Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-02-21 / 7. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 február 21. terített asztaláról legalább a lehulló morzsákat juttatta volna neked. Nem azt akarom én mondani, hogy a szervezkedés szUkségtelen valami. Dehogy. Ha okos módon, közérdekből, ha mindjárt osztályérdekből is, gazdasági vagy ipari, kereskedelmi előnyök elnyerhetéseért történik az, megvan neki nemcsak a létjogosult sága, hanem a szükségszerűsége is. Az ilyen szervezetben azután lehet okos gazdasági politikával is foglal* kozni (ilyen nálunk a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete, még inkább a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület), de az általános titkosért igy megbolygatni a hiszékeny emberek lelki nyugalmát nem más, mint népámitás. Röviden még csak a Független Földmives Szövetségről néhány szót, mert most ennek a neve alatt folyik a toborzás, sajnos, néha még a vér is. A külső máz, a cím, nagyon vonzó. Ki ne szeretne független lenni ? Még a magyar nemzet is szeretné magát függetleníteni úgy a nagy-, mint a kisantanttól — ha lehetne. A jónevü szövetség nyilvános célját alapszabályaiból ismerjük, azaz, hogy mégsem egészen, mert mindjárt az első lapon a g) és 1) pont alattiakat a belügyminiszter hivatalos tollal törülni volt-kénytelen. Hogy mi volt a két pont alatt, nem tudjuk. De, ha bevallott célját már csak szándékában is törülni kellett, mik lehetnek a be nem vallott titkos céljai ? Mert hogy ilyenek is vannak, szentül hisszük, annál is inkább, mert a bevallott célok olyanok, hogy nem szükséges értük ilyen országos hűhót rendezni, mert ilyen célokat már rég maga elé tűzött sok-sok egyesület, olvasó- és társaskör, kik tisztességes eszközökkel és módon küzdenek is érte, sőt szép eredményeket is tudnak felmutatni. A Független Földmives Szövetség tehát mást rejt a vékája alatt. Hogy mit, a jövő talán hamarább meg fogja mutatni, mintsem gondolnánk. Egy azonban bizonyos. Ha baj lesz belőle, te iszod meg a keserű levét hiszékeny, jó munkásnép, mert mire föleszmélsz, a népboldogitó rég kereket old s tut lesz a határon. Az utóbbi tiz év alatt Budapestről áldás alig jött a vidékre, annál több baj és veszedelem, melynek súlyát ma is nyögjük. Egy újabb áramlat elől tehát, mint aminőről szólok is, csukjuk be necsak az ajtót és abla kot, hanem a fülünket és lelkünket, no meg a zsebünket is. Egy földmives munkás. Jökal-ünnepélyek. Lélekemelő módon ünnepelte meg a tanulóifjúság e hó 18 án Jókai Mór születésének százéves évforduló ján a nagy Mesemondó emlékét. Az utca, a munka nem ünnepelhetett ezen a napon, de ünnepeltek mindenütt a tudomány csarnokaiban, a nevelés templomaiban az iskolákban és jól esett a fergeteges utcai zűrzavarból, az élet vásári zsivajából kiszakadni, az ifjúság lelkes örö mét, tiszteletét, háláját, csodálkozó hódolatát látnunk. A Garay János reálgimnáziumban ll órakor a Himnusz hangjaival kezdődött meg az ünnepély. Ennek elhangzása után Imreh Károly Vili. o. tanuló szavalta el nagy hatással Jókai „A plevnai hősök“ c. versét. Dingha Sándor tanár lépett ekkor az előadó asztalhoz és mesteri vonásokkal rajzolta meg Jókainak, a nemzet 0 0 0 SZABÓ JANOS Telefon: 120 mérnöki irodája v Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V 'ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Epitési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. 0 0 0 0 prófétájának, a nagy művésznek, a magyarság és a külföld bálványozott alakjának képét. Ezt a képet a történelmi háttér tette teljessé, a finom elemzés vilá gossá, amelyet az előadó meglepő rövidséggel és biztonsággal rajzolt meg. Jól esett látnunk a magyar géniusz ragyogását, azt a fényt, amelyet az egész világon szétáraszt Arany, Petőfi és Kossuth mellett Jókai. A magyar .géniusz tündököl benne is, ez a gondolat a jelent teszi türhetővé, de az ő nemzeti hivatása nagy volt a múltban is. Amikor a magyarság földre volt sújtva, ő emelte fel onnan, reményt élesztett szivében, megsejteti a jobb magyar jövőt, most már a magyarság biztosra veszi a feltámadást. A nemzeti feltámadás prófétája ő és mi hálával és csodálattal tekintünk reá. De tovább visz bennünket a mester, megmagyarázza a nagy iró, a művész titkait. Azt a csodás hatást kezdjük meg érteni, amelyet reánk gyakorol és amelyért a világ rajongva szereti. Mi ennek a hatásnak a titka? A regé nyék változatos tárgya, de leginkább a művészi szinfeBtés. Művészetének eszköze a magyar nyelv, a magyar nép észjárása, amely természetes, de azért költői. Ezért Jókai költészete népköltészet, mint Petőfié, az ő költészete nemesített népköltészet, mint Petőfié a nemesített népdal. De e nemesített népköltészet forrásai a tudás és a költői meglátások, ezek révén lesz az ő meséje a kulturember meséje. Megértjük hatásának titkát, megértjük az ünneplést, amelyben a nemzet, az uralkodó család, a nemzet nagyjai, az ifjúság és mindenki, akihez egyszer szólt, részesítik. Nem csodálkozunk, ha a külföldön is népszerű lesz, ha egy Bismarck kancellár, egy Don Pedro Brazília császára és még oly sokan mások kitüntetik és ünnepük. Kétségbe kellene esnünk, ha nem hihetnénk Zola Emilnek, aki egy estélyen Jókairól beszélgetés közben ezt mondta, „Egy nemzet, amely félszázados történetének egy lapjára Kossuth, Petőfi és Jókai nevét, három ilyen nevet tud felirni, méhében nagy termékenység csiráit rejti, amelyek biztosítják iövőjét.“ Kétségbe kellene esnünk, ha nem tudnék remélni és hinni, hogy Isten még «gyszer felemeli e három világjáró fiú anyját, a magyar nemzetet!“ Büszkeség tölti el ma a szivünket és a csodálat tesz némává bennünket, amikor Jókai nagy alakját szemléljük. Egy szent érzés ébred mindenkiben, a hódolat érzése és egy szent vágy, az a vágy, hogy bár méltán és boldogan együtt ünnepelhetné az egész haza az ő nagy fiát. A mélyenjáró és lebilincselő fejte getés után László Zoltán VIII. o. t. szavalta el mély érzéssel „De azért ón mégis szeretek“ c. költeményt, majd Hoff Aurél VIII. o. t. megrázó erővel adta elő Jókainak „Utca szögletén ül a csonka bős“ c. költeményét. A magyar Hiszekegy zárta be a magas színvonalú ünnepélyt, a melyet Dingha tanár rendezett. Az énekkart Küeber Gizella énektanárnő vezette. * A szekszárdi felső kereskedelmi iskola folyó hó 18-án délelőtt fél 10 órakor tartotta meg Jókai centen- nárium emlékünnepélyét a főgimnázium tornatermében. A Himnusz el- énekfésé után Blázsik Károly IV. évf. tanuló szavalta Jókai „Régi dal“ cimü költeményét, majd Molnár József tanár tartott előadást a nagy mesemondóról, akinek életét és müveit méltatva különösen Jókainak azt a mondását kötötte az ifjú hallgatóság lelkére, hogy a magyar fiatalság ne aranyifjuság, hanem acéüfjuság legyen a jövőben, amikor olyan óriási feladatok megoldása előtt áll a nemzet. A hatásos beszéd után Nübl József IV. évf. tanuló elszavalta Jókainak „Utca szögletén ül a csonka hős“ cimü költeményét, végül az énekkar a Szózatot énekelte^ * A polgári leányiskolában délután 4 órakor kezdődött az ünnepély. A közönség zsúfolásig megtöltötte az intézet tornatermét, eljöttek az anyák, a testvérek, hogy a gyengéd leányszivekkel együtt ünnepeljék a legnagyobb magyar Mesemondót. Az ünneplés mélyen megindító, rendkívül bájos volt. A magyar Hiszekegynek szívből Fábián Mátyás oki. mérnök Szekszárd, Bezerédj István ucca 4. & Telefon 53. F ÖLDMÉRÉS. Vitás birtok határok rendezése. Parcellázás. Egész községek felmérése az úrbéri vagy a kataszteri térkép alapján. Községi utak, járdák, közterületek, legelők kitűzése. Gazdasági térképek ób kataszteri térképmásolatok készítése. Magánutak, kisvasutak tervezése és építése, ©©iá©©©©© Rétlecsapolások. ©©a©©©©© jövő hangjai áhitatot ébresztettek, az ének tömör, kifogástalan volt, mily könnyen emelkedik az ilyen ének szárnyán a lélek. Bájosak voltak a kis szavalók: Ringenbach Margit, Sugh Mária és Weisz Elza, akiknek szavalatát az énekkar és a zene színezte rendkivül hatásosan, Kovács Klára a többi közt is kitűnt nemcsak báíor fellépésével, hanem jól kidolgozott hanghordozásával is. — Babits Mihálynak nA szép szemű öreg tovább mesél“ cimü kitűnő költeményét szavalta. — Lakatos Zsu- zsánna igen tehetséges zongoristának mutatkozott be Liszt rapszódiájában. Élvezetest nyújtottak Fekete Sári hegadüjátóks, amelyet Wächter Klári urleány kisért finoman, továbbá Be- rényi Katalin és Haypál Boriska négykezes zongorajátéka. Az ünnepély súlypontját a polg. leányiskolái igazgató Jókairól tartott mélyenjáró értekezése képezte. De nagyon hatásos volt a műsor utolsó szájna is, Jókai „Melyik a kilenc közül“ c. elbeszélésének előadása, a melyet Sas Ede alkalmazott színre. Hitünkben és reményünkben megerősödve távoztunk, úgy érezzük, lehetetlen nem hinnünk a jobb jövőben ! * A polgári fiúiskolában f. hó 18-án Jókai Mór születési évének századik évfordulóján délelőtt a polgári fiúiskola feldiszitett tornatermében műsoros ünnepet tartott, melyen a tanulókon kívül a szülők is nagy számmal vettek részt. A műsor a következő volt: Himnusz, énekelte az ifjúsági énekkar. A hatásos megnyitó beszédet tartotta Sárossy Károly igazgató. Régi dal. Irta: Jókai Mór, szavalta: Hetesi György IV. o. t. Jókai Mór életét és irodalmi munkásságát szép előadásban méltatta Szörényi János tanár. 1848-ki kokárda. Irta: Jókai Mór, szavalta: Ferger Ferenc IV. o. t. Ezer esztendeje annak . . . karének, énekelte az ifjúsági énekkar. A lengyelek fehér asszonya . . . Irta : Jókai Mór, szavalta: Hohnenwald Dávid IV. o. t. Végül a Szózatot énekelte az ifjúsági énekkar. Iparosok és kereskedők értekezlete. A szekszárdi iparosok és kereskedők, kb. kétszázötvenen, értekezletre gyűltek össze a Polg. Olvasókör helyiségében. — Az értekezletet André István ipartestületi elnök nyitotta meg, aki szeretetteljes szavakkal üdvözölte az értekezleten megjelent dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőt, Vendl István polgármestert és az összes megjelenteket. . Felkérte dr. őrffy Imrét, hogy tájékoztassa az összegyülteket a gazdaság politikai helyzetről. Dr. Őrffy kifejtette, hogy nem barátja a gyakori beszámolóknak, de kötelességének tartja, hogy a kerület egyes társadalmi osztályait időnként tájékoztassa az őket érdeklő kérdésekről. Örömmel tesz ennek ezúttal is eleget. — Igen ügyesen és valódi szónoki készséggel, de minden kortes iz nélkül teljes tárgyilagossággal ismertette a mai nehéz gazdasági helyzetet, amelyhez nem csak a háboruvesztés, de a múlt évi katasztrofálisan rossz termés is jelentősen hozzájárul. Nagyok az'fóllam és az egyesek terhei, de kilátás van a mielőbbi kibontakozásra. A magyar adórendszer nagy átalakulás előtt áll. A mai senki által meg nem MAPTHER GYULA fosmflterme SZEKSZÁRD»“Szekszárd-szálló mellett. Telefon: 107
