Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-05 / 27. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 április 5. Husvét közeledtével tisztelettel kérem nb. rendelőimet, szíveskedjenek műtermemet mielőbb felkeresni, hogy művészi portrait nagyítások stb.-vel idejében elégíthessek ki mindenkit. Teljes tisztelettel: Nőger főherceg! udvari fényképész Szekszárdon. —_ A Szekszárdi Oltáregyesület tagjai számára lelkigyakorlatokat rendez, melyen a konferencia beszédeket P e y r Leó csórna-premontrei kanonok fogja tartani. A lelki gyakorlatok gyónással és közös szent áldozással végződnek. — Szekszárdi festőművészek képei 8 Műcsarnokban. A Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlatán szekszárdi festőművészeink ismét feltűnést keltő képekkel szerepelnek. Szabó Dezsőnek Szekszárd környékét ábrázoló tájképeiben sokan gyönyörködnek és igen bravúros id, Wagner Andor ny. táblabirónak a szekszárdi felsőutca végéről készült festménye is. Kiváló sikere volt azonban Aldor János Lászlónak, akiről az egész sajtó nagy elismeréssel emlékezik meg. A Magyarság például ezeket irja róla: „Aldor János László Alvó Vénusza a közelmúlt egyik legjelentősebb aktja festészetünkben. A test és a háttér kettős kezelése a kép minden kiasz• szikus reminiszcenciája ellenére is ritka finom művészi teljesítmény. Parasztmenyecskéje is választékos szinizlésre vall.“ A Budapesti'Hírlapban ezt olvassuk : „Befejezett kompozíció Aldor János László nagy, fekvő Vénusza.“ — A Pesti Hírlap kritikája: „A terem egyik legszebb darabja Aldor János László Alvó Vénusza, melynek pompás aktját az iiju mester a tőle megszokott finom Ízléssel és rajztudással festette meg. Éz az elsőrangú rajziudás és ízlés jellemzi a mester női képmását is, amelyet egerszalóki Czigler Báláné- ról festett.“ Végül a Nemzeti Újság ezt mondja: „Aldor János László fejlődése erősen biztató.“ — Az óeeánrepOlós szekszárdi születésű vállalkozója. Az amerikai ma gyár újságok híradása nyomán a budapesti lapok is megírták, hogy az Egyesült Államok és Kanada több- százezernyi magyarsága Magyar Sándornak, a legkitűnőbb amerikai magyar pilótának harmincezer dollárért megvásárolta Lindbergh ezredes repülőgépe testvérpárját, amelynek a „Justice for Hungaryu, „Igazságot Magyarországnak“ nevet adták. Magyar Sándor ugyanis pályázik arra a tízezer dolláros jutalomra, amelyet Rothermere lord tűzött ki annak a magyar pilótának, aki először röpüli át az óceánt Amerikától Budapestig. Magyar Sándor az első próbarepüléseket már sikerrel el is végezte és az eddigi tervek Bzerint májusban, vagy júniusban indul Det- roitból Budapestre. Ez a hír különösen azért érdekli lapunk olvasó- közönségét, mert Magyar (Wilczek) Sándor Szekszárdon született. A soproni honvéd főreáliskola és a Ludovika elvégzése után huszártiszt lett, a háborúban pedig mint tábori pilótafőhadnagy egész sereg kitüntetést szerzett. Az összeomlás után a Debrecenben állomásozó székely hadosztály repülőcsoportjához került, majd a nemzeti hadsereg kötelékében a sze- . gedi repülőtéren teljesített szolgálatot. ■ H E HELLER E újdonság BÁRSAJT D E ERBY Később mint a Magyar Aeroforgalmi Rt. pilótaröpülő je, ő vitte az első repülőpostát Bécsbe. Amikor a kereskedelmi minisztérium megszervezte a légügyi szakosztályt, kiküldték Németországba, ahol a Deutsche Luft Raederei kötelékében szolgált. Az 1926. évben Kanadába vándorolt, Torontóban végzett repülőszolgálatot és ott kapta meg a nemzetközi pilótaigazolványt. Most az Egyesült Államokban lakik és a Detroit Aircraft Corporation szolgálatában áll. Örömmel várjuk e gyönyörű vállalkozás teljes sikerét. — Az uj XXIV. osztálysorsjáték sorsjegyei már kaphatók a főárusi- tóknál: egész 24 P, fél 12 P, negyed 6 P, nyolcad 3 P. Próbálja ki szerencséjét. — Mire jó a vidék? Budapesten nagyban készülnek a nemzetközi vásárra s nagy reményeket fűznek a budapesti kereskedők, elsősorban azonban a nemzetközi vásárt rendező társaság, hogy a mindenre kapható jó vidék a még rendelkezésére álló pénzecskéjét Budapesten fogja elkölteni. Úgy véljük, hogy tartozunk megyénk iparosainak és kereskedőinek, akik rendkívül nagy önmegtagadással küzdenek a mai gazdasági nehézségekkel, ha felhívjuk vármegyénk lakóit arra, hogy ne üljenek fel a nagyhangú reklámoknak és ne csábítsa őket a kedvező utazási lehetőség arra, hogy a nemzetközi vásár alkalmával Budapestre utazzanak és ott vásároljanak, mert mindazt, amire szükségük van, ugyanabban az árban, sőt olcsóbban beszerezhetik városukban, vagy községükben levő iparosoknál és kereskedőknél. — Ősállat maradványok Kakasdon. A kakasdi téglavető lösztalajában a munkások a tégláké szitéshez való agyagföld ásása közben egy ősállat csontmaradványaira bukkantak és bejelentették a községi elöljáróságnak. Az elöljáróság aztán a leletet bejelentette Szévald Oszkár alispánnak, a községi biró pedig a vármegyei múzeumi igazgatóőrének is. Mivel a jelentés szerint tartani lehetett attól, hogy a csontrészeket illetéktelenek széjjel hordatják, az alispán azonnal intézkedett, hogy addig is, mig a maradványok kiemelésére megfelelő intézkedés tétetik, azok a csend- őrség által őriztessenek. A bejelentés után következő napon, vagyis folyó évi április hó 1-én délután Szévald Oszkár alispán, Morvay László II. főjegyző, Kovách Aladár múzeumi igazgató őr a helyszínére kiszálltak, ahol már a községi főjegyző és a téglagyári munkások várakoztak reájuk. A munkások által a legjobban feltárt mintegy másfél méter hosszú elmeszesedett agyardarabról elsőreá- tekintésre meg lehetett állapítani, hogy a leletek egy őselefántnak, ezúttal valószínűen mammutnak csontmaradványai, amelyek a dombtetőtől aláfelé számítva mintegy hat méter mélységben voltak a löszföldben beágyazva. A csontmaradványok helyzetéből, mely szerint azok nem az agyar mögött, hanem az agyar előtt feküdtek, valamint, hogy az agyarnak párját, melyet a munkások már jóval előzőleg — nem ismervén fel annak mivoltát — szét dúltak, jóval mélyebben találták meg s a marad ványok körüli földterület sokkal sötétebb szinü az eredeti löszföldnél és iszaposán agyagos minőségű, Kovách Aladár azonnal megállapította azt is, hogy a csontmaradványok egyszerű hordalékok, miket az ősidőben hatalmas vizárak sodortak ide. — A csontmaradványok közül csak két nagyobb zápfog és két kisebb fog, valamint két forgőcsontdarab került elő az iszapos földből. Az agyar- darabot azonban nem lehetett megmenteni, mert annyira elmeszesedett és belsőleg is elkorhadt volt, hogy kiemeléskor apró darabokra omlott széjjel. Az összes leletet a községi főjegyző már be is szállította a múzeumba. — Halálozás. Zacher Erzsébet folyó bó 2 án Szekszárdon meghalt és 3-án temették az ág. ev. egyház szertartása szerint. Futó József szekszárdi kőmives- iparos, 3-án meghalt. Temetése 5-én délután lesz. — A tolnanémedi analfabéta tanfolyam záró vizsgálata március 29-én volt. A hallgatók közül 12, aki rendesen látogatta a tanfolyamot, tanult meg írni és olvasni. A 3 nő hallgató közül az egyik 52 éves asszony volt, aki a vizsgán szép és hangsúlyos olvasásával feltűnést keltett. Mint ő maga mondta, nehéz munka volt s sokszor éjfélig ült könyve mellett, de ma szebben olvas, mint sok hat osztályt végzett s tőle távollevő leányának maga irja meg a levelet. A tanfolyam vezetői Pál István róm. kath. kántortanitó és Kiss Kálmán ág. h. ev. tanitó voltak, akiknek a záróvizsgán résztvett Török József községi főjegyző köszönte meg a sikeres munkát, biztosítva őket, hogy a jövőben is teljes odaadással fogja támogatni a népművelési munkájukat. — Dunaföldvári szerzők darabjának előadása Budapesten, Megemlékeztünk már róla, hogy Nagy Ilona dunaföldvári tanítónőnek Árpádházi Boldog Margit királyleányról irt „Muhi virága“ című történelmi legendáját szép sikerrel adták elő Dunaföld- várott. Most arról értesülünk, hogy a zenés darabot, amelynek dalait az ugyancsak dunaföldvári Koudela Gyula és Sárdy János szerzették, előadták Budapesten is. A budapesti Szent Margit Leánykör és a Dominikánus Énekkar tagjai a múlt hó 31-én és f. hó l én a Glória-filmszínházban Árpádházi Boldog Margit tiszteletére és a romokban heverő szentmargit- szigeti kolostor fölépítésére legendás estét rendeztek és ennek a műsorán szerepelt a „Muhi virága“. A műsor az ugyancsak dunaföldvári Csíki Székely Dénes prológjával kezdődött, majd P. Böle Kornél Szt. Domokos- rendi perjel mondott ünnepi beszédet, amelyet a zenés legenda előadása követett. Az előadások úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben kiválóan sikerültek és az irodalmi értékű kedves, hazafias darab szerzőjének Nagy Ilonának a szereplőkkel együtt a legmelegebb ünneplésben volt része. P. Böle Kornél ünnepi beszédében felemlitette, hogy a legendát a Városi Színházban is elő fogják adni, ami mindenesetre a szerző elismerésére méltó írói kvalitásai mellett bizonyít. Örömmel gratulálunk mi is a kiváló írónőnek, a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság tagjának, a prológ szerzőjének Csiky Székely Dénesnek, valamint kitűnő zeneszerző társaiknak: SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben ( Kedvező . fizetési feltételek S IX G E R VAR R Ó GÉP RÉS ZVENYTARSASÁG Marton János, Szekszárd, Bartina-utca 57/b. szám. Bonyhádon: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunafóldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 Koudela Gyula és Sárdy János dunaföldvári tanítóknak. Az előadásokat, amelyre Dunaföldvárról és környékéről is többen a fővárosba utaztak, a Városi Színházban leendő szinrehoza- tál előtt még többször megismétlik. — Nagybeteg lelkész. Molnár Sándor a paksi ref. gyülekezet köz- tiszteletben álló kiváló lelkésze, aki nemrég ünnepelte működésének negyedszázados jubileumát, influenzában olyan súlyosan megbetegedett, hogy fel kellett szállítani a budapesti Bethezda kórházba. — Minden munkaadó gazdasági cselédjét és idénymunkását a városházán, földszint 5 ajtószám alatt az adóügyi nyilvántartónál balesetbiztosítás végett jelentse be, — ha eddig még nem jelentette be — és folyó évi április hó 15-ig a városi pénztárnál a balesetbiztosítási dijat lefizesse, mert különben baleset esetén a segélyiránti igényjogosultságátől elesik s szigorúan büntetve is lesz. — A dunaföldvári községi iskolánkívüli népművelési bizottság március 30 án tartotta az 1929—1930. népművelési, tanév záróünnepélyét a következő műsorral: 1. Hiszekegy, énekelte a Törekvés Dalárda. 2. Beszámoló jelentés, elmondta őry Géza polg. isk. igazgató, a helyi népművelési bizottság ügyvezető elnöke. 3. Szavalt az analfabéta tanfolyamnak egy hallgatója. 4. A „Magyar zene“ melodráma, előadta Horváth János Katholikus Legényegyleti tag. Kísérték: Faludi Jenőgé zongorán, Tálig János és őry Géza hegedűn. 5. Szeresd a földet. Szavalta Buncsik Róza leányegyesületi tag. 6. Bihari kesergője. Játszották Tálig János, Koudela Gyula, őry Géza és Witt Kornél. 7. Végváry: Eredj, ha tudsz ... Szavalta Németh Ágnes, a Leányklub tagja. 8. Magyar népdal egyveleg, énekelte az alkalmi vegyeskar. 9. Himnusz. Énekelte a községi polgári fiúiskola énekkara. A záróünnepélyen a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság részéről dr. Halmos Andor ügyvezető elnök vett részt, aki a szereplők élvezetes előadásáért elismerését nyilvánította. — Az emberiség szaporodása. A népszövetség legújabb statisztikai kiadványa szerint jelenleg 1960 millió ember él a földön. Az átlagos évi szaporodás 12 millió; ezt a szaporodási arányt véve alapul 61 év alatt az emberiség megkétszereződik. Európában és Amerikában 750 millió fehér ember él, Ázsiában 1000 millió (egy milliárd) sárga ember van. A sárga faj, a pusztító járványok dacára I is, jobban szaporodik, mint a fehér s 1 igy a sárga faj számbeli túlsúlya I állandóan növekszik.