Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-02-11 / 7. szám
..................Pinczehely, 1883« február 4. Tisztelt szerkesztő .ur!. Tiszteletteljesen felkérem az alábbi sorokat becses lapjában közölni. Pinczehelyen ugyanis folyó hó 3-án a nagyveo- déglö termében az ottani vendéglős által tánczestély adatott, melyre a helybeli, ugyszinte a vidék előkelősé gei urak hölgyek hivatalosak valónak. Bizony mondha tom szép nagy közönséget leheteti látni, a négyest 40 pár tánczolta fesztelen jó kedvvel, s magát mindenki udvariasan, illedelmesen viselte, — csak a pinczebelyi segádjegyző Zsigmond Gyula ur tett kivételt, ki már több hasonló tetteiről ismeretes. A nagyközönség előtt vette elő ez alkalommal is nevezett ur szokásos modo rát és mikor a négyest tánczolták, csupa pajkosságból minden ok nélkül, verekedésre hívta fel Strausz Dávid helybeli gabonakereskedőt, mire tettlegeségre is került a dolog, — s csakis a feut említett gabonakereskedő jó zanságának köszönhető, hogy a rendet ismét helyre le hetett állítani. Hazafiul üdvözlettel, _ Váradi Gusztáv. • W* Felső-Iregh, 1883. február. 2. Tisztelt szerkesztő ur! A helybeli m. olvasókör könyvtára javára múlt hó 28-án tánczmulatságot rendezett, mely igen szépen sikerült. Jelen volt a helybeli és a környék intelligen- . fiájának jő része. A terem egyszerűen, de izlésteljesen volt díszítve. £ díszítés pompás hátteret nyújtott a höl gyek nagyszerűnek mondható öltözékeinek. Valóban nem tudjuk, megbocsássuk-e nekik e kápráztató fényt a csin és jó ízlés kedvéért; és ha tesszük azt, tekintetbe vész esük a tánczban való önfeláldozásukat és fáradhatlansá- gukat. A fiatalság ugyanis ritka jó kedvvel tánczolt, mintha verseny támadt volna köztük, hogy ki tesz túl • másikon. A reggel vetett véget a kedélyes mulatság nak és a közönség azon hallgatag kívánattal távozott, hogy bár a rendezőség minél előbb összehozná megint e szép társaságot, a viszontlátásra.- . Kiváló tisztelettel: . X, X. Felső-Iregh, 1883 február 3. Tisztelt szerkesztő ur! A vidéki.kisebb községekben minden alkalmat fel kell a közönségnek használni az érintkezésre. A társadalmi érintkezés, .mily jótékony hatással van az emberre, nem kell lapja becses olvasói előtt fejtegetnem, tudják, érzik azt. Az élő váltott szót nincs, mi helyettesítheti. Egyéb közhasznú czélok mellett éppen a társadalmi érintkezést irta ki a helybeli m. olvasókör zászlajára. A m. olvasó kör szerény erejével minden jót istápolt eddig és ha a mit.eléyt, leginkább helyiérdekű, az semmit sem von le érdemeiből. Hiszen az egyén boldogsága a főczél. Helyiérdekű volt és nagyrészt a m. olvasókörnek köszön-: TSéRTá megszakított postai összeköttetés (Siófok, Sárbo- gárd, Felső-Iregh) helyreállítása. A m. olvasókör termé ben gyűlt össze a nagyrészt tagokból álló közönség és egy óra alatt egy négytagú küldöttség meg volt vá lasztva és költséggel ellátva. E küldöttség buzgó fáradozásának köszönhető, hogy az említett gyűlés után tán egy hónapra a postai ösz- szebötletós helyreállott. Hadd álljon itt e küldöttség! tagok neve: Schwabik Ferencz, Strasser József, Kunoséi Ármin és Bach Jenő. A m. olvasókör helyiségében gyűlt össze a most oly áldásosau működő segélyző-egylet alakuló gyűlése is. E segély-egylet körül, mely egy évi fennállása óta 1600 részvénynél többet számlál: Fölkér Mátyás, Schva- bik Ferencz, Kunoséi Ármin, Palatsik Salamon és Bach Jenő szereztek maguknak érdemeket. Az elismerést min den a . közjóért lelkesedő az említettektől meg nem fogja vonni, kivált ha meggondolja, hogy minden uj eszme keresztülvitele mennyi akadályba ütközik minden lép- ten-nyomon. De a bátor nem csügged és fölkel, ha százszor elesik is. . Mély tisztelettel: X. X. T A N Ü G Y. Miként lehetne a falusi iskolákban a gyümölcsfa tenyésztést úgy megkedvelteim, hogy az lassan- lassan általánositassék ? A fenti tétel nagyfontosságát átérzi úgy hiszem minden ügybuzgó tanító, mertahiszen tudjuk édes mind nyájan a népiskola czélját, mely az oktatást és nevelést a nép gyakorlati életszükségleteivel szorosan viszonyí tani, egyesíteni tüzé ki; ennek alapja, létjoga népokta tási törvényűnk keretében gyökeredzik. Ki ne ismerné az újabb keletű miniszteriális ren deletet, mely a tánitó-képző igazgató-tanácsnak meg hagyja: miszerint gondja legyen arra, hogy a tanító képzőben növendékek a gazdaság és kertészet körében való gyakorlatokat tökéletesen elsajátítsák és igy kilépve az életbe útmutatással, jó tanácscsal szolgálhassanak a népnek. Tehát képezzük magunkat mindenekelőtt a fa- tunyésztésben; mert úgy is súlyos vádként nehezedik reánk a földmivelési miniszternek nem rég a hírlapok ban is megjelent nyilatkozata, mely szerint tapasztal ván-: „hogy a községi faiskolák elhanyagoltságának és ebből kifolyólag a fatenyésztés pangásának oka legna gyobb részt a néptanítóknak e téren való járatlanságá ban rejlik; elhatározta, hogy az ország több pontjain, hol a gyümölcsfa-tenyésztés már tényleg űzetik, s hol a talaj erre alkalmas, rövid tanfolyamok tartassanak a fatenyésztésből és erre a néptanítók hivassanak be. Meg kell barátkoznunk a törvénynyel,' mely vezérszerepet fyfo\ ki részűnkre. Ha vizsgáljuk az európai államok legtöbbjét; ha lelki szemeink elé állítjuk azokban kifejtett mindenol dalú tevékenységét, azt találjuk: miszerint ott a kerté szetre, 8 ezzel kapcsolatban a gyümölcstermelésre nagy gond fordittatik: mert tudják annak igazságát, hogy a gyümölcs-termelésre fordított gond, idő és fáradság pár huzamba helyezhető az anyagi haszonnal. Ne menjünk meszszire, csak a velünk szomszédos Ausztriába, hol a gyümöcs-termelés oly dicséretes módon űzetik, hogy még szántóföldeiket is gyümölcsfákkal ültetik körűi, s innen van, hogy piaczainkat elözönlik üde és feldolgo zott gyümölcscsel. Tény az, hogy most már édes magyar hazánkban is szépen fejlődik a gyümölcsfa-tenyésztés, mert a stalistikai adatok hiteles bizonysága szerint 18 ezer köz séget számitó hazánkban már 8 ezer községben van alkalmas faiskola. Igazi benső öröm szállta meg lelkeraet utaztam- ban, midőn termékeny gyümölcsfáktól ékeskedő köz ségbe jutottam, melyek a községben működő gondos ta nító cultiválása alatt álló faiskolából kerültek ki. Érdem és elismerés illeti meg az olyan hazafias és áldozatkész községet, hol vagy a tanító indítványára, vagy saját buzgalmuknál fogva a község vagyonából ha- sittattak ki alkalmas terek a faiskola részére, vagy vá sároltattak és átadattak a tanítónak gondozás végett. — Nem mulaszthatom el fájó érzéssel felemlíteni itt azt sem, miszerint még számos községben nagyon el van hanyagolva a gyümölcsfa-tenyésztés, mit megszüntetni — mi vagyunk hivatva néptanítók; azért ragadjunk zászlót a gyümölcsfa tenyésztés általánosítása czéljából, mert a mi hazafias működésünktől vár a haza egy uj nemzedéket, mely a gyümölcsfa-tenyésztést megked velve ügyes munkájával, okszerű szorgalmával saját va* gyonosodását megalapíthatja. Hogy pedig ezt elérhes sük, először is szent ügyekvésünk oda irányuljon, hogy á hol még nincsenék faiskolák, ott nyerjük meg a köz ség elöljáróit és ii iskolaszéket a tanulók részére fel állítandó faiskola megszerzésére. Ha már meg van a faiskela, úgy lelkesítsen bennünket hazánk 'egyik gaz dasági vezérférfia, Korizmics László azon szavai: ‘„Hogy az lenne a nemzetnek legnagyobb jőltevöjej ki népünk kel a fatenyésztési megkedveltetni tudná“. Eme nagy horderejű szavakból kiindulva, mindnyájan lelkesültség- gel fogjunk munkánkhoz, mert kell, hogy minden igaz néptanító atyailag gondoskodjék a nép vagyoni álla potán a gyümölcsfa-tenyésztés meghonosítása által segíteni. Ha megkezdjük haladéktalanul kellő szakértelem mel oktatni tanulóinkat elméletileg, de különösen gya-; korlatilag a tavaszi, nyári és őszi hónapokban, — úgy csakhamar megtanulják, miként kell a csemetéket he-j vélni, nemesíteni és velők tovább bánni. (Célszerűnek tartom és véleményezem, hogy osszunk ki a faiskolából ingyen időközönkint csemetéket a tanulók között és azo- frt 50 kr, Kramolin Emil 5 írt, Őrffy Lajos 1 frt 50 kr, Török Béla 1 frt 50 kr, Tóth Károly 1 frt 50 kr, Stettka Károly 4 frt; összesen 51 frt 50 kr. Felülfizet tek a következő urak: Augusztin Ágoston (Kaposvár) § frt. 50 kr, Mehrverth Lajos 50 kr, Ujfalusy László (Alsó-Nyék) 50 kr, Gruber Ede (D.-Földvár) 50 kr, Mikó György 1 frt 50 kr, összesen 6 frt 50 kr, végre hálásan felemlítjük, hogy az urodalom, tekintettel a jó tékony czélra 5 írtért engedte át a termet a rendező ségnek. — A polgári olvasókör batyubálja fejezte be múlt kedden a székvárosban a farsangi évadot. A kör helyi segei már 8 órakor zsúfolva megteltek az egyleti tagok .és családjaik tömeges megjelenése folytán. A tekeasztal helyiségében 90 személyre volt terítve s a mulatságot ízletes lakoma kezdette meg, melyet kedélyes felköszön- tések fűszereztek. Bili József emelt először poharat az egyleti elnökre, ki viszont a jelenvolt hölgyekért ivott; majd Kálmán Károly felköszöntötte a kör tevékeny igazgatóját Imberl Ferenczet s végre László Lajos egyleti ügyész mondott felköszöntést a társaság két. leggorombább 'tagjára, mint magát kife jezte, Végh János pénztárnokra s közvetve magára; a jelenvoltak a leggororabább, de egyúttal hasznos tag jait az egyletnek, szívélyesen megéljenezték. A lakomát táncz követte, mely reggelig tartott. 4 jelenlevő nők közül a következőket sikerült feljegyeznünk: Imberl Fe- renczné leányaival, Groszbaner Ferenczné, Untermüller Alajosné, Kalocsa Lászlóné, Katzenbach Lajosné, Stann Istvánná, ifj. Bili Józsefné, Zsigmond Ferenczné, ifj. Győrffy Jánosné, Mór Gyuláné, Schandl Imréné, An gyal Alajosné, Szabó Antalné. Sághi Mihályné, Mirth nővérek, Sághi nővérek, Körössy Gizella, Kelemen nő vérek. — A szegzárd vidéki írói kör lapunkban fölve tett. eszméje iránt örvendetes érdeklődés kezd mutat kozni a megyében minden irányban, magában a szék város intelligens köreiben is élénk szóbeszéd tárgya. Már maga e körülmény eléggé igazolja annak életre valóságát, jogosultságát: megyei társaséletünk elvitázhat- lanul sokat — igen sokat fog nyerni vele; de, sőt bíz vást állíthatjuk, hogy abban egész szellemi életünk nagy átalakulási reformját véljük feltalálhatni. Bégóta érzett hiányon lesz hivatva segíteni a szegzárd vidéki irói-kör a megyében szerte széjjel lakó értelmi munkásaink meleg óhajtása nyer ezzel valósulását, hisz tudjuk, mily hő óhajtása az mindenkinek: a szellemi téren való egye sülés, találkozás I A tömörülés jelszavát halljuk minden kitől, minden irányban, valami sajátos, édes örömérzet tel szivünkben, epedünk e szent őzéi után. Midőn e la pok szerkesztősége saját nevében is, ezennel a legmele- ’ gebben üdvözölné az Írói kör életre támadását, egyúttal ’ígéri, hogy annak érdekében egész befolyását, érvénye síteni fogja. Egyelőre azonban, nehogy az elhainarko ’ könnyen bekövetkezhető veszélyétől kelljen tartania,a a gyűlést és előterjesztette az évi jelentést. Ebben a kezdet nehézségei felsoroltatván, javaslatba hozatott,(hogy a múlt évi nyeremény a jövő évre vétessék át. Úgy a jelentés, mint az indítvány elfogadása után, a felügyelő bizottsági tagokat választották meg, ugyanis: Döry Jenő, Justus Izidor, Paczolay György, Spitzer Ignácz és Kö nig Bichárdot. — A magyarországi ágostai egyház uj egyetemes felügyelőjévé báró Prónay Dezső választatott meg 377 szavazattal, Péchy Tamás országgyűlési elnök 207 sza vazata ellenében. — A szegzárdi takarékpénztár üzleti nyeresége az elmúlt 1882-ik évről 8916 firt 6 krt mutat föl. Bész- vénytőkéje 40000 frt, tartaléktőkéje 5594 frt 58 kr. Az összes vagyon 1770480 firt 72 krt tesz ki, miből a vál- tótárcza 493759 frt 23 kr. Betéti tökében 1603477 frt 99 kr. A részvények száma 400, a részvényeseké 133. — A dunagözhajózási társaság igazgatósága tu datja, hogy az árufelvétel folyó hó 7-én egyelőre csak Budapest-Belgrád közötti állomásokra nézve nyittatik meg. — Buchert Ferencz szegzárdi születésű matróz, ki lopás büntette miatt a budapesti Fortunában volt fogva, a kir ügyészség a múlt napokban a kerepesi úti fegyházba kísértette át. A fogoly megkérte a börtönőrt. hogy ne vasaltassa meg, mert ö szégyelli magát az ut- czákon át vasba menni. A börtönőr nem tett rá vasat. De amint közel voltak a fegyházhoz, Buchert hirtelen futásnak indult s megakart szökni, dé a börtönőr utána futott s egy utcza sarkán el is fogta. Nagy néptömeg kísérete mellett azután bevezették a fegyházba. — Uj iskolai takarékpénztárak. Goldner Ármin és Lauf Lajos paksi tanítók iskolai pénztárakat hoztak be iskolájukba. — Halebéd. Tolnán, mint minden évben, úgy most is igen sikerült halebédet rendeztek hamvazó szerdán az ottani casinó tagjai. Szegzárdról is igen számosán rándultak át. — Szerencsétlenség. Graics István alapítványi ügyészségi hivatalszolgának neje, az é hó 3-án megtar tott tüzoltóbál előtti napon, midőn a tánczteremben a gyertyákat a csillárokba akarta tenni, a csillárt tartó csavar engedett s a tömör, nehéz csillár leesett s az ott működő szegény asszonynak a fejét súlyosan megütötte A szegény asszony igen súlyos sérülést szenvedeti!, de állapota ma már nem veszélyes. — Katonai sorozás. Tolnamegyében a katóna-üjonez állító bizottság a folyó évben a duna-földvári járásban kezdi meg működését. Sorozóhely Paks. Felszólamlások márczius 5. és 6-án, sorozások 7-től egészen í3-ig tar tatnak. Polgári bizottság: elnök Pápé Gyula, orvos'dr. Sass István ; bizottsági tagok: br. Budnyánszky Iván és br. Jeszenszky Kálmán. — A simohtornyai járásban so rozóhely Kölesd. Felszólamlások márczius 15, sorozái kát utasításunk .szerint ültessék -el saját kertjeikbe. Érint-: féknek tartja fenn a hozzászólás jogát, a vidék visszhm" kezzünk a szülőkkel és eszközöljük ki,' miszerint gyer mekeiknek e czélra engedjenek át kertjeikből egy da rabka területet. Minden ügyben, úgy ebben is felette sokát tehet; a tanító munkássága és jó példája, mert Csak jó pél-! dánk által kelthetünk növendékeinkben hajlamot és sze-: retetet. Olyan példa kell a tanulóknak, úgy szintén a népnek is, melyből élő szemmel látható a tenyésztés jövedelmezősége — s ily utón merem hinni, hogy ké pesek leszünk gyengéden hivogatni a gyümölcsfatenyéáz- tés hasznos munkájára. Azért minden tanító tulajdon kertjében is rendezzen be mintaszerüleg faiskolát és kertjéből kiindulva kezdje meg a mozgalmat a gyü mölcsfatenyésztés általánosítása érdekében. Oktassuk gyakorlatilag ne csak a tanulókat, ha nem a község összes lakóit is, hogy jártasságot, ügyes séget nyerjenek a gyömölcsfatenyésztés minden ágában; továbbá ösztönzésünk által hassunk oda, hogy a parla gon heverő kerteiket, földeiket és egyéb alkalmas terei ket gyümölcsfákkal ültessék be, mit azon csemetékkel tehetnek, melyek a tanító gondozása alatt álló községi faiskolából kerülnek ki. Fejtsük ki a nép előtt összejövetelek alkalmával a gyümölcsfatenyésztésből háromló nagy anyagi hasznot; győzzük meg nemes czélunkról, mely bennünket határ talanul lelkesít. Szóval csak ügy lehetne a falusi iskolában a gyü mölcsfatenyésztést megkedveltetni és lassan-lassan álta lánosítani, ha az általam említett feltételeken kívül min den nemes és jó iránt lelkesülni tudó néptanító, mind az iskolában, mind pedig az életben apostola, fáklyavi- vóje lesz a gyümölcsfa-tenyésztésnek. Horváth Ignácz, tanító. Különfélék. — A tűzoltók tánczvigalma múlt szombaton tar tatott még szép, de gyér közönség jelenlétében. Volt azonban két körülmény, mely mégis kiemelte társai so rából s igen kedves emlékűvé tette azok előtt, kik nem távollétök, hanem megjelenésük által tündököltek. A tán- czosok ugyanis túlnyomó számban jelentek meg s híven tették kellemes kötelességüket s olyan falrengető kedv kisérte egész végig, hogy a másnap reggeli 7 óra is együtt találta a társaságot, nem ugyan a táncz, de az étteremben.'A mi a tánczvigalom anyagi eredményét illeti, az a következő: összes bevétel 221 frt 30 kr, kiadás 187 frt 50 kr; tiszta jövedelem 33 frt 80 kr. Jegyeiket megváltották a következő úrnők és urak: Per ezel Dezső 5 frt, Szépauer Jánosné 5 frt, Theodoro- vits Lajosné 5, Bocsor Antal 2, Georgievich Pál (Zomba) 5,. id. Ferdinand Antal 2, Gőzsy Ferencz 2, dr. Szigeth Gábor 5, Mayer András 2 frt, Fertig Sándor 1 frt 50 kr, Simon Budolf 2 írt, Borsódy György (Bonyhád) 1 jának gondos megfigyelésével és tanulmányozásával ván előbb foglalkozni. — Meghívó. _A „szegzárd-központi tanitó-egylet“ folyó hó 18-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor a polgári iskola tanácstermében választmányi gyűlést tart, melyre az egylet t. választmányi tagjai ez utón is tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. a pénztárnok jelentése. 2. A - jövő közgyűlés helyének és idejének megállapí tása. 3. Egyéb ügyek elintézése. Szegzárd, 1883. feb ruár hó 10-én. Dörnyei Ferencz, elnök. Horváth Ignácz I. jegyző. — A bonyhádi dalárda dalestélyére vonatkozólag írják nekünk: az idei farsangban csak félve mert nálunk egy-egy egylet vagy társaság bálrendezéséhez fogni, mert biztos bukásnak nézett elé, mivel a rósz anyagi viszonyok mellett még a társadalmi élet sem áll valami erős lábon; habár — hála az égnek — az antisemilis- mus nálunk gyökeret még nem vert. Dalárdánk félve bár, de sok biztatásra január hó 31-én tánczczal egybe kötött dalestélyt tartott ugyan, melyet csakis a zsidók kik különben a legutóbbi időben szintén visszavonultak a nyilvános mulatságoktól — számos megjelenésük ál tal mentettek meg a nagyobb bukástól. Ezen mulat ság az ugynevezott „aristocratia“ távolléte daczára is nemcsak szép, de fényesnek mondható, mert a megje lent tánezosnők egyszerű toilett-je a szép ízlésben ve tekedett és egyiket vagy másikat különösen kitüntetni nehéz volna. Hogy e tánczvigalom ily körülmények kö zött fesztelen és széles jókedvű volt, mondanunk sem kell. Habár a tánezosnők száma jóval felülmúlta a tán- ezosokét, még sem volt kénytelen egyikük sem csak pár perezre is petrezselymet árulni, mivel a nős férfiak versenyt tánczolták a tüzesvérü ifjúsággal, nem nézvén rang vagy vallásra és a világos reggel kisérte haza a a mulatozásban kifáradt báli közönséget. A dalárda nem akarván a tánczkedvelőket megfosztani a drága időtől, ez alkalommal eltért rendes szokásától, t. i. nem kezdte az estélyt énekkel, hanem szünóra alatt énekelt az ét teremben. Az előadott énekek közül különösen Zimay Lászlónak „Fájó emlékek“ czimü darabja aratott nagy tetszést Schádt Gyula ur szép tenor szólójával. Hisszük, hogy a dalárda jövőben óvakodni fog pénztára rová sára több ily mulatságot rendezni, kivált ha amúgy is kevés közönségünk szétforgácsolva él, a helyett, hogy egyesült erővel az ily vállalatokat támogatná. — Rablótámadás. E hó 3-án Mánfa és Pécsbá- nya- telep közti országúton egy dombóvári kocsit 3 rabló megtámadott s a kocsisnak arczát és karját megsebesí tették. A kocsis, ki csak maga volt a kocsin, ostorával védekezett s a lovak közé csapva, a rablókon is egyet- egyet végig huzva elmenekült. — A dombóvári takarékpénztár folyó hó 4-én tartotta meg első rendes, közgyűlését, melyen a részvényesek nagy számmal voltak jelen. Döry József elnök távollésében Keiner igazgatósági tag nyitotta meg J I - ' -'.C -7E2g^' _ TTifobSy ~ A A(MQttBli ídlüZullliiuJSUh w. oo «jiwáuo 17-ig. Elnök Perczel Dezső, orvos dr. Sass István; bi zottsági tagok: Madarász János és Sissovich János. A völgységi járásban sorozóhely Bonyhád. Felszólamlá sok apiil 19-én, 20-tól 24-ig a sorozás. Elnök Perezel Dezső, orvos dr. Sass István; bizottsági tagok: Bárány Sándor és Willinger Márton' — A központi járásban s rozóhely Szegzárd. Felszólamlások april 26-án, 27-tői 30-ig pedig a sorozás eszközöltetik. Elnök Pápá Gyula, ■Sass István; bizottsági tagok: Albanich J. »T v- 'ffi.'jQ'Miklós. isi ‘ ■ '>*«. .* Majer-Arlow Mária-féle magánin te«,. ■ r. ■ . >on évben, úgy az idén is kellemes ü - se; , ’k a nevezett intézet tulajdonosnőjét, i, _ igyam!, névün nepe a „Mari“ néninek s ez ait -fsijo) 1 Vet tói kara, az intézeti növendékekkel égj nhwi. gos kis ünnepélyt rendezett az ünnepeltnek. — Tánczestély. Tolnán folyó hó ,3-án taru.: meg a nőegylet — tombolával egybekötött — táhezes- télye, mely piker.tekintetében méltán megelégedést kelt hetett. A díszes és nagyszámú közönség már korán meg- tölté a termet s élénk érdeklődéssel kezdte meg á tom bolát, melyen csinos tárgyakat sorsoltak ki. Nyomban rá mindjárt a tánezot kezdték meg s járták szokott élénk ség és jó kedvvel virradtig. Ott Voltak: Bozmayer Bóza és Paula, Párti Mariska.és Laura, Niedzielsky Anna, Schütz Ludmilla, Molnár nővérek, Brezlmayer Gizella, Dosch Bóza, Weber Vicza, Matejka k. a. Fichtel nővé rek, Hofbauer nővérek stb. — Rövidhírek. A pécsi ügyvédi kamaránál á múlt év végével 170 ügyvéd és 60 ügyvédjelölt volt beje gyezve. — A Balaton vize nagyon árad; félnek a.tava szi árvíztől. — Tolnai gróf Festetics Tasziló lovassági tábornok 70_ éves korában Bécsben elhunyt. — Magyar- országnak uj térképét adta ki legközelebb Pósner Károly Lajos Budapesten. — A szegzárdi casinónak ez évben van 150 rendes és 6 vidéki tagja — Adony vidékén hirszerint elfogták a soroksári postarablókat. A közönség köréből. A tiszta igazságnak tartozunk avval, hogy kije- letsük, miszerint a Tolnán létező öngyilkossági mánia csak ráfogás, mert a Január 28-án történt Grósz Borbála lfféves leányzóén, ki becsületérzésből eredt kétségbeesése által, és Knapp Erzsébet hülye, nyavalya törésben szen vedőn kívül, ki gyógyithatlan betegsége miatt esett két ségbe, semmi más öngyilkosság nem történt, igy a többi hireszteltnek koholmányból eredt pletykaság a kutforrása. ■ p. j, lelkész.- Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos.
