Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-04-05 / 27. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 április 5. Husvét közeledtével tisztelettel kérem nb. rendelőimet, szíveskedjenek mű­termemet mielőbb felkeresni, hogy művészi portrait nagyítások stb.-vel idejében elégíthessek ki mindenkit. Teljes tisztelettel: Nőger főherceg! udvari fényképész Szekszárdon. —_ A Szekszárdi Oltáregyesület tagjai számára lelkigyakorlatokat ren­dez, melyen a konferencia beszéde­ket P e y r Leó csórna-premontrei kanonok fogja tartani. A lelki gyakor­latok gyónással és közös szent áldo­zással végződnek. — Szekszárdi festőművészek képei 8 Műcsarnokban. A Magyar Képző­művészeti Társulat tavaszi tárlatán szekszárdi festőművészeink ismét fel­tűnést keltő képekkel szerepelnek. Szabó Dezsőnek Szekszárd környékét ábrázoló tájképeiben sokan gyönyör­ködnek és igen bravúros id, Wagner Andor ny. táblabirónak a szekszárdi felsőutca végéről készült festménye is. Kiváló sikere volt azonban Aldor János Lászlónak, akiről az egész sajtó nagy elismeréssel emlékezik meg. A Magyarság például ezeket irja róla: „Aldor János László Alvó Vénusza a közelmúlt egyik legjelentősebb aktja festészetünkben. A test és a háttér kettős kezelése a kép minden kiasz• szikus reminiszcenciája ellenére is ritka finom művészi teljesítmény. Parasztmenyecskéje is választékos szinizlésre vall.“ A Budapesti'Hír­lapban ezt olvassuk : „Befejezett kom­pozíció Aldor János László nagy, fekvő Vénusza.“ — A Pesti Hírlap kritikája: „A terem egyik legszebb darabja Aldor János László Alvó Vé­nusza, melynek pompás aktját az iiju mester a tőle megszokott finom Ízléssel és rajztudással festette meg. Éz az elsőrangú rajziudás és ízlés jellemzi a mester női képmását is, amelyet egerszalóki Czigler Báláné- ról festett.“ Végül a Nemzeti Újság ezt mondja: „Aldor János László fejlődése erősen biztató.“ — Az óeeánrepOlós szekszárdi szü­letésű vállalkozója. Az amerikai ma gyár újságok híradása nyomán a budapesti lapok is megírták, hogy az Egyesült Államok és Kanada több- százezernyi magyarsága Magyar Sándornak, a legkitűnőbb amerikai magyar pilótának harmincezer dol­lárért megvásárolta Lindbergh ezre­des repülőgépe testvérpárját, amely­nek a „Justice for Hungaryu, „Igazságot Magyarországnak“ ne­vet adták. Magyar Sándor ugyanis pályázik arra a tízezer dolláros juta­lomra, amelyet Rothermere lord tűzött ki annak a magyar pilótának, aki először röpüli át az óceánt Ameri­kától Budapestig. Magyar Sándor az első próbarepüléseket már sikerrel el is végezte és az eddigi tervek Bzerint májusban, vagy júniusban indul Det- roitból Budapestre. Ez a hír külö­nösen azért érdekli lapunk olvasó- közönségét, mert Magyar (Wilczek) Sándor Szekszárdon született. A sop­roni honvéd főreáliskola és a Ludovika elvégzése után huszártiszt lett, a há­borúban pedig mint tábori pilóta­főhadnagy egész sereg kitüntetést szerzett. Az összeomlás után a Debre­cenben állomásozó székely hadosztály repülőcsoportjához került, majd a nemzeti hadsereg kötelékében a sze- . gedi repülőtéren teljesített szolgálatot. ■ H E HELLER E újdonság BÁRSAJT D E ERBY Később mint a Magyar Aeroforgalmi Rt. pilótaröpülő je, ő vitte az első repülőpostát Bécsbe. Amikor a ke­reskedelmi minisztérium megszervezte a légügyi szakosztályt, kiküldték Németországba, ahol a Deutsche Luft Raederei kötelékében szolgált. Az 1926. évben Kanadába vándorolt, Torontóban végzett repülőszolgálatot és ott kapta meg a nemzetközi pilóta­igazolványt. Most az Egyesült Álla­mokban lakik és a Detroit Aircraft Corporation szolgálatában áll. Öröm­mel várjuk e gyönyörű vállalkozás teljes sikerét. — Az uj XXIV. osztálysorsjáték sorsjegyei már kaphatók a főárusi- tóknál: egész 24 P, fél 12 P, negyed 6 P, nyolcad 3 P. Próbálja ki sze­rencséjét. — Mire jó a vidék? Budapesten nagyban készülnek a nemzetközi vá­sárra s nagy reményeket fűznek a budapesti kereskedők, elsősorban azonban a nemzetközi vásárt rendező társaság, hogy a mindenre kapható jó vidék a még rendelkezésére álló pénzecskéjét Budapesten fogja elköl­teni. Úgy véljük, hogy tartozunk megyénk iparosainak és kereskedői­nek, akik rendkívül nagy önmeg­tagadással küzdenek a mai gazda­sági nehézségekkel, ha felhívjuk vár­megyénk lakóit arra, hogy ne ülje­nek fel a nagyhangú reklámoknak és ne csábítsa őket a kedvező uta­zási lehetőség arra, hogy a nemzet­közi vásár alkalmával Budapestre utazzanak és ott vásároljanak, mert mindazt, amire szükségük van, ugyan­abban az árban, sőt olcsóbban be­szerezhetik városukban, vagy köz­ségükben levő iparosoknál és keres­kedőknél. — Ősállat maradványok Kakasdon. A kakasdi téglavető lösztalajában a munkások a tégláké szitéshez való agyagföld ásása közben egy ősállat csontmaradványaira bukkantak és bejelentették a községi elöljáróság­nak. Az elöljáróság aztán a leletet bejelentette Szévald Oszkár alispán­nak, a községi biró pedig a várme­gyei múzeumi igazgatóőrének is. Mi­vel a jelentés szerint tartani lehetett attól, hogy a csontrészeket illetékte­lenek széjjel hordatják, az alispán azonnal intézkedett, hogy addig is, mig a maradványok kiemelésére meg­felelő intézkedés tétetik, azok a csend- őrség által őriztessenek. A bejelentés után következő napon, vagyis folyó évi április hó 1-én délután Szévald Oszkár alispán, Morvay László II. főjegyző, Kovách Aladár múzeumi igazgató őr a helyszínére kiszálltak, ahol már a községi főjegyző és a téglagyári munkások várakoztak reá­juk. A munkások által a legjobban feltárt mintegy másfél méter hosszú elmeszesedett agyardarabról elsőreá- tekintésre meg lehetett állapítani, hogy a leletek egy őselefántnak, ez­úttal valószínűen mammutnak csont­maradványai, amelyek a dombtetőtől aláfelé számítva mintegy hat méter mélységben voltak a löszföldben be­ágyazva. A csontmaradványok hely­zetéből, mely szerint azok nem az agyar mögött, hanem az agyar előtt feküdtek, valamint, hogy az agyar­nak párját, melyet a munkások már jóval előzőleg — nem ismervén fel annak mivoltát — szét dúltak, jóval mélyebben találták meg s a marad ványok körüli földterület sokkal sö­tétebb szinü az eredeti löszföldnél és iszaposán agyagos minőségű, Kovách Aladár azonnal megállapította azt is, hogy a csontmaradványok egyszerű hordalékok, miket az ősidőben ha­talmas vizárak sodortak ide. — A csontmaradványok közül csak két nagyobb zápfog és két kisebb fog, valamint két forgőcsontdarab került elő az iszapos földből. Az agyar- darabot azonban nem lehetett meg­menteni, mert annyira elmeszesedett és belsőleg is elkorhadt volt, hogy kiemeléskor apró darabokra omlott széjjel. Az összes leletet a községi főjegyző már be is szállította a mú­zeumba. — Halálozás. Zacher Erzsébet folyó bó 2 án Szekszárdon meghalt és 3-án temették az ág. ev. egyház szertartása szerint. Futó József szekszárdi kőmives- iparos, 3-án meghalt. Temetése 5-én délután lesz. — A tolnanémedi analfabéta tan­folyam záró vizsgálata március 29-én volt. A hallgatók közül 12, aki ren­desen látogatta a tanfolyamot, tanult meg írni és olvasni. A 3 nő hall­gató közül az egyik 52 éves asszony volt, aki a vizsgán szép és hangsúlyos olvasásával feltűnést keltett. Mint ő maga mondta, nehéz munka volt s sokszor éjfélig ült könyve mellett, de ma szebben olvas, mint sok hat osz­tályt végzett s tőle távollevő leányá­nak maga irja meg a levelet. A tan­folyam vezetői Pál István róm. kath. kántortanitó és Kiss Kálmán ág. h. ev. tanitó voltak, akiknek a záróvizs­gán résztvett Török József községi főjegyző köszönte meg a sikeres mun­kát, biztosítva őket, hogy a jövőben is teljes odaadással fogja támogatni a népművelési munkájukat. — Dunaföldvári szerzők darabjának előadása Budapesten, Megemlékeztünk már róla, hogy Nagy Ilona duna­földvári tanítónőnek Árpádházi Bol­dog Margit királyleányról irt „Muhi virága“ című történelmi legendáját szép sikerrel adták elő Dunaföld- várott. Most arról értesülünk, hogy a zenés darabot, amelynek dalait az ugyancsak dunaföldvári Koudela Gyula és Sárdy János szerzették, előadták Budapesten is. A budapesti Szent Margit Leánykör és a Domini­kánus Énekkar tagjai a múlt hó 31-én és f. hó l én a Glória-filmszínházban Árpádházi Boldog Margit tiszteletére és a romokban heverő szentmargit- szigeti kolostor fölépítésére legendás estét rendeztek és ennek a műsorán szerepelt a „Muhi virága“. A műsor az ugyancsak dunaföldvári Csíki Szé­kely Dénes prológjával kezdődött, majd P. Böle Kornél Szt. Domokos- rendi perjel mondott ünnepi beszédet, amelyet a zenés legenda előadása követett. Az előadások úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben kiválóan sikerültek és az irodalmi értékű kedves, hazafias darab szerzőjének Nagy Ilonának a szereplőkkel együtt a legmelegebb ünneplésben volt része. P. Böle Kornél ünnepi beszédében felemlitette, hogy a legendát a Városi Színházban is elő fogják adni, ami mindenesetre a szerző elismerésére méltó írói kvalitásai mellett bizonyít. Örömmel gratulálunk mi is a kiváló írónőnek, a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság tagjának, a prológ szerző­jének Csiky Székely Dénesnek, vala­mint kitűnő zeneszerző társaiknak: SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben ( Kedvező . fizetési feltételek S IX G E R VAR R Ó GÉP RÉS ZVENYTARSASÁG Marton János, Szekszárd, Bartina-utca 57/b. szám. Bonyhádon: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunafóldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 Koudela Gyula és Sárdy János duna­földvári tanítóknak. Az előadásokat, amelyre Dunaföldvárról és környéké­ről is többen a fővárosba utaztak, a Városi Színházban leendő szinrehoza- tál előtt még többször megismétlik. — Nagybeteg lelkész. Molnár Sándor a paksi ref. gyülekezet köz- tiszteletben álló kiváló lelkésze, aki nemrég ünnepelte működésének ne­gyedszázados jubileumát, influenzá­ban olyan súlyosan megbetegedett, hogy fel kellett szállítani a budapesti Bethezda kórházba. — Minden munkaadó gazdasági cselédjét és idénymunkását a város­házán, földszint 5 ajtószám alatt az adóügyi nyilvántartónál balesetbizto­sítás végett jelentse be, — ha eddig még nem jelentette be — és folyó évi április hó 15-ig a városi pénz­tárnál a balesetbiztosítási dijat le­fizesse, mert különben baleset esetén a segélyiránti igényjogosultságátől elesik s szigorúan büntetve is lesz. — A dunaföldvári községi iskolán­kívüli népművelési bizottság március 30 án tartotta az 1929—1930. nép­művelési, tanév záróünnepélyét a kö­vetkező műsorral: 1. Hiszekegy, énekelte a Törekvés Dalárda. 2. Be­számoló jelentés, elmondta őry Géza polg. isk. igazgató, a helyi népmű­velési bizottság ügyvezető elnöke. 3. Szavalt az analfabéta tanfolyamnak egy hallgatója. 4. A „Magyar zene“ melodráma, előadta Horváth János Katholikus Legényegyleti tag. Kísér­ték: Faludi Jenőgé zongorán, Tálig János és őry Géza hegedűn. 5. Szeresd a földet. Szavalta Buncsik Róza leány­egyesületi tag. 6. Bihari kesergője. Játszották Tálig János, Koudela Gyula, őry Géza és Witt Kornél. 7. Végváry: Eredj, ha tudsz ... Szavalta Németh Ágnes, a Leányklub tagja. 8. Magyar népdal egyveleg, énekelte az alkalmi vegyeskar. 9. Himnusz. Énekelte a községi polgári fiúiskola énekkara. A záróünnepélyen a vár­megyei iskolánkivüli népművelési bizottság részéről dr. Halmos Andor ügyvezető elnök vett részt, aki a szereplők élvezetes előadásáért elis­merését nyilvánította. — Az emberiség szaporodása. A népszövetség legújabb statisztikai kiadványa szerint jelenleg 1960 millió ember él a földön. Az átlagos évi szaporodás 12 millió; ezt a szaporo­dási arányt véve alapul 61 év alatt az emberiség megkétszereződik. Euró­pában és Amerikában 750 millió fehér ember él, Ázsiában 1000 millió (egy milliárd) sárga ember van. A sárga faj, a pusztító járványok dacára I is, jobban szaporodik, mint a fehér s 1 igy a sárga faj számbeli túlsúlya I állandóan növekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom