Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-15 / 42. szám

1903. október 15. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 42. sz. — Uj orvos Tamásiban. Most telepe­dett meg Tamásiban dr. Freyler Károly ki­tünően képesített fiatal orvos, aki a szek­szárdi Ferencz-kórháznak volt alorvosa, majd Ferenczfalvára választották meg bányaor­vosnak, mely állásáról azonban lemondott, hogy visszatérhessen Tolnavármegyébe, a holjpályáját megkezdette. Dr. Freyler Károly veje Török Béla szekszárdi takarékpénztári ügyésznek. — Október 6-ika Dunaf öld váron. A duna­földvári kaih. olvasókör a kath. ifjúsági és a kath. legényegylet közreműködézével sikerült ünnepélyt rendezett október 6-ikán az aradi nemzeti vértanuk emlékére. A programra a következő volt : 1. Reggel fél 8 órakor ünnepélyes gyászmise az aradi vértanukért. 2. Este 8 órakor a kath. olvasókör és a kath. iflusági egylet szépen feldíszített termeiben folytatódott az ünnepély a Hymnus fölséges dalla­mának tölcsendülésével, amelyet a Mezey János karmes'er által vezetett legényegyleti dalárda éne­kelt el nagy preczizitással és meleg érzéssel. A megjelent hazafias közönség felállvá hallgatta végig a magyar nemzeti imádságot. 3 Megnyitó beszéd Tartotta Rajder Pál kath. köri elnök. Röviden kifejtette, hogy a hazaszere­tet teremtette meg mindenkor a szabadságharezot; és hogy még el nem vesztünk a sok és nagy küz­delemben, azt csupán a hazazzeretetnek köszönhet­jük : tehát ápoljuk a hazaszeretetei. 4. Kik voltak a honvédek ? Költemény Tóth Kálmántól. Előadták Katona Eerencz és Pulay Jó­zsef ifjúsági egyleti tagok. Előadásuk szép termé­szetes. Élénk tapsokkal honorálta a hálás publi­kum őket. 5. Felolvasás az aradi 13 vértanúról. Irta és felolvasta Szánthó Ignácz segédlelkés. A felolvasó elmondta a 13 dicső hős és vértanú szomorú, megható történetét. 6. Koldus-ének. Arany Jánostól. Szavalta Szabó János legényegyleti tag. Éiőadása intelligens, világos, szabatos és mély érzésű volt. Mindenki gyö­nyörködött benne. 8. Talpra magyar. Petőfi Sándortól. Énekelte a legényegyleti dalárda. Viharzott az erőteljes dal­lam és fölgyultak a szivek lángjai, midőn felhang­zott remek kivitelben az »Esküszünk . . .« 8. Az aiadi gyásznap. Tóth Kálmántól. Sza­valta Polgár András ifjúsági egyleti tag. Előadása jól átgondolt és élvezetes, volt. 9. Befejező beszéd. Mondotta Szánthó Ignácz segédlelkész. Megköszönte a minden osztályból szép számmal összesereglett közönségnek, hogy ezt a néhány pillanatot idejükből a honfiúi gyász­nak szentelték. A hazaszeretet ápolására, erősíté­sére szolgálnak ilyen kegyeletes ünnepélyek — lejezíe be szavait szives elismerés mellett. 10. Szózat. Énskelte lelkesen és a kényesebb igényeket is teljesen ktelégitő módon a legény­egyleti dalárda. Ezzel a közönség meghatottan távozott, búsan forgatva elméjében a 13 szomorú sorsát . . . — Szives tudomásul. Vettük a következő felhívást: «Tisztelettel felkérem a megye n. tisztelt hölgy- és úri közönségét, hogy azok, akik a kia­dásomban megjelenendő «Tolnamegyey Gentry- Hölgyek Dalai«-t megrendelni szándékoznak, vagy akiknek előfizetési gyűjtő-ivet küldöttem: becses megrendeléseiket, illetve a gyűjtött előfizetők név­sorát és pontos czimét tartalmazó előfizetési iveket jelen közleményem tudomásul vétele után — lehe­tőleg — forduló postával czimemre (Bécs, II. Indó- ház utcza 46. sz.) megküldeni szíveskedjenek, hogy a szétküldendő példányok mennyiségéről magamat tájékozhassam, illetve az expediálásnál akadály ne merüljön fel. Teljes tisztelettel Stubenwohl Gyula, a »Tolnamegyei Gentry-Hölgyek Dalai« szerzője. — Örült szökése a kórházból. Nagy őrizet van ugyan a szegzárdi Ferencz-kórházban, mégis megtörtént, hogy onnan egy közveszélyes őrült megszökött. Kovács János dessi illetőségű szeren­csétlen őrült ugyanis folyó hó 13 án éjjel haj­meresztő mászások és ugrások után a kórházból kijutott az utczára és eltűnt. Reggel vették észre szökését, amidőn rögtön megtették a kellő intéz­kedéseket a közveszélyes ember elfogatására. — Gőzfürdő átvétel. A szekszárdi kád- és gőzfürdő kezelését Hadinger A. tulajdonos átadta Friedmann Lajos vállalkozónak. A fürdőrend ezen­túl a következő lesz : A férfiak gőzben fürödhetnek : vasárnap, hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön délelőtt, pénteken egésznap. A nők gőzben füröd­hetnek: hétfőn, kedden és szerdán délután, szom­baton egésznap. Csütörtök délután a diákok. Vasár­nap délután munkásfürdő. Kádfürdők a nap bármely szakában kaphatók. — A zsebben felrobbant rakéta. A most lefolyt szekszárdi szüret alkalmával történt, hogy Nagy István dombóvári főszolgabíró a zsebében rakétát vitt a szőlőbe, a mely valamikép elsült és a főszolgabiró kabátját meggyujtotta. Csak nehezen lehetett testéről a kabátot lerántani,' mely teljesen elégett. — Gyilkossági kísérlet. Kicsibe múlt, hogy Kenyeres István őcsényi lakos életét ki nem ol­tották, akire október ho 1-én esti 9—10 óra között rálőttek, de szerencsére a merénylők czélt tévesztettek. Kenyeres István a vakmerő merény­lőket feljelentette a szegzárdi kir. ügyészségnek. 3. — Bírói vizsga. Végess Ferencz dr., a szekszárdi kir. törvényszék kitűnő készült- ségü aljegyzője, sikerrel letette a gyakor­lati bírói vizsgát. — Hetyey Sámuel püspök hagyatéka. Gyor­sabban, mint máskor látott hozzá a vallás- és köz- oktatásügyi kormány néhai Hetyey Sámuel pécsi püspök hagyatékának leltározásához, amiből arra is lehet következtetni, hogy a pécsi püspöki szék be­töltése se fog sokáig magára váratni. Csorba Ferencz miniszteri osztálytanácsos elnöklésével, Tonházy Gyula, a közalapítványi kir. ügyigazgatóság aligazgatójának jelenlétében héttőn kezdték meg a püspöki palotában a leltározást és mivel fölkeresik a pécsi püspökséghez tartozó összes birtokokat, előrelátható, hogy ezen munkálatok több hétig fognak eltartani. Másrészt megkönnyiti a bizottság föladatát, hogy minden vonalon a legszebb rendet fogja találni, mert néhai Hetyey Sámuel egyuttat kitűnő gazda is volt, aki szigorú rendet tartott min­den vonalon. — Eljegyzés. Ifj. Mihályffy József, a központi járás írnoka, tegnap tartotta el­jegyzését Vigh Teruska kisasszony nyal. — Vasút köréből. Csenár Sándor vasúti tiszti tanfolyamot végzett növendék a máv. igazga­tósága által Szakály-Hőgyész állomásra hivatalnok­gyakornoknak kineveztetett. Nevezett ezen állását már el is foglalta. — Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter Sterba Gyula bálaszéki községi állatorvost felső- tarcsai járásba m. kir. áll. járási állatorvossá, — Wilhelm József okleveles állatorvost pedig a pozsonyi határszéli megfigyelő szolgálathoz ideig­lenes minőségben m. kir. állatorvos-gyakornokká nevezte ki. — Édes vörösbor. Örvendetes újságot mondunk. A szekszárdi hegyi szőlők termé­séből szűrt vörösborok édesek és olyan kitűnő minőségűek, a milyen 1885. év (>ta még nem termett. A most termett vörös borral tehát visszaállíthatjuk a szekszerdi vörösbor jó- hirnevét. — Halálozások. A szekszárdi iparos körök­ben előnyösen ismert férfiú, Liszbauer Antal mészárosmester hunyt el folyó hó 13 áh életének 57 ik évében. A megboldogult ha'ála az iparos­osztály között általános részvétet keltett. Temetése tegnap d. u. 4 órakor ment végbe általános rész­vét mellett. Le inzinger Ferencz bátaszéki községi végrehajtót súlyos csapás érte. Neje folyó hó 8 án hosszas szenvedés után 47 éves korában elhunyt. —■— nyok! És könnyű azoknak 1 Ugyanis nálunk betörés számba megy, ha a férj nejét előzetes bejelentés nélkül meglepi lakosztályában (tudva levő, hogy külön laknak, csak a nász éjszakán laknak együtt) ■és ezt nem is meri tenni egy férj sem. No már most az a nő egyedül van ott, fogadhat bárkit férje tudtán kívül, mert a török háza, amilyen egyszerű­nek látszik, olyan labyrinthus az. Udvarlókat pedig könnyen szerez a török nő. Ha pénteki sétáját teszi, vagy ha fürdőbe siet, bár csoportokban járnak mindig, elmenve egy csinos férfi mellett, aki tetszik neki, leejti legyezőjét, selyem zsebkendőjét, vagy virágját, amit az már megért. S ez valóságos szerelmi vallomás és az engedély­nek megadása az udvarlásra. De ekkor még csak határok között udvarolhat mindaddig, mig meg­engedi, hogy feje körüli fátyolt kibonthassa az udvarló. Érdekes, hogy hogyan történik náluk a nősülés. A nősülendő ifjú megkérdi anyjától, hogy kicsoda a legszebb termetű és arczu nő. Ezt pedig anya, aki a nőket ismeri a fürdőből, meg tudja mondani. Ekkor elküldi oda az ifjú egy férfi roko­nát, hogy beszéljen a leány atyjával. Az oda adja leányát. Persze a házasulandó meg akarja látni a lányt, de ez csak titokban (a lány tudtán kívül) történhetik. Rendesen a szomszéd ház tornáczárói néz át az udvarban fátyol nélkül lévő lányra. Ha megtetszik, megtörténik a házasság a leány előze­tes megkérdése nélkül. A sok czeremónia közt legérdekesebb iaz, hogy az. uj menyecske mindaddig nem felel férje kérdésére az esküvő után, mig az valami drága ajándékkal — amit .azonban az uj asszonyka határoz meg — meg nem oldja feleletekre nyelvét. Addig nem is engedi fátylát levenni. Ha megkapta az ajándékot, a férj első dolga a fátyolt levenni neje fejéről s esak akkor látja meg igazán először a nőt, akit egy ideig nagy féltékenységgel őriz, hogy annál inkább megnyerje annak szeretetét. Hogy a nő megengedi fátylának levevését, jele annak, hogy igazán nejévé lesz a férfinak. Aztán még több asszonnyal is találkoztam, némelyik nem fogta össze a leplet, ekkor látható volt a kis selyem mellény, meg az ugyancsak selyem nadrág. Hogy az asszonyok nagyon szépek lehetnek, abból gondolom, hogy a 8—10—12 éves lányok, akik még nincsenek lefátyolozva gyönyörű, szépek. Ilyen üde, kedves, szelíd vonásu arezokat, éber szemű lányokat nálunk nem igen látni. Ezek ren­desen fehér ingszerű lepelben járnak s ez alul is kilátszik a hosszú fehér pantalló. Mind hajadonfőn járkál. A város igen piszkos. Az üzletek is azok. Legtisztábbak még a dohány árudák. Itt ittam a törökök speczialitását a sörbetet. Édes sürü ital az. A márezhoz hasonló. Azután halászaimhoz tértem. Eddigre halat készítettek nekem. Nem volt valami jó. Egyáltalán igy elkészítve halat még sohsem ettem. Nagyon rossz, megromlott májra emlékeztető szaga volt. — De éhes voltam s igy megettem. Halászaimnak megmagyaráztam kézzel, hogy szeretnék egy kicsit a hegyek közé kocsizni. Kerí­tettek is nekem egy — ökörszekeret. Egy darabig elmentünk ezzel, de meguntam a döczögős kocsi- Zást, különben is veszélyesnek tartottam azt, mert iszonyú rabló kinézése volt kocsisomnak; vissza tértem hát jó négy órái döczögés után. VI Widdinből vissza a hazába. Derék házigazdám, Ali Hassah, ozsonna-vacsorát adott. Valami édes gyümölcs lehetett sütve — és bár nem valami jó volt — elköltöttem. Csónakba ültünk hárman : ő, legénye és én. Átvittek a Dunán a kalafai sziget mellett Kalafába. A város alatt szálltam partra, ahol láttuk, hogy biztonsága vagyok s nem kell útlevelet előmutatni. Innét a városon át­gyalogolva, a parttól nem messze fekvő állomásra mentem s jegyet váltottam Crajovába. Kalafa sánczokkal van körülvéve s vára is van. 1854-ben itt ütköztek össze az orosz és török se­regek. Kalafából délután fél 6 után indultam s leg­inkább sik vidéken, búzaföldek meg szőlők között. Bailesci és Segarcea nagyobb állomásokon áthaladva, Crajovába értem este 9 órakor. Crajova a Jiulu folyón túl, nem messze attól fekszik. Meglehetős nagy városka és igen csinos. Sok időt ugyan nem tölthettem itt, mert a vonat Tum-Severin felé már ®/4U órakor indult. Ez időt sétálással töltöttem el. A gyorsvonattal, mely csak Filiasi és Strehaia állomásokon állt -meg; legalább is ott ébredtem fel. Turn-Szeverinbe 3/43 órakor érkeztem hajnalban. Ez igen emlékezetes ut lesz, amennyiben legnagyobb részét — bocsánat, de igaz — azon a helyen tettem meg, amelyet Romániában sem szabad az állomáso­kon használni. S azért ott, mert ott bezárkózhattam és igy nem kellett attól félni, hogy elcsíp valaki. Itt mindjárt kocsit fogadtam és a Duna partján, gyönyörű vidéken, hegyek kőzett vezető utón — Vercsiorovába hajtottam. Öt öra elmúlott, mire a kis Vercsiorovába érkeztünk. Ez az első román község a határon túl

Next

/
Oldalképek
Tartalom