Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-03-28 / 12. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 március 28. az Anher Általános Biztositó R.-T. Tolnamegyei ^képviselet: FULLER és BOROS Szekszárd, Kaszinó-bazár. FlfnnnH* Tűz-, jég-, baleset-, szavatos- sági-, betöréses lopás-, szállít­mány-, élet-, aranykorona- és autóbiztosí­tásokat. Alakult 18 58-ban. Telefon: 120 SZABÓ mérnöki irodája JÁNOS t Szekszárdon. Vasúti fasor 6 y hogy az általános jólét, az általános művelődés, a közös jog és közös em­berszeretet áldásaiban mindenki ré­szesülhessen. Ez az a szellem, mely a D. K. E.-t életre hívta s amely­nek további munkálását csakis a D. K. E., vagyis a Dunántúl szer­vezett társadalmai végezhetik. Minden más alakulat csak fél munkát végez­het, éppen meddő kísérletet. Dunántúl dicsőséges múltját, annak tradícióit, emlékeit és halhatatlan nagyjainak hóditó szellemét, a Deák Ferenc, a Vörösmarty, Berzsenyi, a két Kisfaludy, a Jókai, Eötvös, Ghyczy, Czuczor és a többi óriást, ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási Számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Tihany, Pápa, Z rcz, Pannonhalma és a többi világítótorony lelkét kell segítségül hívnunk és munkatársul az egész gyönyörű Dunántúl lelkes közönségét, begy vállvetett mun­kánkra Isten áldását kérhessük, ki­érdemelhessük és megnyerhessük. Hogy a D. K. E. fáklyája legyen az. országnak, égő, lobogó fáklya, amely a világhoz minden világosságnak, minden fénynek utat nyit. Vájjon el olthatják e ezt a fáklyát, cserben­hagyhatjuk e az örvény közelében a 30 millió magyar koturnusos prófé­táját, aki előttünk jár, aki bennünket vezet és akire legyünk büszkék és kövessük. Március Idusa a vidéken. Alsónyéken délelőtt 10 órakor a ref. templomban ünnepi istentisztelet volt, ahol dr. Szappanos Gyula lelkes beszéddel emlékébe idézte a híveknek 1848 paárcius tizenötödikét. — Beszédében végigvezette a hallgatókat az azóta elmúlt 77 esztendőn, azok boldog és boldogtalan napjain, majd Istenhez fohászkodva kérte a magyarok Iste­nét, hogy szánja meg már a magyart, mert megbünhődte már e nép a múl­tat s jövendőt. Délben az Olvasókör újonnan épített nagytermében 100 terítékes társasebéd volt. Az ünnepi beszédet Pap János községi bíró tar­totta. Az ebéd alatt a község di­cséretre méltó dalárdája szebbnél szebb hazafias dalokat énekelt. Báta. Báta lelkes magyarsága és az isko­lák ifjúsága lélekemelő ünnepélyek keretében ünnepelték meg március 15-ét. A felnőtt fiatalság ünnepélyét a Bokányi-féle vendéglőben tartották, ahol Molnár László ref lelkész mon­dott hatásos beszédet. Az elemi isko­lák osztályonként tanitóik vezetése mellett az elemi iskolában ünnepel­ték meg a március idusának emlékét. De tán legmeghatóbb volt a két óvoda ünnepélye, amely a nagyszám­ban összegyűlt szülők szeméből köny- nveket fakasztott. Az alszegi óvoda kis növendékei a „Kis hős“ cimü irredenta színdarabot adták elő rend­kívüli sikerrel. Kisszékelyben március 15-én d. e. 8—12-ig az iskolás gyermekek, este 7 órai kez­dettel pedig a felnőttek részére szépen sikerült hazafias ünnepély volt. Ki­magasló pontját képezte az ünnepély­nek Kurucz József igazgató-tanitó alkalmi beszéde. Szinre került Tárnái István egyíelvonásos történelmi szín- játéka, a „Földrajzi lecke“, amely­ben Lukács Ilona, Cinkau György elemi isk. tanulók és a „Sáéga csikó­ban is játszó Somogyi István szerepel­tek. Igazán megható volt — a haza­fias darabot teljeien átérző — kis magyaroknak a játéka. — Voltak dialógok, szavalatok és alkalmi ének­számok, melyek szintén maradandó nyomokat hagytak a hallgatóság lel­kében. A szavalatok és a színdarab betanítása körül nagy érdeme van Mozsgai Mária tanítónőnek. A haza- nas énekszámok előadása Kiss János tanító érdeme. Kisvejke. A kisvejkei r. kath, olvasókör a hagyományos fényes keretek között ünnepelte meg a szabadság ünnepét. A Hymnus elimádkozása után Reisner István kántortanitó mondta él magas Bzárnyalásu beszédét. Majd Devecseri János vármegyei bizottsági tag, köri gazda mondott nagyszerű ünnepi be­szédet, melyben méltatta az elmúlt időket. Az ünnepélyt a Szózat zárta be. Ez alkalommal nagyatádi Szabó jó emlékének is áldoztak. Az Olvasó­kör nagyobb összeget ajánlott fel emlékszobrára. Nagymányok. A magyar szabadság hajnalhasadá­sának évfordulóját, március tizenötö­dikét hálás kegyelettel, nagy fénnyel ünnepelték meg a nagymányoki bánya­társulati iskolában. Nagyban emelte a hazafias ünnepélynek magasztossá­gát Huszth Aladárnénak az iskola védőasszonyának áldozatkészsége és felügyelete mellett készített és élő­virágokkal, zöld gályákkal és nem­zeti szinü szalagokkal díszített sza- valati emelvény. Ugyancsak hazafias épülésre, buzdításra szolgált a Huszth Aladár bányaigazgató, iskolaszéki el­nök által a jobb szavalók megjutal- mazására szolgáló 150.000 korona és ugyancsak e célra Huszth Jenő adm. főnök által juttatott 100.000 K ado­mánya, melyből 5 tanuló 36—36 ezer, 2 tanuló púdig 35—35 ezer koronát kapott. Az ünnepélyen közreműködött a társulati zenekar és Lévay Gábor lelkesítő hazafias beszédével zárult az ünnepély. Lévay Gábor igazgató, Láng Lőrinc, Láng Lőrincné tanítók buz- gólkodásának köszönheti; hogy a nagymányoki iskolák oly szép ered­ményt tudnak hazafiasság és magya­rosodás szempontjából felmutatni. Rácegres. Méltó keretek között ünnepelte meg a rácegresi róm. kath. iskola március 15 dikét és Jókai Mór születésének 100. évfordulóját. Az 'ünnepi beszé­det Győrffy János tanító mondotta, az ének- és szavalatszámokban külö nősen kitűnt Török Jolánka — Móra Lászlónak: „Jókai emlékezetére“ irt gyönyörű költeményével, — továbbá Fekete Bözsi, Závody Ferenc és Győri János. Simontornya. A simontornyai Casino jó ideje nem tapasztalt fényes ünnepségnek volt a tanúja. A Casinó választmánya ugyanis elhatározta, hogy a márciusi érzelmeknek ápolására a forró haza­szeretetre való iáDgragyujtásból ez idén fokozottabb mértékben kiveszi a ré­szét. Azért ezen magasztos célnak megfelelően, szinte kulturnapot ren­dezett, mellyel nemcsak a hazaszere­tet nemes eszméjének tett szolgálatot, hanem általa a silány gazdasági vi­szonyokban meggyötört lelkeket is fel­villanyozta a csüggedés nehéz órái­ban. A szép ünnepély a Hymnussal kezdődött, mely uián Ábrányi Emil „Mi a haza?“ gyönyörű melodrámáját szavalta el Horváth Béla lelkes pát FULLER és BOROS „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyei képviselete raktáron tart: cséplőgarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó­bazár épületében. — Telefon 49. hosszal, amelyet Pataky Béláné kisért finom alkalmazkodással és fejlett zenei technikával. Mindkét szereplőt a mé­lyen meghatott hallgatóság lelkesen megtapsolta. Majios János költemé­nyének előadásával, Klein Mancika bámulatos' technikájú cimbalom szó­lóival emelték az ünnepség fényét. A lendületes beszédet P. Varga Bálint tartotta. Szüaet után Klein Mancika, Horváth Béla, Seres István és Mohos János vonós és fúvós hangszereikkel régi zamatu, édes kurucdalokat adtak elő. A Szózat eléneklése előtt kedves szavakkal zárta be az ünnepélyt a kaszinó elnöke, Bereczk István. Az ünnepély után bankett volt, amelyen az ünnepséghez méltó hangulat ural­kodott. A simontornyai elemi népiskola tanítóinak példás fáradozása emelte március 15 én az irredenta érzel­meket nemcsak a tanítványok, de a szülök lelkében is. A hatalmas iskola zsúfolásig megtelt érdeklődők­kel, hol a legnagyobb precizitással játszottak és szavaltak a kicsi gyer­mekek. Az ünnep keretében közvetlen szavakkal szólt hallgatóságához P. Varga Bálint káplán. A Szekszárdi Népbank közgyűlése. A Szekszárdi Népbank Szövetkezet; városunk egyik legrégibb intézete, f. hó 22 én tartotta 53. évi közgyűlését, amelyen 46 szövetkezeti tag 567.390 üzletrész képviseletében volt jelen. A közgyűlést dr. Kramolin Gyula alelnök nyitotta meg lendületes sza­vakkal. A jegyzőkönyv hitelesítésére Wagner Andor nyug. kir. táblabiró és Schultz Gusztáv ékszerész válasz­tattak meg, a jegyzőkönyvet Schnei­der Elemér vezette. Az igazgatósági jelentést Schneider JánoB ügyvezető igazgató terjesztette elő, amelyben az igazgatóság hálásan emlékezett meg a tisztéről lemondott Forster Zoltán nyug. főispán elnök nek egy évtizedet és Fray János Takler igazgatósági tagnak, ki állá­sáról szintén lemondott, 3 évtizedes buzgó és értékes tevékenységükről. A jelentés részletesen foglalkozott a szövetkezet fejlődésével, múlt évi mű­ködésével és felhívta tagjai figyelmét a küszöbön levő szőlőkölcsönök ügyére. A közgyűlés helyesléssel fogadta az igazgatóság jelentését és kimon­dotta, hogy Forster Zoltán elnöknek és Fray János Takler igazgatósági tagnak a szövetkezet hosszas és ér­tékes támogatásáért jegyzőkönyvi kö­szönetét szavaz és erről őket értesíti. A felügyelöbizottság jelentését Stein- feld Béla nyug. árvaszéki elnök ter­jesztette elő, amelynek meghallgatása után a közgyűlés a felmentvényt az igazgatóság és felügyelőbizottság ré­szére a szokásos óvás fentartása mellett megadta. Schneider János ügyvezető igazgató indítványára a közgyűlés a társaság elnökévé dr. Kramolin Gyula vármegyei tb. tiszti főorvost, a szö­vetkezet eddigi érdemes alelnokét, alelnökké pedig Szeghy Sándor gyógy­szerészt választotta meg egyhangú lelkesedéssel. A kilépő tagok közül újból dr. Éri Mirton alispánt, .Vendl István polgármestert, dr. Horvát Jenő ügyvédet, Dicenty László építészt, Fischhof Jakab malomigazgatót, Maj- sai István és Nagy János gazdálko­dókat, Cziráky Ferenc városgazdát, Reichl Sándor szőlő- és nagybirtokost és Schneider Jánost választotta meg a közgyűlés, a lemondás folytán meg­üresedett igazgatósági tagságra pedig Főglein József Steiner gazdálkodót. Felügyelőbizottság tagjaiul az eddi­giek : Horváth Ignác, Hoíub János, Hock István és Steiufeld Béla válasz­tattak meg szintén egyhangúlag. a—r-------------­ER TESITES. Értesítem a t. közönséget, hogy 14 év Óta fennálló órás») ékszerész« és látszerész« üzletemet a Széchenyi-utcából a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank épületébe (Szent István-tér) helyeztem át. Üzleteidet teljesen újjáalakítva, továbbra is a lehető legszolidabb alapon vezetem. 286 Szabó Kálmán órás, ékszerész és látszerész. MAUTNER GYULA foíműterme SZEKSZÁRD, Szekszőrd-szöllómellett.Telefon: 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom