Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-12 / 41. szám

mely Olvasókönyv legutóbb a nagy méltóságú magyar i királyi vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól liasz- j nálat végett engedélyezve lett és a melyről a Buda- j pesten megjelenő „Népnevelő“ tanügyi lapnak leg- I utóbbi, folyó évi szeptember 27-én megjelent számában Viszolay István ur tollából a következő ismertetés j jelent meg, melyet szóról-szóra hozunk: „Ismeretterjesztő olvasóköny a kis városi és fa- | lusi ismétlő (vasárnapi) iskolások — a 12 — 15 éves, mindkét uembeli tanuló ifjúság részére. Szerkesztette Kálmán Károly, tanító. Szegzárd, 1890. Ára kötve 50 kr. Olvasókönyvek, melyek bizonyos néposztályuak szánvák, mindig bírnak methodikai becscsel, föltéve, hogy a szerzők ezt a könyvek szerkesztésénél szem elől nem tévesztették. Ha a könyvek a tudomány azon színvonalán állanak, a melyet a szerzők maguk elé eleve kitűztek, és attól egy hajszálnyira sem tér­tek el: akkor ezen könyvek megérdemlik figyelmün­ket és méltatásunkat; megérdemlik azt, hogy minél szélesebb körökben forogjanak közkézen. Az általam most mondottak igen reáillenek a föntebb bemuta­tott olvasókönyvre. Nagy mértékben elégíti ki az olvasót; a fölvett tárgyak, azok iránya és hasznossága elég bizonyság arra nézve, hogy a föntebb jelzett olvasókönyv a kis városi és falusi ismétlő . iskolások számára elfogad­tassák. „Úttörőnek“ mondja magát a szerkesztő, de dicséretére válnék ily könyv szerkesztése a már e téren gyakorlott más szerkesztőnek is. A könyv rendszeresen állíttatott össze, áll hőt szakaszból; az olvasmányok mind életbevágók, er- kölcsnemesitők, mindenre fordittatott figyelem, a mi csak a gazdának és a kisebb iparosoknak javukra szolgálhat. A könyv keretében oly hasznos adatok fog­lalnak helyet, a melyek méltán megérdemelték a nyomdai festéket, és a melyek sorozata a könyvnek praktikus értéket nyújt. A fölvett tárgyak, u. m. honpolgári jogok ős kötelességek ismertetése, földünk ismertetése, külö­nös tekintettel hazánkra, a nyelvtan, a számolás, a i természetben előforduló tünemények ismertetése, a : gazdászat, mind egytől-egyig arra valók, hogy a kis j városi és falusi leendő honpolgárokat a józan gon­dolkodásra, a szükségesnek és hasznosnak megisme- résére oktassák, a könnyen hívőket a veszélytől meg­óvják és visszatartsák; a szilárd jellemüeket pedig elhatározottságukban még jobban megerősítsék. Az ily olvasmányok ajánlásra méltók, mert ezek- j bői a gyermek valódi életet tanul, a visszataszító í characterek oly színben festetnek, hogy a gyermeket, j a még romlatlau gyermeket minden bizonnyal meg­őrzik a romlástól, az erkölcsi ős anyagi pusztulástól; az olvasmányokból tanulja meg a haza kis népe, hogy j az erény a hitnek a gyümölcse, és hogy csak az erényes ember bírhat nyugodt ős tiszta lelkiismeret­tel, és hogy minden rossz, minden gonoszság előbb- utóbb isteni büntetést von maga után. A könyv kiállítása csinos, a betűk elég nagyok és tiszták, csak egyet kár volt kihagyni, ugyanis , nagyon emelte volna a könyv értékét és hasznossá­gát, ha helylyel-közzel nyomatott ábrákkal látta volna el a szerző a könyvét. Különben csak gratu­lálni lehet a szerző ügyes és czélszerü beosztásának és kívánjuk, hogy e köuyve minél több kézen for­duljon meg, és minél több kiadást érjen.“ Ismételten felhívjuk a t. tanítói karnak eme általánosan óhajtott s valóban nagy szükséget pótló Olvasókönyvre becses figyelmüket és kérjük, hogy megrendeléseikkel szíveskedjenek egyenesen a szerző­höz, Kálmán Károly szegzárdi tanitóhoz fordulni. X. EGYLETEK TÁRSULATOK. Meghívó. Van szerencsém a Tolnamegyei honvédsegélyző egylet tisztelt tagjait az egyletnek folyó évi október hó 15-én Szegzárdon a vármegye háza szokott helyi­ségében reggeli 9 órakor tartandó közgyűlésére tisz­telettel meghivni. Kelt Bonyhádon, 1890. október hó 7-én. Bárány Sándor, egyl. elnök. KÜLÖNÍTELEK. — A szegzárdi belvárosi uj iskola épületben a beiratások múlt csütörtökön kezdődtek meg s való­színűleg még a jövő héten is folytattatnak, mert az építkezés még mindig nincs oly előrehaladott álla­potban, hogy az előadásokat is meg lehetne kezdeni. — Dunaföldvár városa küldöttségig kópvisel­3tte magát az aradi ünnepélyen. A küldöttség tag- j ú voltak: dr. Ragályi Lajos, Szakszón Gyula ügy- éj édek, Csefkó Ferencz polgár, és Rátkay László. A A üldöttség személyesen helyezte a nemzeti szinü sz.a- tti igos babér koszorút a szoborra. A rendező bízott- j m ág a legnagyobb előzékenységgel volt a küldöttség sz ránt, részére a legjobb helyet tartotta fen. A ko- j n< zoru szalagján ezen felírás volt: Duna föld vár — az se radi vértanuknak! A bizottság egy marék földet m s vitt magával, és azt oda hintette a hősök sirhal- á; nára. Hadd fedje megyénk földje is áldott hamvaikat! ki —. Adományozások. A vallás- és közoktatásügyi uinister a szegzárdi polgári fiú- és felső-leányisko- k ának, valamint a szegzárdi r. k. népiskolák részére g s Tolnavármegye diszes térképét 2—2 példányban, h — Csapó Vilmos kir. kamarás dr. Ferenczy József d 100 aranynyal jutalmazott Garay Jánosnak életraj- v :át több példányban, — végre Bezerédj Pál több fü- ti :etből álló selyemtenyésztósi munkát adományoztak k íevezett iskolák részére. I — A szegzárdi népbank választmánya múlt hét- l :őn ismét ülést tartott Adler Ferencz péuztáros ügyé- 9 jen. Ugyanis az ezelőtti ülésen a pénztárost a vá­lasztmány többsége visszahelyezte állásába, mely ha- | tározat után az egylet elnöke és alelnöke ez állásuk- * ról leköszöntek, mig többen betéteik felmondásával i fenyegetődztek. Ily körülmények között veszély fe- 1 nyegetvón az egyesület fennállását, a hétfői ülésen a < választmány újabb határozatával Adler Ferencz pénz- i tárost állásától fölmentette s három havi fizetését 1 végkielégitéskép utalványozta. — Halálozás. Steiner Károly fiatal kereskedőt ős nejét ismét szomorú csapás érte: elvesztették sze­retett kedves kis Margit leánykájukat. Temetése e hó 4-én ment végbe nagyszámú gyászoló közönség kíséretében. — Külföldi vendég. A görczi es. kir. selyemte- nyésztési és szőlőmivelési kisérlőállomás igazgatója dr. B o 11 e J á n o s ur a napokban Bezerédj Pál selyemtenyésztési ministeri meghatalmazott ur ven­dége volt. Bolle ur a magyarországi selyemtenyősz- tős iránt kezdettől fogva élőnk érdeklődéssel visel­tetik és szaktanácsával, kiváltképpen pedig a pete­vizsgálat ellenérzésével az ügynek felette hasznos szolgálatokat tesz. Ezen látogatása is jóformán az ügy érdekében történt s az országos selyemtenyész­tési felügyelőség telepén, hol a petegórcsövezés még 1 nagyban folyik, a peték őszi lésről szakszerű előadást tartott. Ez alkalommal nagy érdeklődéssel tudakozó- ! dott Bolle ur az itteui szőlők állapota felől is s egyik nap délutánján Bezerédj P á 1, dr. S z i-g e t h ! Gábor és 6 e f e n d a y Lajos urak kíséretében j meglátogatta az itteni állami amerikai szőlőtelepet, I hol Nits Isván a telep fáradhatlan derék vezető­jének kalauzolása mellett mindent behatóan megte- kintett ős teljes elismerését nyilvánította. A telepről j a szőlőhegyre ráudultak az urak, hol Goldberger) Ignácz ur szőlejében a szénkénegezést nézték meg. j Itt dr. Szigeth és Gerenday urak sajnálatuk kifeje­zése mellett búcsút véve a társaságtól eltávoztak. A I szives házi gazda pedig lucullusi uzsonna kíséretében mutatta be azon nektárt, melynek megmentéséért I kelt harezra a filloxerával. Dr. Bolle ur, ki jeles ama­teur fényképész is, az állami szőlőtelepen eszközölt ne- ! hány felvétel mellé emlékül még a szőlőhegy, aszónké- ! negező munkások s a városról készített néhány felvételt. — Az apari r. k. osztálytanító állomásra no- j vember I-ig pályázat hirdettetett. — Gyilkosság. Kftjári József nőinedii legényt ek szerelmi viszonya volt az okirat hamisítás hátrányai I felett a tömlöczben töprengő Kovács István feleségével. Az asszony Ígéretet is tett Kajárinak, hogy vagyont j irat reá, később azonban a viszonyt fel akarta bontani, j E miatt Kajári a napokban, szóváltás után úgy lőtte I főbe közvetlen közelből, hogy szörnyet halt, de a í lövésre előfutott két ember a gyilkost azonnal elfogta s ma már börtönben van. — Pinczetörés. Yeigel Konrád gyönki lakos pinezéjét e hó 5-őre virradóra feltörték s csaknem mindent elvittek az „ismeretlen“ tettesek. — A tüzeseteknek állandó rovatot lehetne nyitni, j Szeptember 29-őn Schäfer Henrik varsádi lakosnál, 30-áu Piegler János hőgyészi lakosnál, október 2-án : Ozsváth Mihály kölesdi lakosnál volt tűz. — A szegzárdi iparos ifjak önművelődési egy- j létének ünnepélyes megnyitása ma, vasárnap dél- j után 5 órakor leend az egyletnek saját helyiségé­ben (Sőtpatak-utcza Máli-féle ház.) Felhívjuk Szeg­zárd művelt közönségét az ünnepélyen való szives I megjelenésre, különösen az iparos mesterek ős segé­dek becses figyelmét, hogy tömeges megjelenésükkel j az ünnepély jelentőségét emeljék. — Az idei bor. A milyen abaormis az időjárás, éppen olyan rendkívüli az idei termés eredménye A szegzárdi szőlőhegyen elkezdve a legsavanyubb és üresebb bortól, a legnehezebb édes borokig található minden fokozat. A jobb fekvésű hegyeken, a kik a szüretre figyelmet fordítottak oly kitűnő bort szűr­nek, mely ritkítja párját és az 1886-ki minőséggel ha­sonlítható össze. Az árakról nincs mit írnunk. A ter­melők, tekintve a mennyiség mostoha voltát, magas árt iparkodnak elérni, a kereskedők megsokalják a követelt árt. Majd elválik, mi lesz belőle. — Mulatság. A szegzárdi izraelita iparos ős kereskedő ifjak folyó hó 7-őn, az ünnepeket egy ví­gan töltött estélylyel zárták be Friedmann Jakab házánál, hol úgynevezett „batyubált“ (piknik) ren­deztek. A batyubál nagyon természetesen tánczczal végződött, majd ettek ős ittak, utána ismét tánczol- tak egész virradtig. „A jeleuvoltak névsora: Mar­khoz Sarolta, Weisz Czeza, Glantz Zsófia Friedmann Regina, Popper Regina, Pelczer Juliska (Tolna), Ad­ler Sarolta, Neumann Sarolta, Glantz Róza, Singer Teréz, Pollák Regina, Markusz Etel. — Nincs többé Dudi néni! E néven ismerte ugyanis Szegzárd öregje és apraja Kassay Juditot, a néhai Hrabovszky-Kassay Anna nővérét, ki a múlt napokban 84 éves korában hunyt el, s kiben egyút­tal városunk egy különcz agg hajadont veszített el. Ott lakott inár élő öreg emberek emlékezete óta a remetei kápolnához vezető utón, egy szurdik tövé­ben összetákolt kis viskóban, hol mindenféle mada­rakat tartott, adott el ős vett is; ez volt régi idő­től fogva a foglalkozása. Az újvárosi templom alap­ból, nővére hagyatékából élvezett évenkint 73 frt kegydijat s ez, valamint egy tojós tyúkja elegendő volt vissza húzódó életének fenturtására. Tisztessé­ges eltemettetéséről Főt. Mikó György újvárosi plé­bános ur gondoskodott. Nyugodjék bőkével a szegény Dudi nőni.- Tűz. Folyó hó elsején bonyhádi Perczel Dezső ur, orsz. képviselőnk a bonyhádi családház kertje végére — e nyár folyamán épített, terjedel­mes pajtája — a benn levő kukoriczával — leégett. A tűz keletkezésének oka ismeretlen, s hogy daczára a kutakban most beállott általános viz hiánynak — nagyobb kiterjedést nem nyert, — egyrészről a tel­jes szélcsendnek,, másrészt pedig annak tulajdonit- ható. hogy a pajta közelében munkálkodó kertész két cseléddel a tűz keletkezése pillanatában már an­nak közelében található minden tápanyagot eltdvolit- hatott. A károsult urnák mindene, háza, melléképü­letei, takarmányai, mindeu zsúp szalmája, ami a leégett pajtában volt a kukoriczája is — biztosítva van, de maga a -- nem rég épített uj pajta — nem, — ek- kőp most — mintegy 1000 forint kárt visel. E tűz alkalmával — írja tudósítónk — ismét tapasztaltuk községünkben annyira uralkodó hanyag közömbössé­get a közügyek irányában; — tűzoltóságunk nem lévén — alig jelent meg itt egy pár kabátos mes­ter — és úri ember; a telkesek, — kik ellenkező irányban jó távol laknak, — ha megjöttek is nőhá- nyan, — távolban megállva, egymás »közt tréfásan beszélgetve nevettek és ismét eltávoztak annólkül, hogy csak egy is az oltásnál segített volna s ha egy | pár úri kabátos ember nem lett volna oly szorgal- ! inas a munkánál, — nehéz lett volna — a kedvező körülmények daczára is — a tüzet lokalizalui. — Kü- j lönösen kitüntette magát ügyes ős fáradhatlan mun- ; kássága által egy itt mindenki előtt teljesen isme- j rétién, vidéki külseje utáu Ítélve a jobb osztályhoz j tartozó egyén, a ki azonnal a tűzveszély kiterjedő- I sének elhárítása után eltűnt anuőlkül, hogy valaki- | vei is megismertette volua magát. Midőn a veszély j már teljesen elhárittatott és a tűz lokalizálva volt, ! a községi tűzi fecskendők is megjöttek, azonban, — 1 miután a nemrég (900 írtért) beszerzett uj fecsken­dőnek valami baja volt, vagy senki sem tudott ; vele bánni, — szóval vizet belőle szivattyúzni nem lehetett, az is, — mint a telkesek csak nézni ős ne- I vetni jött, — a régi, de ipég hasznaiható fecsken- j dőnek pedig már munka nem akadt, — azok ismét haza szállitattak. Ha nem volna oly veszélyes, ős kö­vetkezményeiben oly válságossá válható dolog, — j úgy alkalmilag — ha a telkesek közt feltűnik a tüz- i veszély — azokat, — úgy mint ők teszik — magukra : hagyni kellene, hogy lássák és érezzék azt: mennyire fáj a szerencsétlen embernek az iránta viselt kö­zömbösség ? amit ők a felső városbeliekkel szemben mindeu alkalommal tüntetőleg mutatnak azoknak, kiknek erélyes segítségét épen nem nélkülözhetik; mert magúkra hagyatva, teljesen képtelenek magu­kon segíteni; — de mondom, ez nagyon drágává válhatnék, és azért ezentúl is csak segítsünk ott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom