Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-02-21 / 7. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 február 21. Porosz szén Mész Portfandcement Primo falitégla Prima teföcserép Épületfa, szőlőkaró Vasgerendák Eternit-pala igen olcsón eladó a tavaszi szezón beállta előtt HAIDEKKER JÁNOS építési irodájában, Szekszárd. Telefon 121 Rflkttirflk* Szekszárd, Verbőczy- utca 6. szám. ■ W M lit Szekszárdi pályaudvaron és vasúttal szem­ben, a volt tisztviselőcsoport suterénje. 140 HÍREK. kezdve Németországból minden 10. napban egy-egy zarándokvonat indul el és viszi a bivók tömegeit a Szent Atyp látására és a szent év kegyel­meinek elnyerésére. — Rómában nagy érdeklődéssel várják a magyar zarándokokat, akiknek tavalyi impo­záns megjelenése még élénk emléke­zetben van. -— A beavatott helyről vett értesülés szerint már a Szent Atya is kifejezte örömét, hogy a ma­gyar zarándoklások olyan nagyszabá­súknak Ígérkeznek és hogy a nagy magyar nemzeti zarándoklatok mind egyikét a magyar egyházfejedelmek kiválóságai vezetik. Az első nemzeti zarándoklat márciusi vezetésében — Szombathely püspöke, Mikes János gróf buzgólkodik, az áprilisit maga a bíboros hercegprímás vezeti és vele megy Vác püspöke, Hanauer A. Ist­ván, a harmadikat, az ifjúságit, Zichy Gyula gróf pécsi püspök vezeti, a ne­gyediknek szeptemberben Prohászka püspök lesz a lelki vezére, végül az ötödiket októberben az egri főegyház­megye főpásztera, Szmrecsányi Lajos érsek vette szerető gondjaiba. Min­denesetre a magyar zarándokbizott- ságnak a római tagjai a legnagyobb megelégedéssel hallgatták azokat a dicséreteket, melyeket a római kö­zépponti bizottságtól, a „Comitato Centrale“-tól kapnak a zarándoklatok pompás előkészítéséért és azért a nagy­szerű technikai szervezőmunkáért, melyeket a zarándoklatok előkészíté­sében az Országos Katb. Szövetség végez. Ha a kis Magyarország nem is tud akkora tömegeket megmozdí­tani, mint a német katholicizmus a maga harminc milliójával, de szerve­zettség és fegyelem tekintetében egy cseppet sem állunk mögöttük és az illetékes körök ezt a két nemzetet emlegetik példa gyanánt. Itt Rómá ban remélik, hogy az egyeB magyar zarándokcsoportok teljes létszámmal fognak a Szent Atya elótt megjelenni, aki már előre örül annak, hogy ismét fogadhatja magyar hi veinek hódolatát, akik iránt különös szeretettel visel­tetik. Ertekizlet a Paks—szek­szárdi vasutüsvben. A paks—szekszárdi vasutügyben megválasztott végrehajtóbizottság tag­jai e hó 14-én délelőtt 10 órakor Paks községháza tanácstermében értekez­letre gyűltek össze. A vasút szüksé­gességét leginkább igazolja az a nagy érdeklődés, amelyet a vasút útvona­lába eső községek tanúsítanak ez ügyben. Az értekezletet dr. Eri Márton al­ispán nyitotta meg, aki hosszabb be­szédben kérte a végrehajtó bizottság tagjait, hogy egyetértő akarattal dol­gozzanak a vasút létesítése ügyében. Felolvastatta Dömötör János bánya­mérnöknek a dunaszentgyörgyiekbez intézett levelét, amelyben a levélíró a keskenyvágányu vasút ellen és a rendes nyomtávú mellett foglal állást. Horvátovits Iván » Magyar Gazda­sági és Kisvasút r.-t. ügyvezető igaz­gatója cáfolja Dömötörnek érveit és kifejti, hogy a Máv a rendes nyom­távú vonal építésénél sem adja ingye­nesen a hely érdekű vasút rendelke­zésére a gépeket és vagonokat. Fent tartja, hogy a keskenyvágányu vonal építése 147, milliárdnál többe nem fog kerülni. Hogy társasága előzé­kenységét bebizonyítsa, hajlandók a keskeny és rendes nyomtávú vasút trassirozási munkálatait kilométeren ként 110 aranykoronáért elkészíteni. Tóth Henrik miniszteri tanácsos, az állam^pitészeti hivatal főnöke, a két terv elkészítései helyesli és a tár­BAtág által jelzett árt előnyösnek tartja. Dr. Klein Antal Dömötört védel­mébe veszi. Mint mólt alkalommal, úgy ezúttal is a rendes nyomtávú vasút építése mellett foglal állást, azonban ezen vasút építését is csak úgy tartja lehetőnek, ha sikerül arra hosszúlejáratú kölcsönt szerezni, mert az adóval úgy is erősen sújtott mai nemzedéknek ily cimen való erős meg­terhelését lehetetlennek tartja. Hivat­kozik a kereskedelmi miniszter ama kijelentésére, hogy rövid időn belül a Mávnak módjában lesz beruházásokra hosszúlejáratú kölcsönt szerezni. Dr. Eri Márton azt fejti ki, hogy a múltkori értekezlet már döntött a traszirozási kérdésben, érdemileg most esak az döntendő el, hogy mindkét nyomtávra elkészittessék-e a terv ? Horvátovits kifejti, hogy a keskeny nyomtávú vonalra társaságának elő­munkálati engedélye van, azt ingyen átengedik és amennyiben a vonal ki­építése rentabilisnek mutatkozik, úgy társasaga az építés költségeihez — 15—20°/o kai — a legvalószínűbben hozzájárul. Vendl István kifejti, hogy , nem híve, hogy a vasút kérdése elodáz- tassek, mindkét terv elkészítését he­lyesli. Dr. Klein Antal replikája után Schneider János a tervelkészitési ajánlatot előnyösnek tartja, de fel­hívja a figyelmet, hogy a rendes nyomtávú vonalat nem lehet a Duna mellett 'vezetni, hanem a vonalnak Dunakömlődnél kell kiágaznia és Paks- újvárosnál kijönni, Paks megkerülé­sével és Gyapa-puszta érintésével. Csóry Ferenc a nagy pénztelenségre hivatkozva, a traszirozási tervek költ­ségei alóli mentesítését kéri Mözs községnek. Dr. Éri elnök reflektál a mözsiek szószólójának és kifejti, hogy nem helyeselheti, hogy oly vagyonos köz­ség, mint Mözs, e reá is fontos vasút építésének minden költségétől szaba­dul rá igyekszik. Kovács Sebestény Endre a rendes nyomtávú vonal mellett foglal állást és ő is azt kívánja, hogy az épités költségei hosszúlejáratú kölcsönből fedeztessenek. Tarisznyáé Gerő paksi főjegyző fel­világosító szavai és Stollár János né metkéri főjegyzőnek azon kijelentése után, ha a rendes nyomtávú vasút Németkértől 2 kilométerre állomást létesít, úgy 100.000 aranykoronával az épités költségeihez hozzájárulnak, a végrehajtó bizottság kimondja, hogy a Magyar Gazdasági és Kisvasat rész­vénytársaságot mindkét nyomtávú vonal terveinek (110 aranykoronáért kilométerenként) elkészítésével meg­bízza. Dr. Éri Márton elnök megköszönte az érdeklődést, azon reménnyel zárta be az értekezletet, hogy a tervek és költségek ismeretében a legközelebb inár egy akarat tál foghatnak 'a vasúti kérdés megvalósításához. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — A külügyminiszter levele a bor* export ügyében. Megírtuk múlt szá­munkban, hogy dr. Orffy Imre a szekszárdi kisgazdák egyesületének a borexport ügybeni határozatát el­juttatta gróf Bethlen István minisz­terelnökhöz is, aki méltányolva a kísérőlevélben és a határozatban fog­laltakat, az tigyqj átadta a külügy­miniszternek is. jSzcitovszky Tibor külügyminiszter ezen ügyben a követ­kező levelet intézte a napokban dr. Orffy Imréhez: „Igen tisztelt Bará­tom ! A miniszterelnök ur átadta ne­kem a borexport biztosítása tárgyá­ban hozzá intézett leveledet, a szek­szárdi kisgazdaegyesület ahhoz csatolt memorandumával együtt. Ennek kap­csán bátor vagyok közölni Veled, hogy a most megindult kereskedelem­politikai s igy különösen a most folyó cseh és lengyel tárgyalásainkban első gondunk a magyar liszt és bor exportjának biztosítása s az enged­mények nagyrésze, melyet az ipari vámok terén adni fognnk, e két cikk érdekéből fog történni. Ebből is lát­hatod, de külön is biztositiak róla, hogy a hazai bortermelés érdekeit kellőleg méltánylom és minden alka­lommal azon vagyok, hogy annak külföldi piacait biztosítsam. Légy kegyes tehát ezirányban választóidat is megnyugtatni. Fogadd kérlek, őszinte nagyrabecsülésem kifejezése mellett, szives üdvözletemet.“ —Le­közöltük egész terjedelemben a kül­ügyminiszter levelét, hogy láthassák szőlősgazdáink, hogy dr. Őrffy Imré­nek agilis közbenjárásával sikerült annyira felhívni az intéző körök figyel­mét a borexport ügyére, hogy a leg • komolyabb mérlegelés tárgyát fogja képezni a borkivitel a kereskedelmi szerződések megkötésénél. — Az igazságügyminíszter a gyönki kórházbálon. A gyönki kórházbál he­tek óta permanenciában lévő előké­szítő és rendezőbizottsága örömmel vette dr. Pesthy Pál igazságügymi­niszternek, a gyönki kerület nemzet­gyűlési képviselőjének azt a határo­zott ígéretét, hogy a 22-én tartandó gyönki kórházbálon ő is okvetlenül megjelenik. — Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete folyó hó 13 án délután 4 órakor . Vendl István pol­gármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képvi­selőtestületi tagok szép számban je­lentek meg. A rövid elnöki megnyitó után ismertették dr. Éri Márton al­ispánnak a városnál megtartott hí va tál vizsgálat tárgyában a város kö zöns géhez intézett leiratát. Tolna vármegye alispánja a város közigaz­gatási ügymenetének, valamint va­gyonkezelésének múlt évi december hó 18.fés 19. napjain eszközölt meg- vizagálása során a városi közigazga­tás irányítását éa vezetését kifogáq talapnak, a tisztikar tevékenységét kielégítőnek találta. A nagy ügyfor­galomhoz képest jelentéktelen, alig égy napi postával felérő hátralék amellett bizonyít, hogy a tisztvise­lők hivatásuk magaslatán állanak. A hivatalvizsgálat a vagyonkezelésre nézve megállapította, hogy a mai válságos helyzet dacára a városi gaz­dálkodás kifogástalan, a város 593.680.000 kor. tartozásával .szem­ben 608,964.080 kor. a követelés és igy 15.284.000 kor. követelés több­let mutatkozik s;a város 1,049.330 aranykorona értékű tehermentes in­gatlan vagyonnal bir. Az alispán a város közönségéhez intézett leiratá­ban a tisztviselői kar odaadó mun­kásságáért elismerését fejezte ki. —- A vármegyei hordójelző hivatal el­helyezése ügyében érkezett alispini leiratra a képviselőtestület, tekintet­tel az intézmény mielőbbi felállítá­sához fűződő fontos közgazdasági érdekekre, elhatározta, hogy a vár­megyei hordójelző hivatalt ideiglene­sen a villanytelep * mellett épült fa­bódéban helyezi el, egyben utasí­totta a képviselőtestület a tanácsot, hogy a hordőjelző hivatal végleges elhelyezéséről még ez év folyamán gondoskodjék. — Ezután elfogadták az iparos tanonciskola 1924—1925. iskolai év költségvetését — Tudo­másul vették a gazdasági ismétlő­iskola 1924. évi zárszámadását. — Nagy Ferenc Lajosnak vadászati bér- leszállítása ügyében beadott kérel­mét Főglein József és Posta Ferenc pártoló hozzászólása után a tanács javaslatára a képviselőtestület eluta­sította. Több kisebb ügy letárgya- lása után az ülés este 6 órakor be­fejezést nyert. .. . — Albertina Ferrari, csodás tehet­ségű olasz hegedümüvésznőt, látja vendégül a szekszárdi Szociális Misz- szió Társulat március 18-án. A zene­kedvelőknek ez alkalommal különös élvezetben lesz részük, mivel a mű­vésznő a fenti napon'este 9 órai kez­dettel a vármegyeháza nagytermé­ben a misszió Jáltal rendezett zene­esten fellép. Az est értékét növeli még az a különös örvendetes jelen­ség, hogy ezt a tüneményes művész- zsenit Ábrányi Emil kiséri zongorán. A műsorra és a részletekre vonat­kozóan még nem történt megállapo­dás. A belépődíj 30.000 korona sse- mélyenkint. Á koncerton mindenkit szívesen lát a Missziótársulat. — Tisztujitás. Tamási község kép­viselőtestüli tagjaivá negválasztattak: Kurucz István, id. Gyeney György, Lócsi János, Torma István, Sándor János, ifj. Stockinger Rudolf, Cd. Horváth József, Szíjártó György, Ko­vács Ferenc, Gőgös József. — A gyönki kórházbálra február 17 ig a következő jegy meg váltások folytak be: dr. Martin József2,000 000 K, Jankó Ágoston és dr. Drágíts Imre 500.000 K, Fördős Mihály, Fried Bar­nát és Fiai 200.000 K, dr. Miklós Jó­zsef és Zarubay Ferenc 100.000 K, Panics János, Simon Gyula, Berger Sándor 50 000 K, Laky László, Lóh József 30.000 K, összesen 3,310.000 korona. Az adományok még állan­dóan folynak be. — Dr. Drágíts Imre m.-kir. egészségügyi főtanácsos, vár- megyei tiszti főorvos a következő sorok kíséretében küldte meg félmilliós adományát:/„Nagyon tisztelt bálren- dezőség! A járási kórház javára tar­tandó táncestóly védnökéi közé t&> tónt megváUsztatásomat hálásan kör szönve, jegy megváltásul van szeren­csém 500.000 koronát utalványozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom