Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-23 / 34. szám
XXXIV évfolyam 84. szám _____ Szekszárd, 1906 augusztus 23 Fü ggetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap A nagy szünet. Az országgyűlés nyári pihenőre tért, a kormány tagjai túlnyomó részben fürdőznek, vagy birtokaikon időznek, egyéb közéleti tényezők pedig részint rejtett örömmel, részint aggódó érzéssel várják a jövő fejleményeit. De mindenki tisztában van azzal, hogy nagy események küszöbén áll szegény, hányatott országunk. A nemzet vezérei s a többségben levő pártok, tudvalevőleg, oly feltétellel vállalkoztak az alkotmányos rend helyreállítására s a rendszeres állami szükségletek megszavazására, ha eddig vallott • elveik követésében akadályozva nem lesznek s a választási törvény megalkotása után, újra felveszik a harcot az elévülhetlen s semmi körülmények közt fel nem adható nemzeti jogokért és követelések érvényesülése érdekében. Nem foroghat fent semmi kétség az iránt, hogy azok a férfiak, kik a nemzet nagy többségének rendithetlen bizalmától környezve, a kormány átvételére vállalkoztak s az a nagy tábor, mely őket úgy a nagy küzdelem, mint később a rend helyreállítása idejében, önfeláldozóan támogatta, szavuknak állnak s az Ígért uj alkotás létre- jövetele után, újra felveszik a harcot a már előre jelzett irányban. Nagy hiha lenne feltételezni, hogy az ellenséges bécsi körök oly rövidlátók és tájékozatlanok lennének, hogy a mértani pontossággal bekövetkező események kellő ellensúlyozására nem készülnének. Itt van először az udvar kedvezőtlen felfogása minden, a hatvanhetediki kiegyezésben foglalt, oly követelményekre nézve, melyeket a 38 évig uralkodó szabadelvüpárt, TÁRCA. Vértezve . . . Vértezve vagyok sors csapása ellen, Engem nem érhet többé semmi gyász; Kitárom bátran a veszélynek a mellem, Se le nem sújthat, se meg nem aláz. A jövendőtől mit talán még várok, Teljesülésének nem vághat elébe Se isteni végzés, se emberi átok — Biztos az én utam, kimérve a vége! A mi boldogságot adhat ez az élet: Részem volt, ezzel hát nem adósom többé. S bárha eltemetve e boldogság véled, Kit virágos sirhant nehéz röge föd be — Mégis a lelkemben igaz boldogságnak Épp úgy helye van, mint betölti a bánat Utánad, aki e boldogságot adtad S cserébe elvitted a lelkem magadnak! Úgy állok, mini a szírt a pusztaságban, Ámint a mélyben repkény fut körül; Ormán azonban vészek viharában Megáll a vén sas rendületlenül . . . Szivem megszállta édes boldogságaik Örök nyugalma és a telkemet Megszállva tartja te érted a bánat Miként a sas a zordon bérceket! Honthy István. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVATH IGNACZ Laptulajdonos GRŰNWALD LAJOS félve az uralkodóval való összeütközés káros hatásától, követelni nem mert. Azután az osztrák körök megcsontosodott bal vélekedése, mely Magyarország állami függetlenségében s gazdasági önállóságában, a saját, eddig jogtalanul gyakorolt hatalmi állása s megélhetési viszonyai csorbulását látja. Legyünk elkészülve, hogy minden eszköz, legyen az jogtalan, vagy tisztességtelen, alkalmazásba lesz véve, hogy hazánk uj politikai s gazdasági berendezkedése az egész vonalon, ha lehetséges, elhárithatlan akadályokba ütköznék. Némi jelei máris mutatkoznak az alkalmazandó eszközök mivoltának, de természetesen igen sokat még a titok homálya fed, melyeket majd csak úgy, alkalomadtán, a körülmények alakulása szerint fognak a küzdőtérre dobni. Egyik támpontja az osztrák akaratnak mindenesetre a belellenség romlott táborának újra megalakulása lesz. Ennek világos jelei máris mutatkoznak. A labancok és pe- csovicsok, vagy a császári párt minden tagja igyekszik életjelt adni magáról s elkeseredett, vad harcot folytatnak minden ellen, a mi magyar és hazafias. Mozgalmukat támogatni hajlandók azok, kik az uj alakuláshoz fűzött reményeikben csalódtak s személyes becsvágyuk kielégítetlen maradt. De még van a belellenség között egy különleges csoport, mely talán a legveszedelmesebb, mert minden alkalomkor a hatalomhoz csatlakozik; ha hazafias az irányzat, veri a mellét, de a legszentebb ügyet is személyes érdekei alapján, azonnal cserben hagyni kész, ha a politikai légsulymérő sülyedést és visszafejlődést mutat. Méltó ezekhez a politikai kalandorokhoz Thália üldözöttéi. (Rajz.) Irta: Schulthelsz Rezső Béla. (Folytatás és vége.) Délután két óra Egy csinos, feketére fényezett, egylovas batár állt meg a kocsma udvarán. Az újonnan érkezett vendég nyilván az orvos, mert a beteg színésznő után tudakozódik. Zengő Sándor örömmel vezeti feleségéhez a várva-várt szabaditót. — Már előbb itt lettem volna, — szólt az orvos, — de ép mikor él akartam indulni, sürgősen egy beteghez hívtak, ki a kezét ficami- totta. Egyébiránt hogy van az ön betegje ? Alszik ? Lázas ? Van-e étvágya ? Rendes-e a lélekzése ? — Alszik már vagy két órája s ugylátszik nincs láza, mert nyugodtan fekszik. — Majd meglátjuk. Mióta beteg ? —« Tegnap este óta. Előadás közben lett rosszul s azóta nem is javult. Úgy hiszem, súlyos beteg, mert egyre a halált emlegeti. — Ne ijedjen meg azért, kedves barátom, mert ebből még nem következik semmi. — Bár úgy volna, orvos uram! — Egy kis kimerülés valószínűleg az egész s egyéb baj nincsen. Hát ön nem játszik ma este ? — Még nem tudom, orvos uram. Szükség volna rám. Lehet, hogy még átgyalogolok, feltéve . . . a szövetséges, mely őket nemzetellenes hadjáratukban támogatni hajlandó s ezek nem mások, mint az osztrák politika fizetett bérencei : a nemzetiségek. Az a simogató, dédelgető politika, melyet ezekkel az örökös ellenségeinkkel szemben a magyar kormány mindenkor alkalmazni jónak látott, kegyetlenül megboszulta magát. Megosztottuk velük szabadságunkat, alkotmányos jogainkat s ők most is, mint mindenkor, ellenünk fordulnak s legádázabb ellenségeinkhez csatlakoznak. íme a felvonuló, ellenséges tábor, mely eléggé veszedelmes arra, hogy minden erőnket megfeszítve, készüljünk az okvetlen bekövetkező nagy és utolsó harcra, mert, azt hiszem, azzal tisztában vagyunk, hogy nekünk ebben a küzdelemben győznünk, — okvetlenül győznünk kell. Boda Vilmos. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő-testületc folyó hó 21-én d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr. Hirling Ádám polgármester elnöklésével. A közgyűlés megnyitása után a polgármester jegyzőkönyvi hitelesitőkül felkérte dr. Albersz Rezső és Steiner József, Markvarth képviselőtestületi tagokat. A közgyűlés első tárgya az ártézi-kut létesítése tárgyában kiirt árlejtés eredményének bejelentése volt, mely szerint csupán Majzik Imre temesrékási kútfúró ajánlata erkezett be, mig a többi felszólított ártézi kútfúrók a vállalatra nem reflektáltak. Dr. Hirling Ádám polgármester még külön Reitter Ferenc dunaföldri ártézi kútfúrót is felszólította és ajántatot kért tőle. Reitter Ferenc nyilatkozata szerint ő 2,100 koronával olcsóbbért lenne képes a kutat előállítani, mint Majzik. — A képviselőtestület rövid tanácskozás után a tanács javaslatát fogadta el. — Tudja mit? jöjjön velem. Mindjárt megnézzük a feleségét. Nem hinném, hogy valami katasztrófától kellene tartani. Ezzel bementek a kocsmahelyiség alacsony ajtaján s jobbra fordulva a szegényes kis szobába léptek, hol a beteg színésznő feküdt. Még mindig aludt, de a mint az orvos megfogta üterét, felriadt álmából. — Jó napot kívánok, Nagysád I — szólt barátságos mosolylyal az orvos. — Ugyebár már jobban érzi magát a jóttevő álom után ? — Valóban egy kissé jobban érzem már magam. Miután az orvos a vizsgálattal végzett, felvette rókaprémes kabátját és igy szólt Zengő Sándorhoz : — Gondolkodjék barátom és határozzon gyorsan! Meglátogatom még egyik betegemet itt a faluban, de egy félóra múlva visszajövök s azután jöjjön velem. Kényelmes utunk lesz, legalább elbeszélgethetünk. Ami a beteget illeti, egyelőre semmi aggodalomra nincsen ok. Néhány napi pihenés és jó táplálkozás ismét rendbe fogja hozni. Jöjjön csak velem, hisz még az éjjel vissza is térhet, ha nem lesz ott nyugta. — Oh, köszönöm, orvos uram ! Menni fogok, — válaszolt a sápadt színész, kinek most az örömtől rózsás lett az arca. örvendett, hogy még sem olyan súlyos a baj, mint a hogy hitte. Zengő Sándor visszament feleségéhez és Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzküldemények intézendők Megje len hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */* évre 6 K, */« évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillé
