Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-18 / 11. szám

2

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1909 március 18

és lélekkel a jelenlevők elénekelték a nemzeti imánkat, a Himnuszt. — A ref. templomban Gödé Lajos ref. lelkész, — az izr. templomban pedig dr. Rubinstein Mátyás főrabbi tartott emelkedett szellemű szónoklatot a nap magasztos jelentőségéről.

Iskolai ünnepélyek

A kath., ref. és izraelita népiskolákban mindenütt hazafias iskolai ünnepélyeket rendeztek, az izraelita iskolában Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő és Nagy Béla kir. s. tanfelügyelő is részt vettek.

A polg■ fiúiskolában az ünnepi beszédet Mikula Dezső tanár tartotta, aki a 48-iki történelmi eseményeket igazi lelkesedéssel és hű képben állította a tanuló ifjúság elé. Az ifjúság az ünnepélyt a Himnuszszal nyitotta meg és a Szózattal zárta be. A »Talpra magyarét Hódi Gyula, a * Petőfi szobra« című költeményt pedig Wendl Károly tanuló szavalta.

A polg leányiskolában Kovácsné Nagy Luiza igazgató mondott remek ünnepi beszédet. Alkalmi költeményeket szavaltak : Schmidek Juliska, Sternfeld és Báter Cornél növendékek. Itt is elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.

A szekszárdi áll. fögimnázwm »Eötvös József Önképzőköre« délelőtt 11 órakor nagy közönség érdeklődése mellett tartott diszgyülést, hogy megünnepelje szabadságunk hajnalhasa- k évfordulóját. Az ünnepély műsora a

<cező volt: 1< Hymnus. Énekelte az ifjúság .akara. 2. Ünnepi beszéd. Tartotta Farbaky ltán VIII. o. t. az önképzőkör titkára. 3. Talpra magyar. Énekelte az ifjuság énekkara. 4. Március 15. Irta Jakab Ödön. Szavalta Polgár István VI. o. t. 5. Kuruc nóták. Előadta az ifjúság zenekara. 6. A carthagói harangok. Melodráma. Szavalta Mihálovics István Vili. o. t. Zongorán kisérte Farbaky Zoltán Vili. o. t. 7. Szózat. Énekelte az ifjúság énekkara. 8. Kossuth- induló. Előadta az ifjúság zenekara.

Szekszárdim.

Március 15-ike a Polgári Olvasókörben. A szekszárdi Polgári Olvasókör is méltó kegyelettel ünnepelte meg a márciusi nagy napokat. Este társasvacsorára gyűltek össze a kör tagjai, köztük városunk előkelőségei s a nagy események élő tanújaként öt 48-as honvéd. Elsőnek Boda Vilmos, a körnek érdemekben gazdag elnöke szólalt föl s visszavezette lelki szemeinket a honfoglalás idejére, a vérszerződésre s nagy hatással, dörgő éljenzés közt jelentette ki, hogy annak a nemzetnek, mely olyan nagyszerű funkciót volt képes véghez vinni, mint a honfoglalás ; egy olyan, mindnyájunk szivében láng- betükkel fölirt okmányt alkotni, mint a vérszerződés : élnie kell, elbuknia lehetetlen. Hálával adózik a 48-as Félisteneknek, akik ezen nemes tradícióknak lánglelkü harcosai voltak s az önerejében megizmosodott önálló független Magyarországra ürítette poharát.

Utána T. Nyitray Lajos beszélt művésziesen s a kör egyik buzgó tagjára, André István al- elnökre ürítette poharát. Dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd beszédében dicsőítette a nagy napokat, azok megalkotóit, a kör ügybuzgó elnökét, Boda Vilmost éltette. Fránek János szólalt löl ezután. Különösen kiemelte, hogy most, midőn nem puskával, karddal és szuronnyal kell védeni jogainkat, hanem tollal; minden hazafinak duplán kötelessége odahatni, hogy ez az annyit sanyargatott nemzet már egyszer vig napokat is érhessen. Schneider János a gazdaságilag független, iparilag és kereskedelmileg föllendült Magyarországra ürítette poharát. Dr. Miskolczy Ágost pedig első sorban is a politikailag független Magyarországot éltette.

Ezután még sokáig számos replikázások közepette együtt maradt a kedélyes társaság s voltak olyanok is, kik nem birták elfeledni azt a sok szép beszédet, melyek elhangzottak s ott felejtették magukat kivilágos virradtig.

A szek°'y"“r*: * ~ ókör március hó 14-én, a magyar césének évforduló előestélyén, néltóan, hazafias ünnepélyt alkalommal előadták

„1848 - ü látványos színművet egy —0^.mus eioképcsoportozatban. Igazán jól esett látnunk e derék egyesület kiváló hazafias törekvését, mely célul tűzte ki a hazafias szellem, nemzeti akarat és függetlenség megvalósítását zászlójára. „Isten áldd meg a magyart!“ jelszóval megy minden vállalkozásba s nem is maradhat el a siker. Zsúfolásig telt meg a Szekszárd Szálló nagyterme, mely ez alkalommal szűknek bizonyult. A zenekar a Kossuth Lajos azt izente“ s „Isten áldd meg

a magyart!“ hangjai mellett kezdődött az előadás, melyet a közönség állva hallgatott végig, ami után Szendrey László lépett a függöny elé, elszavalván a „Talpra magyar !“-t tehetséges szónoki lendülettel, korhű jelmezben. Igazi Petőfi volt. Majd felgördült a függöny s kezdetét vette a minden izében jól rendezett, kitünően előadott előadás, melyben minden egyes szereplő derekasan megállta helyét. Megszoktuk ezt már derék református műkedvelőinktől. Különösen jól alakitottak : Török Pál, Csötönyi Imre, Cseri István, Csötönyi György. Szépen énekelt Török Erzsiké, Thildyné 'Bonyai Anna, kit a múltból ismerünk ; ma erősen meglátszott rajta a rekedtség, mi azonban nem rontotta el összhatást.

— Nem szükséges őket sorba dicsérni, hirdeti ezt az ő kiváló nagy közönségük, mely bőven jutalmazta tapsával. Szolgáljon az elért anyagi és erkölcsi siker továbbra is buzdításul a magyarság e bátor, független úttörőinek ; lobogtassák továbbra is a 48-as trikolórt fennen jelszóval „Előre!“ s akkor be fog teljesülni Petőfi költeményének veleje: „Pirosló ajkkal, pirosló zászlókkal, a zászlókon e jelszóval: „Világszabadság!“. Vajha minden egyesületben

— más elavult doktrínák helyett — a magyar nemzeti érzést ápolnák s fejlesztenék, akkor nem történhetne meg velünk szégyenszemre a Fabri- ciusok „vitézsége“, hogy magyar honvédekkel oszlatják fel a magyar képviselőházat. Vegyünk példát a „Hadak utjából“ s neveljük népünket ennek szellemében ;„Nem engedünk a 48-ból!“ — Az előadást nagy allegorikus élőkép fejezte be. Szép látvány volt Parragh Juliska a nemzet nemtője s a magyar nemzeti zászlót tartó sebesült honvéd, Majsay László. Megemlítjük még azt is, hogy a magyar nép sajátos szokásait és pompás ötleteit, szenvedéseit oly kitünően domborították ki, hogy csaknem könnyeket csalt a nézők szeméből. A darabban előfordult színes álomképeket: „Hadak útja“, „Megadjuk!“, „Az osztrák sereg üldözése Branyiszkónál“, „A szolnoki csata Damjanich“-al „A szenttamási sáncok bevétele“, „Komárom vár ostroma“ görögtüz fény mellett mutatták be.

A nemzeti szabadság hajnalhasadását fényes műsorral ünnepelte meg a szekszárdi kath. kör vasárnap az ünnep előestélyén. A nemzeti díszbe öltözött nagytermet zsúfolásig megtöltötte az ünneplő hazafias közönség.

Pont tél ötkor hangzott íel a Hymnus, mely után Szabó Géza főgymn. hittanár, a kör ügyvezető elnöke tartotta meg lelkesítő, megnyitó beszédét, melyben azon közóhajnak adott kifejezést, hogy e honfi szivekbe vérbetükkel beirott március 15-ike mielőbb a naptárba is piros betűkkel irassék. A lelkesedés tapsaival fogadott megnyitót Polgár Alajos polg. iskolai tanár által ritka szónoki hévvel előadott „Talpra magyar“ követte. A kitűnő szavalót lelkesült éljenzés jutalmazta. Majd a kör dalárdája lépett az emelvényre és a „Talpra magyar“-t dalban adta elő.

Ezután Varga Ferenc, főgymn. tanár, a kath. kör alelnöke tartotta meg hatalmas méretű, másfél órás ünnepi beszédét a nemzeti szabadság nagy hőseiről és dicső vértanúiról. A nemzeti történelem lelkes tanárának szivhez szóló előadását feszült, érdeklődő figyelemmel hallgatta a közönség s midőn az aradi nemzeti mártyrok végóráiról emlékezett meg, a közönség szemeiben a honfiúi könyek csilláma rez- gett. A szép ünnepi beszéd hatását legszebben jellemezte a kitörő tapsvihar és a beszéd végén hamarosan egybegyüjtött 45 korona az aradi vértanuk vesztőhelyének megváltásárá.

Az ünnepi beszéd után Tóth Pál szavalta el Czuczor Gergely „Riadó“-ját ifjú hévvel és lelkesedéssel. Majd Tumó Antal kir. adótiszt, a kath. kör jegyzője adott elő szép bariton hangjával két dalt. „Hát még mindig ez a gyűlölt „Gotterhalte“ járja“ és „Messze-messze Rodostóban“ kezdetű kesergő honfidalt. A nagy tetszéssel fogadott dalokat még egy kuruc énekszámmal kellett megtoldania.

Utolsó előtti szám volt az : Ezer év után ez. melodráma, melyet Kovács Mariska szavalt mély érzéssel és Stockinger Emilia kisért zongorán kiváló zenei ügyességgel. Az ünnepély csattanója a szabadságharcból élőképben ben- gáli fény mellett bemutatott nagy hatású csatakép volt halk zenével.

A magasztos ünnepély a „Szózat“ és a „Kossuth nóta“ lelkesült hangjaival záródott este 7 óra után.

Az ünnepélyt 8 órakor 100 teritékü társasvacsora követte, mely hazafias és kedélyes felköszöntők közt március 15-ikéig együtt tartotta az asztaltársaságot. A vacsorán Kövér Pál szekszárdi öreg honvédet a kör látta vendégül, ki lelkesen beszélt a 48-as időkről.

Az ünnep napos napján pedig a kath. kör zászló alatt testületileg vett részt az ünnepélyes hálaadó Istentiszteleten.

Adjon Isten szép hazánknak sok ily ideális hazafias szellemtől áthatott egyesületet.

A »Szekszárdi rom. kath. Társaskor« március 14. a következő sor betartásával ünnepelte meg nemzetünk nagy napját: 1. Himnusz. 2. »Talpra magyar« szavalta Nyéki István. 3. »Magyar leányokhoz« szavalta Durgonics Erzsiké, 4. Vendl Gyula felolvasta »Szabadság- harcunk lezajlását és következményeit.« 5. »A hazáért« szavalja Nyéki Juliska. 6. »Emlékezés nagyjainkról« felolvasta Tarlós J. 7. »Március 15.« cimü egy felvonásos színművet, Pásztor Józseftől, Orbán Juliska fáradhatatlan betanításával és vezetésével jó sikerrel előadták. Öreg honvéd : Hauszknecht János. Unokái : Sándor Taksonyi János, Ilonka Schmidt Erzsiké. 8. »A vén cigány* szavalta Nyéki István. 9. Szózat.

Bonyh&don.

Mint minden évben, úgy az idén is hálás kegyelettel ünnepelte meg Bonyhád közöosége március 15-ét. A kath. kör és a polg. olvasókör folyó hó 14-én este ünnepelték meg a nagy napot. A 48-as kör és a polgári kaszinó pedig 15-én este rótták le a nagy nap iránti hálájukat. A kath. kör és a 48 as kör ünnepélyeit szavalatokból és énekekből álló pontok tarkították. Az ünnepélyek végeztével mindakét helyen látogatott társasvacsorák voltak.

Dunaföldváron

Magasztos ünnep keretében folyt le Dunaföldváron a március 15-ike. Korareggel a 4—4 szál 48-as öreg honvéd nemzeti zászlóval járta be a községet. A község legtöbb épületén nemzeti lobogó lengett. Állami és középületék, iskolák, kivétel nélkül trikolórral lettek feléke- sitve. Ünnepi hangulat volt az egész községben ! Délután 4 órakor dr. Mádi Kovács János országgyűlési képviselő a községháza előtti téren nagyszámú közönség előtt lelkes beszámolót tartott, este a tüzoltózenekar fáklyás menettel a Himnuszt és a Kossuth-nótát játszotta el a belváros közepén* az utcán és az Egyenlőségi Kör előtt. 8 órakor az Egyenlőségi Körben ünnepi közvacsora volt, melyen mintegy 150-en vettek részt. Ott volt a kerület országgyűlési képviselője, ki magás lendületű szónoklatával az' ünnepély fényét emelte. Költői, szárnyalásu beszédet tartottak még: dr. Lévai Dezső orvos és Adorján Ferenc lelkész, mindketten az ünnep jelentőségéről. Az iskolákban szintén lelkesen ünnepeltek. Legszebb és legértékesebb volt a polgári leányiskola ünnepélye, mely minden alkalommal hazafias lelkesedésének s hivatásának tanujelét adja.

Faddon.

Az 1848-as eszmék ragyogó fénye ujűlt fel március 15-én s beragyogta a jelent a magasztos múlt dicsőségeivel, meleg lelkesedést gyújtva ifjú és elaggott szivekben egyaránt.' Egyletek, olvasókörök vállvetve igyekeztek méltőképen megünnepelni a nagy idők emlékeit. Ilyen méltó ünnepen idézték vissza a múltak csillogó világát a faddi »Hajós Egyesület« tagjai is március 15-iki diszgyülésükön. Az egyesület elnöke Pfleger Hugó doh. jöv. tiszt mondotta az igazán szivhez és észhez szóló megnyitó megemlékezését a múlt nagyjairól s méltatta a hajósok nemzetre kiható munkáját. Utána Grün- wald Lajos faddi földbirtokos pártolótág' mondott szép, tartalmas beszédet, melyre ugyancsak költői lendületességgel és hazafiui tűzzel felelt az egyesület alapitó elnöke. Az egyesület táviratilag üdvözölte Batthyányi Tivadar gróf Öméltóságát. A diszgyülés Himnuszszal végződött, utána társas halvacsora volt.

A faddi református ifjúsági kör március 15-én méltóképpen ünnepelte a szabadság születésének évfordulóját. A kör helyiségében igen szép számú közönség előtt ismertette Illyés Kálmán ref. slelkész a márciusi napok történetet. Utána Csapó Sándor szavalta nagy hatással a „Talpra magyar“-t, Berki János „Március 15-öt“, Boros József Kálmán Dezsőnek: „Március 15“ c. versét, Takács József Arany: „Él-e még az Isten ?“, Takács András Petőfi; „Muzsika szól“, Keserű József: Petőfi : „Egy gondolat bánt engemet“ Berki István Petőfi: „A szabadsághoz“ c. versét. Az előadást társas vacsora követte, mely rendkívül kedves hangulatban folyt. Utána tánc vidám kedvvel és kitartással.

ttyulajon.

A gyulaji róm. kath. elemi iskola tanuló ifjúsága a tantestület vezetése mellett március hó 15-én délelőtt 9 órakor hazafias ünnepélyt tartott. De részt vett a lelkes kis sereggel az ünnepélyben Gyulaj község hazafias lelkületű lakossága minden társadalmi s rang különbség nélkül. Kora reggel zászlódiszt öltött Gyulaj község, az iskolákon, az ovódán, a m. kii. postán, a községházán, mind a két kör helyiségén és számos magánházon lengette a szél a nemzeti szinü lobogót. Reggel 8 órakor a kath. templomban ünnepélyes isteni .tisztelet volt, melyet ft. Frühwirth Géza esperes-plébános tartott, amelyre az ifjúságon kívül zászlók alatt felvonultak a helyi társaskörök tagjai Kiss Pál községi főjegyző vezetése mellett, az intelligen-