Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-10-10 / 76. szám
II If. Motoim. Szekálni, 1912 október 11. (Szonliot) 76. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 l|éca éne . . Előfizetési díj: 12 pengS || Félé**» 6 pengéé I Felelés szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden eeeidán éa aaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimnm 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek 1 mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. Antal István beszéde a szabadsághösök és vértanuk Magyarországáról Az Aradi Szövetség a Délvidéki Otthonnal kartöltve kedden délelőtt a Tudományos Akadémia nagytermében gyászünnepélyt rendezett a tizenhárom aradi vértanú emlékezetére. Báró Urbán Gáspár, Jásznagy- kunszolnok vármegye főispánja, az Aradi Szövetség elnöke megnyitójában hangoztatta, hogy az aradi sáncban és környékén örökérvényű magyar példa született, amely örök programmá, szent útmutatássá magasztosul, valahányszor áldozatra szólította népét a kérlelhetetlen magyar sors, vagy a végzet. Hangoztatta, biztosak vagyunk benne, hogy az aradi hösök emlékéhez soha nem férhet az enyészet. Dr Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter mondott ezután beszédet. — Kilencvenhárom esztendeje annak, — mondotta a miniszter — hogy a jogtalan és tőrvénytipró önkény a magyar nemzet legideálisabb és leg hősibb megmozdulásának katonai vezetőit és egyik legnemesebb politikai vezérférfiát kivégeztette. Ma az aradi gyásznapot nemzeti ünneppé avatta az a tragikus sorsú nagy magyar államférfiu, aki éppen e napon távozott el örökre körünkből. Október 6-ának ma mélyebb értelme, fokozottabb jelentősége és magasabb rendeltetése van, mint régen. — Amint az 1848-as nemzedék ártatlan volt a szabadságharc felidézésében, mert azt a kamarilla összeesküvése kényszeritette reánk, úgy nem terheli felelősség a magyar nemzetet ma sem a háború felidézéséért, mert ennek felidézői a versaillesi és a trianoni bosszúállók voltak. A magyar nemzet erejéhez és körülményeihez képest részt vesz a mai sorsdöntő küzdelemben erkölcsi okokból, nemes indítékokból. Az európai szolidaritás jegyében, de egyben honi földünk épségéért, népünk egységéért és nemzeti létünk biztonságáért. — Nem idegen érdekekért, hanem azért, mert a magyarságnak is életbevágó érdeke, hogy az elnyomáson és a kizsákmányoláson felépült Európa helyébe a népek történelmi és természeti jogain nyugvó, uj Európa keletkezzék. Azzal a biztos tudattal harcolunk azoknak a hatalmaknak oldalán, amelyek elesettségünkben önzetlenül állottak a mi oldalunkra, hogy velük együtt ki fogjuk vivni a győzelmes béke után kialakuló uj Európában az ősi jogai teljességében lévő uj hazánkat; a nagy magyar szabadsághősök és vértanuk Magyarországát. — Uj magyar hazát akarunk, mert két arcvonalon: a volgamenti fegyveres fronton és a belső erőgyűjtés frontján harcolunk. — Ennek az erőgyűjtésnek sikere érdekében el kell vetnünk minden olyan társadalmi és közéleti tendenciát, amely a ma életkérdést jelentő egység kialakulását gátolja és szociális ellentéteket okozhat. Minél szélesebb alapokra kell felépiteni a magyar állam épületét, minél több embert érdekeltté kell tenni a magyar állam fennmaradásákan, alkotmányos létében és keresztény jellegének megőrzésében. Végül tartózkodásra és óvatosságra van szükség az egyoldalú politikai kultusszal szemben az igazi értékek javára. — A politikai programmok másodrendű fontosságúak amellett a kérdés mellett, kik azok, akik a prog- rammot hirdetik. Minél kisebb egy nemzet, annál inkább életkérdés számára, hogy saját életét saját szellemiségének törvényei szerint élje és irányítsa. — Hittel, becsülettel, szabad akarattal akarunk részt venni az uj Európa szabad népeinek szabad testvériségében — fejezte be nagyhatású ünnepi beszédét Antal István miniszter, akit a dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség percekig ünnepelt. VÉRT A KATONÁKNAK! Ismeretes, hogy a harctéren küzdő és itthon ápolt sebesült katonák életének a megmentésére sok embervér szükséges, mert nagy meny- nyiséget kell ebből az élet jelentő folyadékból kiszállítania frantra is. Hazafias kötelességet teljesit, aki vérének kis mennyiségét erre a célra felajánlja, mert hiszen a szekszárdi kórházban teljesen veszélytelenül és fájdalommentesen veszik ki ezt a drága nedűt. A lapunk múlt számában közölt felhívásra elsőnek Szűcs Jánosné szekszárdi varroda- tulajdonosnő jelent meg férjével és varrodájának 8 alkalmazottjával a kórházban és felajánlotta vérét a magyar nemzetért, a keresztény civilizációért és mindnyájunkért az orosz fronton küzdő katonák gyógyítására. Ez a testületileg végzett véradás megérdemli, hogy követendő és tiszteletreméltó példa gyanánt lapunkban is megemlítsük. Levente otthon avatás Faddon Folyó hó 4-én lélekemelő ünnepség keretében adta át Szemző István ny. főispán, várszegi földbirtokos az általa 50.000 pengős költséggel Fadd község ifjúságának épitett levente otthont. Az otthont az ifjúság iránti szeretetből tragikus körülmények közt meghalt Dénes fiának emlékére ajándékozta Fadd közönségének. Az otthon a „Szemző Dénes Levente Otthon“ nevet viseli. Az ünnepségen összesereglett előkelőség sorában megjelent vitéz Béldy Lajos, az ifjúság országos vezetője képviseletében a IV. hadtestparancsnoka, vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, dr Klein Antal országgyűlési képviselő, vitéz dr Téglássy Béla m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, vitéz Tihanyi Szilád ezredes, a vm. vitézi székkapitány, Nemes Szent- Gály ezredes, dr Korniss István főszolgabíró, Fischer Károly őrnagy és még sokan a vármegye és járás tisztikarából, a helyi és szomszédos birtokosok, a szomszédos egyesületek küldöttei, helyi testületek, valamint a leányleventék egyenruhás szakasza. A betegsége miatt távollevő adományozó helyett és képviseletében férjével együtt megjelent Lelbach Jánosné, szül. Szemző Sarolta (győ- nyü diszmagyarban) a levente otthon nagytermében tartott díszközgyűlésen és keresetlen szavak kíséretében adta át az ajándékozási okiratot Fadd elöljáróságának. A gyűlésen dr Korniss István főszolgabíró elnökölt. Az adományt a község és a levente egyesület nevében Dreher Arnold plébános, a levente egyesület elnöke meleghangú beszédben köszönte meg. A diszközgyülés után a levente otthon előtti téren tartott hazafias ünnepség keretében történt az otthon beszentelése, amit Dreher Arnold plébános végzett. A ref. egyház- község nevében Imreh Károly lelkész áldotta meg az épületet, Nemes Szent■ Gály Dezső ezredes lélekbemarkoló ünnepi beszédet tartott, melyben hangsúlyozta, hogy magyarságunkat nemcsak hirdetni, hanem azért valamit tenni is kell. A vagyonos osztály elé a nemes adományozót állította oda példának, mint aki tisztában van azzal, hogy a vagyon kötelez sok jó és nemes alkotásra. Buzdította a leventéket kitartó munkára és kivánta, hogy az otthonból sok derék katona kerüljön ki. A beszédet, a több ezer főnyi közönség lelkesen fogadta. Éberfy István főjegyző a község nevében átvette az épületet azzal az ígérettel, hogy a község a nemes adományozónak örökké hálás marad. Végül Szántó Mihály igazgató-tanító, leventefőoktató záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a nemes adományt lélekkel fogják megteliteni és sok.erkölcsi kamattal meghálálni. Az ünnepség után a levente fiuk és leányok diszmenetben vonultak el az előkelőségek el$tt, majd délben az adományozó Szemző István vendégül látta a megjelent előkelőségeket. Az ebéd végeztével kulturdélután keretében történt meg az otthon színpadának avatása, melyen dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő vázolta az otthon rendeltetését levente és népművelési szempontból. Az értékes bevezető után megkapó műsorszámokkal kedveskedtek a Adjatok vért a sebesült katonáknak! Egyes szám ara 12 fillér
