Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-03-07 / 9. szám
t 1925 március 7. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Lővenstein Frigyes Bnln. Tóth Mimfln-ttr. (Mozinál) Tisztelettel értesítem a t. közönséget, hogy férfi szabó üzletemet női divat* szalonnal bővítettem ki.' * * - TO B Kész női ruhákat szövetből, grenadin selyemtpicóból, továbbá zsempereket es felöltőket eredeti külföldi uídonsásohból tortok mesiepö olcsón. Hozott kelmékből tagon munkákat vállalok a legújabb modell szerint. lent egy népszerű, ünnepelt, körül rajongott, ezer kísértésnek kitett író s hozzá még elismert szép ember életében: azt könnyű megérteni. Minden szava és megnyilatkozásából kiárad a törbetlen hűség és hálás megbecsülés ifjúkorának szerelme, életé nek védőangyala, sokszor irányitó mentora — felesége iránt s még hajlott korabeli második házassága is voltak épen ezen változatlan érzésnek a renaissancea, mert második nejéhez — saját bevallása szerint ■— a hasonlatosságok vonzották, melyek az elsőre emlékeztették. Az ifjúságának keretét alkotó magyar közélet szemlélete pedig arról győzi meg, hogy a bizonyos tekin tetben elöregedett, elsatnyult magyar ság, elerőtlenedett konzervativizmusával, nem állhatja meg tartósan a helyét és képtelen betölteni hivatását — uj „kincseő“-országbeli segéd erők, a nemzet mélyebb rétegeiben rejlő, latens tartalékenergiák latba- vetése nélkül. Ezek pedig: a márciusi idők gyermekei ; a kellő műveltségű, felelős ségtudatos, becsületes demokrácia és a liberalizmus, melyeket sikeresen segített a magyar fejlődés, a nemzeti evolúció szolgálatába beállítani a. melyekhez mindvégig törhetetlenül ragaszkodott és hű maradt 1 Ellenfelei és irigyei (hiszen ilyenek is akadtak!) megpróbálták ugyan ki kezdeni az ő „demokráciáját“, mert szerette a szépet maga körül, a nagyok és hatalmasokkal jó viszonyban volt és néha az udvar fényében is sütkérezett; ám ha nézzük egész életmódját és kinyitjuk a müveit: úgy árad azokból az ön tudatos, polgári érzésvilág nemes liberalizmusa, mint ablaknyitáskor az ózondús, friss esőillat. Világot vetnek demokrata alapérzületére bizonyos helyzetek, melyeket elősze retettel rajzol s melyek nem egy re gényében megismétlődnek: a polgári származású vagy foglalkozású férfi lángra gyűl az arisztokrata hölgy iránt, de gőgös visszautasításban részesül később, a féri kiválósága megtöri és meghódítja a büszke hölgyet, azonban — már késő; az Önérzetében sértett férfi megy tovább maga a dicsőség utján s nem fordul többé vissza a nő felé! Szinte úgy hat ez müveiben, mint az író valamely személyes élményének a vissza- vÍ8szacsengő emléke; mindenesetre azonban költői formába öntött demokrata hitvallás ez: a munka és tehetség felsőbbségének hirdetése a származási üres gőggel szemben! Szabadelvüsége nem szorul fejtegetésre. Hiszen a magyar szabad- elvüségnek, az ország mesés fellendülésének az a fényes 50—60 éve, melyet a legújabb keletű, irányzatos történetírás „hanyatló kor“-nak szeretne minősíteni, ezer és ezer vonatkozásban, dfcétválaszthatatlanul van összeforrva Jókai legjava munkássága és szuggesztiv varázsának fél- százados korszakával. Ha Jókai egész mivoltát egyetlen egy szóba akarnók tömöríteni, azt mondanám, ő szellemi Nagymagyaror- szágnak a „cimerpajzsa“. Országunk használatos címere az ő egyéniségének is a hű képét adja, csak a szimbolikus értelmezést kell módosítani, mintegy átszeliemiteni: a korona kifejezi az ő — nemzeti tradícióinkból fakadó királyhüségét; a kereszt — a nemzet jövőjében való rendületlen hitét; a vörös alapszín — végtelen szeretetét minden iránt, ami magyar; a magasba törő három zöld hegy jelképezi eget ostromló hazafias reménykedését, az Olympust, melyen a magyar genie számára helyet hódított és — a kálváriát, ahol az elnyomatás éveiben magyar lelkét keresztre feszitetlék; a négy ezüst szalag jelzi végül az ő termékenységének, ragyogó fantáziájának, gazdag, sokoldalú ismereteinek és költői nyelvezetének kimerithetetlenül áramló folyóit. És — két angyalt is látok őrködni a cimerpajzs oldalán: kelet felől, honnét napja feltűnt és nyugat felől, amerre leáldozni készült. S ezen angyalokat két láthatatlan erő láncolja oda, mely a vörös cimerpajzs- ból — mintegy szívből — árad feléjük : a jóság és hűség! S mily szomorú elgondolni, hogy épen ebből a hűséges odaadásból fakadt a két legnagyobb, legkinzóbb fájdalom, mely ezt a nemes szivet életében érte! Első házassága miatt küzdenie kell és meghasonlásba kerül imádott anyjával, egész családjával, legjobb barátjával Petőfivel; második házassága pedig ellene zúdítja ismét családját s a nemzeti közvélemény meg nem értő részét. S miért? Mert élete és gondolatvilága iránytűjéhez — romanticizmusához — a szerelemben is hű marad és boldogságát nem a nyárspolgárias józanság sablonjai között keresi. Fáj neki a támadás, lelkét meg- sebzik a feleségét célba vevő tüntetések ; de behunyja szelíd szemeit, nej8 keblére rejti arcát és ezen időből származó „Életem“ című versében igy dalol: „.. . Milyen szép a világ!...“ Majd Istenhez fohászkodva folytatja : «Ha van atheista, aki Istent tagad Kétségbeesett, ki átok szóra fakad, Pessimista, kinek minden rossz a földön, Aki keresi, hogy vad bosszút kin töltsön, Akinek a szive, mint a kő oly kemény: Adj neki oly nőt, mint aminőt nyertem én 1» Ez nem vers — ez megnyugvásának, vigasztalódásánuk költői szár- nyalásu szent imája! Több mint száz értékes kötet téglájából épült talapzaton áU^Jókai emléke, a magyarság e szellemi cimer- pajzsa! Áll és él, uralkodik az elszakított országrészek felett is; a magyar szivek összedobbanásának szabadságát, a magyar szellemi élet egységének integritását megcsonkítani nem lehet; erre Trianon sem képes! Magyar földünkről hat felől tördelhettek le darabokat; de e csonkásé gunk olyan, mint a Hortobágy furcsa, légtükrözési csodája, a hatszögletes nap, melyet Jókai mesterien >r le valahol. Az alacsonyabb, párás légrétegekben megtörő sugarak szögletes torzzá rajzolhatják a napot és hat- szögletesnek hazudhatják egy darabig ; ám, ha felkerekedik a szél és felkavarja, szétkergeti a fénytörő páJókai-ünnepélyek. A Marsz. Szekszárdi Csoportja e hó 14-én d. u. 6 órakor a vármegyeház nagytermében Jókai-ünnepélyt tart. A műsort jövő heti számunkban közöljük. A Szekszárdi Keresk. Kaszinó február hó 28-án rendezett műsoros ünnepéllyel áldozott Jókai Mór emlékének. Müller Albert kaszinói elnök lendületes megnyitójában a szép számban megjelent Előkelő kö>önséget üdvözölte, akik Jankó Ágoston főispánnal élükön tisztelték meg a kereskedelmi kaszinót megjelenésükkel, majd felkérte dr. Kramolin Gyulát emlékbeszédének megtartására. Feszült figyelem és érdeklődés közepette tertotta meg dr. Kramolin Gyula rendkívül értékes, lapunk más helyén egész terjedelemben közölt, magas nívójú felolvasását, melynek elragadó és közvetlen előadásával a közönség lelkesedését, meleg rokonszenvét és a kereskedelmi kaszinó mély elismerését és háláját szerezte meg. A műsort nagyban emelték Pajor Gyuláné gyönyörű zongora és dr. ÁldorGyörgy művészi hegedüjátéka, úgyszintén Schönstein József szép szavalata, valamint a Szekszárdi Dalkör vendégkar- ,u jé Teaven erőbavásárlást! Ik Győződjék meg draink olcsósúgíről ős Áruink jő minőségéről! 1 kg vajas keksz I__ __ 24.000 1 1 kg aszalt szilva I.____ 28.000 1 1 ltr Jamaicai rum, 60 °/o 58,000 1 1 ltr finom szesz, 96 °/o_ 81.000 1 1 doboz szardínia I. _ 12.000 1 1 kg házi sertészsír____ 33.000 1 1 kg füstölt szalonna _ 36.000 1 1 kg gyümölcsíz I._ _ 24.000 1 kg barack jam I_____ 62.000 1 kg szilvaiz I. _>____ 26.000 1 kg dió (héjas) I. _ _ 23.000 1 kg dió (bél) I_______ 68.000 Az áru kát a házhoz is szállítjuk 1 kg mandula (bél) I. _ kg szg. mogyoróbél I. kg mazsola _ _ _ kg savanyukáposzta _ db citrom_ _ _ _ db narancs____j__ db vérnarancs_______ 1 kg rézgálic 99%____ 1 kg lugkő 130%____ 1 ltr petróleum _ _ _ 1 ltr denaturált szesz _ 93.000 9 ’.000 87.000 6.000 1.000 2.500 3.800 11.000 10.500 5.000 24.000 Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél Telefon: 111 Szekszárd, Garay-tér 8. Telefon: 111 I szereplése, mely Benau Lipót mester vezénylésével a „Hiszekegy1, a „Szózat“ és Than Károly egy mű- dalának eléneklésével a közönség tetszését és elismerését váltotta ki. Anagymányoki bánya. F. hó 1 én, vasárnap délután lélekemelő Jókai-ünnepélyt rendezett az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya Részvénytársaság nagymányoki elemi népiskolája, a bányatársulati pompás iskola egyik tantermében, az alábbi műsorral, amelynek számait a nagy géniusz iránti igaz tisztelettel és olyan hazafias készséggel adták elő, hogy az az igen szép számú intelligens hallgatókat a legteljesebb mértékben kielégítette. Nagyban emelte az ünnepély fényét a „Hymnusz* eléneklése után Huszth Aladár bányaigazgató, iskólaszéki elnök magas szárnyalásu megnyitó beszéde, amelyet a hallgatósághoz intézett. Az alkalmi darabokat Bzavaló növendékek készsége, valamint a 60 tagú gyermekénekkar 3 szólamu énekszámai igazi élvezetet nyújtottak. A műsor ez volt: 1. Nyitány. Előadta a társulati zenekar. 2. Himnusz. Énekelte a gyermekkar. 3. Jókai. Prológus, Havas Istvántól. Szavalta Beliczay Klára. 4. Mondj mesét, Jókai! ifj. Wlassics Gyulától. Szavalta Zigorics Mariska. 5. Hiszekegy. Énekelte a gyermekkar. 6. A nagylaki ÍBkolásfiuk. Jókai M. Szavalta Gradwohl Fülöp. 7. Jókai. Tábori Piroskától. Szavalta Vitéz Györgyike. 8. Ünnepi beszéd. Tartotta Lévay Gábor igazg. tanító. 9. Járjatok be minden földet! Énekelte a gyermekkar. 10. Anna keserve. Jókai M. Szavalta Pescha Magdolna. 11. Nemzeti dal. Énekelte a gyermekkar. 12. Petőfi ébresztő. Jókai M. Szavalta Tóth Ferenc. 13. Szózat. Énekelte a gyermekkar. 14. Bezáró. Játszotta a társulati zenekar. Bonyhád. A bonyhádi iparos és kereskedő tanonciskola tantestülete, a felügyelő bizottság, valamint a közs. elöljáróság és nagy számú közönség részvételével f. hó 1-én ünnepelte meg rákat, eltűnik a játék s a nap ismét teljes, kerek épségében ragyog előttünk. Most — Jókai szelleme suhogtatja szárnyait, elűzi a ködöt, s im, nyomban előtűnik a magyar lelkek kulturközösségének kerek egysége! Messzelátó isteni gondviselés halmozhatta úgy száz év előtt nagyjaink születését, hogy mai nyomorúságunkban — Petőfi, Madách, Jókai és a többiek lelke — sürü egymásutánban, évről évre megújuló offenzivát indíthasson szétdaraboltságunk ellen és szellemük szárnyainak suhogásával áttörjék és szétszórják a nehéz köd frontját, mely a magyar látóhatárt megüli s az összotartozókat elfedi egymás elől! Bízzunk és reméljünk ; nagy szel- I lemeink ezen off mzivájának, melyet | igazságaink harminc és felesei támo- j gátnak, előbb-utóbb diadalra kell I vezetni!!
