Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-04-17 / 17. szám

1920 április 17. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 dolgot. A világítás aránylag igen olcsó ; hektowatt- óránként 60 fillér átalányösszegben (50 gyertya­fényig) naponta lámpánként 1 korona. — A szekszárdi földmlves iskola létesítése Ügyében a füldmivelési és közoktatási minisztérium dr. őrffy Imre képviselő kezdeményezésére folyó hó 20 án d. e. 10 órakor értekezletet tart a vár­megyeházán. Az értekezleten a vármegyei és vá­rosi érdekeltségen kivül megjelennek a két mi­niszter megbízottai is. — Dunaföldvári hírek. Dunaföldvárról a kö­vetkező levelet vettük: Tisztelt Szerkesztő Ur! A „Tolnamegyei Újság“ fi évi 14 ik számában a hírek rovatában: „danaföldvári községi hírek“ c. alatt az van mondva, hogy a polg. fia és leányisko­lák községi kezelésbe átvétele ügyében Dana­földvár községoképviselőtestületének határozata most került fel a törvényhatósági bizottság, vala­mint a közigazgatási bizottság és a tanfelügyelő­séghez. A községnek ezen áldásos kultúrintézmé­nyei lesznek a hivatottak arra, hogy hatalmas erővel helyrehozzák mindazt, amint a kultúra terén Dunaföldvár évtizedekig elmulasztott. Szíves­kedjék ezt a hirt a „T. Újság“ legközelebbi szá­mában a valóságnak megfelelőleg helyre igazítani, mert aki ezt a hirt beküldötte nem a közügyet tartotta szem előtt, hanem a múlt vezetőségét akarta mulasztással vádolni. Téves a cikkírónak az az állítása, hogy Danaföldvár községet kultu­rális téren valami mulasztás terhelné. Ami kitűnik abból, hogy már majd nem két évtized óta fen- áiló polgári fiú és leányiskola a községi elöl­járóság és képviselőtestület anyagi és erkölcsi támogatása folytán létesült és állott fenn a mai napig, A községi elöljáróság támogatása folytán a dunatöldván pénzintézetek részéről is nagy mérvű anyagi segélyt élveztek. Azt pedig okos ember csak nem állíthatja, hogy azért, mert eddig nem voltak ezen iskolák községi jellegűek, hogy ezál-, tál a községet kulturális téren valami mulasztás terhelné, üli befolyása lebet kulturális állapotára, hogy eddig nem volt községi iskola? Most is, a maliban is, sőt a jövőben is ugyanazon okleveles tanárok fognak tunitani a két intézetben. Az isko­lának községi jellege vagy községi kezelésbe át­vétele csak a községnek a inegterheltetésót jelfenti, De kulturális mulasztásról beszélni abszurdum. Egyébként, hogy a községi elöljáróságot kulturá­lis ügyekben semmiféle mulasztás sem terheli, azt talán kétségtelenül igazolja az egész országban oly nagy port felvert gyönk> algimnáziumnak Danaföldvárra áthelyezése. Több mint fél millió értéket ajánlott fel a község az iskola céljaira. De bizonyítják még a képviselőtestületi jegyzőköny­vek, hogy hányszor kérelmezte a község a polg. iskolák állami átvételét, reáliskola felállítását. Azt hiszem mindezekből láthatók, hogy Danaföldvár ellöljáróságát semmi mulasztás nem terheli. Tisz­telettel Dunaföldvári. Szibáriai hadifoglyaink hazaszállítását segíti elő, aki külföldi pénzeit napi árfolyamon Tolna­varmegye kormánybiztosi hivatalánál vallja be. MOVE. A Move szekszárdi főosztályának- hivatalos helyisége a kir. törvényszéki palotába helyeztetett át. Bejárat az Apát­utcáról, földszint jobb, 16. ajtó. Hivatalos óra d. e. 9—12., d. u. 3—6-ig. Az Országos Elnökség által szerkesztett »Move* heti­lapra ezúttal is felhívjuk a közönség figyelmét. Elsősorban tagjaink pártfogásába ajánljuk egyesületünk híradóját, mely pártatlan hazafiassággal határozottan nemzeti irányban küzd a magyarság jobb jövőjéért. Mutatványszámok megtekinthe­tők a Move irodában. Előfizetések a Move könyv- és sajtó­vállalat hnlyiségében (egyenlőre a Horthy-faktanyával szem­ben) eszközölhetők. Elölizetési ára egy évre 96 korona, fél­évre 50 korona. A Move Könyv- és Sajtóvállalat üzletét a napokban a Kaszinó-bazárba (Landauer üzlet mellett) helyezi át. A Move propaganda bizottsága által folyó hó 25-én s azután minden vasáinsp ismeretterjesztő előadások lógnak tartatni, melyekre ezúttal is felhívjuk a nagyközönség figyelmét. Felkérjük a helybeli tagj 1 inkát, valamint a vidéki al­osztályokat, hogy minden a Move-t érintő s érdeklő moz­galomról, eseményről bennünket értesíteni szíveskedjenek. A helybeli elnökség titkáii hivatalában az irodai munka egyre növekedőben van s a tilkir minden segítség nélkül, alig-aiig képes azoknak feldolgozására, igen szívesen látnánk, ha lisztéit tagjaink közül néhányan felajánlanák kisegítő szol­gálatukat a haza érdekében — ingyen. Naponta 1—2 órát. Kik ezen önfeláldozása h unkára vállalkoznának, szíveskedje­nek a titkári hivatalban megjelenni, hol a beosztás az egye­sek kívánságára megtörténhetne. Felkérjük a helvbeli csoportvezetőket, vagy azok he­lyetteseit, hogy foiyó hó 20-án d. u. 3 órakor a titkári hiva­talban megjelenni szíveskedjenek. Azokhoz fordulunk, kiknek nélkülözhető, vagy felesle­ges berendezési tárgyaik vannak. Erkölcsi alapon állván, a kellő anyagi eszközök bijján nincs módunkban, hogy hiva­talos helyiségeinket berendezhessük s így az adminisztrációs munka elvégzése nehézségekbe ütközik. A titkári hivatal egyszersmint a helyi főosziály tanácsterme is, miért is kívá­natos volna, ha azt a szükséges berendezési tárgyakkal ellát­hatnék. Minden darab megőizéséért felelünk s esetleges sé­rüléseket a magunk költségér. kijavíttatunk, ügy az ide, mint a visszaszállításról gondoskodnánk. Felkérjük a nagyközön­séget, különösen a város s vármegye tehetősebbjeit, járulja­nak ezen hazafias jótékonysággal munkánkhoz s tiszteljenek meg bennünket ajánlataikkal. Igazságszolgáltatás, A szekszárdi ellenforradalom és a tuszfosás uöd- loitainak bünpere. A spanyol járvány njiatt annak idején elha­lasztott nagyszabású bünpert csütörtökön reggel kezdte tárgyalni a szekszárdi törvényszék gyor­sított eljárás szerint müködö tanácsa. A vádlottak és a tanuk,- valamint az érdeklődők nagy számára való tekintettel a törvényszék akként határozott, hogy a tárgyalást nem a szűk esküdtszéki helyi­ségben, hanem a vármegyeház tágas nagytermé­ben fogja megtartani. Már kora reggel sok kíván­csiskodó gyűlt össze a fogháztól a vármegyeházig terjedő útvonalon, mert a javíthatatlan kíváncsis­kodók látni akarták a vádlottak felvonulását, akik a fogházörök és a kirendelt katonaság kíséretében mentek át a vármegyeházára. Közben szinültig megtelt a terem a vádlottakkal és a tanukkal, a karzat pedig a belépőjegyes hallgatósággal. Pont­ban 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást dr. Fejős Imre fötárgyalási elnök, aki mellett mint szavazó- birák működtek: dr. Végess Ferenc, dr. Hacksch Ferenc, dr, Várady Gábor, dr. Zoványi György; pótbiró: dr. Vatiay Albert. A vádat dr. Pathy Nagy Sándor és dr. Nagy Géza ügyészek látják cl. A jegyzőkönyvet dr. Kocsis Árpád vezeti. Mint védők szerepelnek: dr. Steiner Lajos, aki 16 vád­lottat, dr. Gulyás József, aki 4 vádlottat, dr. Mik­lós Sándor, aki 65 vádlottat, dr. Horváth Jenő, aki 4 vádlottat és végül dr. Hámor Ármin buda­pesti ügyvéd, aki 17 vádlotat véd. A vádlottak és a tanuk névsorának felolvasása után az elnök megállapította, hogy Tokaji János és ifj. Teleki László katonai szolgálatot teljesítő vádlottak nem jelentek meg. Felkérte az ügyészt, hogy ezek elő­állítása iránt intézkedjek. Majd közölte a tanuk­kal, hogy kihallgatásuk április 26-tól május 4 ig tart es kinek-kiuek tudomására adta, hogy mely napon kell megjelennie. Hasonlóképen megállapí­totta a vádlottak kihallgatásának sorrendjét és napját. Ezen formalitások elintézése után dr. Pathy Nagy Sándor ügyész felolvasta a terjedel­mes vádiratot, amelynek végeztével az elnök három­negyed tizenkettőkor megkezdte a vádlottak sze­mélyi adatainsk a felvételét, amely egy óráig tar­tott. Délután három órakor kezdődtek a kihall­gatások. A délutáni tárgyaláson először Kövendi Sándor első­rendű vádlottat hallgatták ki Nagy bőbeszédűséggel adta elő, hogyan rendelték ót ki a tuszfogáshoz szakaszpaiancsnoknak. Elsősorban dr. Kozacsek (ózset kir. ügyészt kisérték be a munkásotthonba. Az ügyész hálószobájába éjnek idején négy fegyveres társával ment be. Az ágyából keltették fel, kény- szeritették, hogy felöltözzék és hogy kövesse őket. Dr. Ko­zacsek elfogatása után dr, Spányi Leót szedték ki az ágyá­ból, majd Leicht Lajoshoz mentek el, aki már felöltözve varta őket. Az ellenlorradalomban való részvételére vonatkozólag azt vallotta, hogy a Dunán átjött és Tolná felől Szekszárdra igyekvő fehér tisztek, valamim francia lovasság és gyalogság feltartóztatására fogott a szekszárdi munkássággal egyetemben fegyvert. Mikor éjjel a tolnai útra ment, ott két lovas reá is lőtt. A lovasokat a Hangya üzlet sarkáig üldözték. Később ott hagyta a csapatot, mert Ribling vette át a szakasz parancs­nokságai. Tagadta, hogy ő lőtte volna agyon Majsai Józsefet, akinek a halála a megszökött R.blingei terheli. Ribling di­csekedett is vele Császár Erzsébet előtt, hogy Majsait ő lőtte agyon. Az elnök keresztkérdéseire beismeri, hogy boros fővel 6 is dicsekedett azzal, hogy Majsai az ő fegyverétől halt meg. Vallomása további során nagy igyekezettel próbál­gatta ártatlanságát bizonyítgatni és már nem élő egyénekre igyekezett a felelősséget hár.tani. Klein Kálmán volt a következő vádlott, aki azt han­goztatta, hogy Mautner, Sós és Ocskó presszójának engedve ment a túszokért. Mindjárt a vallomása elején rácáfolt Kö- vendinek arra az állítására, mintha a túszokra nem fogták volna reá a puskát. Együtt volt a tuszfogáskál Kövendivef dr. Kozacsek és dr. Spányi lakásán, majd egy más csapat­ban Schneider |ános lakására ment. Ott a hálószobába nem mehettek be, mert Schneider ellent állt. Ellenforradalmi szerepléséről előadta, hogy dr. Haidekkeréktől rekvirált egy kerékpárt és mint kerékpáros csupán fegyver nélküli hirszerő szolgálatot végzett, ó is azt mondta, amit Kövendi, hogy a franciák ellen akarták védeni a várost Az elnök kérdéseire azonban végül mégis beismerte, hogy nemcsak a franciak ellen akartak vonulni, hanem a fehérek ellen is. Az eddig kihallgatott Hevesi Pál, Horvát József. Balo'g Imre, Haasz Jakab, Posta Ferenc, Meyer Lajos és Trauber Imre a részletekben több-kevesebb eltéréssel mind azzal vé­dekeztek, hogy a szerbek ellen fegyverezték fel őket és csak később tudták meg tulajdonképeni szerepüket, a túszok le­tartóztatását, amibe csak azért mentek bele, mert Mautner lelövéssel fenyegette meg őket, ha ellenszegülnének. Dezső Jakab pénzügyi irodaigazgató kihallgatására ke­rült ezután a sor. Elmondta, hogy neki nem volt semmi ré­sze a tusszedésben, sőt Mautner még őt magát is meg­fenyegette, mert a tusszedésnél nem akart segédkezni. A többi vádpontra vonatkozólag akként védekezett, hogy a pénzügyigazgatóságnál azért válla ta el az ellenőrző biztos szerepét, mert Aranyos György Gróf Pált akarta ezzel a szereppel megbízni Gróf Pál tudomása szerint börtönviselt gyilkos volt és nem akarta, hogy ez a durva lelkű ember legyen az 6 tisztviselőtársainak az ellenőrzője. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy a szaktudás és szakvizsgák nélkül hogyan vállalkozhatott erre a szerepre, elmondta, hogy 5 éveken át fogalmazási munkákat végzett, Lúgoson az adó- kivető bizottság előadója volt. sőt ugyanott a kincstár jog­ügyi képviselője is volt. A pénzügyigazgatóságnál nem avat­kozott az ügyvitelbe, mert mindent Kaminszky p. ü. ig. he­lyettes intézett Sőt a 'p. ü. igazgatóságnak gazdasági hiva­tallá való átszervezésénél is Kaminszkyt ajánlotta főnökül a direktóriumnak. Ő maga szabadulni igyekezett biztosi állásá­ig ..Felkérte Kenézy tanácsost és |akab főtanácsost, hogy járják ki a vármegyei direktóriumnál az ő felmentését. Fel­hozta azt is, hogy mig a direktóriumi tagok mind tegeződ- i *ek egymással, addig ő magázó viszonyban volt velük. , (Az ügyész: Hogy hívta Aranyost? Dezső: Aranyos apám, 6 meg azt mondta nekem Dezső apám!) y ‘Hivatkozott arra is, hogy őt a kommunisták mint meg­bízhatatlant kidobták a várostól és hogy- a titkos telefon jel­szót az utóbbi időben mindig közölte KaminszkyvaL A kék és ércpénznek az adóhivatalokhoz történt beszolgáltatásáról nyilatkozott ezután. A vádnak arra a részére, hogy ő Miskéry János hivatalszolgát Sós megsértése miatt a hivatalból elbo­csátása, azzal védekezett, hogy Miskéryt a forradalmi törvény­szék ítélte hivatalvesztésre. Itt azonban ellenmondásba keve­redett, mert az elbocsátás 22-3n történt, mig a törvényszéki ítélet 2S-án kelt Vallomása végén újból hangoztatta, hogy neki a túszok'kiválasztásában szerepe nem volt sót a várost tanács az ő javaslatára tiltakozott ez ellen az országos rende­let alapján végrehajtott brutális tény ellen. Dezső után Dürr Bélát hallgatták ki. Nyilt-tér. (E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő.) Alapítva 1839. Braun Testvérek Részvénytársaság Budapest, Vili., Üllői ut 60 likőr-, rum- és cognacgyára a szakmában bevezetett rayonképviselőt keres Szekszárd és vidéke részére. Kiadó: »Tolnamegyei lijság« hírlapkiadó rt Meghívó. A Simontornyai Önsegélyző-Egylet mint sző- • vetkezőt XXXIIMk évi közgyűlését f. évi április hó 24 én, azaz szombaton d. u. 2 Órakor lógja a községházánál megtartani, melyre a t. tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Közgyűlési jegyzőkönyv .hitelesítésére 2 közgyűlési tag kijelölése. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentése, a zárszámadások előterjesztése, a fel­számoló bizottság jelentőse, határozat a XVIi-ik évtársulat vagyonának felosztásáról cs özek kap­csán a felmentés megadása. 3. Az alapszabályok 22. §a értelmében ki­lépő 6 igazgatótanácsi tag állás, úgyszintén - 3 felügyelő bizottsági rendes és 2 póttag állásának választás alján leendő betöltése. 4. Az alapszabályok 16. §-a értelmében a feloszló XV11I ik évtaraulat számadásainak felül­vizsgálására 5 tagú bizottság választása. 5. Esetleges indítványok. Kelt Simontornyán, 1920 április 13. Az igazgatóság. Szekszárd r. t. város polgármestere 641/1920. m. Hirdetmény. Szekszárd r. t. város tulajdonában levő 20 drb tejeskanna 1920. évi április 24 én délelőtt 9 órakor a város­háza 11. száma helyiségében (emelet) nyilvános árverésen készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígé­rőknek eladatnak. A tejeskanuák a városgazdánál megtekinthetők. Szekszárd, 1920 április 9. Vendl h. polgármester, A dunaföldvári kir. járásbíróság. P. 171—1920. sz. Idéző hirdetmény. Dunaföldvári kir. járásbíróság közbirré teszi, hogy Danaföldvár nagyközség felperesnek Kele­men Izsó polg. isk. tanár alperes ellen 1000 k~ róna és járulekai iránt indított perében a per fel­vételére és érdemleges tárgyalására határnapot tű­zött és íelhivta a feleket, hogy 1920. éui április hó 26-ik napján délelöil 8 orakor hivatalos he­lyiségében (Duuafőidvár, I. emelet alatt) jelenje­nek meg, egyszersmind pedig alperes részere, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Gál József dunaföldvári ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában személyesen vagy képviseletre jogosult és igazolt meghtalmaaiott ál- tál jelenjen meg, mart ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyette eljárni. Dunaföldvár, 1920 március 23. ZAKARIÁS s. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom