Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-08 / 41. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 október 8. ANGOL úri divatszöveteim az őszi és téli idényre megérkeztek, amelyekből szolid árakkal készítek zakó» és alkalmi öltönyöket, felöltö- és téli kabátokat. Sápszky Andor férfisz&bó. Szokazárd Hozott anyagok feldolgozását is vállalom I ■ I kuliusEmiriazter rendelete, mert az iskolában kell kezdeni a takarékos­ságra, a nemzeti öntudatra, a magyar iparpártolásra való nevelést. Október hatodlka. A szokásokhoz hiven, kegyelete« lélekkel ünnepelték meg vármegyénk­ben is az októberi vértanuk gyászos emléknapját. Az ifjúság gyászfátyo­los zászlók alatt vonult a templo­mokba, hatóságok, hivatalok sötét­ruhás, komolyarcu képviselői vették körül a ravatalt, hogy a nemzet vér­tanúi előtt tiszteletüknek, kegyeletük­nek adóját valamennyien ierójják. Szekszárdon d. e. 9 órakor 'a ható­ságok és hivatalok képviselőinek rész­vételével gyászmise volt a belvárosi plébánia templomban, melyet Kiss Lajos esperes-plébános celebrált, a református és evangélikus egyházak ugyanakkor a reformátns templom­ban szintén gyászistentiszteletet tar­tottak. Istentiszteletek után az iskolák ifjúsága ünnepélyek keretében áldo­zott a hazafiság hősi mintaképei emlékének. A Garay János reálgimnáziumban az Eötvös József Önképzőkör ren­dezett gyászünnepélyt az aradi vér­tanuk emlékének, melyet az énekkar a Magyar Hiszekegy eléneklésével nyitott meg. Ezntán Török Zoltán VIII. o. tanuló szavalta el mély meg­indulással és nagy hatással Ábrányi­nak komor és hazafini keserűségtől fájdalmas költeményét, az: Október hatodikét. Az ifjúság lelki szemei előtt Ujsághy Géza reálgimn. tanár elevenítette fel vadsóska és pár szál árva, parti virág, mig a kormányos lehajol mind­egyikhez, megcsókolja kihűlt homlo­kukat ; azután indul, fut a partoktól messze, nttalan útjára, a hallgató, nagy vizek felett. Mi hajtja, mi bántja ? Hát őt nem vonzza az ősi vágy a partok felé ? Ha messze ért már, ha nem lát­hatja már senki, s körülötte csak az ég és tenger végtelen távlatai didereg­nek, hajója korlátjára hajol és néz- néz hosszan, sóvárgón az elhagyott partok felé.. . Szivében, e megbán­tott, elűzött ember szive mélyén, régóta vívja már harcát az ősi vágy s az ősi dac. A vágy nyugodt, békés tanyát fest eléje, családok mosolygó otthonát, hivószemü, melegölü asz- szonyt, aki vár — de a dac nem ereszti! A vágy a fülébe nevet gyerek­A SZABÓ JÁNOS A V Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és épitése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. ▼ az aradi gyászos nap emlékét, mű vészi kézzel állitva be a nap ese ményeit a történelmi háttérbe. A komoly hazafiság és a szív mélyéig megindító fájdalom hangja ünnepi hangulattal töltötte meg az ifjúság lelkét, az aradi gyásznap tanulságai­nak világos kifejtése pedig komoly elhatározások magvait hintette el a fiatal, fogékony szivekbe. A nagy és szent elhatározásokra | jótékony hatással volt a remény 1 hangja, mely Sajó Sándornak „Hit“ c. költeményéből áradt ki. A költe­mény szépségeit Fejős László VII. oszt. tanuló igyekezett érvényre jut­tatni, nagy hatást keltve. Az ifjúság hisz, remél, mert lényével a lemon­dás, a kétségbeesés ellenkezik. Ez a remény már a fellobogó érzés erejé­vel hangzott a Himnusz zúgó záró akkordjaiban. Ruppert Rezső dr. Izgatás! ügye a szekszárdi törvényszék elölt. Érdekes pert tárgyalt szeptember 30-án a szekszárdi törvényszék bün­tető tanácsa, amely előtt Ruppert Rezső dr., a volt nemzetgyűlési kép­viselő, ügyvéd ült a vádlottak pad­ján. A királyi ügyészség izgatás bűn­tettével és bűntett magasztalásának a vétségével vádolta a túltengőén tempcramentnmos ügyvédet, aki vár­megyénk területén került összeütkö­zésbe az igazságügyi eljárás szabá­lyaival. A felolvasott ügyészi vádirat sze­rint Ruppert Rezső mint ügyvéd, az 1925. évi január hó 26-án és 27 én Nagydorogon dr. Várady Gábor já- rásbiró, mint földbirtokrendező biró előtt tartott nyilvános tárgyaláson földigénylőket képviselt. A tárgyalá­son, ahol körülbelül 20—30 ember volt jelen, Ruppert Rezső dr. többek közt a következő kijelentéseket tette: „A vitézi rend a legnagyobb szé­gyene az országnak.“ A tárgyalás más részén pedig ekként nyilatko­zott : „Károlyi Mihály gróf is volt olyan jó hazafi, mint Rákóczi és j kacajt, játszó, tapsoló kicsiny kacsók zenéjét és gyötrően hű színekkel elébe fest mosolygó piros arcocskákat, tiszta, ragyogó gyerekszemeket — a dac nem ereszti! Bent, a melle mögött, folyik tovább a harc; arcába hull sötét haja, nagy szemeiből meleg könnyek buggyan­nak elő éB hullnak-hullnak le, a tengerbe. — S majd egyszer, egy ködös, őszi estén elül a nagy harc: lassan, tétován parthoz ütődik az el­tévedt hajó, de akkor fedélzetén be­hunyt szemekkel, némám fekszik már a kormányosa. Zöld fűre nem fek­tetik, homlokát nem csókolja meg senki és halántékára nem simul rá a parti vadvirág ... Honnan jött, kié és hova tart e furcsa hajó?? Én ismerem: tépett, eltévedt élet bolyong I rftjta • • • Vidovics Ferenc. Kossuth. Lesz még idő, hogy Károlyi Mihályt is ngy fogják dicsőíteni, mint Rákóczit és Kossuthot. Károlyinak, mint jó hazafinak elkobozták a va­gyonát és ki kellett menekülnie az országból, mert a szegény népnek földet akart adni. Ha nem kellett volna menekülnie az országból, akkor a földreform már régen megtörtént volna és az igénylők több földet kaptak volna. A lopás és emberölés nem bűn“. Mivel az előző kijelentésével a kü lömböző társadalmi osztályok elleni gyűlöletre izgatott és mert Károlyi Mihályt, a felségsértés és hűtlenség bűntettének elkövetőjét ezen cselek­mények elkövetése miatt feldicsérte, továbbá, mert a lopást és az ember­ölést, mint a törvény által bűntett­nek nyilvánított cselekményeket ma­gasztalta, az ügyészség megindította ellene az eljárást és a vádhatóság által prodnkált bizonyítékok alapján Rnppert dr. vád alá is helyeztetett. Rnppert dr. a vádirat szerint a vitézek osztálya elleni izgatásra vo­natkozólag előadta, hogy a kérdéses főldreformtárgyaláson egy igénylő is jelentkezett, akinek kitüntetései alap ján igénye lett volna arra is, hogy vitézzé avatását kérje. Az erre vo­natkozó beszélgetés közben mondta, hogy nem helyes intézkedés az or­szágnak vitézekre és nem vitézekre való kettéosztása, mert az egész or­szág vitéz volt és szégyen lenne az országra, ha csak annyi vitéze lett volna, amennyit hivatalosan is vitéz­nek nyilvánítanak. Ez csak arra jó, hogy az ország többi lakosa lelkében irigységet támasszon. Ruppert dr. ezen védekezésével szemben Haán Arthur, Németh Nán­dor, Dobrovit8 Kálmán és Pogány Miklós tanuk bizonyítják, hogy terhelt I „a vitézi szék szégyene az országnak“ S szövegű kijelentést nem ilyen érte- | lemben tette, hanem csak amikor fel­m ■ I Valóban művészi és modern ] 1 ■ H fényképeket HÖGER főhercegi udvari fényképész készít ■ ■ ■ SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnár­féle házban) hangzott a teremben a felháborodás zúgása, akkor %ioodta,— hogy a ki­jelentés élét elvegye, — ezeket a szavakat: „mert minden katona vi­téz volt.“ Károlyi Mihályra vonatkozó kije­lentéseit illetően az alábbiakat adta elő : A földbirtok rendezési tárgyalá­son egyesek az igénylő feleket a Károlyi korszak emlegetésével akar­ták megfélemlíteni, ó ez ellen fel­szólalt, hogy hagyják Károlyit, mert az ő perét majd a történelem fogja eldönteni. Károlyinál sokkal nagyobb emberekkel, Rákóczival, Kossuthtal is megtörtént, hogy a maguk kora igazságtalanul bánt velük s őket haza- árulóknak tartotta. Károlyival, aki sokkal kisebb pont, még inkább meg­történhetik az ilyesmi. Tagadja, hogy Károlyi Mihály grófot a hazaárulással kapcsolatosan dicsőítette volna. Ta­gadásával szemben azonban az előbb említett négy tanú, továbbá John Sándor tanú igazolják, hogy a vád tárgyává tett kijelentéseket valóban megtette. Ugyancsak ezek a tannk bizonyí­tották azt is, hogy Rnppert Rezső dr. a kérdéses földbirtokrendező bírósági tárgyaláson azt mondta, hogy a lopás és emberölés nem bűn. Rnppert erre - vonatkozóan azzal védekezett, hogy ha ő ezeket a kijelentéseket megtette volna, akkor a tárgyaló biró, ha nem indíttat is ellene eljárást, legalább is megvizsgáltatta volna az elmebeli állapotát. A nagy érdeklődés mellett tartott tárgyaláson Rnppert dr. védőbeszédé­ben igen agyafúrtan védekezett és még a laikus hallgató közönség is érezte, hogy nem annyira ügyvédi érvekkel, hanem politikai rabul isztikával dolgo­zott. Hevesen támadta a kir. ügyész­séget, a Bethlen-kormányt és a mai uralom mártírjának állította be magát. Ezeknek a kijelentéseinek a hangja és formája szinte konsternálta a hallga­tóságot. A főtárgyalási elnök külön­ben kénytelen volt őt leinteni, mert a bíróságnak hátat fordított és a vé­dekezésébe belemelegedve, a haliga- * tóságnak beszélt. Az egész napot betöltő tárgyalás egyébként felmen­téssel végződött, mert a bíróság nem látta beigazoltnak az inkriminált ki­jelentéseket és a bűnösséget nem ál­lapította meg. A királyi ügyészég a bűnösség meg nem állapítása, illetve a felmentés miatt felebbezett. — mérlegek gyártása és Javítása hitelesítve. - Titte Testvérek, Szek­szárd. Telefon 91. jUjabbi nagy szállítmány érkezett, ment nagy készletünket eladtuk Télikobdtok PIRNITZER KÉSZ W a Hölgyek, leányok és Józsi: f és fiai áruházába n HÓI RUHÁK gyermekek részére SZEKSZÁRDON szövetből és selyemből. ársony a nagy divat. — Ezekből is óriási választék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom