Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-29 / 39. szám
szeptember 29 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (39. sz.) 7 minővel a nők oly gyakran élnék, hogy udvaroltatott magának, igy akarva önben a féltés érzetét fölkelteni. Ez nem sikerült neki. Ön eltaszitotta magától O szerencsétlen nejét és haza jött, hogy honfiúi kötelességét teljesítse. Az a szegény nő pedig a téboly szélére jutott. Lóra ült, kardot kötött és a csaták zivatarában kereste önt, folyton a nevét kiabálva, mig végre egy ágyúgolyótól találva: most e födél alatt a halál tusáját vivja. A szegény, félreismert nő, keserűen megbünhődött! Ön most egy szent kötelesség előtt áll. Jóvá kell tennie hibáját. Fel kell keresnie nejét és megédesítenie halálát! Endre- megsemmisülve érezte magát. Sirt, zokogott, -— szivet megrázón zokogott. — Kegyed mondja, tehát nem lehet mese! Ki hitte volna, hogy így megbünhödjem ama átkozott tanokért? Két szerető szivet zúztam szét! Két szív fájdalmát kell most végigszemlélnem! De hadd jöjjön, ami reám méretett: én készen vagyok ! Két szolga karjára támaszkodva ment nejének látogatására. — Mily idegrázó, mily tébolitó jelenet! Amint Endre a szobába lépett, halványan, mint a hold, — neje, ki e pillanatban eszméletnél volt, — félsikoltott és fel akart ugrani az ágyból; de erőtlenül rogyott vissza. Endrének sem volt annyi ereje, hogy az ágyig elmenjen. Úgy vitték oda. Megfogta nejének kezét és hosszasan megcsókolta —I* Szeretsz ? — kérdé esdeklő hangon Margit. Endre nem tudott a fuldoklástól válaszolni. —- Becsülsz ? — Megbocsájtasz ? — Endre, én mindig szerettelek, én még gondolatban sem csaltalak meg! — Most már tudpm! — Válaszolt szomorúan Endre. — Sokat szenvedtem, — folytatá Margit — nagyon sokat szenvedtem; de ez a szív nem tudott megrepedni: Tán sejté, hogy még látni foglak, hogy halálomban boldog leszek! (Folyt, köv.) . _________ •_____1_____j______________ ___________ TÖV ISEK. Szent-Mihály napkor. Ismét felült Mihály ark-angyal, fényes fekete- szőrű szárnyas paripájára s egyszerre csak betoppantott hozzánk, köztünk termett — nem forgószél fölverte porkabátban, nem vastag esőköpenyben, hanem forró napsugár-özönben, — derült, fiatalos arczczal, jól neki borotválkozva, szüretelő vig kedélylyel. — Hozta Isten: — mondjuk.. — Vigye el az ördög! — tesszük utána magunkban — az ilyen ark-angyalt. a ki nem tud megkönyörülni a föld népén és se esőt nem hoz, se filloxerát nem visz! . . . Most nincs szükségünk a S z e n t-M i h á 1 y, másképp a vénasszonyok nyarára, volt részünk belőle unos-untig, sőt csömörlétig! --------Esőt — — esőt — — óh Sz.-Mihály! az t adj nekünk, — s ha már boresőt teremteni nem tudsz hegyeinken, legalább vizesőt adnál szomjas lapályainknak, hogy szánthassunk és vethessünk!... * De Sz.-Mihály : süket. — Kérésünk vele szemben, falra hányt borsó. Hát beszéljünk másról, p. o. a hurczolkodásról. Mert Szent-György és Sz.-Mihály arról híresek, hogy sok embernek felmondják a kvártélyt. — íme, ez az idei Sz.-Mihály még a rabokat is kiköltöztette ősi hajlékukból. Mily boldogok voltak szegény rabok a megszokott helyen,! . . . Úgy megszokták már azt a czellát, azt a gangot, azt az udvart, azt a megyeházi kedves zajt úgy tisztujitások, azt az édes semmittevést és édes prófontot, hogy még! — — — És most? Kiűzi őket durva Sz.-Mihály, egy még szokatlan s uj palotába, talán még eléggé ki sem száradt, nedves lakásba, mely — félő — hogy nagyon megárt drága egészségüknek! . . . * Notabene! — Alkalomszerűnek találom ez alkalommal Szent-Mihálynap fényességére hozni, kikür- tülni ama különféle elnevezéseket, melyekkel népünk az uj kir. fogházat titulálja. — Eddigelé a következő elnevezéseket hallottam: — „Tolvajok otthona“ — „Rab-p a 1 o ta“ — „B ety ár kastély“ — „Bün- barlang“ — „Haramia vár“ — „Fogoly farga“ — „Ülnök rezidenczia“ — „Javít hatatlanok javitó intézete“ — „Isten háta mögötti állapot“ — „Ingyen bérház“ — De lesz még valószínűleg több elnevezés is! # Tehát ez az eddig 10 nevű nagy épület megnyílt, illetőleg bezáródott Szt. Mihály napjával, — a megyeházi börtönök pedig bezáródtak, mert meggyil- tak, ott többé nem lesz „zár-ünnepély“ — se fogoly-vadászat s szolgabiróság és árvaszék zavartalan nyugodtságban végezhetik óriási balomra felnövekvő S( rettentő sok dolgukat s van kiadó privát lakás elég a megürült börtönhelyiségekben, de kinek van kedve |í odahurczolkódni?! . . . ] * k Ad vocem: hurczolkodás! — A mily kel- t lemetlen dolog az a rákényszerülteknek : épp oly kel- | lemes mindnyájunknak e tudat, hogy ilyenkor ama | legszemtelenebb lakók, kik a házbért goromba esi- | péssel fizetik, a legyek is elhurczolkodnak tőlünk | úgy háromnegyed évre. No de helyükbe hurczolkodik | azonnal a fa- és szén-szükség — 1 a hol van pénz- | beli szükség: kérdés, melyik a vigasztalóbb állapot? g * f Kossuth Ferencz is elhurczolkodott tőlünk — 1 megrakodva nagy dicsőséggel, babérkoszorúkkal. — Az intelligenczia nem fogadta be szive szállásába, de a nép helyet adott a kis megváltónak a jászolban — lelke j közepében. Én azt hiszem, hogy ez a szegényes jászol ma is aranyosabb bölcső mint az, a mely a vi- , lágon már sok uralkodót ringatott! . . . . Talán a jövő Szt.-Mihálykor erről is bővebben szólhatunk?! Palást. Előfizetési felhívás a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1895. évi XXIII. évfolyamára. Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt = 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr = 3 korona, egy hóra 50 kr = 1 korona, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. KÜLÖNFÉLÉK. • V-----^ —--------—-—Ä———r-------: 1-----------—------I — K ossuth iránti tiszteletből. Mihelyt hire ment Tolnamegyében annak, hogy Kossuth Ferencz leutazik Szegzárdra a szeptember hó 22-én tartandó pártszervezkedő gyűlésre, N a g y-D oroghon a lakosság elhatározta, hogy mindnyájan látni és hallani akarják a nagy Kossuth Lajosnak fiát s azért egy szállig bemennek a közgyűlésre. Hogy külön vonaton jött Sárbogárdtól Kossuth, azt tehát a nagy-dorog- hiak csinálták ki, mert ők rendelték meg a külön- vonatot. A vonat megrendeléséhez szükséges összeghez azonban még kellett volna kerek 100 forint, amit meghallott Szendrey Irma k. a., nagy-doroghi lelkes honleány, ki úgy segitett a hazafias nagy-do- roghiak baján, hogy a hiányzó 100 forintot Kossuth iránti tekintetből, a sajátjából rendelkezésükre bocsátotta. — A megtépett 48-as zászló. Megkapó szép jelenet játszódott le Kossuth Ferencznek szeptember hó 22-én Szegzárdra való érkezése alkalmából a tóin a-m ö z s i vasúti állomásnál, ahol Garay Antal uradalmi kasznár, a halhatatlan emlékű költő, Garaynak testvére fogadta szép beszéddel Kossuthot. Beszéd közben fölmutatott egy darab zászló-foszlányt, melyet ő, mint zászlótartó, Kossuth Lajos előtt 48-ban meghajtott. — Ezt az ereklyét Garay nagy becsben tartja és mint drága emléket őrizte meg. — Megható jelenet. Az öreg szélütött honvéd, D i c z e n t y Pál kocsin tolatta magát a pártgyülésre, hogy Kossuthot láthassa és hallhassa. Midőn Kossuth a pártgyülésről jövet koosin hazafelé hajtatott, Diczenty Pál nem messze a kocsitól áldólag emelte kezeit feléje. Kossuth figyelmeztetve az öreg ur kilétére, rögtön megállittatta a kocsit s leszállva barátságosan megrázta az öreg honvéd kezét, ez pedig könnyezve, meghatottan viszonozta a kézszori- tást. — llj kaszinói tagok. A szegzárdi kaszinó tagjai közé folytatólag felvétettek: dr. Diczenty Pál és Diczenty Lajos. — Uj tagok. Az egyesült Szegzárd-Tolnamegyei nőegylet tagjai közé beléptek: Döry Pálné, Székely Ferenezné, W i 111 e k Sándorné, Tihanyi Domokosné és B u d a y Mórné. — Pályázat. M ó d 1 y Béla kir. járásbirósági al- birónak Duna Földvárról Pécsre történt áthelyezése folytán megüresedett albirói állásra pályázat nyittatott. A pályázati kérvények két hét alatt adandók be. — Kilépés a dalárdából. Götz Sándor szegzárdi újvárosi plébános, a dalárdának elelnöke, ez utóbbi tisztségéről Írásban beadta lemondását. — Eljegyzés. Komándinger Kálmán sükösdi sgédjegyző, múlt hétfőn jegyezte el jóba házi 'őry Erzsiké kisasszonyt, Dőry Viktor kedves ányát. — Képviselő-testületi ülés. A Szegzárd nagy- özség képviselő-testülete tegnap tartott ülést a követező tárgysorozattal: 1. Az ülés jegyzőkönyvének itelesitésére 3 tag kiküldése. 2. Az elöljáróság jelenese, a fogyasztási-adó tárgyában megtartott árverés redményéről. 3. Tanaszkovics Miklós kérvénye, az Itala haszonbérbe birt földnek bérletéről való lemon- ása tárgyában. 4. Az évenkint megtartandó hivatal izsgálathoz két bizalmi férfi kijelelése. 5. A kisvá- ártér megvétele alkalmával az uradalom által kikötött eltételnek a község által kért módosítása tárgyában eérkezett miniszteri rendelet. — Uj tanító. Bezerédy Andor kir. kamarás, I jegenyes-pusztai tanitói állásra Gundy Károly ok- eveles tanitót nevezte ki. Tanító választások. A paksi róm. kath. iskolaszék szeptember hó 22-én a megüresedett rendes ;anitói állomásra egyhangúlag Kalmár János okleveles hosszu-hetényi segéd-tanitót választotta meg egy- rangulag. A megválasztott tanitó állását folyó évi október elsején tartozik elfoglalni. — Adun a-k ö m- L ő d i rk. iskolához pedig Zöldág József alkalmaztatott sedédtanitónak. — Állásába visszahelyezett jegyző. Németh Ferencz bedeghi körjegyzőt, a vármegyei közigazgatási bizottságnak fegyelmi választmánya állásába vissza helyezte. A felfüggesztésnek oka az volt, hogy Németh Ferencz ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt bűnvádi eljárás lett indítva, melynek befejeztével nevezett jegyzőt a m. kir. kúria 100 forint pénzbírságban marasztalta el. A bűnvádi eljárásnak tárgya az volt, hogy a múlt évben a cséplés alkalmával nevezettnek cséplőgépje egy Németh József nevű 8 éves fiúnak a lábát elszakította, ki a sérülésbe bele is halt s ezért lett ellene gondatlanságból okozott emberölés miatt a bűnvádi eljárás megindítva.-— Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Sir József a nyitrai m. kir. p. ti. igazgatóságnál alkalmazott kataszteri irattári kezelő iroda tisztet hason minőségben a szegzárdi pénzügyigazgatósághoz helyezte át. — Példás rend. A lefolyt Kossuth ünnepély, mely minden tekintetben impozánsul sikerült még arról is nevezetes, hogy daczára a nagy tömegnek, egyetlen egy összeütközés sem fordult elő, a mi rendezőséggel megbízottaknak köszönhető, kik méltán elismerést érdemelnek fáradozásukért. — Változás Baranyavármegye tisztikarában. Mint a „P. N.“ értesül, a sárdi járás szolgabirája Bérezel Béla tényleg megválig Baranyavármegyétől és az őszi választásnál Tolnavármegyében reflektál főszolgarói állásra. Valószinüleg Bonyhádon, a völgy - ségi járásban léptetik fel főszolgabirónak és ez esetben a völgységi járás főszolgabirája foglalná el az újonnan szervezett dombóvári főszolgabírói hivatal vezető állását. • — Tanító választás. A Báttaszék községhez tartozó Sajoér pusztán megüresedett tanitói állomásra Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő elnöklete alatt megtartott iskolaszéki gyűlésen S z a u e r István kis- tengelici tanitó választatott meg. — Halálozás. Városunk egyik ismert alakja, id. M á y I r János hunyt el folyó hó 24-én, kinek temetése nagy részvét mellett ment végbe. A gyászesetről az alábbi értesítést vettük : Ifjú Máyer János és neje szül. Szászy Regina a maguk úgy gyermekeik: Ka- tioza, Gizella, János, Ilonka és Antal, valamint a számos rokonság nevében is fájdalmas szívvel jelentik szeretett atyja, ipja, illetve nagyatyjuknak id. Máyer János földbirtokosnak folyó évi szeptember hó 24-én éjjeli 2 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 77-ik évében, végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemi folyó hó 25-én délután 2 órakor fognak a halottas-háznál és az újvárosi templomnál beszenteltetni s 4 órakor a kakasdi római katholikus sirkertben a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni I — az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 26-án reggeli 8 órakor a szegzárdi belvárosi r. k. templomban, 27-én pedig a kakasdi r. k. templomban fog a Mindenhatónak be- mutattatni. Szegzárd, 1895. szeptember 24-én. Béke hamvaira, áldás emlékére! — A szegzárdi belvárosi róm. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület tagjai közé újabban 5—5 frt évi tagdíjjal beléptek Stankovánszky Jánosné és Csapó Dániel.
