Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-06-12 / 41. szám

1943 jminis 12. TOLNANEGYEI ÚJSÁG — Tanítói kinevezés. A pécsi egyházmegyei hatóság Csordás Máriát a hőgyészi V. sorsz. tanítói állásra rendes tanítói minőségben kinevezte, Pozsonyi Margitot pedig a harc-janyapusztai tanítói állásra alkalmazta. — Rendelet a vasutak elsöté- tiséről. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében — mint isme­retes — május 22 étól kezdve az el­sötétítés időpontja megváltozott. — Ugyanez a rendelet most elsőizben, külön kitér a közforgalmú vasutak elsötétítésének kérdésére is. A vas­utaknál az el ötétités mindjárt sö­tétedéskor — a vasúti kocsik lám­páinak kigyujtásakor — kezdődik és egészen a lámpák eloltásáig, te­hát napkeltéig tart. Erre a külön intézkedésre azért volt szükség, mert a nyílt pályán futó vonatok, amelyek egyébként kedvelt célpont* jai az ellenséges repülőknek, az el­sötétítés időpontja előtt bekövet­kező légitámadásról idejében nem értesithetők. — Legyalulta az ujjait. Takács Gyula dombóvári lakos otthon asz­talosmunkával foglalatoskodott. — Gyalulás közben azonban olyan sze­rencsétlenül járt, hogy az éles gyalu levágta bal kezének három ujját. Súlyos sérülésével a kaposvári köz- kórházba szállították, ahol ápolás alá vették. A magyar tea A teaiváshoz kiskorunktól lassan szoktunk hozzá. Nem könnyű a megkedvelt teafőzet élvezetéről le­mondani, mert csak lassú folyamat alatt válhat megszokottá — egy egészen más zamatjellegfi tea fo­gyasztása. Éppen ezért több elgon­dolás vezette azokat, akik a külföldi teák helyébe magyar növények leve­leiből, vagy más részeiből igyekez­tek teákat összeállítani. Az ebben buvárkodók egyik része azt gondolta, .hogy a külföldi teák használatát legkönnyebben úgy tudjuk kiküszöbölni, ha kinai, indiai vagy más külföldi teákhoz hasonló zamattal látjuk el 4Z erre alkalmas növények leveleit Mások úgy vélték, hogy teafélékre alkalmas növények aromajellegét a maga eredetiségében kell meghagyni. A legáltalánosabb azonban az, hogy többfajta növény levelét, vagy más ízt adó részét keverik össze. Sok magyar teánál a tealevélhez aro- másitás céljából olyan növények részeit is hozzákeverik, amelyek nem alapanyagként, hanem csak mint járulékos izt adó anyagok alkalmasak. A főldmivelésügyi miniszter egy rendelete felsorolja mindazokat a növényeket, amelyeknek levelei, vagy más részei magyar tea készí­téséhez felhasználhatók. A rendelet ^szerint alapanyagokként a követ­kezők vehetők igénybe: akácvirág, bodzavirág, borsosmentalevél, cicka­farkfű, citromfüievél, csarabfü vagy hangafü, csipkebogyómag, fekete- ribizkelevél, hársfavirág, málnalevél, nyirfalevél, szamócalevél, szeder­levél, székfüvirág, utilevél és vero­nikafű. Járulékos anyagok a követ­kezők lehetnek: borókabogyó, cse­resznyeszár, édesgyőkér, édeskö­mény, somkoróvirág, szagosmügefü, tölgyfakéreg és zsályalevél. A rendelet egyelőre háromféle jellegű magyar tea forgalombahozatalát szabályozza. Ezek a következők: 1. Az „M“ jel­legű magyar tea, főalkotórésze a ^borsosmentalevél, 2. az „RM jellegű, ennél a főalkotórész a szederlevél (Rubi fruticosi folium — Rubes fruticosus) és 3. a „Tu jellegű, amelynél a főalkotórész a hársfa­virág (Tiliae flos — Tilia cordata — Tilia platyphyllos). A főalkotó­résznek legalább 70%>-ban kell szerepelni. A további 30%>-hoz a fent említett többi alapanyagok, vagy legfeljebb 5—5 %>-ban a járu­lékos anyagok használhatók fel. A gyógycélokra forgalombahozott teá­kat a rendelet nem érinti, de az említett három tiupsu magyar teák­nál viszont tilos a burkolatlan, vagy a propaganda iratokon a gyógyító hatásra hivatkozni. A rendelettől eltérő teák csak külön engedély alapján hozhatók forgalomba. Ezeknek a csomagjain azonban fel kell tüntetni azt, hogy milyen különleges eljárással készül­nek. Vannak olyanok, akik a kinai és indiai teák fogyasztásának élveze­téről nem akarnak lemondani és meg tudják fizetni azokat a teaára­kat, amely összegekért külföldi teák a meglevő készletekből még kap­hatók. Áthidaló ebben a kérdésben az a megoldás, hogy egyes tea­nagykereskedők magyar teák közé kevernek 5—15°/o mennyiségű kinai, vagy indiai teát és ezzel hasonlóbbá teszik azt, a külföldi teához. Érdekes, hogy a magyar tea kérdésével már a múlt század közepén is foglalkoztak. Reisinger János egyetemi tanár akkor a földieper, szamóca, veres áfonya stb. kívül a szőlővirágját ajánlotta magyar teának. A mai magyar teák nagyrésze szederlevél, amelyről világhírű bo­tanikusunk, dr Moesz Gusztáv 1914 őszén megjelent cikkében azt Írja, 0« w A*' a\\e" ,V V _.\»C \W* hogy a kinai tea pótlására bármely erdei szeder levele alkalmas. Egy másik hires botanikusunk a sima felületű, vékonylevelü szederlevelet tartja legalkalmasabbnak, amely szántóföldek szélén és a dunamenti ligetekben is nagy mennyiségben fordul elő. Bármelyiket szedjük is, a fontos csak az, hogy friss zöld leveleket szedjünk és bogárrágta, pecsétes, szinehagyott, molyhos és tisztátalan levelek ne kerüljenek bele, mert ezek az ízét nagyon le­rontják. A többi magyar teának al­kalmas növény felismerése s igy a gyűjtése is lényegesen könnyebb. A szedést nem ajánlatos nedves idő­ben végezni. A száraz időben sze­dett levelet is az átadásig szellős, tiszta helyen szétteregetve kell tar­tani. A múlt háború ideje alatt is az erdei szeder levelének gyűjtésére szó­lították fel az iskolákat. Ma már nem kell találgatnunk, hogy vájjon az iskolás gyermekeknek, a cser­készeknek és a leventéknek milyen teaféléket kellene gyűjteni. A gyűj­tésre vonatkozólag a teanövényeket átvevő cégek és megkeresésre a Növénykisérleti Állomások, úgyszin­tén a Közeliátási Hivatal illetékes osztálya, készséggel adnak felvilá­gosítást. HadlemléKm&vek. orszdszűszlók, templomfelszereléiek művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárd, Horthy Hliklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 A magyar teák fogyasztásánál két­ségkívül le kell mondanunk a kof­feinhez hasonló thein nevű alka­loidának hatásáról, de tisztán csak megszokáson múlik, hogy a magyar teák izle- tes, zamatos illatos haté- ’ sit élvezzük. Az egyes magyar tea alapanya­gok, mint pl. a borsosmenta vagy a hársfavirág önmagában is elég aromásak. Ez az aroma azonban sa­játosságánál fogva nem mindenki által kedvelt. Jobbára tehát nem is magyar teákról, hanem teakeveré- kekröl beszélhetünk, mert legtöbbje többféle alap- és járulékos anyag­ból van összeállítva. De a külföldi teák nagy részét is keverten hoz­ták forgalomba, császárkeverék és egyéb hangzatos nevek alatt. A jói összeállított teakeverékek voltak mindig a legkeresettebbek. Az aroma növelésnek egy másik módja az, hogy a tealeveleket a szedés után összesodorták, miáltal a zöld levelekben levő sejtfalak megbomlottak és a levelek belső anyagjainak egymásra való hatása által megindult az úgynevezett fer­mentálóddá, ami az aroma teljes kifejlődéséhez vezetett. A magyar teáknál sajnos, errevonatkozólag még nincsenek eléggé megnyugtató kísérleteink, mert a magyar teák készítését s igy a fogyasztását is legtöbben átmeneti jellegűnek te­kintették. Az indiai, de főleg a kinai fe­kete teák legnagyobb része azon­ban nemcsak fermentáláson, hanem ízesítésen, illetve illatositáson is át­esik. Ily műveletekhez a narancs, jázmin, csillagánizs, kurkuma, viola-

Next

/
Oldalképek
Tartalom