Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-10-09 / 42. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1920 október 9. Zoltán m. kir. gazd. felügyelő, Hagy- mássy Zoltán bonyhádi főszolgabíró és Leopold Lajos földbirtokos kalau­zolták az illustris vendégeket, akik a -vármegye nagyobb állattenyésztői közül-Szekszárdon ifj. Leopold Lajos birtokosnál, Bonyhádon Wéber Kál­mán földbirtokosnál, Dombó várott pe­dig Döry Hugó m. kir. gazdasági főtanácsosnál szálltak meg. A megye székhelyén megtekintették a selyem- tenyésztés országos központját, hol különösen a górcsövezési terem mintaszerű berendezése lelett nyilvá­nították elismerésüket, Huszár Ando­rra» alapítványi hölgy, miniszteri meg­hatalmazott előtt, majd az ős szek­szárdi szőlőhegy ragyogó panorámája termő helyén, Tóth Károly szőlőnagy- lsUrfokos szüreljét nézték végig, ujóbl meggyarapitva a szekszárdi lángbor világhírét, végül a Hangya szövetke­zet helyi fiókjá^ szemlélték meg, tö- viről-hegyire a legnagyobb csodálat­tal nyilatkozva az igazgatóság egy- begyült tagjai előtt, a nagy magyar agrár intézmény e mindössze egy éves, de máris dús és erőteljes haj­tásáról. Ebédre szekszárdi házigazdájuk: ifj. Leopold Lajos látta őket ven­dégül ; a felköszöntők során a házi­gazda Vilma királynőre, a hollandi népre, báró Fiáth Tibor gazd. egye sületi elnök a magyar és hollandi gazdák összetartására, báró Vos von Steenwijk a magyar föld boldogulá­sára, majd a magyar asszonyokra, Mansholt osztályfőnök a tevékeny munkaszeretö magyar gazdaközön ségre ős különösen a magas európai kultúrájú Tolnavármegyére, végül Fledderus főkonzul Magyarország uj felvirágzására emelte poharát, búcsú zóul pedig dr. Klein Antal iőispán kérte meg néhány megható szóval a vendégeket, mondják el mindenütt a világon, hogy itt egy ezer sebtől vérző, de azért élni és dolgozni akaró újjászülető Magyarországot láttak. # Ebéd végeztével a vendégek Ka- kasd község magas szinü népies te­nyésztését'tekintették mag és külö­nösen feltűnt nekik — benéztek ala­posan 5 kisgazda udvarába is — a kakasdi állattartók takaros major udvara, tiszta istállója, házuk táját nézegetve a hollandi urak kijelentet- ' ték, .hogy a legjobb németalföldi pa­raszt birtokokon sem láthatnának dolgosabb népet, rendezettebb bel sűséget. Bonyhádon megtekintették a köz­ségháza udvarára begyűjtött piros- tarka szarvasmarha kollekciót s a Wéber kastély vendégszeretetének ki­élvezése után, éjjel Tüskére érkez­tek Dőryókhez, hol elsősorban a Dőry gyümölcs pezsgő életit műhelyeiben jobbaházi Dőry Etelka hires dom­bóvári konzervgyárában gyönyörköd­tek, majd egy egész napon át Dőry Hugó tüskei gazdaságát, hollandi te­heneit s a ménes anyagot tekintet­ték meg. A vendégek, akiket a m. kir. földmivelésügyi minisztérium ren­deletére, egész útjukon elkísért Eör- dögh Zoltán vm. m. kir. gazdasági felügyelő,, azzal a kijelentéssel tá­voztak Tolnából, hogy Európa e sár kábán hangya szorgalmú kutturmun ka folyik ma is, ' ami annál cso­dálni valóbb, mert egyébként Európa szerte kedvetlenül, immel-ámmal dol­goznak a nagy háború után az em­berek. Az erdélyi magyar tisztviselők kálváriája. a ! hogy az oláh hatóságok csupa huma' nizmusból tiitják a magyar uraka^ a nekik szokatlan fizikai munkától. Korántsem, mert ha úgy lenne, akkor nem ezeket kergetnék ki a közmun­kákra. Maroeillyén Dátka Demeter körjegyzői éjnek idején zavarta ki a járásbirót, adőtárost, ügyvédeket s a többi magyar tisztviselőt kőtörés^e, majd pedig a báró Bornemissza-féle j telken levő pocsolya lecsapolásához j szükséges árkok magaságához. Bánffy- hunvadon marhahajcsárnak rendelték ki Szabó Ödön táblabirót, Kulcsár Ferenc járásbirósági irodatisztet és a voit főszolgabírót. Kohányi csik- megyei tanfelügyelővel Nagyváradon* 3 héten át utcák havát seper tették;; Kézdivásárhelyen papokkal, tanárok­kal, birákkal stb. klozetot takarit- tattak. Céljuk az üldözéssel az, hogy az intelligens magyar középosztályt ki­irtsák, honából kiüldözzék. Ezért nfcm engedik még fizikai munkát sem vállalni, ezért nem részesül a volt magyar tisztviselő hatósági e] látásban.“ így ir a Budapesten megjelenő „Erdélyi Hírek“ múlt vasárnapi száma. Ha ezt elolvassák azok, akik­nek nem tetszik, hogy „menekültek“ egyáltalában vannak, talán mégis megértik valahogy, hogy igy még­sem leket zokon venni tőlük a menekülést. Pécs után Baján ki akarták kiáltani a proletár* diktatúrát. Úgy látszik* a megszállt területek renegát magyarjai, a munkásnép bi­zalmával visszaélő bitangok Pécs után a megszállt terület többi váro­sát is hasonló sorsra ^akarják jut­tatni, önző uralmuknak akarják alá­rendelni. Teljesen megbízható ada­tok szerint Baján folyó hó 5-ére ter­„ . . . különösen kegyetlen sorsot juttattak (az oláhok) az esküt nem tett magyar tisztviselőknek. Fizetést nem kapván, két ’kezük munkájá­val, többnyire mint napszámosok ten­getik életüket azok, kiket lakhelyük­ről még el nem üldöztek. Azaz csak keresnék e keserves kenyeret, de őket munkába fogadni tilos. Vállala-. toknak, üzemeknek megtiltották a magyar tisztviselők' munkába foga­dását,- mert a tilalom áthágása ese tén az üzemet beszüntetik. A dévai Erdélyi Egyesült Kereskedelmi r.-t., -a Ráday-féie építési vállalat, a dicső- szén tmártoni nítrogéngyár, a kolozs­vári Renner-féle bőrgyár, a székely- udvarhelyi Kiein-féle favállalat e fe­nyegetések kényszere alatt bocsá­totta el az ilyen úri napszámosuk, alig pár napi alkalmazás utáu. Csánky Gyula háromszékmegyei kir. tanfel ügyelőt 3 hétre csukták le, mert e tilalom dacára egy péknél mint kifli­árus működött. Lőrinczi István udvar helymegyei irattárnokot csendőrök­kel huroolták el egy cséplőgéptől, mert ott akarta kenyerét megke­resni. Dr. Barabás Andor vármegyei árvaszéki elnök helyettes és társai ▼olt magyar tisztviselők Sepsiszent­györgyi11 vegyeskereskedést nyitot­tak, amely igen jól ment. De az üzlettársak nem sokáig örülhettek a nagy fogalomnak, mert az oláhok azon a cimen, hogy az üzletet magyar állami pénzen tartják fenn, bezárták. Dr. Barabás, Sipos Dénes vármegyei aljegyző, Hamar Béla kereskedő, Papp János járásbiró, Kovács Kál­mán járásbiró, Bálint Dénes polgár mester üzlettársakat elfogták, a ren­dőrségre huroolták s mivel a cellák már mind telve voltak magyar ra­bokkal, kit a pinoébe, kit disznó­ólba, tyúkketrecbe zártak. Két napi fogságuk tartama alatt, a vallatás rendjét: úgy elverték őket, hogy hetekig nyomták az ágyat. Naiv érzőig s n, aki azt hiszi, vezték a tanácsköztársaság kikiáltá­sát. A városban óriási a nyugtalan­ság. Dr. Matics szerb kormánybiz­tos által követett — a kommunis­tákkal paktáló — politika tetőpont-, jára hágott. A kommunisták szervezkedésétől kijózanodtak nemcsak a bajai bu- nyevácok, hanem az ottani születésű szerbek is. Jellemző, hogy az ö»z- szes bajai bunyevácok és szerbek távoltartják magákat a kormánybiz­tos politikájától. Costili szerb őrnagyot, várospa­rancsnokét a kormánybiztos elhe­lyezte, mert gátolta a kommunisták szervezkedését. Dr. Matics Kormány- biztos munkájának az eredménye már is kezd mutatkozni, mert a cső­cselék az utcán kiabálja: kötelet a burzsoáziára! A munkások józanabb része csak a terror hatása alatt lesz tagja a kommunista szervezetnek. A csőcss lék felfegyverzése csak napok kér­dése. Bajára úgy látszik, épp' oly szomorú napok várnak, mint Pécsre. (N. S. I.) \ KérönK, hős# ml Is adjunk! Sclflachta Margit egy millió darab gyümölcsfát akar Csonka-Magyar-. ország drága földjébe elültettetni. Fele termés a gazdáé, másik fele a Szociális Misszió Társulat Központi Szervezetéé. — Ennek jövedelméből igazi tehetséggel megáldott gyerme­kek, ifjak művészi kiképzését tenné lehetővé. Gyengéd női szívben támadt eszme, komoly gondolkozáshoz szó kott agyban formába öntve. Bajos í poezisnek ölelkezése számitó realiz­mussal. Hát' lehetséges e, hogy titok­zatosan susogó falevelek zengő hurrá, dallá, csábitó mosolgó almák szemet kápráztató festménnyé, zörgő héjú \ diók bámulatba ejtő szoborrá vállja1- nakV Egy millió fának évente csak 1 kilójával számított jövedelme c célra 1,000.000 korona. Egy millió korona. Forrás, melynek éltető ere­jétől az anyagiak miatt különben el- csenevésző tehetség' pompázó, gyö­nyörködtető virágzásba indul. Csoda­balzsam sok titkon vérző anyaszivre. A lcinzú, sivár pénztelenség tövisei ütik e sebet. Nincs pénz hangszerre, festékre, drága mesterre; hiába állí­totta a gyermeket Teremtője a ki­választottak sorába, idejében ki kell őt ragadni onnan, hogy ne szaporítsa majd a félbe maradt egzisztenciék, meg nem értett nagyságok szomorú táborát. És mi még az a millió ? Uj eszköz az uj honfoglalás szolgálata ban. A lekicsinylés, megvetés fegy­vereit akarja kiütni elleneink kezé­ből. Ha kihullott a kard kezünkből, küzdünk a szív, a szellem nemes fegyvereivel. E honmentő munkából a szekszárdi Szervezet is ki akarja venni részét. Kér, hogy adhasson. Egy-egy darab földet megértő nagy- birtokosaink, birtokosainktól, mely­ben gyökeret verhessen a szeretet, a Mickrist fája. övé, birtokosáé ma­rad a rög, a fa, csak a fele termést juttassa a legszentebb anyának, a ha­zának. A fákat a mindeneket össze­kötő szeretet jelvényei egy plakett fogja majd a nemes célnak eljegyezni. A már 2—3 év muiva termő cseme­téket a földmivelésügyi minisztérium ingyen adja, a Beállítás, fuvarozás költsége darabonkiut körülbelül 7—8 korona. 500 darab dió-, alma-, kaj- szinbarackfa ápolásra, gondozásra váró csemetéjét hozza Szekszárd vá­rosába a vonat. Vajha mire ideérke­zik, mindenikre szeretettel felaján­lott, éltető anyaföldbe gonddal síké szitett biztos otthon várna. A gyü­mölcsfákra előjegyzést a Szociális Misszió Társulat Szekszárdi Szerve­zetének irodájába (Fejős ház) kérünk. Rézsál Hírek. | Október 6. j Október a magyar nemzet leg­gyászosabb hónapja. Az aradi Gol- gotbától az őszirózsás forradalomig és annak Geszten pihenő nagy halott­jáig, mindenik egy-egy sajgó seb, amelyre nincsen enyhet adó balzsam. Októbernek ezen három gyásza, ameiy sötéten nehezedik lelkünkre, tán soha sem volt oly kinosan égető, mint most, amikor nem sírhatjuk el köny- öveinket, hálás érzelmeink oltárttizét nem gyújthatjuk fel, mert a vértanuk városában nem szabad a magyarnak könnyet sem hullatni vezéreiért, csak a hazafias fájdalmaktól kiégett szem­mel tekinthet az égre és a remény­telenség kínzó, lelket marcangoló ér­zésével kulcsolhatja imára a kezét. És mégis ! Mintha a vértanuk földje megdobbanna! Mintha e gyászos napnak sötétsége lassan a reménység pírját lopná az emberek arcára. Mintha átzugna innen mitólünk a templomok­ban felbúgó orgona és megragadná Arad, Pozsony, Kassa, Kolozsvár, észak, kelet, nyugat és dél rabság­ban szenvedő fiainak lelkét a leg­fenségesebb magyar fohász: , Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazába», Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! És amint száll, száll az ima az ántánt határzáraival nem korlátoz­ható őszi szellő szárnyán, a szemek fényéből, a gyász könnyeiből, az emlékezés lángjából olvassuk, érezzük, látjuk, hogy az aradi tizenhárom halálából, a vértanuk szent veiéből a zsarnokság halála, a szabadság virága fakad újból . . . — Távozó rendörtanácsos. Rácz József m. kir. államrendőrtanácsost a belügyminiszter saját kérelmére Budapestre helyezte át s ott a bel­ügyminisztérium nyomozó alosztályá­hoz osztotta be. A kapitányság ide­iglenes vezetésével dr. Tesséuyi Jó­zsef m. kir. államrendorkapitány bí­zatott meg. Őszinte sajnálattal vesz- szük Rácz József rendőrtanácsostól búcsút, aki közel 3 évtizeden keresz­tül szekszárdi társaséletünknek lel­kes és tevékeny közkedvelíségi tagja volt, hivatali állásában pedig sok tapintattal és jó indulattal teljesítette rcndőrbirói tisztét. — A Tolnamegyei Turul Szövetség megalakulása. Október hó 1 én dél­után alakult meg Szekszárdira a vár­megyeház kistermében a Tolname­gyei Turul Szövetség. Elnökké dr. Pesthy Pál, alelnökökké Szathmáry József ezredes és dr. Resch Aurél, titkárokká és sport-előadókká Hay- pál Benő és Kiss Ernő, pénzügyi előadókká Paulits Géza és John Sán­dor, műszaki előadóvá László Aladár, cserkész előadóvá Éri Emil, sajtó­propaganda előadóvá Blazsik Ferenc, ügyésszé dr. Őrffy Gyula választat­tak meg. A tisztujitáa után dr. Pesthy Pál indítványára madari Kreybig Ru­dolf ezredest, a sportnak és cserké­szetnek lelkes barátját, a Turul egye­sületek alapításának fáradhatatlan előharcosát az egyesület nagy lelke­sedéssel tiszteletbeli tagjává válasz­totta. A Szövetség már működését meg is kezdette és> e hó £4 éré nagy­szabású sport és athletikai versenyt készít elő. — Mesedélután. A Szociális Misz- sziótársulat szekszárdi szervezete t. hó 11-én délntán fél 4 órai kezdettel szegény iskolásgyermekek felruházása céljából mesedélutánt rendez. Belépő­díj 2 K. Felülfizetést a szegények nevében hálával fogad, szives érdek íődést kér az Elnökség. wwewwwmwwwwwwvwwww beszerez- Mezőgazdasági - Kereskedelmi Rész­hető a vénytársaságnál, Szekszárdon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom