Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-07-08 / 28. szám
Gjörgy, Balázs István, Szőke Pál, Fejős Imre ás Bull János. A megválasztott elnök meghivásáraküldöttség me nesztetett Stann Jakab, Kelecsenyi Ambró és Fejős Imre személyében, kikkel együtt megjelent s az elnöki széket elfoglalja, a benne helyezett bizalomért a köz- ' gyűlésnek köszönetét nyilvánítja és folytatja a napi rendre kitűzött tárgyak iránti tanácskozmányt. Jelesül: Az idei árvíz alkalmával a társulat töltésein ész lelt gyengébb szakaszok megerősítéséről és patkázattal ellátásáról Tóth Károly társ. mérnök által beadott elő terjesztés, tervrajzok és árelemzés, melyek szerint ez összes munkálat 23823 frt 64 kr költségbe kerülne, fel- olvastatván, — a közgyűlés részéről még ez évfolyam alatti ki vitelre elfogadtatott; helyben hagyás végett a közmunka és közlekedési minisztériumhoz felterjesztetni és a költ ség a jövő évi költségelőirányzat terhére előjegyzésbe vezettetni rendeltetett. Tóth Károly társulati mérnök által a belvizek, je lesül a decsi paskum, Orbó, Suhanya, Hattyas és Szu- lak tóságok szabályozásáról készített tervek és költség- vetés, melyek szerint a szabályozási költségek, házi ke zelés mellett 38419 frt 47 krt igényelnek, felhozatván, j— a kivitel a közgyűlés részéről elvben szintén el határoztatott, és a társulat választmánya utasittatni ren deltetett, hogy az összes munkálatokat egy bizonyos ha táridőre közszemlére kitegye, azután egy újabban össze hívandó közgyűlésre érdemi elintézés végett előterjessze. Több tárgy nem léven a közgyűlés véget ért dél-| után 2 órakor. Vidéki levelek. Tolna, junius végén. Tisztelt szerkesztőség! A hazafias érzületnek egy magasztos példányát találjuk ismét felcsillámlani egy a magyar mivelődés emelésében magának fényes nevet kivívott honfi, néhai Bezerédi Bezerédj István özvegyének Bezerédj Etelka a hidjai birtok úrnőjének nemes tettében. 0 nagysága ugyan is már sok időn át e pusztáján szabályszerüleg berendezett népiskolát tart fenn, melyet egy jeles tan férfi által nt. Fehér Márton sz. Ferenczrendü áIdőzár által kezeltetett, ezen iskolába engedé járni a szomszéd Szedres község kath. gyermekeit, nem lévén ezeknek még külön iskolájuk. De mivel mind a pusztai iskola- kötelesek száma, nemkülönben a szedresi községbelieké is megszaporodott annyira, hogy áldozár-tanitó már százhúsz gyermeket volt kénytelen tanítani; a mi hu szonkét évi szolgálat után túlterhelő volt, de az isko lai törvény szabványaival is ellenkezik; a nagylelkű Bezerédj úrnő egy Szedresen levő házát iskolai czélokra ajándékozta, azt, melyben egykor b. Wesselényi Miklós lakott és melyeké» 1 jidnyi beltelket foglal el. Ezen há zat a'rom. kath. hitközség az úrnő kegyteljes tényei kíséretében magának tulajdonul megszerezte és ernye- detlen buzgalommal készül iskolai czélokra alkalmazni és | majdan megválasztandó tanítónak adandó kényel mes lakáson kivül, tág és világos tanteremmel ellátni és minden kellékkel felszerelni és már ez idei ősszel megnyitni. A szedresi rom. kath. híveknek, kik 504 egyént számítanak és 90 mindennapi és 34 ismétlő is kolába járni köteles tanonczokkal bírnak, nagy e feletti örömük. Miért is az eddigi két kath. gondnokot Király József és Novák Jánost, kik az eddig befolyt pénzek kezelésében a legdicséretreméltóbb buzgalmat, hivséget és lelkiismeretességek kifejtették — megbízták, hogy ő nagyságának a nagylelkű úrnőnek a kath. hitközség há láját nyilvánítsák, kik is ft. Pécsy József tolnai prépost és iskolaigazgató urnák vezetése és szónoklata mellett e tisztet teljesítették, mely hála érzelem nyilvánítást ő nagysága kegygyei fogadta, mely alkalommal is való lett a háladatosság definitiója, mely mondja, hogy a hála a vett jókért való elismerés és biztos ut arra, hogy a jövőre is a kegynek forrásai be ne duguljanak; íme a válasz volt, hogy ez úrnő a jövőre is segélyző kezeit e szent, de egyszersmind a magyar haza boldogsága vi- rágoztatására magasztos hatású ügytől meg nem vo- nandja. Ily nagylelkű tettek egymást érő lánczolatának látásánál nem csodálhatni; hogy a hidjai urodalomhoz tartozó minden pusztának és a szomszédos Szedres községnek lakói Bezerédj asszonyságban nem csak úr nőjüket, hanem nagyasszonyukat, ki anyailag gondos kodik felőlük, tisztelik I neki híven és nemzedéki állan dósággal szolgálnak. Sok ily hazafias érzető birtokos szebb szellemi arczot alkotna e hazának. y.------- Ud vari, 1883. julius 2. ' Tisztelt szerkesztő ur! Szomorú, — de igaz dolgokról kell tudósítanom. Ugyanis tegnap déli 12—1 óra közt majdnem 2/4 óráig tartó jégeső dühöngött határunkon, úgy hogy az aratás küszöbén a szép reményünk i a szép képzeletek felleg várként omlottak össze. A két három évi apály után egy jó év és most ismét a veszély kétségbe ejti az em bert s különösen a szegény munkásnépet, mely mindén reményét az aratásba fektette, remegve várta a perczet, hogy elkövetkezzék, — s ime kenyér helyett itt van a nyomor. Az egésznek legnyomoruságosabb tükre azon ban az, hogy F.-Pél, Ifigén és a.-péli pusztákon is ily mérvben működött a dühöngő elem, s ez az a mi szegény munkásainktól elrabolta a kenyeret,, jgy azután ki lehet ám mondani a felelősséget az adóbehaj tásra nézve -— az elöljáróságra. A tegnapi szomorú catastrofa nemcsak ránk, hanem Gyünkre is kiterjedt, közvetlen a vihar után Gyönkre rándulván át mindenütt szomorú alakkal és hosszú arczczal találkoztam. Nem sokáig kellet az okát találgatnom, pláne, midőn ama nevezetes csárdába érkeztem, a mely dísze járásunknak, mert erről igazán ellehet mondani, hogy csillagként tündöklik, már t. i. a gyönki nagyvendéglő, én csak azt csodálom, hogy az a „Ehadamantus" még nem énekelte meg, pedig igazán rá férne. Szegény vendéglős csak ötödször öltözködött akkor át, minden jószágát úszva kellett megszabadítani, — miglen magát utóbb majd horoggal fogták ki, a pinczéjében minden borát hordós tól kiemelte a viz, a virsliiket két-három óra után torma nélkül szedték az utczáról, a szilvási borból lett szil- vási moslék; most már számíthatunk rá, hogy a jó ara tásban 40 krért isszuk a rósz moslékot!! Tisztelettel lévén t. szerkesztő urnák kész szolgája: Decleva Béla. Különfélék. — A szegzárdi r. kath. elemi népiskolákban a vizs gák e hó 12., 13. és 14-ón tartatnak meg. 12-én a bel városi leányiskolában, vizsgaelnökök az I. osztályban: Albanich György, Ellmann Miklós és Onczay Géza. A II. és ül. osztályban: dr. Szigeth Gábor, Szandtner Antal és Klieber György. A IV., V. és VI. osztályban: Bocsor Antal, Hayt Gábor és Prajmajer József. 13-án az újvárosi iskolában, vizsgaelnökök az I. osztályban: Bocsor Antal, Untermüller Alajos és Bóvári Ferencz. A H. osztályban: Ellmann Miklós, Szandtner Antal és Takler József. A HL és IV. osztályban: Dr. Szigeth Gábor, Onczay Géza és Csárdás József. 14-én a belvá rosi fiúiskolában, vizsgaelnökök az I. osztályban : Nagy József, Szandtner Antal és Unterraüller Alajos. A II. osztályban: Albanich György, Onczay Géza és Bóvári Ferencz. A ül. és IV. osztályban: Bocsor Antal, Hayt Gábor és Főglein János. Az ünnepélyes „Te Deum“ 15-én a belvárosi nagy templomban és az újvárosi tem plomban tartatik meg. — Uj postahivatal. Hidegkuton, a budapest-pécsi vasúti vonal állomásán, e hó elsejétől postahivatal lépett életbe. — A régi egy forintos papírpénzek forgalmi ideje a pénzügyministeri rendelet szerint ez év junius végé vel lejárt. Julius hó végéig csak az állami adóhivatal, azontúl pedig csak az állampénztár fogadja el beváltás végett. — A hajózás köréből. Az első cs. kir. szab. du- nagőzhajózási társaság a budapest-dunafoldvári betoldott gőzhajó-meneteket, a forgalom csekély volta következ tében, a múlt hó végével megszüntette. — Kasinói közgyűlés. A szegzárdi kasinó szoká sos félévi közgyűlését, mely a múlt hó 24-én a tagok csekély száma miatt meg nem volt tartható, múlt va sárnap tartotta meg. A tárgysorozatban a hírlapok ujabbi megrendelése s azok elárverezése volt csak kitűzve. Az első félévben megrendelt hírlapokat folytatólag megren delte a gyűlés, úgymint: Egyetértés, Pesti Napló,Nem zet, Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap, Pester Lloyd, Bécsi Magyar Újság, Fővárosi Lapok, Magyarország és a Nagy világ, Vasárnapi Újság, Borsszem Jankó, Bolond Istók, Üstökös, Budapesti,Szemle, Koszorú, Tolnamegyei Köz löny és Szekszárd Vidéke ez. lapokat. — Tanítói állomások. Duna-Földváron a homok külvárosi rom. kath. iskolánál egy rendes- s egy segéd tanítói, — a kakasdi rom. kath. iskolánál pedig egy rendes tanítói állomásokra pályázat van hirdetve. — Esküvő. Múlt kedden igen szép esküvő folyt le Tolnán. E napon vezette oltárhoz Brezlmayer Gyula budapesti előkelő iparos kedves menyasszonyát: Dosch Bózsa kisasszonyt. — Tanügyi tételek. A pécsegyházmegyei főtanha tóság a r. k. tanítók őszi tanácskozmánya alkalmára, a következő tételeket tűzte ki: A neveléstanból: „Melyek a jelenlegi iskolai rendszer szerint érvényre jutott tulterheltetés s szivképzés nélküli észképzésnek káros következményei, s ezeket miként lehet ellensú lyozni ? A gazdaságtanból: Népünk anyagi helyzetének javítására lehet-e befolyással az észszerű méhtenyésztés, melyet újabban a taniigy barátai felka roltak s miképen ? — A legsikeresebben kidolgozott té - telek, két-két cs. kir. aranynyal jutalmaztatnak meg. — Vásár. A szegzárdi aratási vásár, az előző évekhez képest, igen látogatottnak mondható. Különösen a ló- és marhavásár volt élénk, s igen magas árakon keltek el a felhajtott darabok A disznóvásár lanyha volt. A ruhavásárosok jó üzletet csináltak, úgy a czipészek is, mig az asztalosok s a többi iparosok csekély forgal mat tettek. — Névmagyarosítás. Krizsek János paksi illetőségű budapesti lakos saját, valamint Gizella és^Sándor nevű gyermekeinek vezetéknevét „Keresztesi“-re magya rosította, belügyminiszteri engedélylyel. — Postai hajtópénz az 1883-ik év második felére egy ló ás 10 kilométer után, a budapesti posta-kerület ben (melyhez megyénk is tartozik) 81_krajczárjával lett megállapítva. — A „Báttaszéki dalárda“ folyó év és hó 15-én a vasúti vendéglőben ez évi első köteles dalestélyét tartja, melyre a n. é. közönség tisztelettel meghivatik; beléptidíj személyenként 70 kr. Kezdete 8 órakor este. __ Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minisz ter, a szegzárdi polgári fiúiskolához segédtanítónak: Molnár János okleveles gymnasiumi tanárt nevezte ki. _ A fegyver és vadászati adóról szóló törvény vé grehajtása iránt a pénzügyminiszter körrendeletét adott ki. — Csütörtökön ebéd után a vásártéren sajátszert látvány kápráztatá meg az embereket. Ugyanis egy erős forgószél a port íolkavará a levegőbe, mi az első pilla natra. nagy füstgomolyhoz hasonlított, s többen tüzet kiáltottak, azt hitték, hogy tűz van. De pár perez mnlva a forgószél a port mindig tovább s tovább vitte, s nagy örömükre tűz nem volt. — Tánczestély. A szegzárdi casino nyári helyisé gében az idén két tánczestély lesz tartva; julius 7-én és augusztus 4-én. Beléptidíj e két tánczestélyre: sze mélyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Kedvezőtlen idé esetén, a következő hét szombatjain fog megtartatni a tánczestély. — A „Magyar Helikon“,melyet Stampfet Károly pozsonyi derék könyvkereskedő ad ki íüzetenkint, elég kimerítő életrajzokat közöl az irodalom elhunyt jelesei ről. A legutóbbi füzetek egyikében Garay János életraj zát közölte a kegyelet s az elismerés meleg hangján. — A királyhymnus ügyében a szegzárdi dalárda elnökségéhez az orsz. daláregyesületi ig. választmány tól a következő megkeresés érkezett: 107./1883. ein. A t. ez. szegzárdi tagegylet t. elnökségének! Az elnök ségem alatt működő orsz. magyar daláregyes. ig. vál. folyó év junius hó 27-én a „királyliymnusz“ ügye és érdekében ülést tartván: abban konstatáltatott, hogy a szövegköltemény immár lejárt pályázati határidejéig, (t. évi jun. 20.)összesen 141 pályamű érkezett be. Az ig. vál. a múlt évi debreczeni orsz. közgyűlés határozata értelmében tehát raindenekfelett a szövegköltemények elbírálási kérdése felett határozott s miután a magyar tud. akadémia, alapszabályai és ügyrendje értelmében nem vállalhat hivatalos elbírálási tisztet oly pályázatok kal szemközt, melyeket nem ő maga tűz ki, hogy — mégis a múlt évi debreczeni közgyűlés határozata szel lemében járjon el: egyhangúlag ama határozatot hozta, miszerint a magy. tud. akadémia szépirodalmi osztályá nak, (hová ez ügy anélkül is relegáltatott volna) legil letékesebb és legismertebb tekintélyeit kérje fel a saját kebeléből választandó zenészeti tekintélyekkel egyetem ben, a pályaművek elbírálására s ennek következtében, az akad. szépirodalmi osztályából: Jókai Mórt, Gyulai Pált, Szász Károlyt és Yadnay Károlyt; a zenészeti te kintélyek közöl pedig : Erkel Ferenczet, Huber Károlyt, Engeszer Mátyást és Zimay Lászlót határozta az elbí rálásra felkérni, Ábrányi Kornél egyes, titkár hiv. jegy- zősége mellett, kik e tisztet készséggel is szíveskedtek elvállalni. Az elbírálás folyó évi augusztus havában fog befejeztetni s utána az eredmény hirlapilag közzé fog tétetni, hogy az után a zenészeti pályázat kitűzése kő- vetkezhessék. Midőn ezt az igazgató választmány hatá rozata fertelmében a t. ez. tagegylet és a t. elnökség becses ^tudomására juttatni szerencsém van: egyszer smind hazafiui tisztelettel felkérem a t. elnökséget, 3 hogy a folyó év april havi 105/1883. ein. körlevél ér telmében, az igazgatása alatt működő t. ez. tagegylet körében odahatni méltóztassék, hogy az, a debreczeni közgyűlés határozata értelmében, e fontos és nagyhord erejű nemzeti és művészeti ügy megvalósításával egybe kötött tetemes kiadások fedezéséhez, saját kebelében és. városában minél eredményesebb anyagi gyűjtési támo gatással hozzájárulni szíveskedjék. Van szerencsém en nek folytán felkérni a t. elnökséget, hogy a fentidézett 105/1883. ein. körlevéllel hivatalosan megküldött 10 aláírási Ívnek az eredménnyel egyetemben való bekül- . . . , Meghatja telkemet valami s lelkesülni tu dok, erőt, kedvet kapok küzdeni, tenni! . . . Vagy ha Szegzárd utczáit taposva, meglátom Ga ray emléktábláját, úgy tetszik, mintha az a márvány lap megcsendülne a szólna az utódokhoz : „Harmincz nemes Budára tart, Szabad halálra kész, — Harmincz nemes baj társ között Kont a kemény vitéz. Mind hősök ők, mind férfiak . . Ha én igy vagyok, tán más is így van! * * * . i . Aug 13-ka volt. Születésem napja. Főnököm és a báró kijelentették, hogy ezt a nevezetes napot megünnepeljük: még pedig, a kápláni szobában. Csi náltunk aztán egy kis jó magyar mulatságot. (Folytatása következik.) A szinköltészetről. (Ismertetés.) A színművészeinek jutott azon nagyszerű és fön- séges feladat, oly bírói és tanitói szerepet játszani, mely egyrészről az. emberi tények tökélyi minősége fölött törjön pálezát: másrészről pedig az emberi élet nek helyes irányt jelölve ki, azt nagy példák tényle ges fölelevenitése által a lehető vagy elérhető magas latra fölsegélni iparkodjék. A szinköltészet j(dráma) a nyelv művészetéhez tartozik azaz költészetéhez, és mert a cselekvény csak benne emelkedik valódi érvényre, még cselekvényi költészetnek is nevezik. A ezinköltészetben az alanyi és tárgyias költé szet szép egységbe olvad össze s bár teljesen áthatja egymást, mindazonáltal egymástól mégis megkülönböz tethető. Az alanyi tényező a beszélgetésekben nyilat kozó különféle érzelmek s gondolatok, — a tárgyias pedig az érzelmek s szenvedélyekből származó cselek- vények szövevénye. A drámai költészetet, a költészet tetőzetének le het nevezni, melyben a lyra és epika a legtisztább egységbe olvad, s úgy jelenik meg. A cselekvény, mely a dráma anyagát képezi, be- végzett esemény s mint ilyen a múlthoz tartozik, me lyet azonban a drámairó még mint leendőt vezet sze münk elé. A dráma tárgyát valamely hős cselekvénye ké pezi, mely szabad elhatározásból fejlik ki. Hozzá még a mellékszemélyek cselekvénye járul, s ezekkel együtt képezi az erkölcsi világot, melynek mindig főrugója : az emberi akarat. A drámai cselekvény lehet történeti, vagy költött, mely azonban mindig az emberi jellem kifolyásaként, az ember tetteit szabályozza. A dráma egész szerkezete, cselekvénye a szemé lyek jellemén — lélektani alapokon — nyugszik. Fő- kellékei : a jóság, bátorság, nemeslelküség, vagy ezek ellenkezője. A régi dramaturgok a classikus világból, több nyire a görögök után indulva, a drámában a hármas egységet: cselekvény, idő- és helyegysé get produkáltak. De az ujabbkori drámában az utóbbi nem éppen szükségképi kellék, mert a cselekvénynek egy helyre való szorítása sokszor nem természetes, mint ezt észrevenni lehet a franczia classikusok né melyikénél. Fő a cselekvényegység, és ez a dráma fő kellékei közé tartozik. A drámát többnyire prózában szokták írni, de a verses alak, mely jóval nehezebb szerkezetű, csak elő nyére szolgál a drámának. A régi drámai művek jellemei jóformán csak typusok voltak, de az újabb szinköltéBzetben, mely Shakespeare érdeme kiválólag, az egyéni alakok fel tüntetése czéloztatik. Mert a drámai jellemeknek ha tározottan körvonalazott egyének felelnek meg, nem az általános typusok. 1790-ik évben, midőn a magyar színészet kez dett föléledni, találjuk csak nyomát a drámaköltészet nek irodalmunkban. Kazinczy volt az első, ki Ham letet fordította le. És ezen időtől kezdve többen írtak drámákat a magyar színtársulatok részére. De ezek nem találták el a dráma alkotás módját és nyelvét s azért állandó becsű drámákat csak Kisfaludy Károly és Katona József hagytak hátra. Kisfaludyt csakha mar Vörösmarty váltotta fel, ki a dráma költészet te rén szép ne vett vivott ki magának. A pesti nemzeti színház állandóvá tétele után a színészet terjedése s a magyar tudományos akadémia drámai jutalmai több drámaírót teremtett, de a kik közül alig van egy kettő, kiknek müve a színpadon huzamosabb ideig bírt volna hatni. A drámában a milyen fontos, épugy tanulságos egyes képek, rajzok stb. feltüntetése, melyek lélektani alakjuknál fogva tanulmányt képeznek. Ilyen különösen a lelkületrajz. A szépnem: félénk, gyöngéd, könnyelmű, megsértett hiúságáért be- szuálló. Az ifjú: kiváncsi, ingadozó, vakmerő vagy sze mérmes. A férfiú: bátor, állhatatos, lovagiasan hű s nemesen komoly. Az öreg: lassú, fontolgató, tana kodó s gyanakodó. A fejedelem: bőkezű, nyájas, kegyes, szavai és tetteiben méltóságos. A katona: bátor, nagylelkűen elszánt s szigorúan pontos. A szolga: engedelmes, serény, hű, alázatos, ügyes és béketürő. Mindezek volnának azon tényezők, melyek a drámai költészetben helyet foglalhatnak és hogy egy oly képet tudjon a néző elé adni, mely öt lebilincseli s belső világát megrázkódtatja. Mert, amint Eötvös mondja: „Az emberi nem nek szüksége van nagyszerű példákra, hogy a serdülő ivadék fölfelé tekinteni, nemes czélokra lelkesedni, ér tők fáradni, nekik áldozni tanuljon.“ Es ebben a drámának nagy szerepe Van. Mert a dráma épugy lefestheti élethűen a hőst, a nagyot, a bátort, mint a Chamoelcont (kétszínű), vagy a Pro- theust (hízelgő). Várkonyi Sándor. A költők behatók!) és bíráskodással párosított tanulmányozásának ered ményéről. — Értekezés. — Jelige: „Semmiféle anyagi élvezet föl nem ér azon élvezettel, melyet a művészi nagy alkotások, vagy a tudományos nagy gon dolatok nyújtanak.“ Castelar Emil „Lord Byron eiste.“ Van egy remek adománya a mindenség Urának, melylyel az emberiséget fölékesitette, mely által azt minden mástól megkülönböztette és mindenek fölé he lyezte : a halhatatlan lélek. A lélek tulajdonságai ké pesítik az embert arra: hogy önmagát folytonosan tö- kélyesitheti. Azon magas és bélyegző tulajdonok kö zött, melyek az embert a teremtés remekévé teszik, s melyek által az ember az öntökélyetesitést eszközöl heti: legnagyobb figyelmet érdemel a nyelv. Mert ez az, mely az embert a társaságba fűzi össze, minden nemesre, szépre és jóra ez tanít meg, ennek alapján jutunk a tudomány, a szellemiség világába. Nyelv nél kül az ember társasága nem lenne egyéb, mint ne- mesb testalkotásu állatok serege, mely csakis a mes terségek némi birtokába juthatna. Azért elmondhatjuk Balogh Pállal („A nyelv, s annak a lélekhez való vi szonyai“ akad. székf.), hogy „A nyelv lelkűnknek, ezen testünk szerkezetéhez kötött isteni szikrának éb resztő fáklyája.“ Ez vezette az embert az emberiség hez, ez vitte mindig közelebb a műveltséghez, ez volt teremtöje és örök emléke a legnemesebb és legma- gasztosabb költői müveknek, sőt állíthatjuk, hogy ez volt az első, a legegyszerűbb, de legnemesebb és leg közvetlenebb eszköz, mely az embert végczélja, az örök boldogság felé irányozta.
