Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-19 / 20. szám
1904. május 19. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 20. sz. 5. IRODALMI CSARNOK. A „Magyar Remekírók“ uj sorozata. Alig két esztendeje, hogy a Franklin-Társu- lat meginditotia a Magyar Remekírók nagyszabású gyűjteményét s ime a napokban már az ö ödik sorozat jelent meg, a megjelent 20 kötet u án újai b öi kötet vonult be a magyar családok hajlékába, hirdetve a magyar irödalom halhatatlanságát s dicsőséget szerezve egyrészt a magyar könyvkiadó vállalkozásnak, amely ilyen óriási terv megvalósítását sikerrel válaltá., másrészt a magyar nemzeti műveltség önérzetének erejét bizonyítja, amely szeretéttel és lelkesedéssel támogatta a kiadót úttörő, korszakos vállalkozásában Az uj sorozatnak talán legérdekesebb kötete az, amely Pázmány Péter váltogatott murkáit illeszti be a Magyar Remekírók közé. A művelt nemzetek jogosult büszkeséggel tekintenek azokra á régi írókra, akiknek munkái a nyelv fejlettsége, az irás ereje és a tartalom jelentősége által azzal a kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogy a századok lefolyása után is élvezetet és tanulságot nyújtó olvasmány gyanánt szolgálni képesek, mi élfogva nem az irodalom történeti ereklyéik közé sorolandók, hanem a jövendő nemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsek érdekét foglalják ma- gukpan. A XVI. században, a művelt nyugati nemzetek nyelvével- egyidőben, a magyar nyelv is magas irodalmi színvonalra emelkedett. A költészet mezején Balassa Bálint olyan műveket alkotott, amelyek a kovetkoző két században közkézen forogtak és sok kiadást értek. A magyar prózát pedig, mely felekezeti tusák kohójában tisztult meg és erősödött, a XVII. század első éveitől kezdve majdnam négy évtizedre terjedő irodalmi pályáján utói nem ért tökéllyel kezdve Pázmány Péter. Rengeteg irodalmi munkásságot fejtett ki a magyar prózának ez az első nagy mestere, de munkái drága kiadásokban el voltak temetve s a Magyar Remekírók most megjelenő uj kötetének jutott a dicsőség, hogy a Pázmány munkáinak kincses bányájából kiássa a legérdekesebbet és művelődé, sünknek újra hatékony tényezőjévé tegye. A leg- hivatottabb tudós Írónk, Ftaknói Vilmos, réndezte sajtó alá Pázmány munkáiból ezt a 22 ives vaskos kötetet mai helyesírással. Két ives gyönyörű beve- zttésssel kezdődik a kötet, amely Pázmány életének, politikai, egyházi és irói pályájának jellemzése közben klaggzikus korképét is megfesti az akkori magyar társadalmi és közviszonyoknak is. A bevezetés Pázmány magyar munkáinak teljes bidúog- raíiájával végződik. A kötet tartalma két részre oszlik. Az első rész a hitvitázó munkák tömegéből válogat, a második rész a prédikátort és a politikust mutatja be. Ámulva olvassuk azt a csodaszép magyar nyelvet amelyen Pázmány Péter háromszáz évvel ezelőtt itt s gyönyörködve tanulunk tőle. De taián legmeglepőbb az a nágyszabásu polttikai egyéniség, amely Pázmány Péternek, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez irt 49 leveléből bontakozik ki eiőtünk A harmincz éves háború eseményei arra késztették Erdély fejedelmeit is hogy fegyvert ragadjanak s a katholikus Pázmány teljesen tisztában volt azzal, mily szüksége van Magyarország önállóságának a* protestáns Erdély függetlenségére. Azt a mélységet, amely közte és az erdélyi fejedelmek közt vallási téren volt, áthidalta a haza- és fejszeretet lángoló érzése, amely Pázmány lelkét hevitette és Pázmány vállalkozott az udvar és a fejedelmek között a közbenjáró szerepére. Egy darab magyar történet az a 49 levél, amelyet Pázmány Rákóczihoz árt. Igen értékes kötete az uj sorozatnak a Bajza kötet is : Bajza József válogatott munkái. Bajzának 3 évtizedre terjedő irodalmi munkássága (1822—51.) újkori történetünk legnevezetesebb időszakára, politikai, társadalmi és irodalmi újjászületésünk korára esik, melynek előkészítésében, bomlasztó és átalakító küzdelmeiben neki is tevékeny résVe volt. Badics Ferencz bevezető essayje gyönyönyörüen jellemzi azt a kort, amelyben az uj Magyarország egyik legérdemesebb bajnokának harczos egyénisége a vezetők sorában leélte áldásos életét. A kötet első felét Bajza költeményei foglalják le, öt csoportra osztva: Ifjúkor, Szerelem, Haza, Élet, Emlékezés, Balladák és Idegen költőkből. A kötet második felében a válogatott prózai munkák foglalnak helyet, bemutatva Bajzának sokoldalú egyéniségét, vála«ztékos ízléssel adva mindazt, ami a kritikusra, történészre, irodalomtörténészre és esztétikusra jellemző s e mellett, maradandó becsű is. E rész tartalmából kiemeljük a következőket: Az epigramma teóriája.; Vezérszó a Kritika Lapokhoz ; A regényköltészetről; . Nemzetiség és nyelv; Gróf Koháry István; A Telekiek tudományos hatása. Az uj sorozat további két kötete Arany János és Vörösmarty Mihály muiká'nak kiadását folytatja. Az előbbi, amelyet Riedl Frigyes rendezett sajtó alá, Arany munkáinak harmadik kötete s 27 Ívnyi vaskos kötetben a Toldi trilógiát tartalmazza. A Vörösmarty kötet, amelyet Gyulay Pál rendezett sajtó alá, Vörösmarty munkáinak ötödik kötete. Tartalma :. a drámai költemények folytatása (Kincskeresők é^ Ci lei és a Hunyad ak), Beszélyek és regék és a Pál)alombok. Az új sorozat ötödik kötete Szigligeti Ede munkáinak második kötete, amely a vígjátékiró Szigligetit mutatja be fejlődése minden tokán. — A termékeny iró vigjátékainák seregéből négyet közöl a kötet. Ezek: Rózsa, amely 1840-ben akadémiai jutalmat nyert. Liliomfi, amelyet 1849 ben adtak először. — A Házassági három parancs, 1850-ben készült és A niuralom, amely 1862-ben Teleki-díjat nyert. Ezt a kötetet Bayer József rendezte sajtó alá, bevezetésül nagyértékű tanulmányt írván Szigligeti vígjátékairól. E bevezetés amely kritikus szemmel- taglalja Szigligeti darabjai', dióhéjban egész , új elméletét adja az igazi vigjátékuak s nagyhangú frázisok helyett az igazság meggyőző egyszerűségével jelöli ki Szigligeti helyét irodalmunk és nemzeti művelődésünk történetében. A bevezetés j vége Szigligeti drámairó pályájának adatszerű illnszt- ! rálása. Az a 109 eredeti dráma, vígjáték, bohózat, i és népszinmű és az a 20 drátna fordítás, amelyet ’ Bayer felsorol, a legékesebben beszél arról, mit j jelent ránk nézve Szigligeti negyven éves pálya- j futása. ... | íme ezzel az öt kötettel gyarapítja az uj | sorozat a Magyar Remekírókat, az 55 kötetből az I eredeti programmhoz hűen a magyar irodalom j kincsesházából a legkülönbözőbb korok kincseit j ragadva ki és sorozva egymás mellé a sorozat keretén belül. Az öt uj kötet a maga helyére beleillik a teljes gyűjteménybe, amely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. A Pázmány- kötet a 12-ik. a Vörösmarty a 26., a Bajza a 28., az Arany a 43., és a Szigligeti kötet a 48. j kötet lesz a gyűjteményben. Az uj sorozat kiállítása mindenben a régi. Csupa diszszel ékesített kötet, amelyeknek szépségével csak szolidságuk versenyezhet. Az 55 kötetes teljes gyűjteménynek ára 220 korona s az gyűjtemény csekély havi 3 koronás részletfizetésre is megrendelhető. Felh i v á s Körösi Csorna Sándor emléke érdekében. Körösi Csorna Sándor szülőközségében a há- romszékvármegyei Kőrösön, az ottaui Emke-olvasó- kör, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Földrajzi Társaság, az E. M. K. E., valamint,a nagyenyedi ref. Bethlen-collegium: Körösi Csorna Sándor tauuló intézete és a sepsiszentgyörgyi ref. Mikó-collegium, mint a nagy férfiú szülővármegyéjének közpoti intézete s egyesek védnökségének kikérésével elhatározta, hogy nagy fiának a szülőközségben szobrot, vagy emlékművet állitt. Csorna Sándor 1819 ben indult el Nagyenyed- ről Ázsia belsejébe a magyarok ősi hazájának ki- kulására. Egymagában, minden segédeszközt nélkülözve, csak hazafias lelkesedéséből merített türelemmel és példátlan kitartással fegyverkezve vette kezébe a vándorbotot, a mely azonban őt szeretett hazájába többé vissza nem vezette. Hosszas szenvedések után, hihe’etlen nélkülözések és veszélyek közt érkezett Tibetbe, a hova némely tibeti szónak magyaros hangzása csábitgátá. Tibetben Csorna éveken át tartózkodott. Bejárta az egész országot, alaposan megtanulta a tibeti nyelvet és idejének legnagyobb részét buddhazárdákban dermesztő hideghen, fütetien uádkunyhókban töltve, oly tudományos munkásságot fejtett ki és a tudományos mártiromnágnak oly pé.'d íjáf ad a, a melynek mását nem találjuk az utazások történetében. Megírta a tibeti nyelv első nyelvtanát és több ezer tibeti szót egyhegyüjtve, a tibeti nyelv szótárát Ezzel oly. segédeszközt nyújtott Tibet geográfiái kutatásához is, amelylyel örök hálára köte'ezte a később Tibetben járó- kutató utazókat. A tibeti nyelvnek a magyarba való rokonságában ugyan tájddmasan csalódott Csorna, de nem csüggedt. Folytatta nyelvtanulmányait és történelmi kutatásait, a melyek azt a meggyőződést érlelték meg- benne, hogy a dsun- gár nevű nép, a mely Lásszától északkeletre Khina határán lakik, lesz az, a melyben az ősök ivadékait feltalálhatja. Elindult tehát ezen újabb kutató- útjára, el is ért Dardsilingbe, de itt közel czéljá- hoz érte őt a halál 1842-ben. A bengál-ázsiai társaság, amelynek Csőm i éveken át titkára volt, emlékkövet készíttetett hamvai fölé. »A szív, mely oly hőn, erősen dobogott honáért, idegen földben hamvadt el, s maga a fü, mely .pora fölött nő, idegen külsejű ... De Körösi emléke itt él közöttünk, s mig e határok között szív lesz, mely hazája nevénél földobóig, mig a magyar nemzetéért lelkesülni tud, dicső emléke felejtve nem lesz ...» Itt az ideje, hogy látható jelet állítsunk nagy hazánkfia dicső emlékének, aki örök dicsőséget és soha el nem múló hírnevet szerzett a világ legelső nemzete, az angol előtt. Bizton reméljük, hogy Magyarország fiai és leányai hazafias és honleányi lelkesedésükből mentett bőkezűséggel I járulnak Körösi emlékének megalapításához. Gon- i dőljük meg, hogy oly férfiú emlékéről van szó, . akinek: »egyéni jelleme példányképül szolgálhat szülőhazánk nemesre törekvő if|u sarjadékának; j mivél kérkedés nőikül kérdezhetjük a világ bármely ' ném etétől, hogy a panasz nélküli küzdelem és önzetlen cselekvés terén a tudomány érdekében ; felmutathatja e párját Körösinek? s ha kérdenők a dic^ő halott géniuszát, hogy mi volt a bűvös taliz- ! mán, mely annyi szenvedést és fáradálmat neki j élvezetté tudott varázsolni? Válasza leend : hazám | és nemzetem!« _____ Jókai Mór önmagáról. A magyar nemzetet - súlyos veszteség érte: Jókai Mórt, a költőfejdedelmet az Örökkévaló elszólitott az élők sorából. A nemzeti gyász emlékezetéül a Franklin Társulat egy díszes emlékművet adott hl, összeállítván időrendben mindazt az életrajzi visszaemlékezést, mely Jókai Mór művei- bdu elszórtan foglaltatik. A kötet czime í JÓKAI MÓR ÖNMAGÁRÓL. (Önéletírás és egyéb emlékezések.) Olvasmánynak érdekesebb minden regénynél a nagy ember életirása, a mely fordulatokban ép oly oodás, élményekben ép oly dúskáló, mint Jókai bámulatos fantáziájának termékei. Pedig ez az élet- irás egy darab valóság, nemzetünk újjászületésének története, amelynek Jókai egy félszázadon át egyik vezető óriása volt. Az emlékezések e csodaszép könyve elé Beöthy Zsolt irt bevezetést. Jókai arc'.képe és utolsó, ma még kiadatlan novellája elejének facsimiléje emeli a könyv értékét. A 24 ives amatőrkötet ára bérmentesen szállítva, fűzve 4 kor., egész bőrkötésben 6 korona. KÖZGAZDASÁG. Felhívás szőlészeti szövetkezet alapítására. A szőlőmivelés terén ez időszerint már olyan l sok nehézségbe ütközünk, hogy az egyes gazdák szétágazva, egyenként magukra hagyatva, azokkal megbirkózni szinte képtelenek vagyunk. . Szekszárd lakói majdnem általában szőlőtulajdonosok vagyunk, egyes egyének a maguk erejéből kevésre vagyunk képeik. Szükséges, hogy tömörüljünk, egymás erejét, tehetségét vessük össze, hogy a természeti nehézségekkel, a borértékesitési nyomasztó viszonyokkal könnyebben megbirkózhassunk. Nem szükséges, hogy nagymérvű vállalatokra, nagy áldozatokat hozzunk, csak tömörüljünk a bajok megbeszélésére, a segítő módok feltalálására és kivitelére. Felhívom azért a szőlőbirtokos társakat, hogy egy szőlészeti szövetkezet alapítása czéljábol való értekezletre f. évi május 23-án délelőtt 11 órakor I S'ekszárd községe tanácskozás' nagytermében meg- i jelenni szíveskedjenek. m Dömötör László.
