Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-10-27 / 43. szám

4

TOLNAMEGY Ei KÖZLÖNY

1910 o vtóber 30.

— Sikerült alaptőke felemelés. A folyó évnek főként városunkra való igen kedvezőtlen volta tagadhatatlanul nem alkalmas idő tőkeemelésekre. Tudatában volt a Molnár-féle nyomdai miiintézet és szab. iróalzatgyár részvénytársaság igazgatósága is ennek és ez .okból csak 200 darab' részvény utján akarta alaptőkéjét emelni. Ámde olyan élénk érdeklődés tanúsíttatott ezen nagy lendületet nyert vállalat részvényei iránt, hogy a 200 darab részvény helyett 338 dirab jegyeztetett rövid idő alatt. Ez okból az igazgatóság és felügyelő-bizottság folyó hó 25-én tartott együttes ülésén elhatározta, hogy alaptőkéjét a nagy túljegyzés folytán 120.000 koro aáról nem 200 000 kronára, hanem 240.000 koronára emeli félj még pedig úgy, hogy a 200 darab 400 korona névértékű és 425 korona árfolyamú törzsrészvény helyett 300 darabot bocsájt

5 ki. Ezen művelet folytán az országban és külföldön előnyösen ismert iparvállalat alaptőkéje megkétszereződik, a felárakból fentmaradó 7500 koronának a tartaléktőkéhez való csatolása folytán a tartaléktőkék 22.500 koronát fognak kitenni. Az igazgatóság november hó 11-ére közgyűlést hivott össze, melynek tárgyát a tőke felemelés és alapszabály módositás képezi.

— Utasítás és részletes tanterv. Wajdits

Gyula pécsi prépost-kanonok, egyházmegyei fő tanfelügyelő most küldötte szét a nagy gonddal és paedagógiai tudással megszerkesztett általános és gazdasági ismétlő fiú- és leányiskolák részle tes tantervét és a hozzá való utasítást. Ezzel a kiváló egyházmegyei főtanfelügyclő az ismétlő iskolákban működő tanítóknak lényegesen meg- könnyitette a tanításban elérhető siker biztosítását.

— Népszámlálók kioktatása. A ra. kir. központi statisztikai hivatal kiküldötte folyó évi november hó 19 én délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a vármegyeház közgyűlési termében a népszámlálásról magyarázó előadást tart, melyre a számláló biztosok és felülvizsgálók hivattak meg.

— Esküvő. Rátkay Endre, Rátkay László volt országgyűlési képviselő fia, múlt kedden esküdött a dnnaföldvári róm. kath. templomban örök hűséget Keller Irénkének, Keller József

. népbanki igazgatósági tag és szikvizgyáros kedves leányának.

— Megdrágítják a szivart. A pénzügyminiszter javaslatát a a jövő év elején dohánystáj- gerolás köszönt be. Szüksége van a szivar ár emelésre, -— mondják az illetékes körök — mert az állam kötelezettségei napról-napra nőnek. Monopolizálják a petróleumot, a gyufát, a kálieót- hogy legyen miből fedezni a rengeteg milliókat, melyeket a hadsereg elnyel. A kurtuszivar ezen, túl 6, a brilanika 16 és a trabukó 18 fillér lesz.

— D namit a Dunában. Közvetlen Duna- földvár alatt a Dunán, a hajójáratok részén sziklák állnak ki a Duna vizéből. Ezen sziklák a hajóknak nagyon veszedelmesekké válhatnak. Éppen azért a hajótársaság elhatározta azt, hogy azon szikiákat robbantás utján eltávolítja onnét, még mielőtt a hajókat veszedelem nem éri. A múlt héten megérkeztek a városba azok a munkások, kik a robbantást végzik. A magukkal hozott egy métermázsa dinamitot a hajóról csónakba rakták és elindultak kifelé a partra. A ig értek azonban a malmokhoz, a csónak hirtelen az egyik malomnak ütődött és felborult. A négy légmentesen elzárt dinamitot tartalmazó láda, úgyszintén bárom ember a vizbe esett. Az embereket a molnárok húzták ki a vízből, a dinamit pedig a malom alá került. Még szerencse a szerencsétlenségben az, hogy as ütődés következtében a dinamit nem robbant föl, mert az esetben rettenetes katasztrófát idézett volna elő. Folyó hó 18-án két búvár érkezett a községbe s ezek fogják a dinamitot a Duna fenekéről felhozni.

— Gazdasági munkásházak. A gazdasági munkásházak létesítésének állami támogatásáról szóló törvény alapján országszerte folyik a gazdásági munkásházak építkezése. A kormány hozzájárulásával 39 törvényhatóság és számos község 13.426,000 korona kölcsön felvételét határozta el, amely összeggel 11716 munkásház felépítése biztosítva van. Ezekből 1909. év végéig 3200 munkásház már fel is épült.

— Eljegyzés. Lágler Mariskát Kölesden eljegyezte Kozma Sándor.

— Postagalambröptetés. Pápay Ödön az

idei gyakorlatozást folyó hó 11-én kezdette meg, mit 23-án a kiskőrösi úttal fejezett1 be. Tolna— Mözs—Kiskőrös között eszközölt .postagalambröptetés eredménye a következő: Fadd, röptáv 7.5. km. 27 perc, Geijen 15 km. 45 perc, Kalocsa 23 km. 1 óra 12 perc, Kiskőrös 48 km. honnét 57 perc alatt érkezett be egyszerre 22 darab. A röptetésen részt vett 32 darab idei fiatal postagalamb, melyek tavaszszal Erdélybe Naszódig fognak repülni. A leendő ut röptávol- sága 437-5 km.

— Adomány a szegényeknek- Herceg Esterházy Miklós a dombóvári elöljáróságnak 200 koronát küldött, hogy azt felejthetetlen nejének elhunyta emlékéből ossza ki a házi szegényeknek.

—: Népmozgalom Erdélyben. Most megjelent kimutatás szerint az erdélyi szászok igen alaposan oldották meg a kivándorlási kérdést. 1909- ben 1820-an vándoroltak ki és majdnem ugyanannyian tértek vissza. Minthogy a szászok meglehetősen sok pénzt hoznak haza, a szászok kivándorlása nem apasztja meg a lakosság számát, ellenben jelentékenyen növeli a vagyont.

— Felnőttek gyorsírói tanfolyama. Varga Ferenc főgimnáziumi tanár november és december hónapokban a felnőttek számára gyorsírói tanfolyamot rendez az esti órákban 6—8 ig és hetenkint négy órát ad. Tanítási dij 20 korona, mely összeget két részletben is lehet befizetni.

— Halálozások. Hosszas szenvedés után Dombóváron elhunyt Müller Ferenc 32 éves vendéglős. Az elhunytat neje, szül. Mercz Aloj- zia és három kiskorú gyermeke siratja. Temetése múlt vasárnap ment végbe.

— Az AuguSZttt-SOrsjáték nyereményeit most küldik szét. A nyereménytárgyak legnagyobb részét Lőw Sándor, Auguszta főhercegnő kamarai szállilója, a kitűnő hirti fővárosi ékszerész szállítja s van olyan tiz elsőrendű nyeremény, mely szenzációt kelt a boldog nyerők között. Egy részük a cég József-köruti üzletének kirakatában napokig ki volt állítva s állandó gyönyörködőket vonzott a csillogó, a kincseket érő kirakat elé. Lőw üzlete ismert szoliditással méltó a Budapestre fölrándulók teljes figyelmére.

— Hogyan írnak az orvosok. Egyik esküdtszéki tárgyalás után éppen olyan időben érkeztem a törvényszék épülete elé, amikor egy sereg falusi ember jött ki onnan. Hangosan beszélgettek valami 2 és fél esztendőről. Kiváncsi voltam, mi lehet az ? Mögöttük menve hallom ám, hogy Mátyás kiráyt emlegetik. Már pedig amikor ővele hozakodnak elő, ott holmi igazságnak eltűnéséről lehet csak szó. Egy szapora beszédű asszonyszemély vitte a szót. „Má* bizony, ha én kirá’ vónék, hát ollan embör keriine oda a törvény- birói székbe, aki óvasni is tud! Látta ke’ is sógor, hogy az egyik Írást egyik biró ur se tudta mögóvasni. Ami doktorunk - segitötte ki.“ Biztosra vettem, hogy a boncolási jegyzőkönyvről beszélt. Magam is szemtanúja voltam annak az esetnek, hogy maga a jegyzőkönyv Írója, — a boncolást teljesítő orvos is, — csak gondolkodva volt képes a saját maga Írását kiböngészni. Egyetlen esetben hallottam ily fajta jegyzőkönyv folyékonyan való olvasását, de az, — úgy hiszem, hogy jól láttam, — gépírásos volt. Alighanem a patikáriusnak szánt igen-igen hosszú receptnek véli a jegyzőkönyvet is az illető orvos, amelyet annak el kell olvasni tudnia. Pedig ugyanazzal a vesződség és erővel lehet ám olvashatóan is írni! Eszembe jut egy fiatal „doctor juris“ kérkedése, aki azt állította, hogy minél rosszabb és olvashatatlanabb valakinek az írása, annál több észbeli tehetséggel rendelkezik az. Nem mulasztotta azonban el, hogy nagy szerényen hozzá tegye: az ő Írását ember legyen, aki elolvassa 1 Nem hihetem, hogy az orvosok is hasonló álláspontra helyezkednének. Ha már receptjeiket hieroglifekkel Írják is, vigye a fránya ! Az a patikus majd csak eligazodik rajta, a mesterségéhez tartozik ez is. De a bíróság nem ér arra rá, hogy ákombákomokon törje a fejét. Ha már valaki tohat fog a kezébe, írjon vele betűt, meg számot, ne pedig „fűrészt“ meg „kigyót“, nehogy a ménkűvel üttessék azt, aki az ilyen kon tárokat az irás mesterségére tanította, továbbá, hogy az olvasni nemtudás gyanújába keverjék azokat, akiknek kezébe ilynemű torzvonalaknak kerülnie kell.

— Községi puszták fél pótadó kedvezménye. Az 1886. évi XII. t.-c. értelmében a községekhez közigazgatásilag csatolt önálló puszták tudvalevőleg fél pótadó kedvezést élveznek. Ezt a kedvezményt, amely sok jogos panaszra szolgáltatott okot, az újabban hozott törvény megszüntette. Az idevonatkozó rendelkezéseket tartalmazó törvény jövő év első napján lép életbe. A belügyminiszter most figyelmezteti a községeket, hogy költségvetéseik elkészítésénél ezen körülményre figyelemmel legyenek és a pótadó megállapításánál a kedvezmény megszüntetése következtében előálló több bevételt vegyék tekintetbe.

— Megtámadott községi biró. A kolera- járványnak káros hatása a fiatalságon is meglátszik, még pedig különösen ott, hol nincs kolera. Mivel ugyanis a besorozott katonák be vonulását elhalasztották, a bőrükbe nem férő regruták és legénytársaik itthon akarják kimutatni vitézségüket és nem elégszenek meg azzal, hogy éktelen orditozásaikkal esténk iát zavarják a nappali munka fáradalmait kipihenni vágyó falusi nép álmait, hanem még olyan dolgokra is vetemednek, melyek a közerkölcsiséget és közbiztonságot veszélyeztetik. A múlt csütörtökön éjjel is hasábfákkal és dorongokkal felfegyverkezve Takács Ferenc magyarkeszii birót támadta meg a finom aranyifjúság, élükön Kubica József és Pál legényekkel, kiknek kezeiből csak a községi éjjeli őrjáratnak sikerült a veszélyben volt birót kimenteni és a neki szánt ütlegeket kezeikkel felfogni. A rakoncátlankodó és duhaj legények ellen hatóság elleni erőszak miatt megtették a feljelentést.

— Az 1848/49-iki szabadságharc története.

Előadás vetített képekkel, az aradi vértanuk kápolnája javára Vágó B., rendkívül érdekes és tanulságos előadást rendez e hó 30-án a Szekszárd Szálló nagytermében. Az 1848/49-iki szabadságharc történetét mutatja be vonzó, egyszerű felolvasás keretében s az Urániaszerü előadás alatt 224, művészi kivitelű, szinesen vetített képben ismerteti meg a szabadságharc legérdekesebb eseményeit, főbb Szereplőit és véres csatáit a közönséggel. Az ilyen előadások iránt, amelyek nemcsak oktatva szórakoztatók, hanem valósággal szivet lelket nemesitők is, városunk közönsége mindig lelkesedett. Bizonyára ki fogja venni részét a lelkesedésből most is, amikor ilyen kiváló alkalma nyílik arra, hogy a magyar történelem egyik legdicsőbb korszakának, az 1848—49-iki szabadságharcnak eseményeit nemcsak érdekes előadásban, hanem egykorú metszetek után készült, gyönyörűen kidolgozott, vetített képek révén is megismerheti. Hisszük, hogy Szekszárd város hazafias közönsége is lelkesedni fog a valóban művészi dologért. A tiszta jövedelem az aradi 13 vértanuk vesztőhelyére építendő kápolna javára fordittatik. Jegyek előre válthatók.: Molnár féle rt. papirkereskedésében.

— Kivándorlás és koleraveszély. Fiúméban most Jekelfalussy kivándorlási biztos rendeletére igen szigorúan teljesitik az egészségügyi előirá- sokat. A koleragyanus vidékekről érkező kivándorlókat lehetőleg még a vonatról küldik haza. Ha azonban már elhagyták a vasúti kocsikat, úgy megvizsgálás végett a járványkórházba szállítják őket. Ennek következtében két hét óta erősen csökkent a kivándorlás Fiúméból. Ennek és sok más szigorú óvóintézkedésnek köszönhető, hogy eddig csak egyes, szórványos koleraesetek fordultak elő Fiúméban. Hasonló a helyzet Triesztben is.

— A gyönki gimnázium szegénysorsu tanulók segélyezésére rendezett folyó évi augusztus hó 1.4-iki mulatságra utólag jegyeiket megváltották : Sztankovánszky Imre (Budapest) 50 kor. Sztankovánszky János (Kajdacs) 15 kor. Hónig Aladár (Somogyapáti), Llldvig József (Nagyszékely), Ekkert Pártos és Társa (Budapest) 10—10 kor. Dr. Engelman János (Budapest), Tóth Henrik (Szekszárd) 5—5 kor. Engelman Jenő (Hőgyész), Szévald Mór (Tamási), Hauzmán Károly (Varsád), Pesthy József (Űzd), Győré Pál (Sárszentlőrinc) 3—3 kor. Zarubay Ferenc (Kisszékely), Gamenczy József (Gyönk), Weither Dániel (Nagyszékely), dr. Tüske Béla (Gyönk), ifj. Hesz József (Budapest) 2—2 kor.

— Magyar klr. scab, osztálysorsjáték. A szigorúan szolid és körültekintő vezetés, valamint a nagy nyerési esélyek által ezen elsőrangú, 14 éve fennálló sorsjáték nemcsak nagy tért hódított, de a közönség, széles rétegeiben közkedveltségnek örvend. Épugy, mint azokban az államokban, ahol az osztálysorsjáték már évszázadok óta fennáll és ahol a résztvevők azokat a sorsjegyeket, amelyekkel már ősapáik játszottak, sorsjátékról-sorsjátékra ismét megtartják, épen úgy már idejében lefoglalják nálunk is az előző sorsjátékon résztvevők ugyanazon számú sorsjegyeket az újabb húzásra is, úgy, hogy jóval minden sorsjáték megkezdése előtt az első osztályú sorsjegyek mind elkelnek.

— Kivándorlás gyanúja alatt. A belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz körrendeletét intézett, mellyel kötelezi őket, hogy tartsák nyilván azokat, kikről hallják, hogy kivándorolni akarnak, noha útlevelet nem szereztek. Ha a nyilvántartottak valamelyike távozik a községből, akkor annak nevét és személyleirását azonnal közölni kell a határrendőrséggel és a csend- őrséggel; A kivándorlás gyanúja alatt levőkkel tehát éppen úgy bánnak Magyarországon, mint a koleragyanusokkal.

— 1200 millió Amerikából. Az amerikai bevándorlási bizottság kimutatást szerkesztett azokról az összegekről, miket a bevándorlók egy esztendőben hazaküldenek. Ez az összeg a múlt évben több mint 1200 millió koronára rúgott. A legnagyobb összeget, mintegy 400 milliót, Olaszországba küldték. Továbbá küldtek a bevándorlók Ausztria-Magyarországba 350 milliót, Nagybritan- niába és a skandináv országokba 120 milliót, Németországba 70 milliót és a Balkán államokba és Görögországba 25—25 milliót.