlítani. Sok minden más is megváltozott Az a nép, amely 1918-bán oly közel állótt a győzelemhez és azt csak saját ostobasága miatt vesztette el, ezúttal nem fog könnyelműen lemondani nagy történelmi lehetőBogyiszló szövetkezeti mintafalu lesz A fejérvármegyei Tordas község a Szövetkezeti Központ segítségével s a falu lakosságának együttműködésével rövid idő alatt mintafaluja lett az országnak. A központ ezzel az útmutatással kívánt szolgálni, hogy közös munkával, az önsegély alapján milyen nagy dolgokat lehet megvalósítani a magyar falu javára. Tordas példája máris sok helyen követésre talált, igy többek között Bogyiszlón is. Bogyiszló községben már 2 évtizedes a szövetkezeti mozgalom és a Hitelszövetkezet a nép részére folytatja áldásos munkáját. A szövetkezeti élet fellendülése azonban 1937-tŐl kezdődött, amikor megalakult a Bogyiszlóvidéki Paprikamalom Szövetkezet, majd 1939. évben létesült a paprikamalom mellett a műszáritó üzem. 1942. évi julius hó 8 án a község szövetkezeti intézményei közös szövetkezeti napot tartottak, amelyen elhatározták, hogy Tordas község mintájára Bogyiszló községet is szövetkezeti mintafaluvá fejlesztik ki. A szövetkezeti napon résztvevő Hangya központi vezérigazgató, a Mezőgazdasági Kamara kiküldöttei, valamint a közigazgatási hatóságok képviselői készséggel ajánlották fel erkölcsi és anyagi támogatásukat a község szép tervének mielőbbi megvalósithatása céljából. A község vezetőjegyzöje részletesen ismertette a lakosság gazdasági és kulturális vonatkozású hiányait és megjelölte mindazokat az intézményeket, me* lyeknek megvalósításától reméli a földmiveléssel foglalkozó bogyiszlói lakosság gyorsütemü gazdasági fejlődését A szövetkezeti napon lefektetett program megvalósításán fáradozik most a község vezetősége. A szövetkezeti élet fejlődésének első állomása a bogyiszlói baromfi- keltető telep felállítása. Megépült a telep és beállítottak 1 drb Gergely- féle keltetőgépet, mely 10.000 drb tojás keltetésére alkalmas. A tojáskeltetés f. év március havában már- meg is kezdődik. A szövetkezeti fejlődés másik fontos állomása az őstermelő szövetkezet és a gépszövetkezet megvalósítása. Statisztikai adatok bizonyítják ugyanis, hogy a kisbirtok drágábban termel és olcsóbban ad el, mint a nagybirtok, de ettől eltekintve sem a mennyiségi, sem a minőségi termelés terén nem versenyezhet a jól beinstruált és megszervezett nagybirtokkal. A gazdálkodás tiszta hozama tehát lényegesen kevesebb a kisbirtoknál, amin nemcsak a kisgazda, vagy a jó faluvezető, hanem maga az állam is segíteni akar, amit a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942. évi XVI. tc.-ben foglaltak bizonyítanak legjobban. Bogyiszlón nemrég volt az őstermelő szövetkezet és a gépszövetkezet alakuló közgyűlése, amelyen a Hangya Központ őstermelő osztálya, az Országos Mezőgazdasági Kamara, az Alsódunántuli Mező- gazdasági Kamara is képviseltette magát. Megjelent a gyűlésen Polgár István főszolgabíró is, aki minden szövetkezeti megmozdulásnak készséges hive és szívesen mozdítja elő községeinek ilyen irányú fejlődését. A közgyűlésen mintegy 70 gazda vett részt, akik méltányolva és értékelve a gyűlésen felszólaló kiküldöttek eszméit, egyhangú határozattal megalakították a Bogyiszlói Őstermelő- és Gépszövetkezetet. A közgyűlés azonnal megválasztotta mindkét szövetkezét intézőbizottságát. Gyöke József közs. vezetőjegyző, nagy elgondolásu beszédben foglalkozott a község gazdasági fejlődésének lehetőségével. Kifejtette, hogy a földmives községekben, tehát Bogyiszlón is minden erőt a magyar föld termőerejének növelésére és a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi emelésére, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság jövedelmének gyarapítására kell fordítani. Ezt a célt kiválóan szolgálja a mezőgazdasági érdekképviseletek és hatósági szervek kormány .által irányított munkája, amely a gazdasági oktatás gyarapítását, a tanácsadás állandósítását, a termelési rend fenntartását, az értékesítés megszervezését és a termelési irány kijelölését célozza. E fontos célkitűzések közül két kérdéssel kell különösen foglalkozni, nevezetesen a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság rendszeres oktatásának és a tanácsadásnak kérdésével, amelyet lehetőleg minden községnek meg kell oldania, még abban az esetben is, ha távol fekszik olyan mezőgazdasági szakiskolától, amely hivatott a környékbeli községek ilyen szükségletét kielégíteni. Bogyiszlón a megalakult őstermelő szövetkezet tudja ezt a célt leginkább szolgálni, ha a község segítségével szövetkezeti telepet létesít. Az őstermelő szövetkezet azért a községtől 10 hold ingatlan ingyenes használatra való átengedé- I sét fogja kérni, amelyen felépithe- I tők lesznek a gépszövetkezet részére szükséges épületek, a szövetkezeti hizlalást szolgáló közös istálló, a szövetkezeti darálómaloiti, a szövetkezeti magtisztító állomás, de létesíthető lesz ezen a birtokon egy olyan méretű mintagyümölcsös és mintakertészet is, amely állandó gyakorlóterülete lehet a VIII. osztályos elemi iskola felső tagozatának. Ez a szövetkezeti telep egy törzskönyvezett tehenészet részére bérelne a községtől további 30—50 hold földet olyan célból, hogy a szükséges takarmányféleségeket megtermelhesse és fejlett állatta nyésztését a gazdaközönség szolgálatába állíthassa. A gazdákat csak ilyen utón lehet rábírni arra, hogy jószágállományukat lassan kicseréljék a részükre átengedendő olcsó növendékanyaggal. Az 1942. évi XVI. te. 8. §-a alapján ezen mintaszerűen megszervezett birtokot ki lehetne jelöltetni kísérleti birtokká, amely megfelelhetne mindazon kötelezettségnek, amelyet a gazdaközönség egy ilyen intézménytől várhat, Természetesen ennek a szövetkezeti telepnek egy okleveles gazda állna az élén, aki egyúttal gazdasági elöljárója is lenne a községnek, de ellátná a legeltetési társulat gazdai munkáját is és e hármas szerepe folytán megvalósulna a gyakorlati gazda által oly sokszor elképzelt, de anyagiak hiánya miatt mindeddig meg nem valósított gazdatitkári intézmény. A gazdasági elöljáró személyében ugyanis nem lehet minden községben okleveles gazda, tehát képzett gazdát bevonni a kőz- I ségi közigazgatás kötelékébe, de Egyes szám ára SO fillér ségéről. A végefelé járó tél súlyos próbára tesz minket, de egy jót is hozott, megláttuk a veszélyt és nem fogjuk tőle elfordítani figyelmünket mindaddig, amig ezt a veszélyt meg nem törtük.
