Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-13 / 41. szám
2. TOLNAMEGYK1 KÖZLÖNY 41. ü 1904. október 13. Ha valakinek, úgy különösen nekünk, hivatásunkkal járó szent kötelességünk, hogy jó példát mutassunk arra, miképen kell a nemzeti hósók és vértanuk emlékét tiszteletben tartani; azért boruljunk ma le a megdicsóült 13 vértanú emléke elótt, akiket ma 55 éve a zsarnoki hatalom hóhérai a legdicstelenebb módon végeztek ki, holott bitófa helyett a dicsőség koszorúja illette volna meg őket. Kiömlött vétők termékenyítője lett a magyar haza alkotmány-fájának és megváltása a most élvezett szabadságnak. Igen, a magyar nemzet uj megváltása ott ment végbe az aradi Golgothán; ott pecsételte meg kiontott vérével a hős tizenhárom honvédtábornok a magyar szabadságot. Ezek a megdicsóült nemzeti vértanuk valóban megérdemlik, hogy a nemzet millióival ma mi is képzeletben elzarándokoljunk sírjukhoz, hogy letegyük porladó csontjaik fölé szivünk fájdalmas érzelmeiből font megemlékezésünk és kegyeletünk soha el nem viruló koszorúját. Tisztelt Közgyűlés I Nemzetünk eseményekben gazdag történetéből tudjuk, hogy ezeréves véren szerzett szép és minden földi jóval megáldott hazánkat és ősi alkotmányunkat ádáz ellenségeink sokszor meg akarták semmisíteni; de — hála a gondviselő jó Istennek — mindig támadtak önfeláldozó és honszerető nemzeti hősök, akik életöket, véröket és vagyonukat feláldozták a vallásért, a hazáért, alkotmányért és szabadságért. Elmondhatjuk, hogy kevés nemzet dicsekedhetik annyi nemzeti hőssel és vértanúval, mint mi magyarok, a kik kiáltottuk a tatár és török pusztításokat és megtörtük a német ármánykodást. A nemzeti hősökre visszaemlékezni, tetteiket újra és újra felújítani hazafiul kötelesség minden magyarnak ; mert hisz imádott hazánkért és szabad Ságunkért haltak meg, hogy megmentsék a magyar nemzetet a haláltól, a megsemmisüléstől, amit ellenségeink már előre kimoudottak fölöttünk. E baljóslat nem teljesült be; mert kiömlött vérök megtermékenyítette a haza földjét, melynek talajába hiába ültették el a zsarnoki uralom fáját, melyet kidöntött onnan a szabadság szele. Tisztelt Közgyűlés I Most pedig hallgassuk meg a gyászos eseményt 1 Midőn vitéz honvédseregünk Világosnál letette a fegyvert, az országban temetői csend állott be s a zsarnoki hatalom széttépte ősi alkotmányunkat. Sötét felhők bontották el ugyan hazánk egét: de azárt általános volt a remény, hogy csakhamar ki fog sütni az engesztelődés melegítő napja. A nemzet reménye, fájdalom! nem teljesült be; daczára a jóakaró közbelépéseknek, melyek az engesztelődés útját egyengették. Az uralkodó szívesen borított — mint állítják — volna fátyolt a múltra, azonban rossz tanácsadói és a kamarája lebeszélték nemes szándékáról, mertboszut lihegtek a magyar nemzet ellen. A borzasztó boszu kivitelével a kegyetlen tigrist, Haynau bárót bízták meg. aki azután valóságos irtóháborut indított szabadságharczunk legvitézebb szereplői ellen. A magyar szabadságharcz történetének Írója Így jellemzi Haynaut: »Nem hiszszük, hogy az újabb kor történetében Haynauhoz fogható alak találkoznék. A lélekbúvár zavarodottan áll meg ezen emberi szörny előtt. Mi volt ? Megfejthetetlen rejtély ma is. Vérszomjazó fenevad-e, vagy pedig közveszélyes őrült ? Vagy tán mindkettő együtvéve ?« Ez a kegyetlen vérszomjazó ruháztatott fel teljhatalommal, hogy szabadon rendelkezzék a magyarok élete és halála fölött. | A szörnyeteg egyik hazafit a másik után végeztette ki, vagy sötét börtönre vetette. A kivégeztetéseknek 1849. évi október ható- dika volt a legsötétebb napja. Ekkor szenvedett vértanuságot Batthányi Lajos gróf, Magyarország miniszterelnöke, akinek bűne ez volt, hogy nem vétkezett, hogy békét akart. De az ártatlannak vérét kívánták az arra szomjazók. A magyar 13 hős honvédtábornokot, Magy r- ország örök büszkeségeit ugyanezen napon végezték ki Aradon azért; mert védelmezni merték a zsarnoki önkényuralom ellen a hazát, szabadságot és alkotmányt. Az Aradi várudvaron meredt égnek 9 bitó s azokon végezték ki a nemeslelkü hadvezéreket. Egyenkint léptek fel egyenes tartással, tiszta öntudattal, fogyasztó nyugalommal a bitóhoz, hol a hóhér végezte szörnyű munkáját. Ugyanakkor az aradi sánczok között négy tábornok szivét járták át a gyilkos golyók. Villámgyorsan terjedt el a borzalmas hir szerte a hazában és a nemzet eliszonyodott a hir hallatára. A hős tábornokok neveit ezen alkalommal, midőn emléküket felújítjuk, kell, hogy kegyelettel felemlítsük. Golyóval végeztettek ki: Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidel József : kötél által haltak meg: Pöltemberg Ernő, Török Ignácz, Láhner György, Knezics Károly, Nagy Sándor, gróf Leiningen Károly, Aulich Lajos, Damja- nacs János és Vécsei Károly tábornokok. Nem tizenhármán, hanem 14-en voltak az aradi vértanuk. A 14-ik Lenkey János tábornok volt. Halálra ítélte őt is Haynau; de a végzet könyörületesebb lett iránta, mert a bitó szégyenétől megszabadította az őrület. Ugyanis október 6-át megelőző éjjel hazafiui bánat és hazánk sorsa feletti tépelődés megörjitette és a börtön vasrácsain zúzta össze a fejét. Az aradi rettentő vérengzést követte a többi. Száz és száz vértanú kiömlött vére öntözte a magyar földet. És nem volt kegyelem. Czél volt az irtás: a nemzet kiirtása. Mindenütt bitófa és fegyver rémitette a magyart, a fegyverek bilincsekké, a középületek börtönökké váltak s nap-nap után a meggyilkoltak elhaló sóhajai, a rablánczra fűzött ártatlanok jajkiáltásai töltötték be a levegőt. S mindőn már nem vo/t vér, midőn már a nemzet legnagyobb fiai ott hevertek a jeltelen sírokban; akkor neki áltak meggyalázni külföldre menekülő apáink arczképét. Bizony borszalmas idők voltak ezek! A rettenetes kegyetlenségért a Nemezis bo- szut állott azokon, akik ennek főintézői voltak. A történelem irja, hogy egy héttel az aradi kivégzés után az aradi várban lőpor lobbant fel és a szívtelen várparancsnokot, Howigert megölte, Haynaut pedig, aki kegyvesztett lett, elevenen mint tetszhalottat bonczolták fel. A legyilkolt szabadsághősök emléke legyen örök és újuljon az meg minden évben; mert csak az a nemzet tarthat számot fennmaradásra, melynek fiai tiszteletben tartják az ősök és a jeles hazafiak kiváló erényeit. Mi, kik ma egybegyültünk, fogadjuk meg, hogy első és legszentebb kötelességünknek fogjuk tartani a reánk bízott gyermekeket úgy nevelni és oktatni, hogy azokból az egyháznak vallásos hívei, a hazának pedig áldozatkész hű polgárai legyenek. Neveljük őket úgy, íogy mádják az Istent és szeressék a hazát. Küldjük el lelkünk óhajtását, küldjük el szivünk dobbanást; s küldjük el keblünk áldását a vértanuk airjpra. Szeresük á hazát és soha ne feledjük el, hogy az aradi vérta mk a hazáért haltak meg. TÖVISEK. Szüret után. Azt hiszem, minden nemzetnek vannak alkalmi dalai a különböző évszakok szerint. A magyar nemzet igen gazdag az ily dalokban. így pl. — csak a legszokottabb, legismertebb és legszebb dalainkat említsem — a tavaszi dalok közt országszerte (palotákban és kunyhókban) zengő legszebb dalunk Petőfi eme remeke: *A virágnak megtiltani nem lehet Hogy ne nyíljék, ha jő a szép kikelet«. De van sok más igen szép tavaszi dalunk is. Épp igy a forró nyárnak is megvannak a maga dal-remekei. Óh, a magyar költészet kiilöuösen gazdag a szépséges népdalok virágos mezején ! »A nyáron — a nyáron jöjj el hozzám galambom Te légy az én kis párom, neon bánom I* — stb. — vagy: » Virágos kenderben pifypalaty — pitypalaty.« S van ilyen ezer I — Sőt van a zordon télnek is igen sok szép nótája, mert a szent költészet örökké bugyogó szivbeli forrása sohasem fagy be, még a zúzos deczemberben sem; a vig farsang meg pláne csakúgy ömleszti a szerelmes népdalok kedves özönét a forró szivekből a csevegő ajkakra! Az idén úgy látszik legalkalmibb dal lesz a régi jó magyar nóta: «Tél az idő — dtnom, dánom — Elfogyott a takarmányom /« , Most azonban, e rövid bevezetés után, beszéljünk valamit az őszről; legyünk hívek a czim- hez : »Szüret után/* Ennek az évadnak legdivatosabb dala : »Az én rózsám n:m lesz mindig árva Szüret után én leszek a párja /« Hát bizony, a ki igy október elején be nem rukkol a császár katonájának 3 hosszú évre, vagy — mint népünk mondja kicsinylő gúnnyal — 'pótléknak* egy pár kurta hónapra: az előtt már szabad az ut, hogy e folytonos esőzés valóságos özönvizében beevezhessen a boldog házasság nyugodt kikötőjébe. A ki a császárt kiszolgálta 3 évig, vagy itthon maradt, mint szolgálatra teljesen és örökre képtelen, az a — népdal szerint — * itt kon maradt két, vagy három nyomorult< a kik miatt *a lányokra az ég is beborult« : — ezek már szabadon nősülhetnek, meg van a házasodásnak minden fő-kelléke : van lány elég, van bor sok, van idő a vigalomra rengeteg a hosszú éjszakákon I . . . És a kiben pezseg a vér, nem vár a farsangig, mert hátha addig elcsábítják a kedves babáját, mint ez bizony már többször megtörtént I No meg hát, nincs az a sok, hogy el ne fogyhatna. Jöhet egy pénzes zsidó, kedvező Ígérettel, kecsegtető magas bor-ár ajánlattal, — s úgy odaadja az édes papa a pincze összes jó borát jó pénzért, hogy szinte utána sir a fiatal vőlegény-jelöltnek a lelke 1 — Ezért jobb megtartani a lakodalmat őszszel. Mostanában nagyon is divatba jön már az őszi lagzizás a fentebbi okból, azért marad ám lakodalma a farsangnak is, sőt még a zöld farsangnak is; csak épp a forró nyáron megy fehérholló számban a házasságkötés, mert ilyenkor nem érnek rá az emberek az édes csókra a terhes munka miatt, — no meg, hogy ilyenkor a szegény embernek már alig van bora. A julius-augusztusi házasság csak nagyon gazdag embereknek való, kik az eskü elmondása után vonatra, vagy hajóra ülhetnek s elrepülhetnek kéjutazni, világlátni, fürdőkben hüssölni s bolond-szerelmesen hazatérni azzal a meggyőződéssel, hogy: — szép, szép a nagy világ ezernyi csábitó édes gyönyöre, de mégis legboldogitóbb az a kedves otthon, az a magasztos gyönyör, mely hiven szerető édes párunk mennyei ragyogásu szép szemeiből sugárzik felénk s mosolyog reánk. K Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzosr vek bnrntos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárhnrnt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli íz étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és meg- ffiftgszjinteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek :S szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: I F. Hoffmann-La Roche & Oo. vegyészeti gyár Basel (Svajcz).
