Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-09 / 15. szám
1891. április 9. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (15. sz.) a mi egy volna szabadságharczunk nymbusának, dicsőségének degradálásával. Arad október 6-ika miatt kérte a múzeumot. Erre az „Ember Tragédiájának“ eretnekével szólva (szomorú dicsekvéskép legyen mondva) azt felelhetjük: ha csak vértanú kell, volt nekünk több, mint tinektek. (Pesten ugyanis 19 et végeztek ki a na- gyobbakból.) A mi dicsőült 13 vértanuuk szobra Aradot illette meg, arra Aradnak 100,000 forintnál többet áldozott a nemzet. Szabadságharczunk ereklyemuzeuma pedig any- nyira Budapestet illeti meg, hogy ép oly helytelen dolgot mivel, a ki ezt akadályozni akarja, mint a mily helytelenül cselekednék az, ki Kossuthnak, Petőfinek, Deáknak, vagy Széchenyinek nem a fővárosban, hanem a vidéken emelne szobrot, (mert ott születtek, vagy ott is laktak.) Szabadságharczunk ereklyemuzeumának a fővárosban való létesítését, most egy országos bizottság veszi kezébe, élükön Horváth Ádám, Kecskemét város orszgy. képviselője, gróf Guyon Edgár, az 1848/49-ki hős tábornok fia ós gróf Kreith Béla, a muzeum igazgatója. E lelkes bizottság kövessen el mindent, ragadjon meg minden kigondolható tisztességes eszközt az ereklyemuzeum felvirágoztatására. Rendezzen jövedelmező ünnepélyeket ós mulatságokat úgy a fővárosban, mint a vidéken a gyűjtemény javára. A vagyonosabb jó hazafiak közül azokat, kiknek egyenes örököseik nincsenek, szólítsa föl, hogy hagyományozzanak nagyobb összeget az ereklye- muzeumnak. Kutassa iöl ama legjobb hazafiakat, kiknek módjukban áll állandóan és díjtalanul működni közre a muzeum érdekében, a kik valóságos apostolai lehetnek a szép dolognak. Ti pedig, hazánknak jobbjai, hazafiak ós derék honleányok, tegyétek le filléreiteket a haza oltárára. Adakozzatok a mi dicső szabadságharczunk ereklyemuzeumának föntartására ós csarnokának fölépítésére. Küldjétek be a budapesti ereklyemuzeumnak a legcsekélyebbnek tetsző emléktárgyakat. Pénzadományaitokat küldjétek be a hírlapok utján, hogy a hazafias tettet olvasva, hasonló áldozatkészségre buzduljon a tétovázó ós a gyengébb is. A magyarok Istene jutalmazzon ós áldjon meg minden adakozót! Julius. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. 3rilt levél D. Antal barátomhoz! Salutem Tibi! Köszönöm leveledét, melynek minden sorából, minden szavából a te igaz boldogságod sugárzik ki. Hosszan nézem kezed erőteljes vonásait, oly kellemes azokon elmerengenem. S mikor mely kellemes a közönségre, negédes fellépése ós kecses játékának köszönhető, hogy nem nélkülöztük miszerint az ezen darabban sűrűn előforduló csóko- lód/.ásokból még csak a cachirozott csókok czuppa- nását sem hallottuk ós noha arasznyira voltak az ölelkezők arcza egymástól, el kellett hinni, hogy szereti Laczit, olyan melegséggel játszott. Dobrovits Sándor ur (Laczi), úgy mint szokta, most is beleélte magát szerepébe. Kellő routinnal olyan pompásan festette a furfangos szerelmes naivitását, aminő érzéssel mondá a virágfakadásról szólló hosszú monológját. Kovács Péter úgy járkált ott a színpadon, miDtha az a saját szobája — ós ő nem is Parti Ferencz ur, hanem igazi Péter lenne, ez az ott- honiasság áthatott a közönségre is, a mely az ő színpadra lépésénél kezdett kevósbbó feszesen viselkedni ős szabatos játékának jótékony kedélyességével megtörte a jeget ós kezdett a közönség tapsolni már a nyílt jeleneteknél is, hogy csak úgy aratta a tapsot Nelli és Laczi. Kati. szemőlyesitője W i 11 i n- g e r Mariska k. a. volt. Öd^n szerepét G e n g J ó k a adta olyan eredetiséggel, hogy mindenkit meglepett. Végül kihívta és megéljenezte a közönség a rendezőt, Geng József urat, kinek, valamint a szereplőknek köszönettel tartozunk az élvezetes estért ós csak azt kívánjuk, hogy mielőbb részesítsenek újra abban. Az előadást táncz követte, mely reggelig tartott. Paskusz Emil. így agyamat a köznapi dolgok elől elzárva, magamat egész önfeledten az édes merengésnek adom át, úgy érzem, mintha leveledből virágpára szállna felém s mintha soraidból tavasz bontakoznék ki. Tavasz, mikor kipattan az erdő zöldje s a szívbe édes vágy lopódzik. Mikor a bimbó virágra nyílik meg s a szív arra a ,mámoritó, édes szerelemre, ügy, mint a te szived, kedvesem . . . Rizácskával való eljegyzésed a legkellemesebb hatással volt rám. A szivek megnyilatkozása mindig rokonszenves előttem, hát még ez esetben? Szükséges ezt előtted okada- tolnom? Hisz ismered lelkem minden atomját. Tudod, hogy én azt tartom, a ki szeretni tud igazán, szívből, végtelenül, az csak nemes gondolkodású lehet. Emlékezhetel, hogy mikor még nemrégiben is ezt a thémát vitattuk kerek asztalunknál, akkor is én voltam köztetek a legelszántabb harczosa a szerelem létjogosultságának. Mert szerintem a szerelem nemesíti a lelket, szárnyat ad a képzeletnak, eszmét az agynak s poézist önt a leghidegebb kebelbe is. A mellett jőtékony fátyolt von a szemre s mindent rózsás ködbe burkol: gyönyört és fájdalmat egyaránt. Igen, én mindig a mellett harczoltam — bár nem egyszer mosolyogtál theóriám felett gúnyosan — hogy a szerelem fényt, derűt áraszt maga körül. Hogy a szerelem az, a mi megnyílásra készteti a virág kelyhét és ezerszeres visszfényben csillogtatja meg az ezüstös harmatot. Hogy az édes szerelem az, a mi a berkek sűrűjéből kicsattan, mikor a csalogány-kesereg s a gerle turbékol. Hogy a vágy teli, sejtelmes szerelem az, mely az ibolyának illatot ad s a lány szemének fényt. Hogy az örök, soha el nem múló szerelem az, a mi bearanyozza a lány tiszta, üde lelkét s glóriát von az ifjak homlokára. Hogy az a bűvös-bájos szerelem az, a mi mámorával részegít s üdvöt ad. Hogy ez érzés mindent pótol, de azt nem pótolja semmi sem .... Fényes elégtétel számomra, hogy nem mondasz már ellent. Sőt magad bizonyítod legjobban, hogy mennyire igazam van. Mert bizony mondom neked, kedves barátom, a te leveleid árulják el legjobban szivedet. Mig azelőtt leveleidben egymást váltogatták a tárgyak és eszmék s az ideál mindig a legrövidebbet húzta, most megfordítva áll a dolog. Nincs azokban semmi egyéb, mint a megtalált ideál szülte boldogság s ha tizenhat oldalt irsz is össze, úgy mind a tizenhaton azt a jól ismert refraint variálod: nagy a te hatalmad, te csodás erejű, édes szerelem! Elképzelheted, mennyire örülök, hogy igy változtál meg. Imádnom kellene mint az angyalt azt a lánykát, aki a lelkeden s sziveden ily hatalmat tudott gyakorolni. Mert bizony a múltban nem igy volt. Hja, a múlt... a múlt. Be sokaknak fáj is az a mult! S itt elém tolulnak a múlt változatos képei, egy-egy hervadt virág, tépett emlék s fájó köny, melyek közül élesen válik ki a gondtalan gyermekkor ragyogó derűjével, az a nap, melyen örök barátságot fogadtunk meg egymásnak s melyet meg is tartottunk mindketten híven és becsületesen, A boldog gyermekkor tünde álmait az ifjú évek küzdelmek váltották fel. Küzdelmek és csalódások, melyek elviselésére erőt és vigaszt meleg barátságunk nyújtott. Oly jól esik erre visszaemlékezni. S miközben igy visszaemlékezem, a múltnak imbolygó ködéből, a való jelen bontakozik ki: a te boldog vőlegénységed. Szeretsz és viszontszerettetel. Ez a gondviselés leg3 nagyobb áldása, mely földi halandót érhet. Hidd meg, hogy szivem megdobog a gyönyörűségtől, látva, mennyire szeretsz s tudva, mennyire viszontszerettetel. A mily határtalan a te vonzalmad mátkád iránt, bizonyára ép oly mélységes az ő szerelme is. Örülök bol- dogságtoknak, hisz a lelkem boldog, mikor benneteket tudlak annak. Csak az aggaszt, hogy szivedet, melyet eddig a baráti szeretet töltött be, ezentúl egy más érzés foglalandja el. De megnyugtat az a tudat, hogy szép arád, kinek aranyos szivét szintúgy betölti a szerelem, egy kevés szeretetet tartogat majd számunkra is, azok számára, akik iránt te meleg barátsággal viseltetel. Tanácsot adjak a jövőre? Fölösleges. A te karaktered, értelmi erőd s tehetséged bizonyára mindenütt s mindenha megfogják állapítani számodra azt az igaz judiciumot és vezető elvet, melyet követned kell. Tanítsalak boldogítani, hogy magad is boldog légy ? Erre csak egy szavam van: Szeress, szeress szívből, mélyen, igazán! S akkor ez érzésben oly talismánod lesz, mely nemcsak rózsákat fog hinteni élted minden ösvényére, hanem egyúttal boldogítani fogja azt a lányt is, kinek homlokát myrtus-koszoruval övezed. Élj boldogul s tarts meg barátságodban! Lévai Dezső. Előfizetési felhívás TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1893. évi XXI. évfolyamának ll-ik negyedére. Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt = 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr = 3 korona, égy lióra 50 kr — 1 korona, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Lapunk legalább féléves előfizetői Lévai Dezső munkatársunk „Otthon“ czimii könyvét, mely 16 válogatott beszélyt tartalmaz, ingyen és bérmentve kapják. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatala KÜLÖNFÉLÉK. ___ — Áthelyezés. Beierlein Béla VI. osztályú adótiszt, a bajai m. kir. adóhivataltól saját kérelme folytán hason minőségben, a hőgyószi m. kir. adóhivatalhoz helyeztetett át. — Képviselők a gerjeni és a bogyiszlói árvízkárosultaknak. A képviselőház tagjai által a képviselőház márczius 11-én tartott ülésében történt megállapodáshoz képest Gerjen és Bogyiszló községek árvízkárosultjai segélyezésére átengedett egy napi képviselői napidijakból a belügyminisztérium a gerjeni árvízkárosultak részére 1239 forint 50 krajczárt, a bogyiszlói árvízkárosultak részére pedig 600 forintot küldött. — Előléptetés. Gróf Apponyi Géza császári ós királyi kamarás, Nyáry Ferencz puszta-kápolnai ispánját, pálfai uradalmához kasz- nárrá léptette elő. — Adomány az árvízkárosultaknak. A szerencsétlenül járt gerjeni árvízkárosultak részére újabban G u t r u n g Jánosné úrnő Varsádon 20 ftrtot gyűjtött. — Elvetett kérelem. Szeniczey Ödön és órdektársai, mint a paks-adony-szabolcsi vasút engedélyesei, kérvényt nyújtottak be Paks nagyközség képviselőtestületéhez, hogy a vasútvonal építésére megszavazott 100 ezer frtot 150,000 írtra emelje fel. E kérelmet a képviselőtestület hosszabb tanácskozás után szótöbbséggel elvetette. — Uj iskolaszéki elnök. A kölesdi róm. kath. iskolaszék elnökévé Apáth Alajos hídvégi kasznár választatott meg. — Eskületétel. Dr. Szabó Gyula, a szeg- szárdi kir. törvényszék uj bírája, e hó 1-őn tette le a hivatalos esküt.
