Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-04-27 / 34. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1938 április 27.

ki hosszadalmas és bizonytalan ki* meneteld elégedetlen Béget.

As as óriási élmény, — amilyen megráaó élményben a bábom óta nem volt réssé Európának — amilyen aa Anschluss volt, oly hatalmas lendületet adott a nacionalista gondolat megerősödésének és oly hirtelen tá madt fessitó erét sitiit, hogy esen ha* talmas fessitóeró levesetésének egyet len módjául kinálkosott es a javas- lat, amely a humánum mellett a magyar lovagiasságnak is példája.

Ennek a gyors végrehajtása és as ebbe való beletörődés a jósán éss paranoss. Bár as egyéni egsissten- ciák és törekvéseknek emberileg indokolatlan és egyénileg fájdalmas megtorpanásával, sok apró drámai helysetet fog teremteni, de akik as óssinte emberi réssvéten és egyéni elfogultságon és ssenvedélyességen túl, as egéss kérdéskomplexumot képesek áttekinteni és a basa asűk határain túlra átvetiteni, asoknak tiszta ssándékunak kell elismerni annak intencióját. A kllsdelem még nem dóit el végleg Európában, de nem sok kétségünk lehet már as iránt, hogy a nacionalismus diadalával fog vég- ■ódoi Európának es a ssemUnk elótt lejátssódó nagy drámája.

Ások, akik as európai kultúra végét, a fehér faj halálát minden áron egy modern Apokalipssist hirdettek, most már nyugodtan becsukhatják dodonai boltjaikat,

|i£pp a görög kultúrára vonatkozólag — amelynek internacionális mivoltára oly nagy elósseretettel sse- retnek hivatkosni ások, akik nem hissnek a fajok megújhodásában — állapítják meg a háború utáni törté- netnlosófiára, hogy as a asónak osak abban aa értelmében volt „görög“, amilyen értelemben a mi kultúránk megjelölésére a „keresztény“ szót hassnáljuk. Tehát éppen úgy nem volt egységes, mint ahogyan a ke- resstény kultúra sem volt as. Mint ahogyan a görög kultúra sséttagosó- dott Kaukázustól Gibraltárig a Föld kösi tengeren és a Fekete-tenger egéss partvidékén apró kis államok és városok kulturtöredékeire, éppúgy a keresstény kultúra is ugyanilyen •tatikus elhelyeskedésben élt és él, amelyen belül minden kis náció egyedül vitte és külön vitte a haladás fáklyáját.

Általában ast szokták mondani, hogy as európai kultúrára három dolog jellemsó, mégpedig: hogy ason a területen él, amelyen valamikor a római birodalom élt, hogy a görög »ellem örököse és hogy keresstény. Örökölte tehát a római patríciusok és légiók öntudatát és büsskeségét, a görög gondolkodás emésstó nyugtalanságát és a keresstény humanitást. És ha valóban est a három té- nyeiöt össsetesssük, értjük meg a mai modern ember nagy lelki fessült- légét, ait a nagy drámai iiiást, ami általában nemoBak a modern lelkiséget, hanem a mi mai égési keresi- tény kultúránkat is jellemii. Es a szellemiség termelte ki a legsötétebb pessiimismust, de a legragyogóbb álomvilágot is. Kőiben pedig ai egyéniségek, típusok végtelen soroiatait is. Aionban mindig is voltak érés lelkek és egyéniségek, akik tudták, Tagy voltak elég őíssinték a valósé* got látni.

És nekünk különösen ma nem elakad megssöknünk a valóságok elöl, kanom bele kell látnunk a megoldatlan kérdések égési ssövevényébe. Együtt kell látnunk ai égésiét, a lényegtelenek fölnagyitása s a lényegesek lekiosinyitése nélkül, akkor nem fogunk ai álomvilágból a pess- Mimiimül nirvánájába süllyedni, a

büsskeségból ai elálltba, a hitből a nihilismusba, akkor összeegyeztethet jük magunkban a légiók faji büszkeségét, a görög kultúrának a keresstény kultúrán át való továbbfej lesstését és a keresstény humánumot.

Épp a keressténység volt az, amely rávesette as embert saját emberi és faji mivoltának legmélyebb gyökerére. Be esekbót a mélységekből most nagy reális erők törnek föl és adnak a gondolatnak uj varásst, amint est a „jövőt folyvást kergető, sarkában ssüotelenül továbbharapódsó múltnak, lankadatlan örök jelenvalósága“ I

Ssekssárd pénztáránál történt sik- kasstás főtárgyalásakor Tóth Pál városi főszámvevőt tanúként hallgatta ki a törvényszék. Vallomása közben a hallgatóság soraiban volt Ssent királyi Zoltán vármegyei ssámtiszt a mellette ülő Pap Gésa vármegyei számvevőségi tanácsosnak a vallomásra vonatkosóan eléggé hangosan ezeket mondotta: »Hazudik, mintha olvasná és még van pofája elmenni ministrálni f A mögöttük ülő Faragó János a kijelentést hallva, elmondta ast Tóth Pál főssámvevőnek, aki erről Írásban tett jelentést a polgármesternek és kérte a felhatalmazást a rágalmazás birói utón való megtorolhatáeára. As alispán as eljárás meginditásáhos ssükséges felhatalmazást megtagadván, Tóth fő- számvevő közvetlenül a belügyminisztériumhoz fordult. A belügyminiszteri válasz a kijelentés elhangzásától számított három hónapon belül meg nem érkezvén — nehogy a rágalmazás elévüljön — sértett magánfeljelentést tett a kir. járásbíróságnál. A feljelentést követő napon azonban már a belügyminiszter as igasságügyminiss- terrel egyetértőén utasította as alispánt, hogy a felhatalmazást azonnal adja meg. Ez meg is történt és az ügy a kir. ügyészséghez került. A rendőri nyomosáé során Ssentkirályi tagadta a rágalmazó kijelentést és Pap Gésa sem emlékezett reá. A kir. ügyészség azonban Faragó János határozott vallomása alapján mégis vádat emelt.

Ab ügyet a ssekssárdi törvényszék Wandt tanácsa tárgyalta. A vádat dr Gaal Dezső kir. Ügyészségi elnök képviselte, a védő nehéz szerepét pedig dr Dulin Jenő vállalta.

Ssentkirályi Zoltán vádlott tagadta a terhére rótt rágalmazást és csendes derültséget keltett vallomásának az a réssé, amelyben ast mondotta, hogy a városi számvevőség hajasát indított ellene és ezt a kijelentését azsal próbálta alátámasztani, hogy Tóth fő- számvevő azért jelentette őt fel, mert a városi fegyelmi ügyekhez őt ren delták ki szakértőként. További kihallgatása során már ingadosott, kijelentvén, hogy emlékezete sserínt a főszámvevő vallomására mondott Pap Gézának olyasvalamit, hogy „ha a főssámvevő est tudva mondja, akkor hasudik“. Es tehát már részleges beismerés volt. Pap Géza a bíróság előtt ast vallotta, hogy hallott valami „hazudik- féle“ kijelentést, de akkor ö inkább a tárgyalás menetére figyelt.

Faragó János tanú azonban a főtárgyalási elnök felszólítására határozottan a szemébe mondotta a vád lottnak, hogy a rágalmazó kijelentést tényleg megtette.

Dr Gaal Dezső ügyészségi elnök meggyőző vádbeszéde után dr Bus Lsjos városi tiszti főügyész, a sértett I

ujjáteremti. Es ad a esnének minden mástól elkülönülő ritmust, dallamot, az épitéssetnek uj és uj stílust, a festéssetnek saint, a nyelvnek minden más nyelvre lefordíthatatlan zamatot, egéss pszichénknek a történelmi tudat álul egy zárt és fölismerhető jelleget, humanitásunknak sártságot s as egész egyénnek a kot- lektivumban való oldhatóságot. Ez as a nacionalismus, amely most a diadala felé köseledik, est Üdvözöltük mi a faji tudat, a nemseti elhivatottság, a keresstény humánum nem kérkedő, de öntudatos hitével.

(m. i.)

.itj,.-.--! . ~r ii-i1

képviselője utasította visssa vádlottnak a hajasára vonatkozó kijelentését, megállapítván, hogy Tóth Pál a rágalmazás elévülésének megakadályozására adta be a magánfeljelentóst, melynek megtételére tulajdonképpen a belügyminissteri leirat ót fel is hívta. E tényt egyébként a főtárgyalóéi elnök a belügyminissteri leiratból fel is olvasta. — Dr Dalin Jenő hossza védőbeszéde csak ast kérte, hogy ne hivatalból üldözendő rágalmazásért marasztalják a vádlottat.

As ítélet nyilvános rágalmasás vétségében mondta ki bűnösnek Ssent- királyit és súlyosbító körülménynek vette, hogy tisztviselőt rágalmazott. Enyhítő körülménynek, hogy családja van és esért a foghásbUnietést mellőzte, így 50 P pénzbüntetést rótt ki és a költségedben marasztalta. Az Ítélet jogerős.

HÍREK

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

Magyar várak regéi

Irta: dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, királyi tanfelügyelő.

Vármegyénk kitűnő tanfelügyelője, a Gárdonyi Géza, Verseghy Ferenc és Vas Gereben Irodalmi Társaság tagja, engedve a több oldalról hozsa intéseit kérésnek, sajtó alá rendeste a Magyar várak regéi cim alatt hasánk 35 várának történetét s a hossájuk füsődő regéket tartalmazó könyv második kiadását, amely most jelent meg a könyvpiacon. A nagy hozzáértéssel, — bravúrosan megírt munka, melyet a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter fölvett a népkönyvtárak jegyzékébe is, magában foglalja: Husst, Munkács, Ung- vár, Nevickevár, Tokaj, Ssalánc, Füsérvár, Krassnahorka, Zboró, Sze- pesvára, Késmárk, Lublóvár, Nedec, Likava, Rózsahegy, Árva, Blatnica, Trencsén, Hricsó, Beckó, Sstrecsnó, Budatin, Lietava, Nyitra, Leányvár, Drégely, Gács, Kékkő, Visegrád, Csókakő, Léka, Galambóc, Kolcvár, Erdőd és Visk várak történetét s regéit s nemcsak a felnőtteknek de az ifjúságnak is kedves olvasmányul szolgál és igen alkalmas a hazafias érzés ébrentartására és fejlesztésére. A finom papíron s ízléses kiállításban megjelent könyv művészi címlapját Wallacher László festőművész, gimnásiumi rajztanár rajzolta és azt 1 pengőért portómentesen megküldi a ssekssárdi Kassás Sándor nyomdai műintéset. A legmelegebben ajánljuk ennek a könyvnek besserzését, hiszen est jó volna minden magyar családnak elolvasni, mert akkor talán ma- gyarabb magyar is több akadna.

— Frontharcos zászlóavatás Bits« sziken. As Orsságos Frontharcos Ssö. vétség Bitasséki Cloportja vités tar- doskeddi Benke Jóssef tábornok, * m. kir. 4. honvéd vegyesdandir 3. gyalogsági parancsnoka és neje, dr vités thuríki óskomjátnai Thuránszkg László Tolna vármegye főispánja és neje, Szongott Edvin Tolna varmegye alispánja és neje védnöksége mellett május hó 8 án sásslóavató ünnepélyt tart. As ünnepély sorrandje: 1. Rag. gél 6 órakor senés ébresstó. 2. 8—9 óráig a helyi és vidéki bajtársak gyülekezése a Bátasséki Casino udvarán. 3. Fél 10 órakor felvonulás a Hősök-terére. 4. 10 órakor tábori mise a Hősök terén, majd est követően ugyanott: 5 Fél 11 órakor sásslóavatásí ünnepség: a) Magyar Hiszekegy, játssza a m. kir. 4. ha- tárőresred zenekara, b) Babay Gésa „Magyar Frontharcosok“ c. költeményét szavalja Baura Jóssef bajtárs.

c) Zásslóavató beesődet mond vités Sebestyén Béla ezredes, a m. kir. 4. határőrezred parancsnoka, d) Zom- bory Farencné sászjóanya felköti a zászlószalagot, d) Ünnepi beesődet mond dr Vojtsek Ottó az Orsságos Elnökség kiküldötte. 6. Dr. Hauser Imre a Frontharcos Csoport elnöke koszorút helyes a Hősök Emlékművére és a hősi halott bajtársak emlékének tiszteleg a sássióval, mely alatt a Bátasséki Cecilia Énekkar énekel.

7. Himnusz, játssza a m. kir. 4. határőrezred senekara. 8 Diszelvonulás a Hősi Emlékmű éB a Zászló előtt.

9. Délben 1 órakor ünnepi kösebéd as „Arany Nap“ szálló helyiségeiben.

10. Este fél 9 órakor táncmulatság az „Arany Nap“ szálló helyiségeiben.

— Kisszékely utat kapott. Ssom- baton adták át a forgalomnak a Kis- székelyt Tóinanémedivei és a vasútállomással összekötő 4 kilométeréé műutat és essel Kisszékely régi álma teljesült, mert a téli és az esős időszakokban a község hónapokon ke- resztül el volt zárva a forgalomtól.. Az átadásra megjelentek: Ssongott Edvin alispán, Morvay László tb. vm. főjegyző, László Aladár műszaki főtanácsos és Kása Gyula vm. ssám- vizsgáló. A bizottságot ünnepélyesen fogadták ób a fehér ruhába öltösött iskolás leányok virágcsokrot nyújtottak át as alispánnak és az államépi- tésseti hivatal főnökének. Az ünneplő közönség élén a községi bíró üdvözölte az alispánt, akinek a község közönsége díszközgyűlésen kössönte meg a vármegye szerető gondoskodását. Az utátadás hivatalos aktusa után táviratilag üdvözölték dr Pesthy Pált, a kerület képviselőjét, mert neki óriási réBze van az építés megvalósításában. Az ünnepélyt bankett zárta be, melyen Bsámtalan felkössöntő hangzott el.

— A Szekszárdi Daloskör jnniui hó 25. és 26 án résztvesz a székes- fehérvári Országos Dalosversenyen és már szép eredménnyel halad előre a saját maga által választott nehéz mű- dalcsoportban, ahol a vallás- és közoktatásügyi miniszter dijáért folyik majd a tiszteletreméltó verseny. Az eddigi lelkes munka arra enged következtetni, hogy Ssekszárd dalos fiai most is dicsőséggel fogják megállani helyüket.

— Szerencsés végQ autóbaleset Hirth Sándor paksi lakoB húsvéthétfőjén egy társasággal autón kirándult Tolnára. Az igen nagy m* bességgel haladt autó Pakstól 3 kilométernyi távolságra megcsúszott és egy fának ment neki. A gépkocsi kettőt is fordult a levegőben, utasai mind kiestek, de kisebb súsódásokat leszámítva, valamennyien szerencsésen aszták meg a balesetet.

Érdekes rágalmazás! per