Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-03-21 / 23. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 március 21. (Szombat.) 23. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre— — »-6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: • BLÁZSIK FERENC A lap ine{|(i(ii|k minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mililmélersorOnként 10 finer. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint • nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Az uj közoktatásügyi törvény I. rész. Történelmi előzmények As elmúlt év május havának 7. napján Siínnyei Merse Jenő előadó egy rövid 11 szakaszos törvényjavaslatot ismertetett a k épviselő hál élőt t, amely aióta már élő törvénnyé lett. Korsiakalkotó voltánál fogva aion- ban szélesebb körben is érdeklődést kell keltenie, mivel nemcsak a közoktatásügyünk igazgatását helyezte nj alapokra, hanem egységesítő törekvése folytán, az egész közoktatás* Ügyünk szellemét íb fokozatosan meg fogja változtatni. Ezen törvénynek javaslat formájában való beterjesztését megelőzte Hó* man Bálint kultuszminiszter által kiadott mű, amelynek a címe volt„ A közoktatásügyi igazgatás újjá szervezésed óriási anyag van ezen műben összehordva, amely — szinte áttekinthetetlen anyag — a miniszter munkatársainak: dr Kósa Kálmán miniszteri osztálytanácsosnak és Márton ffy Kálmán egyetemi magántanárnak hatalmas munkásságát dicséri. Ezen műből tudjuk meg, hogy hazánkban éppen úgy, jácint a nyugati országokban — a középkorban .—.a műveltség oly kiváltság volt, amelyből a köznép ki volt zárva. Nem azért, mintha megtagadták volna tőle azt a jogot, hogy tanulhasson, jianfm azért, mert a nép oktatásáról való gondoskodást sepki sem tartotta kötelességének. Áz állam maga nem vett részt az oktatásügy irányításában és igy évszázadokon keresztül ez az egyház feladata volt. Az Árpádok idejében kétféle iskoláink voltak: szerzetesi és plébánia iskolák és már csak a vegyesházbeli királyok idejében létesültek községi iskolák. Kolozsváron is volt egy ilyen községi iskola, amelyben a, mi nagy királyunk Mátyás tanult. A mohácsi vész utáni korszakban, szörnyű el- esettségünkben, nemcsak állami életünk fejlődése akadt meg, hanem nevelésügyünk utjai is megrekedtek. Jóformán minden kulturális élet megszűnt az országban. A török elpusztította az ország leggazdagabb részeit, á püspökségek, káptalanok és kolostorok nagyrésze megszűnt és az alsó papság a néppel együtt vándor- botot foghatott a kezébe. A magyarországi reformátorok fellépésével egyidőben lép azután újból a fejlődés útjára közoktatásügyünk. Ez időtől kezdve azonban — a reformáció fellépésével természetszerűen — két irányban fejlődik az egész iskolaügyünk, tehát ez időtől kezdve megkülönböztethetjük egymástól a katolikus iskolák további fejlődését ős a református iskolák kialakulását. A 150 évig tartó török hódoltság, majd utána I. Lipót majdnem fél- Biázados áldatlan uralkodása, ezt kö- vetőleg a Ró kő czi-harcok a nemzet életenergiáif teljesen kimerítvén, nem szabad csodálkoznunk azon, hogy ezen áldatlan és szomorú időkben Magyarország közoktatásügyével senki sem törődött, III. Károly volt az első, aki 1732-ben közölte a hely tartótanáccssl, hogy rendezni akarja az iskolaügyet, de ez a rendezés csak óhajtás maradt. Azonban a XVIII. század első felében megindult felvilágosodás, amely Voltaire, Rousseau és Descartes bölcseleté nyomán egy óriási átértékelési folyamatot indított meg, amelynek hatása alatt Nagy Frigyes az egész porosz közoktatásügyet átszervezte, nálunk sem maradhatott hatás nélkül. Mária Terézia ugyan kiadta a közoktatásügy szervezésére az úgynevezett „Allgemeine Schulordnung“-ot, azonban ez németesitő törekvése miatt főpapságunk ellenállásán megbukik. így jutottunk oda, hogy Mária Terézia megbista Ürményi Józsefet, a kir. kancellária előadó tanácsosát egész közoktatásügyünk szervezeté* nek a kidolgozására. Ürményi azután be is mutatta az 1776. óvtyen a királynőnek á Ratio educations című hatalmas művét, amelynek első része az iskolák kormányzatáról, még ugyanezen évben, mig a II. része a tudományok fajairól és tanítási módjaikról és a III. része az iskolafelügyelőkről csak a következő 1777. évben emelkedett — királyi rendelettel :— jogerőre. Mivel bennünket zz előbb említett nagy nemzeti katasztrófák és tragédiák, aminők a törökuralom, I. Lipót uralkodása és a Rákóczi harcok voltak, a megsemmisülés feló sodortak, amikor puszta létünk, fennmaradásunk is sokszor kétségessé vált, nem csoda, hogy oktatásügyünk a nyugati országok mögött messze elmaradt. Ürményi is, mint később Széchenyi nyugatra kényszerült és előbb a franciaországi Savoy a-féle törvényt, majd az osztrák közoktatást tanulmányozta át és ezek korszerű szükségleteit a Ratio educa- tionisban lefektetve, plántálta át a magyar talajba. A Ratio educations az összes iskolákat állami felügyelet alá helyezte, ami azonban már előbb is megvolt, mert hiBzen a közoktatásügy már a XVIII. század elején vált fel- ségjoggá. A felségjogot pedig a király a mindenkori kormánya által gyakorolta. Az országot 9 tznkerületre osztotta be, amelyek élére a tankerületi kir. főigazgatókat nevezte ki a király, s akiknek hatáskörébe tartozott az 5 királyi akadémián kívül, az ország mindenféle iskolája. A nemzetnevelés egységesítésére való törekvés nsgy gondolata itt tűnik ki először, amely gondolatnak a célja akkor sem lehetett más, mint a különféle felekezetű és a különféle fokú iskoláknak az állami minden- hatóság védőszárnya alatt való egységesítése. Ez a törekvés a batho’ikus iskoláknál semmi nehézségbe nem ütkö zött, ellenben a protestáns iskolák — egy esetleges fejlődési lehetőségtől is tartva — tiltakoztak a főigazgatói jogkör kiterjesztése ellen s azért is, mivel előbbi törvényeink nekik máj/ részben teljes vallásszabadságot és oktatási szabadságot adtak. II. József még nagyobb fontosságot tulajdonított az iskolaügynek, mint anyja, Mária Terézia és dacára annak, hogy a barokk korból átléptünk egy liberálisabb korszakba, amely korszak a vallásszabadság te kintetében is sokkal türelmesebb volt, mégis a bizalmatlanság az uj iskola- szervezettel szemben csak nőtt. Annál is inkább fokozódhatott ez a bizalmatlanság, mivel az egész vezetés Béosbe tevődött át és a kosiamért németesitő törekvés uj■. agresszivitása is csak tápot adott ennek. II. József halála után II. Lipót visszaállította Ugyan a Ratio educationis hatályát, azonban II. Lipót az 1790. évi XXVI. t, pikkel biztosította a protestánsok részére az iskoláikra vonatkozó autonom jogukat, amellyel a magyar közoktatásügy törvényesen két részre szakad*. Pár évre rá, 18ŰÜ tap,, ^ katholikuB iskolák felügyeleti egysege is megbomlott. Ez a Bzétesési folyamat tovább tart, amely folyamatot a báró Eötvös- József- féle J$68,, XXXVIII. t. cikk újból szentesítette. Az az egység tehát, amelyet közoktatásügyünk igazgatásában a Ratio educationis keresztül akart vinnii nincs többé. A bomlás még 1868- lután is tovább tartott egéssen nap- /jainkig. Uj és nj főigazgatói állások szervezésével nj és uj iskolák kaptak uj felügyeletet, úgyhogy az 1935. évi VI. t. cikk életbelépésekor nem kevesebb, mint ll féle felügyeleti szerv működött, legtöbbször öncélúan,, egymás mellett, egymásra való tekintet nélkül, tanítványok, tanerők a- társadalmi tagozódás 11-féle felépítésű kínai fala mögött. Hogy nemzeti létünk ezen ssét- szóródottságnak, ezen atomizált állapotnak csak a kárát vallhatta, azt a mi nagy nevű kultuszminiszterünk úgy fejezte ki, hogy „á nemzetek élete úgy lehet csak egészséges, csak úgy haladhat helyes irányban, ha a nemzeti művelődés egysége, a nemzethez tartozók világszemléletének egyöntetűsége biztosítva VZD* Ennek azonban előfeltétele, az iskolai nevelés egysége“. ^ MA A törvény pedig esen egységei akarja megvalósítani. Major lare. Összeomlott a Marton Béla ellen Indított tendenciózus támadássorozat A képviselőhöz összeférhetetlenségi bjzottsága döntött vit^z Marton Béla ügyében. A bizottság a bejelentett összeférhetetlenségre vonatkozó tény állást kivizsgálta és megállapította, hogy Marton Béla gazdasága ^uebb város tejellátó és tejtermékeket gyártó tiseme részére 1931 > évi január 7 én — léhát képviselősége előtt — szerezte n\eg az iparengedélyt és kötött tejszállitásra vonatkozó szerződést áz állammal, amikor tehát képviselői befolyását sem a szerződés elnyerése, sem az egységárak tekintetében nem érvényesíthette► A jelenlegi szerződésről viszont megállapították, hogy a dánosi tejgazdaság a tejszállitást, mint legolcsóbb ajánlattevő szabályszerüep meghirdetett versenytárgyaláson nyerte el. , Az előadottak alapján a bizottság kimondta, hogy vitéz Marton Béla nem összeférhetetlen. Ez as ítélet választ adott azokra a tendenciózus támadásokra is, amelyeknek politikai célzaita már éleve kétségtelenül megállapítható volt. Meghalt a szeKszárd-beluárosl templom restaurátora Szerdán temették a magyar sipl- lemi élet egyik kimagasló alakját, Gróh István minissteri tanácsost, az Országos Iparművészeti Iskola nyugalmazott igazgatóját, aki évekkel ezelőtt csodálatraméltó művésziesség gél restaurálta a tűz és az idő viszontagságai által megrongált szek- szárd-belvárosi római katolikus tem plomot. Gróh gyönyörű munkája nagyban emelte Magyarország legr nagyobb egyhajós templomának a művészi qpépségét, úgyhogy ezt a I szentegyházat felvették az ország | műemlékeinek a lajstromába is. Gróh István a restaurálási munka idején hónapokat töltött Szekszárdon és amikor szorgos munkája engedte,, résztvett a társasági életben is. Sfyk ismerőse kedvesen emlékszik reá- vissza és éppen ezért mi is szüksér gét érezzük annak, hogy elmúlásakor megismertessük karrierjét. A művész. 1867 ben született és a képzőművészeti főiskolán Lotz Károly és Székhely Bertalan voltak a mesterei.. Fiatal rajztanár korában stílustörténettel foglalkozott és sokszor be» utazta Olaszországot. Legkivájóbk | kutatója lett a középkori magyar Egyes szám ára 12 fillér-
