Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-28 / 43. szám
/ f V I XOl. évfolyam. 43. szdm. Szekszffld, ]913. október 28. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Flirdőház-utca 1129. szám, hová a láp szellemi részét' illető mipden közlemények intézendök Telefonit Kiadóhivatal Telefonit. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lapa részére mindennemű hirdetések és pénzkfildemények íntézendők. % Í-N Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 14 K, Va évre 7 K, V« évre 3'50 K Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 70 fillér. Hol vannak a tigrisek... ? Ä király és a nemzet közös akaratából, egyező megértéséből a jövő demokratikus', népuralmi rendszeren felépítendő Magyarország megalapozására elhívott kormánynak ellenzékét alkotó nemzeti munkapárt vezért, gróf Tisza István volt miniszterelnök a most.folyó országgyűlésen meg-- forgatva konzervatív politikai fegyvertárának rozsdás mordélyait, azt kérdezte a kormányt támogató pártoktól, hogy hol vannak a tigrisek ? , r Tisza István ezt a kifejezést a kormányt támpgató pártok kigúnyolására az oláhok erdélyi betörése" idejében őt, mint, akkori miniszterelnököt a függetlenségi és 43-as párt részéről ért heves támadások szótárából vette kölcsön, amikoV a függetlenségi párti képviselők \ háborús történelemben páratlan, bár az osztrák-magyar diplomácia múltjában nem egyedül álló tájékozatlanságért, a kellő védelmi óvintézkedések'elmulasztásáért vádolták Tiszát, bűnéül róván fel, hogy a magyar-székely bakákat elmulasztották a határokra állítani, mert az egész oláh betörés és a nyomában fakadt köny és pusztulás meg nem * történhet, ha a magyar tigrisek védelmezhetik a végeket. Szónoki ízlés dolga' ugyan, de talán bele illik Tisza politikai pszichológiájába, hogy a magyar nemzet legfájóbb háborús sebének, Erdélynek az ellenség általi meg- \ gyötörtetéséből, a magyar nemzet legszentebb fájdalomérzetéből veszi a jelzőt politikai gúnyolódásaihoz. Azonban még sem haladhat el a Tisza ellenzéki öklelődzéseit hidegen szemlélő közvélemény gróf Tisza István azon álli- . tása mellett, hogy ő sem'a parlamentben ,nem látja, sem a fronton nem találkozott azokkal. a hires magyar tigrisekkel. Á frontokon küzdő magyar' tigriseket, a magyar katonákat most. fogja beereszteni szóhoz juttatni a kormány a választói jog • megadásával, ezeket bizony hasztalan kereste még most Tisza a parlamentben. De nem is a magyar katonákat érti itt Tisza, hanem azokat a hires ellenzéki, politikai tigriseket. Azokat, akiknek az elvei diadalt vettek az ő konzervatív bihari úri politikáján s akik most kormányon vannak. Hogy meglapultak azok a mai kormány melett, mint gúnyolódva mondja. Hát persze azt már elmulasztja meg- világositani, hogy mennyivel más politikai elveken áll ez a mai kormány, mint- ő állott. Hogy ez a kormány éppen azokat hozza, amilíre a nemzet egyeteme vágyik és amiket a vitéz ezredes ur nem. akart hozni a,,nemzetnek. Mert, mint ezredes 'is nyilatkozott, — mondván, hogy a fronton sem találkozott ezekkel a tigrisekkel. Ezt el is hiszi neki az .egész, ország. Az ő frontján, az ő hu- szárezredesi frontján tálán nem találkozhatott velük. ** Ellenben, ha olyan nagyon vágyik tirani, hol vannak a magyar tigrisek, csak tanulmányozza szorgalmasan a mindenkorig harctéri jelentésedet: most ,az olasz fronton vaunak magyar tigrisek. Később találkozhat velük kevésbbé veszélyes fronton is: a választói urnánál ? S amint most a Isonzónál nem kérdik a magyar tigrisek, hogy hol van gróf Tisza húszárezredes^ úgy a választói urnánál sem fogják kérdezni: hol van hát gróf Tisza István, a magyar nejpzeti politika letéteményese ? , V( r e. I. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratig Arz mai jelentése. Budapest, október 26. Olasz hadszíntér: Az Isonzó középső folyásánál harcbavetett osztrák magyar és német haderők .serény előnyomulással áthaladtak Kar- freit—Auzza vonalon, mozdulatainknak tegnap reggei óta szép időjárás kedvez. A Bainsizza— Heiligengeisti fensikon a Monte San Gabriele vidékéig szintén megtörtük az olaszok ellenállását. Az ellenség ott tart, hogy feladja mindazt a területet, amit a tizenegyedik Isonzó-csatában sok ezer ember- életével vásárolt meg. A Karszt fensikon változatlan helyzet mellett helyenkint élénk harcok fejlődtek ki. A szövetségesek csapása két csatanap alatt több, mint 50 kilométer széles vonalon megingatta az olaszok harcvona- .lát. A hátráló olaszok között sok helyütt a legnagyobb felfordulás uralkodik. Számos kötelék, amelyet teljesen elvágtunk, kénytelen volt a nyílt mezőn letenni a fegyvert. Nagy ágyutömeg, a mely mindenféle kaliberű ágyúból állt és át nem tekinthető mennyiségű hadiszer jutott a szövetségesek kezébe. Tolmeintől délnyugatra egy osztrák-magyar hadosztály egymagában 70 ágyút vett el az ellenségtől. Eddig több, mint 30.000 fogoly vonult át a szövetségesek gyűjtőhelyein és több, mint 300 zsákmányolt ágyút számlál- tűnk meg. Keleti és albániai harctér: Változatlan* A vezérkar főnöke. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, október. 26. A na*gyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Rupprecht bajor trónörökös harcvonala : Flandriában tegnap és az éj folyamán az egész arcvonal hosszában élénk vo’t a tüzérségi harc. Különösen heves veit a tűz.a houthoulsti erdőtől Hollétekéig. Itt reggel pergőtűzzé fokozódott. A franciák és az angolok éjjeli részleges támadásai vonalaink előtt mindenütt meghiúsultak. Az eddig beérkezett' jelentések szerint az ellenség virradat után az arcvonal több helyén támadást intézett. A német trónörökös hadcsoportja: A franciák a' Cbemin des Dames északi lejtőjén erős tüzelőkészités után törtek előre. Támadásuk az előző éjjel | Pinon erdő déli szélere Összevont előcsapataiDkba ütközött, amelyeket rövid harc után az Oise—Aisne* csatorna északi partjára vontuk vissza. A legutóbbi harcnapok előtt a szétlőtt pinoni erdőben béépitett agyuanyagot teljesen megmenteni nem ^sikerült. A harcmező többi helyén az ellenség lökésének sikeres kivédése után vonalainkat tervszerűen a Cbavignon mellett és inDen délre fekvő csatorna mögé he lyeztük át. Az ellenség később több ízben megkísérelte, hogy átkeljen a csatorna hajlásán, de csapataink mindenütt visszavetették. A Maas keleti partján vitéz délszász zászloaljakink láDgve- tőkkel több, mint 1200 méter szélességben rohammal elfoglalták a franciák állásait a Chaume- erdőben, legyűrték a megszálló őrséget és foglyokat hoztak vissza. Az ellenségnek árkai viez- szí,foglalására irányuló több támadása eredménytelenül omlott össze. A többi hadseregnél felderítő osztagok viharban és esőben számos ütközetet vívtak. A keleti harctéren és a macedóniai arcvonalon• nem volt fontos esemény. Olasz harctér: Flitsch i és tolmeiai áttörési sikerünket kihasználva, hadosztályaink Kar- freiten yés Ronsinon át előrenyomulóban vannak. A második olasz hadsereg északi szárnyának csapatai, amennyiben fogságunkba nem kerültek, megverve hátrálnak. Német, és osztrák-magyar ezredek teljesitő képességben vetélkedve, ellenállhatatlan előretöréssel' túlhaladtak az eléjük tűzött célokon és kivetették az ellenséget azokból a hátrábbfekvő erős magaslati állásokból, a melyeket védeni megkisérelt. Az olaszok nyomásunk alatt megkezdték a Bainsizza—Heiligengeist fensik kiürítését. Sok helyen már olasz földön harcolunk. A foglyok száma több, mint 30.000-re, köztük 200 tisztre, a zsákmány több, mint 300 — ezek között sok nehéz — ágyúra emelkedett. Tiszta őszi időjárás kedvézett tegnap a hadműveleteknek. Ladendorf, első főszállás mester. \ Saltővasárnap után. Október 14-én végig zúgott az egész pécsi egyházmegyén a főpásztor szózata : „adakozzunk fl kath. sajtó-alapra /“ A szó elhangzott, talán belemarkolt a'szivekbe és megrezegtette a kötelesség érzés búrját; felbuzdulások keletkeztek, n^gy elhatározások indultak világhódító útra és mindenki letette a sajtó oltárára a: maga néhány fillérjét ... és ezzel — megnyugodott lélekkel —I mint, aki elvégezte dolgát — ismét visszatért a csendes, mindennapi, megszokott életkeretei közé. Legalább igy szokott történni általánosságában. A pillanatnyi felbuzdulással és e felbuzdulás lángjaival lehet akár világrészeket is lángbaboritaui, de akkor ennek a felbuzdulásnak, e lángnak nem a házi kandallók arasznyi tüznyelvével, hanem a kráterek, az izzó mélyü és cyklopsi erővel rendelkező Yezuvok . | . Aet- nák természetével kell birnia. Ha az októberi vasárnap zúgó szózata ily cyklopsi erőt, ily világokat átalakító felbuzdulást váltott ki belőlünk, akkor: elértünk a „legégetőbb probléma“ fundamentumának a befejezéséhez. A fundamentum azonban még nem jeleDt kész épületet, csak reményt ad ahhoz, hogy következni fog az, aminek logikailag el kell jönnie: felnyúlik a fundamentumból az épület is . . | Az októberi szózatnak az volt a célja, hogy a magyar»katholicizmusnak megoldásra váró feladatai közül a legfontosabbat, a legégetőbbet, a sajtókérdést a megalakulás útjára segítse. Már több évvel ezelőtt megindult a központi Sajtó- egyesületnek talajelőkészitő munkája. Egymásután jelentek meg a felvilágosító röpiratok ; gyűléseket tartottak városról-városra vándorolva; beszéltek, agitáltak, bizonyítottak, cáfoltak a sajtó - apostolok és az1 a néhány kath. napilap és folyóirat szünetnélkül felszínen tartotta a kérdést. A „Magyar Kultúra“ több cikksorozatban bogozta a sajtókérdés gordiusi csomóját és e bogozás közepette szinte megremegtető realitással tárta fel előttünk a sajtő „mindenható“ képességét. Leírhatatlan az ereje a világnézetek harcában és kö nyörteleo, szívtelenül érzéketlen céljainak elérésében. Csak egyet ismer: önönmagát és egyéni aspirációit, ami ezekkel ellenkezik, azt leszorítja, kérlelhetetlenül letünteti a küzdő porondról. Egy kis illusztráció a valódiság kedvéért. A napokban történt a következő eset: Csak nemrégiben jelent meg I fővárosban egy ügyesen szerkesztett, tartalmas, az igaz^j szolgálatában álló kritikai hetilap. Küzdött az igazságért, harcolt a fonákságok ellen. Ez is okozta vesztét. Nagy szálka volt a mindenből, még „vérből is aranyat“ gyártók és a fekete fátyol alatt dolgozó’. . [ testvérek szemében. Fel is keltek ellene és hogy ne zavarhassa ezután kisded játékaikat, leszorították a szereplés szín teréről. Éppen a fő üteret vágták el rajta . . X.
