Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-05-14 / 39. szám
4 FOLNAMEGYEI ÚJSÁG |1939 május 14. fiúiskolába, ahol kitűnő eredménnyel végezte a 4 osztályt. Az intézet negyedik osztályának záróvizsgáján történetesen megjelent dr WI a s s i c s Gyula, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter is, aki a kis Michéli nek a magyar nyelvben tanúsított előmenetelért elismerését fejezte ki és egy 20 koronás arannyal ajándé kozta meg. Az évzárást követő nagy vakáció alatt letette a gimnázium ötödik osztálya vizsgáját, mert boldogult édesanyja papnak szánta. A gondviselés bölcs rendelkezése azonban másként irányította sorsát és nem hivatásos lelkipásztor, hanem egyszerű földmives lett belőle. Ezt büszkén hirdeti is, mert a munkát szerette gyerekkorától kezdve és ma is a munka embere. Mindig aláza tos, szerény és kötelességtudó volt, mint gyermek és ezt a jótulajdonságát a mai napig is megőrizte A földmivelés titkait szülei 40 hol das gazdaságában tanulta el, mert ott dolgozott 5 évig. 21 éves korában megnősült és elkerült a szülői házból hitvese házába, ahol szintén egy kis 30 holdas gazdaság és egy igen jól prosperáló borüzlet volt. Michéli vezette a gazdaságot, apósa pedig az üzletet, melybe őt is beavatta. Apósa elhalálozása után rá, mint 28 éves fiatalemberre, nehezedtek úgy a gazdaság, mint az üzlet gondjai. Ezektől azonban nem riadt J vissza, hanem férfias akarattal és i komoly elhatározással, fokozottabb I erővel látott hozzá a munkához és a háború kitöréséig egyaránt dolgo zott úgy a gazdaságban, mint az üzletben és becsülettel megállta a helyét. A világháború kitörésekor örömmel vonult hadba és az 1916. évben került ki az orosz frontra, ugyanezen év augasztusában esett orosz fogságba, ahonnan 22 hónapi szenvedés után 1918 márciusában szökött haza. Jólmenő üzletét a háború után elvesztette, mert az Bácskában volt megalapozva s Trianon és a szerb megszállás tőle íj elraboltak egyva gyónt. De azért nem esett kétségbe, hanem Istenbe vetett hittel, fokozottabb ügybuzgalommal újra neki látott a munkának, hogy kis gazda ságát megmentse és megtarthassa. Ez megértő hitvesének emberfeletti szorgalmával, az igények leszállításával, sokszor éjt nappallá tevő munkával, magyaros becsülettel sikerült is. Háború után kezdett befolyni a a község közügyeibe, mint községi képviselőtestületi tag. A község egyesületi életében is részt vett és mind jobban érdeklődött a közügyek iránt. Az 1930 évben a Tolnamegyei Tejszövetkezetek megszervezési munkájában, mint közkatona vett részt. Az 1933. évben került a szövetkezet élére mint elnök, mely tisztséget ma is viseli. Ugyancsak ebben az évben | került be $ vármegyei törvényható- | sági bizottságba. Kállay Miklós földmivelésügyi mi- | niezter kinevezte őt az Oisaágoe Tej- gazdasági Bizottság tagjává. Utána Darányi Kálmán miniszter az uj tej- rendelet alapján étetrehivott Országos Tejtermelők Szövetségiébe kme* vezte aWnöknek, ahol a folyó év májas 8 án megtartott közgyűlésen újból megválasztották alelnöknek. Az 1931. évben választották meg Bátaszék község túrájának» ezt a tisztséget ma is betölti. Mindezeket a tisztségeket teljesen önzetlenül, igaz, becsületes munkával iparkodik betölteni. Soha pénzért, vagy egyéni érdekei biztosításáért nem dolgozott, hanem fanatikusan fáradozott és harcolt azért az elvért, hogy a magyar falu népét összehozza egy táborba, egy zászló alá, mely zászlóra arany betűkkel van felírva: Egyesült erővel az uj Szent István! Nagyíj [magyar országért! Mindenfelé hirdeti bitét és meggyőződését, hogy csak a magyar falu megszervezett hatalmas erejével, annak célszerű és észszerű felhasználásával lehet egy oly gazdasági rendszert kiépíteni, amely rendszer biztosíthatja csak az újabb ezer évet. Életével példázza, hogy mélységes hittel, bizakodó reménnyel, férűas akarattal, komoly elhatározással, egymást tisztelve, becsülve, szívben, lélekkel összeforrva, tiszta erkölcsi alapon, önzetlen, becsületes munkával lehet felépíteni az uj Nagymagyar országot Szenierzsébeii Dr Szakáts Pál honvédelmi miniszteri osztály- tanácsos, a szekszárdi kerület jelöltje Erdélyben, a hunyadvármegyei Körös bányán született 1898 ban. — Atyja nyugalmazott királyi törvényszéki elnök. Középiskoláit a szászvárosi gimnáziumban végezta és ott is érettségizett kitűnő eredménnyel. Középiskolái elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémiára került, ahol 1917. évi augusztusában avatták hadnaggyá. A 82. gyalogezredhez került csapatszolgálatra, amelynek kötelékében a román és az olasz harctéren teljesített szolgálatot; a piavei offenzivában mint századparancsnok vett részt és ennek folyamán 1918. évi junius havában súlyos gázmérgezést kapott. A világháború befejezése után a székely hadosztályban teljesített szol gálatot és annak összes harcaiban mint géppuskás századparancsnok vett részt. A tényleges katonai szolgálatból — saját kérelmére — 1921. I évi november bó 1 én helyeztetett mint főhadnagy, szolgálaton kívüli viszonyba. Tevékenyen vett részt az ellenforradalmi és a nemzeti irányú mozgalmakban Gömbön Gyulával és Héjjas Ivánnal együtt. a kolozsvári tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be s a Szegedre menekült egyetemen 1923. évi juoőa hó 24-én avatták a jogtudományok l doktorává. Az 1933. év április havában Bihar vármegye hívta meg az akkor közgazdasági tanulmányait a berlini egyetemen folytató dr Szakát« Pált a biharnagybajomi járási ffl. szolgabirói hivatalhoz szotgabiró- nak, ahol 5 és negyed évig teljesített szolgálatot Ez idő alatt hivatalos ténykedése során, valamint azon kívül, minden idejét arra használta fel, hogy a járás községeinek lakosságát gazdasági, kulturális előrehaladásában támogassa. 19J7. év nyarán tb. főszolgabíróvá nevezték ki. Egy év múlva az alispáni hivatalnál nyert beosztást. 1929. évi március hó 1-én a honvédelmi minisztériumba nevezték ki segédtitkárrá, ahol két év múlva Gömbös Gyula mellé mint akkori honvédelmi miniszter mellé került személyi titkárnak. Ebben a beosztásban teljesített szolgá- • latot 1938. évi szeptember hó 1 ig vitéz Gömbös Gyula, vitéz Somkuthy József és Rőder Jenő honvédelmi miniszterek mellett. Számos cikket irt napilapokba és folyóiratokba. A társadalmi és egyesületi szervezésekben tevékeny részt vett, alelnöke a TESZ nek és vezetőségi tagja számos társadalmi egyesületnek. Dr Lendvay Béla a tamási kerület képviselőjelöltje Dr Lendvay Béla Zalatnán (Alsó- Fehér vármegye) 1899. évi szeptember hó 21-én, Lendvay Béla és vasvári Kováts Ilona házasságából született. Iskolai végzettsége a következő : felsőkereskedelmi iskolai érettségi, gimnáziumi érettségi, Keleti Akadémia és államtudori diploma. A katona A világháborúban katona volt, hat és fél hónapi tűzvonalszolgálatot teljesített. Frontszolgálata alatt egykori zászlóalj parancsnokának: vitéz Bánó Kálmán tábornoknak írásbeli parancsnoki véleménye szerint »mint ügyes és körültekintő szakaszparancsnok tűnt ki.« Lendvay jelenlegi katonai rangja: emléklappal ellátott hadnagy. Az 1917. évi junius havi asiágői offenzivában gránátlövedék utján gázsérülést szenvedett. Az ellenforradalmán A harctérről hazatérve, a Károlyi uralom idején, 1918 őszén az akkor alakult és abban az időben ellen- forradalmi célokat szolgáló MOVE tagjai sorába lépett. Az 1919. évi májusi ellenforradalmi kísérletben résztvett. A kommun bukása után, mint »igazolt« tiszt a tudomány- egyetemi tiszti zászlóalj tagjai sorába tépett s ezzel egyidejűén a keresztény egyetemi ifjúsági mozgalmak megszervezésében hatékonyan közreműködött Már 1919 ben a »Turul« Szövetség előkészítő bizottságának sajtó és propaganda munkáját irányította. Dr Szakáts Pál
