Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-05-16 / 37. szám
TOLNMEfíYH ÜJSÁfl 1942 május 16. társulati adó ...... vagyonadó ....... tantiémadó ........ jövedelemadó és .pótlék '. beruházási pótlék .... vagyonadó és pótlék . . . nyilvános betegápolási póladó ............................ . ro kkantellátási adó . . . kincstári pótlék ..... hadfelszerelési adó . . . 171.780 99 P 18.882 25 P 28.150 70 P 1,019.734 25 P 50.727 06 P 389.319 92 P 565.835-99 P 284.805-26 P 121.928 10 P 661.739 66 P összesen; 6,216.969*71 P helyesbített elfiirás ... 6,208,969*43 P helyesbített tartozás . . . 7,064.114"52 P befizetés 1942. évi január hó Mól március 31-ig 822 825 98 P befizetés április hóban . . 134.31159 P folyó évi befizetés .... 957.137*55 P a hátralék 98*35% vagyis 6,106.976*97 P A folyó év befizetés eredménye a múlt évj befizetésnél 186.275 P-vel kedvezőbb. A védett birtokok tulajdonosait terhelő összes állami adóhátralékok összege ........................ 43.645 02 P erre befizetés volt április hó végéig ................... 1.1 05 72 P Egyéb befolyt adónemek: közúti gépjármű adóbefizetés . . ... . . . . 7.625 26 P alkalmazottak különadója . 18 583*97 P Illetékek ........ 156.584-84 P forgalmi adók . , . . . . 299.027 — P vagyonváltság ..................... 43.608 47 P öcsény községben, 343. házszám alatt IIO drb fajtiszta angora nyúl felszereléssel együtt minden elfogadható áron eladó. — Felvilágosítás a helyszínen. tél elején javasolta a balatoni zsilip kinyitását és a Balaton vizének a lényeges mennyiségben való leeresztését. Ha ez akkor megtörténik, nem következtek volna be a katasztrofális bajok, mert a Balaton medencéje be tudta volna fogadni 5000 négyzetkilométernyi vízgyűjtőterületének a csapadékát és nem okozott volna károkat. A balatoni kormánybiztosság azonban akkor nem engedte meg a vizeresztést, spekulált a Balaton vizével, mert azt hitte, hogy ha a tél elején megindul az eresztés, akkor a fürdő- szezonra nem lesz viz. Ennek a spekulációnak lett az oka a mostani katasztrofális helyzet. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség képviselője a felszólalással kapcsolatban kijelentette, hogy a hivatal az árvízügyekről állandóan és a legrészletesebben tájékoztatja a minisztériumot és folyton kéri a szükséges intézkedéseket. A Bizottságban felmerült kívánságnak megfelelően ezt a kérdést ezentúl felveszik a Közigazgatási Bizottság elé terjesztendő havi jelentésekbe is. A Bizottság a főispán és alispán felvilágosításait tudomásul vette, — mire a plenáris ülés bezárult és megkezdődtek az albizottságok ülései. Tolna vármegye adózási viszonyai A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság kimutatása szerint vármegyénk területén az állami egyenesadók múlt évi helyesbitett hátraléka 855.145-09 P. A folyó évi kivetés adónemenként a következő: földadó ............................ 1,759.465-46 P há zadó, birság és rendkivOl pótlék ... i ... . 1,144600-10 P Visnya Ernő meghalt Vármegyénk közgazdasági életét is érzékenyen érinti a váratanfszo- moru hir, hogy Visnya Ernő felsőházi tag, kincstári főtanácsos, a Pécsi Takarékpénztár elnöke,. vasárnap hajnalban, a pécsi klinikán 63 éves korában meghalt. Visnya Ernőt, az országos vonatkozásokban is nagyra- becsült pénzügyi szakembert erős kötelékek fűzték vármegyénkhez is, mert működése szoros kapcsolatban volt a Bátaszék-Sárkőzi Takarék és Hitelbankkal, a Dombóvári Takarék- pénztárral és anyaintézete tekintélyes fiókot létesített Bonyhádon, ahol a város és környékének hiteléletében igen jelentős szerepet játszik. Visnya Ernőnek, a kiváló közéleti férfinak pályafutását a következőkben ismertetjük: Visnya Ernő 1879-ben született Pécsett. A felsőkereskedelmi iskola elvégzése után 1898-ban a Pécsi Takarékpénztár szolgálatában kezdte meg pályafutását. Rátermettsége, te- hettsége, rendkívüli munkakészsége gyorsan vitték előre és 1915-ben már a vidék vezető intézetének vezérigazgatója, 1921-ben pedig elnöke lett. A világháborúban a szerb fronton küzdött mint népfelkelő főhadnagy. Az összeomlás és a szerb megszállás alatt egyik irányítója volt a nemzeti ellenállásnak. A szerb megszállás után is teljes szív- vel-lélekkel dolgozott Pécs és Baranya gazdasági és kulturális talpra- állitásának munkájában. 1922-ben a nemzetközi határmegállapitó bizottság előtt, Beremenden képviselte Pécs és Baranya érdekeit, de később is számos nemzetközi tárgyaláson vett részt, mint magyar delegátus. így tagja volt az Interparlamentáris Unió Párisban, Rómában, Hágában, Berlinben, Varsóban tartott tanácskozásain résztvett magyar küldöttségnek, 1927-ben -pedig a Magyar Revíziós Liga képviseletében Londonban jár lord Rother* merenél.* Pécs polgársága 1927-ben felsőházi taggá választotta és azóta megszakítás nélkül tagja volt az ország- gyűlés felsőházának. A Kormányzó 1923-ban kimagasló közgazdasági tevékenységének elismeréseként kincstári főtanácsossá nevezte ki, Pécs város törvényhatósági bizottsága örökös bizottsági taggá választotta, hosszú ideig elnöke -volt a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának. A TÉBE pécsi körzetének is elnöke, az Országos Hitelügyi Tanács tagja, a Pénzintézeti Központ igazgatóságának és végrehajtóbizottságának tagja és a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának póttagja. Fel- sorolhatatlan sok vállalatnak volt igazgatósági tagja. A Magyar Érdemrend közép- keresztjének, a Ferenc József rend lovagkeresztjének és több más kitüntetésnek volt tulajdonosa. Visnya Ernő az elmúlt héten kedden lett rosszul annyira, hogy eszméletét is elvesztette. Orvosai tanácsára ekkor a pécsi klinikára szállították. Ott annyira javult a közérzete, hogy haza akart menni. Nehezen tudták rábeszélni, hogy pihenje ki magát és maradjon továbbra is orvosi felügyelet alatt. Szombaton váratlanul rosszabbodás állott elő állapotában és hajnalban urémia következtében meghalt.. A megboldogultat május 13-án, szerdán délután fél négy órakor temették a pécsi központi temetőben lévő. családi sírboltba az evangélikus egyház szertartása szerint. A város részéről dr Esztergár Lajos mondta a búcsúbeszédet Visnya Ernő sírjánál. A Takarékpénztár részéről dr Piacsek Zoltán beszélt. A magyar országgyűlés felsőháza szintén képviseltette magát a temetésen.} Ostoros György verskötete Nemrégiben megemlékeztük róla, hogy Ostoros (Fájth) György szekszárdi földink, aki a szekszárdi gimnáziumban érettségizve a soproni mérnöki főiskolán folytatja tanulmányait, vezető szerepet visz az egyetemi fiatalság körében és sűrűn jelennek meg szép versei az ottani napilapok hasábjain. A fiatal költő most adta közzé „Az én világom“ cimfi verskötetét, amelyről a „Soproni Hírlap* többek között ezekét irja : Ha az ember Ostoros György keskeny arcába, lelkes szemébe néz és utána elolvassa verseit, amiket most megjelent első könyvében »Az én világom” cím alatt gyűjtött össze, akkor éreznie kell, hogy ezek a versek egy húrként feszülő érzésvilág első dalai. Az ifjúság lobogó hite, szép ámulása van bennük, az elhivatottság tudata, a végzetek őrök hintázása és a „szeretném magam megmutatni” büszke vágya. Ostoros világa a „csodák világa, mesékből szőtt messzi táj, a színek és az álmok hazája”, ahol ő a király. Ennek a világnak kavargó álmaiból tekint „Egy uj világ felé” lázas vágyódással, a mai fiatalok „széttört húsz éveinek” fojtott akaratával. Szédülten él a nagy vajúdás közepette, megmámorosodik a hópelyhek táncától, a „bús, őszi reggelektől”, hallgatja a „láz külön dalát”, megborzong a halálérzettől, amely „megszürkiti a leg- vőrösebb vágyait is”, de aztán újra a tavaszi ég felé lendíti a még csak induló élet. TILIF0N: 22-11 HUN Igaigitó: KflENNER JŐ28EF Az előadások kezdete: Mkfeaapekoa: Váf és • érakor, vasár- ás Keaepasp: 3, 5, 7 és 9 órakor. Pénteken Szombaton Vasárnap Vasárnap 3 órakor a helyér 40, 60 és 80 fillér. Ha két órán át kacagni akar, nézze meg Ania Soli, Vaizary Piri. Mély Gerő, Pethes Férése és Hajmássy Miklós legmulatságosabb vígjátékét; tesz, ami lösz Ezenkívül kísérő műsor':) Leventék Erdéteben a Magyar niúgblratfó Az indulás izgalmának remegése fut végig Ostoros minden versén. Menni, rohanni szeretne, mérföldes csizmában béjárni- az érzés és a szellem végtelen birodalmát. Könyvében több az ígéret, mint fiatal költők első verseiben lenni szokott. Meglepően gyakran csendülnek fel tökéletes sorok és versszakok, de ott is, ahol az ifjúság szép szertelensége túlfeszíti a formát, vagy tulhalmozza a képet, ott is megkap az érzés őszintesége s a zene üdesége. Erdélyi József, aki a kötetet előszóval tüntette ki s ezzel Ostorost hivatalosan is kőltőtársnak ismerte el, „Éj” cimü versének zárószakaszát „valóságos kis remekműdnek nevezi. Ez az álomba ringató, elapadó kilenc sor már beteljesülés, amely egy uj magyar költő műveinek sorozatát nyitja meg: Még egy-két suttogó nesz* remegett, de aztán az is alább hagyott, a sok apró test szendergett, a tölgy ejtett egy magot, a ffi is lapult, pihegett a föld, a harmat hullt és a völgy • aludt. Az '„Uj Sopronvdrmegye” többek közt eképpen emlékezik meg Ostoros György verseiről: Csupa életigenlés, feszülő, uj erő gyüjtőmedencéje Ostoros György frissen megjelent könyve, amelyben „Az én világom” címen adta közre verseit. Hálásnak kell lennünk e versek * írójának, mert megfáradt szivünket megpihenteti s feledteti röpke percekre, hogy lelkünk orcáján egyre mélyebben rovódnak a ráncok. A lira irracionalitásával megmutatja a mosolyt, amelyet már kezdtünk elfelejteni. Őszinte érdeklődéssel forgatjuk a könyv lapjait felmelegedő nézéssel olvassuk a sorokat s örülünk, hogy tanúi lehetünk egy lelkes költő első lépéseinek. Nem is tétovázók már ezek a lépések, sőt határozottak, erőteljesek, mert, aki lépi őket, nagyon sok erőforrással rendelkezik. Fiatal. Mondanivalója van. Szólni tud, szépmuzsikás szavakkal. Éreztetni tudja azt, ami mindannyiónkban bent él, belőlünk árad, csak nem tudjuk kimondani, mert nincs eszközünk, ami a lélek hullámrezgéseit han- gokká-szavakká formálja át. Ostoros ért hozzá, hogyan sugározza szét maga körül kis rádióállomásának mondanivalóit. Hogy ez az állomás még egyelőre kis körre hat, hogy műsora még nem gazdag, skálája nem széles, nem baj. Szívesen hal- gatjuk, mert sok benne a muzsika» sok a frissen hangzó szó, hangsúlya ígéretes és mert irányítója úgy látszik, hogy — Költő. Mindig öröm azoknak, akik á hétköznapok baktatásaiban sizive- vesen megállnak egy virág láttán, egy rigóffitty hallatán, ha uj költő uj szavaira figyelhetnek fel. Ők most kétszeresen örülhetnek, mert közülünk való fiatalember, mindert szép magyar ügyért lelkesedni tudd s dolgozni tüdő ifjú első könyvét
