Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-10 / 50. szám

1903. deczember 10. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 50. sz. 3. — Az adó. Fink Kálmán szekszárdi m. kir. pénzügyigazgató a folyó hó 5-én tartott közigazgatási bizottsági ülésben je­lentette, hogy az elmúlt november hó alatt Tolnavármegye területén az egyenes adók­ban és hadmentességi dijakban 461,024 K. 46 fillér folyt be, mely eredmény össze­hasonlítva a múlt év hasonló időszakában elért eredménynyel, kedvezőtlenebb 127,87g K. 15 fillérrel. — Kinevezés. A szekszárdi m. kir. pénzügy­igazgatóság Fodor Péter dunavecsei lakost a duna- földvári m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű, díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. — Az uj szekszárdi jegyző. A *B. és 5.« a következőket írja: Mély fájdalommal registráljuk ama községünkre (Bátaszék) nézve lesújtó hirt, hogy janosits Károly községünk nagy tehetségű I. aljegyzője, helyi társadalmunk egyik legkiválóbb tagja Szek­szárdon aljegyzőnek történt megválasztása követ­keztében távozik körünkből. — Janosils Károly 10 éven át volt községünk kiváló buzgó tisztvise­lője, ki rendkívüli tevékeny közéleti szereplésével, példás erkölcsi életével közönségünk osztatlan tisz­teletét és szeretetét vívta ki magának. Távozásá­val nemcsak a politikai, hanem a katholikus hit­községet is, melynek ő volt világi elnöke, szintén nagy veszteség éri. őszinte szivvel mondunk neki »Isten hozzád«-ot s kívánjuk, hogy uj állomás he­lyén is megelégedett és boldog legyen s hogy ott is olyan igaz szeretettel és becsüléssel vegyék körül, mint mi. — Bezerédj István szobrára újabban, ada­koztak : gróf Széchenyi Sándor főispán 50 koronát, Hajas János Pinczehelyről pedig 4 koronát. A szoboralap főösszege 22,448 K 78 f. — Eljegyzések. Horváth Géza kalocsai tanító­képző intézeti rajztanár, folyó hó 6-án eljegyezte özv. Sass Pálné szül. Kremniczky Ida úrnőt, Éber Márton szekszárd-belvárosi tanitó nevelt leá­nyát. — Biró József dombóvári m. á. v. mozdony- üezető eljegyez e Mauch Rózsika kisasszonyt, Mauch Ádám leányát. — Ifj, Fürst Gyula, vasúti szállító és a pécsi kereskedelmi alkalmazottak egye­sületének elnöke, múlt vasárnap jegyezte el Simon- tornyáról Fried Riza kisasszonyt, Fried Vilmos simontornyai bőrgyáros és takarékpénztári vezér- igazgató ^leányát. — A madocsaiak szavazata a püspökre. A madocsai ev. ref. egyházközség presbyteriuma szavazatát egyhangúlag Baksay Sándor kunszent- miklósi lelkészre és hírneves Íróra adta. — Magánvizsgálat. A szekszárdi polgári leányiskolában a karácsony táján tartatni szokott magánvizsgálatok f. évi deczember hó 18-án fog­nak megejtetni. — Áthelyezett tanfelügyeiöségi tollnok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy József somogyvármegyei kir. tanfelügyeiöségi tollnokot jelen minőségében Bars vármegyébe helyezte át. — Olasz borözön a fiumei kikötőben. Olasz­országból mostanában igen nagy mennyiségű bor érkezik a fiumei kikötőbe. Mint már korábban is jeleztük, a közeli napokban az eddigieknél is na­gyobb mennyiségben fognak olasz borok ideérkezni. Hir szerint a borküldemények egy részét a Fiúmé­ból deczember 18-án New-Yorkba induló »Car- pathia« kivándorlási gőzös fogja elszállítani. — Nem sokára újból egy Puglia nevű hajó érkezik Fiúméba, még nagyobb borszállitmánynyal, mint a milyet egy múlt héten érkezett hajó hozott. Ennek az óriási borözöunek az a magyarázata, hogy a pugliai szőlőtulajdonosok egész borkészletüket el­adták magyar és osztrák kereskedőknek s mint­hogy a megvásárolt mennyiség elszállítására nem állt rendelkezésre elegendő vasúti kocsi, ennélfogva az olasz kormány felajánlotta a barrii, brindzii és barlettai exportőröknek a Puglia-társaság két nagy gőzösét. Ezek a gőzösök -csak bort szállítanak s hetenkint indulnak Brindisből. A borkivitel az 1902. évit már is túlhaladta 105.000 métermázsával s szerződés szerint még 500.000 métermázsái kell szállítani Magyarország és Ausztria piaczaira. Re­mélhetőleg újévre vége szakad ennek a borözön- nek és Magyarországon ismét megbecsüléshez jut a — magyar bor is. — Iskolalátogatások. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő az elmúlt november hó alatt a hatás­köre alá tartozó tanintézetek közül meglátogatott 5 iskolát és egy kisdedóvodát. A tanítási ered­ményt mindenütt kielégítőnek találta. Túlzsúfolt tantermek csak Tamásiban vannak, ahol intézkedésre azonban nincs szükség, mert az iskola fentartó hatóság már bejelentette, hogy a jövő tanévben szervezik a hetedik tanitói állást, miáltal a túl­zsúfoltság meg fog szűnni. — Az Osztrák-magyar Bank paksi fiókja. Paksról írják, hogy az Osztrák magyar Bank ottani fiókjának kezelésével -- 20,000 korona óvadék letétele ellenében — a Paksvidéki Takarékpénztárt bízta meg. — A szegény iskolások felruházása. A szek­szárdi első magyar asztaltársaság, melynek Wil­helm Ede az elnöke, elhatározta, hogy az idén is karácsony előestéjén több szegény iskolás fiú és leány gyermeket tetőtől-talpig felöltöztet. Wilhelm Ede és Jártas János múlt hétfőn személyesen jár­tak az iskolákban és összeírták a felruházandó szegény tanulókat. — A kereskedelemügyi miniszter ajándéka. Szekszárdon több törekvő és értelmes önálló iparos van, akik nemes ambiczióval azon vannak, hogy a korral haladva, minél tökéletesebb munkákat ké­szítsenek, hogy igy kiállhassák a nagyarányú ver­senyt, mely mindazokat elnyomja, a kik , magukat nem képezik saját szakmájukban Ilyen iparos töb- bek között Bukovenszky József szita- és sodrony­áru készítő, a ki sikerült készitményeivel már több kiállításon elismerést aratott. A kereskedelemügyi miniszter ezt a derék iparost egy drótszövö gép­pel, regulátor szerkezettel és 15 drb. szövőbordával ajándékozta meg, melyeknek értéke közel jooo korona. — Szőlővétel. Szeghy Sándor szekszárdi gyógyszertártulajdcnos 11,600 koronáért megvette Özv. Ferdinánd Antalné nagy kiterjedésű bartina- hegyi szőlejét. — Merénylő a grófi kastélyban. Gróf Benyovszky Rezsőt, az Alsó és Felsőtengelicz, valamint Hangos puszták tulajdonosát, nagy veszély fenyegette. Ugyanis a grófnak egyik szolgája, Kéri József el­lopta gyémánt gyűrűjét, akit emiatt szolgálatából el is bocsátott. Kéri ezután Tengeliczről Budapestre ment, ahol értékesíteni akarta a gyémántgyűrűt, a mi azonban nem sikerült neki. Az ékszerész, akinél a gyűrűt el akarta adni, gyanakodott és jelentést tett a reudörségnél. Kéri a rendőrség elől meg­szökött és Tengeliczre ment, hogy merényletet kö­vessen el a gróf ellen, amiért őt szolgálatából el­csapta. Felsötengeliczre érkezve, észrevétlenül be- lopózkodott a grófi kastélyba és elrejtőzködött a gróf egy. lakatlan szobájának ágya alá. Egy közbe­jött véletlen folvtán este tiz órakor a gróf felső- tengeliczi kastélyának egy a végén álló utolsó és lakatlan szobájába ment és ottan egy tenyérnyi nagyságú idegen öltönydarabot pillantott meg. Azon hiszemben, hogy egy pusztabeli legény rej­tőzött oda valamelyik cselédleány miatt, inasát hívta és fenhangon mondá neki, hogy a harmadik szobában levő kijárati ajtónál álljon őrt, mig ő egy botot hoz. A rendkívüli testi erejű főur egy másodpercz alatt megjelent újra azon ágynál, de az idegen már nem volt ott, noha a második szoba faajtaja csukva volt és a harmadik szobakijárati ajtójánál őrtálló inas senkit sem látott kimenni. Tévedésnek lehetett volna hinni az egészet, ha egy pár nagy sáros czipő nem maradt volna az ágy alatt, mely nem is úgy nézett ki, mint egy béreslegény lábbelije. Az ablakokon vasrács és csukott fatáblák igen rejtélyessé tették az eltűnést és az egész nagy puszta tisztjei, kézművesei, cseléd­sége gyalog, lóháton, kocsin egész éjjel űzte, kereste a mezítlábas szökevényt, de mind csizmás volt, akiket találtak. Másnap a paksi vasútállomás­nál Bőzsing paksi derék csendőrőrsvezető fogott egy alakot, kinek szintén volt csizmája, de rá­ismert benne a nehány héttel előbb Tengeliczről elcsapott Kéri József egykori másodinasra, a kit behoztak Szekszárdra, ahol most a fogházban várja méltó büntetését. És azóta a kastélyban nem ál] este nyitva őrizetlenül a bejárati ajtó, hanem messzemenő óvintézkedések foganatosíttattak. — Wosinsky Mór székfoglalója az Akadémiában. Az Akadémia II. osztályá­nak Kautz Gyula elnöklésével tartott ülésén Wosinsky Mór levelező tag, szekszárdi apátplébános foglalt széket, pár részletet olvasván föl »Az őskor mészbetétes agyag- müvessége« czimü terjedelmesebb munkájá­ból. A munka két főrészre ősz ik: az első a magyarországi, a második a külföldi anyagot tárgyalja. A bemutatott agyag- adények egy része a megszólamlásig hű mása; ezeket Wartha Vincze műegyetemi professzor készítette. A fölolvasott részek Wosinsky munkájának első részéből valók s a magyarországi anyagot ismertetik. Eddig általán azt hitték és azt hirdették, hogy az őskori agyagedényeken a mész- betét gipsz. Wartha analizálván a mész­betétet, rájött, hogy a magyarországi lele­tekben a gipsz elő nem fordul, hogy az foszforsavas mész és foszforsavas magnézia, amelyet égetett csontból állítottak elő. A gipszet viz oldja, ez a foszforsavas mész azonban csaknem oldhatatlan. Az edények anyaga és alakja aztán azt is elmondja, hogy a konyhán nem igen használhatták. Ereket az edényeket a sírokba tették a halottal és gyermekjátékok voltak. A lelő­helyek szerint öt típust lehet megkülönböz­tetni a Magyarországon talált mészbetétes agyagedényeknek. Lelőhely van Magyar- országon százhatvanhét. Ebből Erdélyben harminczhyolcz. Boszniában és Herczegovi- nában tizenöt, a Dunántúl felső részén huszonhárom, a Dunántúl alsó részén negy­venhét, a Duna-Tisza közén harminczkét és a Dél-Magyarországon tizenöt lelőhely van. Az egyes típusok leírásából az derül ki, hogy áz őskori mészbetétes agyagedé­nyek egy része a neolit-kor végéről való s ez az áramlat a Balkánon át keletről került Magyarország területére. Sokkal utóbb egy más áramlat, már a bronzkorban nyugatról, a Rajna mellékéről került hoz­zánk. Nagy valószínűséggel az is megálla­pítható, hogy az agyag-meszességnek ez a fajtája a trákoknál divatozott, s hogy ők terjesztették el Európaszerte. Wosinsky Mórt tudományos előadásáért lelkesen meg­éljenezték. — Széli Kálmán a D. K. E. élén. A Dunán­túli Közművelődési Egyesület, melyet Széli Kálmán alapított ezelőtt 12 évvel s elnöki minőségben vezetett miniszterelnökké történt kinevezéséig, a mikor az egyesület diszelnökévé választotta, a kul- turegyesület most tartott közgyűlésének felkérésére ismét aktiv szerepre vállalkozott, a mennyiben e nagy fontosságú kulturális egyesület ügyeit, mint az egyesület diszelnöke személyesen fogja vinni. Ez elhatározásáról Széli Kálmán ma a következő táviratot intézte Pallaviczini Ede őrgróf, titkos tanácsoshoz, a D. K. E. elnökéhez: «Fogadja Nagyméltóságod a Dunántúli Közművelődési-Egylet nevében hozzám intézett kegyes megemlékezéseért és felhívásáért legmelegebb köszönetemet. Öröm­mel fogok Nagyméltóságoddal az egylet czéljainak előmozdításában közreműködni.» — Mária-estély. A dunaföldvári róm. kath. tanitók és tanitónők a szegény gyermekek felruhá­zására múlt kedden Szűz Mária szeplőtelen fogan­tatásának ünnepén sikerült ilfárár-estélyt rendeztek. — Tanítóválasztás. Az őcsényi ev. reform, iskolaszék a lemondás folytán megüresedett osztály­tanítói állásra Karsay László tanítót választotta meg. — Színház. Végre most már azt Írhatjuk, hogy közönségünk közönye kezd oszladozni a vá­rosunkban időző jeles szintársulat iránt; mert elő­adásait, melyek a kényesebb igényeket is kielégí­tik, szépen látogatják. És a közönség pártfogását Szabadhegyi Aladár színigazgató azzal igyekszik viszonozni, hogy a legjobb régi színdarabokat és a válogatott újdonságokat hozza színre. A szintár­sulat minden tagja, főleg az elsőrendüek, olyan sikerült alakításokat nyújtanak, högy az előadott színdarabokat műélvezet meghallgatni. Újólag ajául- juk közönségünknek a színházlátogatást, mivel a pártfogást Szabadhegyi szinigazgató társulata mél­tán megérdemli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom