Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-10-03 / 39. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1925 október 3

|»IH IW MN WW1«« g

BOROS fis TÁRSA

„Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- ét báosmegyei képviselete raktáron tart: oséplőgamitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas aorvetügépeket és minden egyéb

mezőgazdasági (11) gépet.

Főraktár: Szekszárdon.a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49.

itmww wwwi

szód ben szellemi Jkapcsolatot létesített a kis Uzdról a nagy Szarvas városába és mikor az otthoni keresztelőkövet és sírboltot emlegette, nagyon sokan sirtak.

A templomból az ev. gimnázium tornacsarnokába ment a közönség, ahol a miniszter a küldöttségeket fo gadta. A nagy teremben dr. Pesthy Pál pódiumon, zöldasztalnál tilt, mögötte a fal zászlókkal és cserfaágak- kal volt diszitve és ott állt középen az igazságyminiszter huszárja rozsdaveres, ezüstzsinóros díszben, két oldalán a főispán és a főszolgabíró hajdúja világoskékben, dús fehér zsinórozással és fehér prémmel. A közönség kétoldalt székeken tilt úgy, mint egy hangversenyen, a középen pedig széles ut volt hagyva, melyen fel* és elvonultak a deputációk. (Nem volt tolongás, ztirzavar, mint Szek- szárdon a szUk helyiségekben hasonló alkalmakkor.)

Délben az igazgató-lelkész adott 40 személyes ebédet, melynél evangélikus úri leányok szolgáltak fel és csak a borokat töltötte a 3 huszár.

Délután az evangélikus árvaház alapkövét tette le dr. Pesthy Pál, mely alkalommal kívüle még a püspök és Kovácsits D’zaő gyulai főispán tartott beszéddt. Az alapbőletételi Ünnepély végeztével a miniszter a püspök és főispán társaságában vizitelt a városban, azután pedig szállására vonult.

8 órakor 500 terítékű vacsora volt a Kisgazda Kör óriási nyári tánctermében, ahol alföldi szokás szerint az asszonyok is részt vettek és 50 úri leány szolgált fel* A főasztal ismét pompásan volt diszitve rózsákkal, melyeket egy ottani, már kiállításon is kitüntetett speciális rózsakertész szállított. A vacsorához pódiumon a városi zenekar játszott oly virtuozitással, mely egy kisebb katonazenekarnak is dicsőségére vált volna. Itt is számos felköszöntő hang zott el, éjfélkor azonban az igazság ügyi miniszter és a püspök kíséretükkel eltávoztak.

Reggel a vendégek vonaton elutaz tak és dr. Pesthy Pál még aznap Pestről Uzdra ment,

A tolnamegyeiek sok érdekes tapasztalattal jöttek meg Szarvasról, melyből még csak egy-két szemelvényt szeretnénk közölni. Egyik nap reggelén szállásadója udvarán sétált tudósítónk és egy kocsi takarmányt hoztak be, Arra a kérdésre, honnan hozzák, a kocsis azt felelte, hogy a tanyáról. Milyen messze van a tanya ? „14 kilométerre." És igy kocsiszám kell behordani takarmányt és almot, mert a község belterületén nem szabad egy kazalnak, egy boglyának állnia. Azt már említettük, hogy minden jobb gazdának van fekete hintója. Sárga hintó ott ismeretlen. Fordson-traktor vagy 15 van a köz ségben, de gépész, aki javitsa, nincs.

1 Uj lisztüzlet.

Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy a

Bajai Hengermalom lisztbizományi lerakatát

SzeVszárdon, Széchenyi utca 62. szára alatt, a „Magyar király szálló“ épületében megnyitottam. Ugyanott mindennemű gabona ŐS Hüvelyes magvak vétele és eladása nagyban és kicsinyben

Pozsgay Gyula

. 750 mezőgazdasági terménykereskedő.

—

Pestre kell küldeni, ha valami baj van. A hidegvérű lótenyésztés ott is probléma. Bonyhádi marháik vannak, de készülnek visszatérni a fehér magyar marhához, mert a vörös-tarka nem válik be. Birkáik ellenben akkorák, mint nálunk egy kis borjú.

A bzőIő nem oly jéizü, mint nálunk, ellenben a barack, zamatosabb. A villanyt a 35 kilométerre fekvő S Mezőtúrról kapják, és emberi élve- |

zetre kizárólag artézi viz szolgál, a jellegzetes alföldi gémeBkutakból csak a jószágot itatják. A sárszentlórinci atyafiak sok mindent tanultak, nem egy dolgon csodálkoztak, de némelyiken meg is botránkoztak. Hiába, ahány ház, annyi szokás, de ugy- látszik minden házban egyformán meg tudja magát kedvettetni Pesthy Pál, akit Szarvason majdnem annyira szeretnek már, mint itthon.

Október szent napján minden esztendőben

Fekete éjszaka sejtelmes ködében

Épen éjfél-tájban

Elsuhan a lelkem

Oda, hol az ősi

Szép aradi vár van ...

... Aradi vár alján Biró Imre rétje Megdermedt orcával csodálkozva nézte A kilenc bitófát.

Rajtuk magyar hősök . .,

Őszi szellő zokog Bús sirató nótát.. .

... Hetvenhat éve már... Egész emberöltő ... De a láng nem lankad, mint a tüzes felhő A mózesi éjben,

Felcsap a bitókról Vérvörös haraggal . ..

S keblére hív érzem . ..

Kilenc láng összefoty ott fenn a magasban, Lángnyelvek sikolya mennydörgőn felharsan Szivetrázó jajjal:

»Magyarok, hol vagytok?

Hazánkon éjszaka 1 Hol késik a hajnal ?c

De íme ... a lelkem világosan látja ... Nem kilenc, tizennégy a vértanuk lángja : Batthyányi is ott van, 1 ’

És a tizenhárom;

Lelkűk forró vádja Az égre feliobban:

»Magyarok Istene, ős Ahuramazda I Villámod mikor sújt a rongy oláh gazba ? Úgy pirul az orcánk:

Aradon az oláh Parancsol . ,. Annyi vért Hát hiába ontánk?«

»Éjszakon és Délen a szent magyar testbe Belemarta mérgét a cseh, a rác beste I Nyugaton az osztrák,

Négyszáz éves átkunk I És mi tétlen várunk,

Mikor kincsünk’ osztják ? 1«

»Hatvanhárom megyénk tizennégyre olvadt... Tizennégyen vagyunk... Vájjon hóikéi oly had, Melyet le nem győzünk,

Ha — a szivünk lángja Csonka-honba szállva —

Küzd miiljó vitézünk ? !<

»Tizennégyen vagyunk... Tizennégy megyébe Csapjon Te a lángunk tűzzel, hevenyébe I Gyújtsuk fel csatára A túrán sziveket S virrad még kikelet A régi határra l<

>E láng lesz lobogónk, világit az éjbe; Kárpátok ornni, az Adria kékje Verik vissza fényét:

Hatvanhárom megye forrad újra egybe, Áldva a vértanuk Hazát termő vérét. ..«

Elszállott az ige, reménységünk magja .... Magyarok Istene a magyart nem hagyja ! Fölkelnek a holtak,

Vértanú vezérek.

S győzödelmi ének.

Zeng a hazán végig.

Győzödelmi ének zeng a hazán végig.

A magyar dicsőség uj sugárban fénylik —

Ha az élők lelke

Vértanúk képével

Vérük emlékével

Lesz örökké telve.

Szánthő Ignác.

SzOlómOoelésflnk Me.

Irta: Boross Zoltán.

Hogy- a mostoha időjárás az idei bortermés mennyiségét és minőségét károsan befolyásoka és ezzel a bor- piacon némi élénkülés mutatkozik, nem szabad emiatt elbizakodnnnk és ölhetett kézzel a jövőt várnunk és minden akcióval felhagynunk.

Még korai az öröm. Jó magam is a kormányt tettem felelőssé, borkivitelünk elhanyagolása miatt, de kezdem belátni, hogy a kivitelhez két ország kell, az egyik, amely kiviszi a bort, a másik, amely beereszti. Hogy a mi bekéretőzésünk megtörtént és még mos^ is kopogtatunk, — remélem erős ököllel — az ered ményből meg fogjuk látni, de sajnos egy nóta jut eszembe: „... vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják",

... mert hát tizenhárom vármegyének knrjantása nem is hallatszik, sajnos, messzire.

Hajduska vezérigazgató beszéde a szőlősgazdák budapesti országos gyű lésén szeget ütött a fejembe... — ő a kivitel helyett a rendelkezésünkre álló eszközökkel kíván segíteni a sző lősgazdák bajain. Elsősorban emelni kell a belfogyasztást, mert a várható négy millió hektoliter bornak nagy részét itthon kellene értékesíteni, elfogyasztani, hajó bort termelve visszahódítanánk a fogyasztókat a legegész ségesebb szesz fogyasztásához, a borhoz, mely a magyar ember vérmérsékletéhez legjobban illik. A fogyasztási és Inxusadó csökkentése es eltörlése, bor és üres shordó vasúti kedvezményes szállítása tb. jogos kívánalmai a szőlősgazdáknak és hisz- szűk, hogy a kormány segítséget fog

Használt horoshordók

bérbe kaphatók

a Mezőgazdasági-Kereskedelmi rt.-nál Szekezárdon. — Ugyanott jó

fejős tehenek

és kitűnő burgonya.

továbbá használt és uj bor08hordÓk előnyös árban vásárolhatók.

ezen a téren nyújtani, mely a bor árának mérséklését vonja maga után és a borfogyasztás, hogy úgy mondjam, ismét divatba fog jönni.

Hogy az óriási termelési kiadások megtérüljenek, sok és jó bort kell termelnünk. Sok bort, jól gondozott ós jól trágyázott szőlő adhat. Jó bort. jó fajokkal, teljesen beérett szőlő le szüretelésóvel, a bor okszerű kezeié sével érhetünk el. Ezekből a trágya kérdés ismét az, a mi problematikus mert ha van a szőlőhöz gazdaság úgy vagy a föld, vagy a szőlő nél külözi a trágyát. Ha nincs gazdaság, s ez a zöme a jó borokat előállító szőlőknek, akkor pláne még trágyára is költeni, hozzánemértéssel trágyát vásárolni, drága pénzzel fuvaroztató, oly gondok, amelyre minden szőlősgazda aggodalommal tekint. Kezelésem alatti urasági szőlőkben ezt a nehéz kérdést, immár több mint 25 éve fekáltrágyázással oldottuk meg mindezideig és pedig oly eredménynyel, hogy vannak táblák, ősrégi hazai tőkékkel, melyek gyéritési eljárás mellett e kitűnő trágyával még ma is nemcsak életképesek, de a legjobb borainkat adják. Egy nagy vállalat ezen kitűnő trágyaforrástól elütött bennünket és kibérelte Szék szárd városától a gyepmesteri telepet, hol tőzeg-fekáltrágyát állít elő. Nem tagadom, a legnagyobb energiával küzdöttem a telepnek megtartása mellett, és csak az nyugtat meg némileg, hogy ezentúl, ha vesszük is, mégsem fogják nélkülözni szőlőink a fekál- trágyát. Hogy hány ember érdeklődik nálam e trágya iránt, minthogy tudják, hogy bosszú éveken keresztül kizárólag ezzel tartottam fenn a szőlők termőképességét, az elképzelhető és már kényelmi szempontból is szeretnék nekik ezúton válaszolni és azért is, mert nem volnék magamhoz méltó, ha tapasztalataimat gazdatársaimmaí nem közölném, bár a gyárat a fentiek miatt nem jó szemmel nézem.

Az érdeklődőknek kénytelen vagyok kijelenteni, bogy úgy a szőlőben, mint bármely gazdasági növény alá hathatósabb természetes trágyát nem tudok elképzelni. Könnyű volta miatt a fuvarozás, a tőkék alátrágyázással a trágyabehordás stb. könnyűsége oly előnyök, melyek megbecsülheietlenek, emellett hatásáról már az első évben mindenki meg fog győződni. Minél intenzivebb a takarmányozás, annál jobb a nyert ürülék. így régi dolog, hogy a hizómarha, hízósertés trágyája sokkal jobb, mint a kórón, polyván telelt rideg marháé. Az ember táplálkozik a legintenzívebben, azért oly magasfoku a fekáltrágy a hatása, különösen tőzeggel felitatva, mert ez hat—nyolcszorosát szívja fel saját súlyának, mig a szalmatöreknek két- háromszoros csak a felszívóképessége, mégis kitűnő trágyát adott nekünk. A vegyelemzés fogja megmutatni, hogy a helybeli tőzeg-fekáltrágya mily

| MAUTNER GYULA Műterme SZEKSZÁRP, SzeKmírd-Hflllú mellett. Telefon: 1071