Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-08 / 41. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 október 8 ságos előadást tartott a ma Szekszárdon lefolyt tanítói közgyűlésen dr. Molnár István orsz. gazdaköri felügyelő a Magyar Gazdaszövetség szociális törekvéseiről. Ez volt a Magyar Gazda- szövetség első ilyen fellépése, mely iránt a szövetségi elnök, dr. Darányi Ignác földművelés­ügyi miniszter is melegen érdeklődik. — Volt országgyűlési képviselő halála. Mint mély részvéttel értesülünk, hanusfalvi Pat­rick Ferenc 48-as honvédszázados, volt ország- gyűlési képviselő és megyebizottsági tag, hosz- szas szenvedés után, életének 83-ik évében csen­desen elhunyt. A megboldogult, mint vitéz hon­védszázados végigharcolta dicső szabadsághar­cunkat és rendíthetetlen hive volt a független­ségi eszméknek. Több cikluson át 48-as prog­rammal a kölesdi kerületet képviselte és agilis tagja volt a függetlenségi pártnak. A parlament­ben gyakran felszólalt, különösen gazdasági kérdésekben adta elő gyakorlati tudását. Puritán tiszta jelleméért becsülték és szerették. Halálát Petrich Árpád, Petrich Jolán, Petrich Gizella, férj. Zsigárdy Istvánná, Petrich Elemér gyerme­kei, továbbá menyei, vejei, unokái és déduno­kái gyászolják. — Helyettesítés. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság a betegség miatt szabad­ságolt Vörösmarthy József járási számvevő te­endőinek ellátásával Koruzsán Melét dombóvári járási számvevőt bízta meg. — Színészet. Bihari Ákos színigazgató folyó hó 6-án kezdte meg Dombóváron elő­adásait. — A csoportosítható menetszelvényjegy- zék I. pótlékának életbeléptetése. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett érte­sülés szerint a folyó évi május hó 1 -töl érvé­nyes csoportosítható menetszelvény jegyzékhez folyó évi október hó 1-én az I. pótlék lép életbe. A pótlék a magyar királyi államvasutak díjszabás elárusító hivatalában (Budapest, VI., Csengery-utca 33. sz.) valamint annak központi és egyéb várost menetjegyirodáiban 15 fillérért kapható. — Közegészségi szemle. Molnár Lajos rendőrkaditány és dr. Komáromy Gyula városi tiszti orvos a köztisztaság ellenőrzése végett az egész várost bejárták és úgy a középületek mint a magánházakban személyesen győződtek meg, hogy vájjon közegészség-ellenes állapo­tok nincsenek-e s ahol ilyet találtak megszün­tetése iránt nyomban intézkedtek. — Hitoktató- A dunántúli ág ev. püspök Németh Gyula lelkészt Szekszárdra hitoktató lelkésszé nevezte ki. — Eljegyzések- Tabak Ferenc honvédhad­nagy eljegyezte Szilágyi Rózsit, Szilágyi Gyula, nagybecskereki pénzügyigazgató leányát. — Névmagyarosítás. Háberfeld Salamon gazdasági intéző varsádi lakos családi nevét >Hódos*-ra magyarosította. — Volf Józset si- montornyai illetőségű ugyanottani lakos veze­téknevét *Farkas*~ra magyarosította. — Államsegély. A gerjen: hitelszövetkezet a felszerelési költségek fedezésére 600 korona államségélyt kapott. — Osztrák-magyar keleti személy- és pod- gyászforgalom. A magyar királyi államvasutak igazgatósága közhírré teszi, hogy a fenti köz­vetlen forgalomban folyó évi novemher hó 1-vel Zágrábból Keuprulu, Usköb, Saloniki, Sófia és Konstantinápoly állomásokra közvetlen II. és III. osztályú személyvonatu menetjegyek fog­nak életbe lépni. Az említett viszonylatokban az úti podgyász is közvetlenül fog felvétetni, illetve elszámoltatni. — Dömötör Miklós szállít igen szép külön­féle fajta, télre felkötözni való tisztított csemege szőlőt, kilogramonként 20 krajcárért. — Baleset. Balogh Pál 41 éves nyéki pusz­tai lakos e hó 5-én fazsindely szállítás közben a kocsiról leesett, az rajta keresztül ment és jobb lábát törte, fején pedig több sérülés esett.* Beszállították a kórházba. — Betöréses lopás. Pfanzelt István szek­szárdi lakos czipész üzletébe folyó hó 7-én virradóra az ablakon betört és az ott talált anyagkészletet 300 korona értékben elvitte. A tettes után a rendőrkapitányság nyomoz. — Minden anya érdeklődik a »Scott-féle Emulsió« iránt, mely lapunk hasábjain most sokszor ajánltatik. Ez egy hires csukamájolaj készítmény, melyet gyermekek előszeretettel vesznek be és mely nekik minden esetben, mely­ben eddig közönséges csukomáj olajat használ­tak, gyors és biztos segélyt nyújt. Kapható minden gyógyszertárban. — Pálfa nem kap osendőrséget. A belügy­miniszter leiratban értesítette Tolnaváfmegye törvényhatóságát, hogy a Pálfa községnek kért csendőrőrs felállítását nem adhatja meg. VIDÉK. Dombóvár. Szép és megható ünneplésnek volt folyó hó 1-én Dombóvár község szintere. E napon ünnepelte meg Dombóvár és vidékének intelli­gens társadalma Paál Józseí, herceg Eszterházy uradalmi felügyelőnek 45 éves gazdatiszti és 25 éves hercegi felügyelői jubileumát. Az egész társadalom osztatlan tisztelettel részt vett az ünneplésben és lerótta becsülését az érdemes jubiláns iránt. Az ünnepélynek fényét emelte, hogy ez alkalommal nyújtotta át a pécsi püspök megbízottja az ünnepeltnek a római pápa által az egyházi ügyekben szerzett érdemei elismeré­sére adományozott Szent-Szilveszter-rend lovag­keresztjét. TANÜGY. Tanítói közgyűlés. A szekszárdi esperesi kerület köri gyűlése 1908. évi október hó 1-én tartatott meg Szek­szárdon főtisztelendő Pártos Zsigmond kerületi esperes elnöklete alatt, melyen a kör tagjai kö­zül 35-en vettek részt és amelynek a lefolyása a következő volt: 1. Délelőtt fél 10 órakor a belvárosi tem­plomban Veni Sancte-t mondott a kerületi es­peres. Ennek végeztével a tagok a róm. kath. elemi népiskola egyik tantermében gyülekeztek össze, hol a kerületi esperes Pártos Zsigmond mözsi plébános elfoglalván az elnöki széket, a megjelenteket »Dicsértessék a Jézus Krisztus« köszöntéssel üdvözli, azután igy folytatja: Igen tisztéit tanító urak, hölgyek t Tisztelt köri-gyűlés ! A pécsegyházmegyei róm. kath, tanító­egyesület alapszabályainak egyik pontja azt irja eló, hogy a kerüle.ti gyűlések elnöke az esperes és mint ilyen évenkint egyszer — de ha szük­ség kívánja — kétszer is köteles köri gyűlést tartani. Az én nézetem szerint ha egyszer tar­tunk gyűlést, a tavasz vége, illetve a nyár eleje volna a legalkalmásabb időpont és hogy ez az idén elmaradt, illőnek tartom, hogy indo­koljam az elmaradás okát. A szekszárdvidéki róm. kath. néptanitó- egylet feloszlása után nyomban megtartottuk köri ülésünket. Gyors egymásutánban követ­keztek most a pécsi választmányi- és közgyű­lések, ami a tételeknek előzetes megállapítását is hátráltatta. Ezek a lényegesebb okai annak, hogy a mai napot tűztük ki a gyűlés megtar­tására. Most azonban már tovább nem várhat­tunk, mert két hét múlva Pécsett is gyűlésez- nek és akkorára be kell számolnunk működé­sünkről. Főtisztélendő s tekintetes urak ! Tisztelt hölgyek és urak! Egyesületünk ma még .gyermekkorát éli ugyan, de hivatása már is magasztos, kihatása pedig közéletünkre nézve csak áldásthozó le­het. Az esperes-kerületi gyűléseknek igen jelen­tékeny szerep jut ama nagy gépezet működte­tésénél, melyet a pécsegyházmegyei róm. kath. tanítóegyesület — mint ennek egyik szerve — képvisel. Az a nagy gépezet sem működik, ha a köri gyűlések nem adnák jelét életképessé­güknek és működésüknek. Mint életképes szer­vek megnyilatkoztunk már ama két nagy köz­gyűlésen, mely mindkettő telve volt lélekemelő momentumokkal. Különösen kimagaslott a folyó évben Szekszárdon tartott egyházmegyei tanítói közgyűlés, melyben három oly kimagasló pont vojt, melyet érdemes újból felemlítenünk. Az egyik Koródy Miklós képezdei tanár beszéde a Garay-szobor előtt, a másik Horváth Ignác világi elnök megnyitója és a harmadik Swifter Károly lovagnak a közgyűlésen való szereplése. Ember Károly! E névnél állapod­unk meg egy kissé. Ember Károly ma nem­csak egy névnek viselője, hanem egy nagy eines a kath. népnevelés szempontjából ítélve. Ember Károly valóban egész ember a szó leg­nemesebb értelmében, ki egy valóságos tárháza a szellemi erőnek, eszmékben \ aló. gazdaság­nak, magasztos gondolatoknak és szilárd meg­győződésnek, miket mind a ki tholikus tanítás és nevelés javára érvényesít. A katholikus nevelés szempontjából mintaképül ajánlom őt és ha némiképp is nyomdokaiba akarunk lépni a magyar és katholikus paedagógia ezen csilla­igának, akkor legyünk , oly -szilárd meggyőző­désű katholikusok, mint ő. Ne vonuljunk félre, hanem álljunk ki a világ elé és adjunk bizony­ságot kifelé is kath. hitünkről és meggyőződé-1 sünkről. Mindenkor volt erre alkalmunk, de soha­sem volt oly életszüksóg ennek manifesztálása, mint napjainkban. Két uj intézmény áll előt­tünk, melynek célja mindnyájunk előtt ismere­tes, de amelynek érdekében a tettek mezején mindenkinek ki kell venni a köteles részt. Az egyik a Katholihus Sajtó, a másik a Katholikus Népszövetség. Folyt. köv. Tanitoválasztás. Antal György a majosi, Slaja Ferenc pedig a murgai iskolához válasz­tattak meg tanítóvá. — A nagyvejkei iskolaszék a megüresedett kántortanitói állásra Käszdorf Károly kisdorogi osztálytanítót választotta meg. Fizetésemelés. A miniszter Máté Károly tolnai áll. isk. igazgató tanító fizetését 1800, Szalai Sándor gindlicsaládi áll. isk. tanítóét 1800, Krátkyné Omeisz Ida tolnai áll. isk. tanítónőét 1600, Oyenis Antal dombóvári áll. isk. igazgató tanítóét 1900, Fgics Irén tolnai áll. isk. tanító­nőét I 700 koronára emlte fel. A magyarosításért folyamodni kell Hiába kértük a magyarositó bizottságot, mert még most is folyamodni kell a tanítóknak a magya- rositási jutalomért. Ezt adja hírül most a hiva­talos lap, mely szerint, aki jutalmat akar, annak október 30-ig folyamodványát kell beadnia a- kir tanfelügyelőhöz. Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Babits Angela polg. iskolákra képesí­tett tanítónőt a szekszárdi polg. leányiskolánál a tornatanitással megbízta. Államsegélyek. Simrák Károly őcsényi ta­nítónak 200, Szíjártó László szakcsi tanítónak 200 és a váraljai másodtanitónak 800 korona államsegélyt utalványozott a miniszter. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. V. F. Dunafdldvár. Térszüke miatt csak jövő számunk ban hozhatjuk. Tudósító. Minden esemény leírásánál kerülje a.terjen- gősséget. Csak röviden és velősen! VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDE TÉS. A magyar királyi államvasutak üz’etvezetősége nyilvá­nos írásbeli egységáras, verseny tárgyal’st hirdet : a Fegyvernek állomáson létesítendő drb. földszintes hivatalnoki lakóház (3 lakással) 1 dr._,földszintes altiszti lakó­ház (2 lakással) és 1 drb. főlds. intés egyszerű őrház és a hozzájuk taitozó melléképületek előállítási munkálataira. Az építéshez szükséges anyagok közül a szénsalakot és homokot a m. kir. államvasutak aradi űzletvezetősége adja, illetve bocsájtja vállalkozó rendelkezésére, a többi építési anya­got pedig elsőrendű minőségben vállalkozó’tartozik adni. Az ajánlathoz szükséges pályázati feltételek, a szerző­dés tervezete, az ajánlati minta és a költségszámítások a ma­gyar királyi államvasutak aradi űzletvezetősége pályafentartási osztályban (II. oszt.) 3 korona lefizetése mellett, a hivatalos órák alatt délelőtt 8-tól délután 2 óráig bármikor beszerezhe­tők, vagy írásbeli megkeresés mellett a megfelelő bélyegje­gyek előzetes megküldése után, királyi postán is megkaphatok. Az építmények tervei a pályafentartási osztálynál megtekinthe­tők. Ugyancsak az említett hivatalnál megtekinthetők: a mun­kák és szállítások kiadására ’ vonatkozó feltétfüzet általános határozatai, az államvasutak vonalain előállítandó épületek le­írása, é i a feltételfüzetek részletes határozatai is, melyek a magyar királyi államvasutak igazgatóságának budapesti nyom­tatványtárából megszerezhetők. Az ajánlatot 1 koronás magyar okmánybélyeggel, az ajánlat mellékleteit, úgymint pályázati feltételek, szerződés-ter­vezet és költségszámításokat pedig ivenkint 30 filléres magyar okmánybélyeggel ellátva és az aj nlathoz fűzve lepecsételt bo­rítékban a kővetkező felirattal: »Ajánlat a 29636/1906. sz. versenytárgyalási hirdetés alapján a magyar királyi államvas- uta í Fegyvernek állomásán létesítendő magas építményi mun­kák előállítására« felirattal kell benyújtani, vagy postán bekül deni és pedig legkésőbb 1906. évi október hó 17-én déli 12 óráig az aradi üzletvezetőség általános osztályának (Arad— Csanádi vasutak palotája I-sö emelet 13. ajtó sz. I. sozt.) főnökéhez. Az aj ínlatok a benyújtásra kitűzött határidő leteltével a magyar királyi államvasutak aradi űzletvezetősége I osztá­lyában felbontatnak, mely alkalommal az ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői is jelen lehetnek. Az ajánlatok bknyujtását megelőző napon, vagyis 1906. évi október hó 16-án déli 12 óráig a pályázóknak 2400, azaz kettőezernégyszáz korona bánatpénzt kell a magyar királyi államvasutak aradi üzletvezetőségének gyüjtőpénztáránál, hi­vatkozással a hirdetett versenytárgyalás számára, akár kész­pénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban le­tenni, mely bánatpénz esetleg posia utján is beküldhető. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számíttatnak, de névértéken felül a számításba nem vétetnek. Azon felek, kik a postatakarékpénztár cheque-forgalmá- ban bent vannak, a bánatpénzt a postatakarékpénztár utján is letehetik. Az ajánlatban a bána'ptnz letételének megtörténte meg­említendő ugyan, de az erről nyert letéti jegy nam csato­landó. A bánatpénzt az ajánlathoz csatolni nem szabad, mert az ilyen csatolt összeg bánatpénzzül el nem fogadható. Az itt felsorolt feltételektől eltérő, szabálytalanéi kiál­lított, az ajánlattevő vagy meghatalmazottja által alá nem irt, javított vagy vakart szövegű, pecséttel le nem zárt, sértett borítékba helyezett, a kitűzött határidő után érkezett, a pótló­lag vagy esetleg táviratilag tett és oly ajánlatok, melyekre nézve az előirt bánatpénz előlegesen le nem tétetett, figye­lembe nem vétetnek. Olyan ajánlattevők, kik a pályázat tárgyát képező mun­kák teljesítésére törvényes képesítéssel nem bírnának, kötele­sek ajánlataikban ily képesítéssel bíró megbízottat megnevezni és unnak képesítését igazolni. Aradon, 1908. szeptember hó 30-án. Ületvezetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom