Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-02-04 / 6. szám

megmagyarizálták, de hogy még az anyakönyvek s más hi­vatalos iratok lapjairól is tökéletesen kipusztuljon jövőre néz­ve mindaz, a mi csak magyarságukat kétséghé vonhatná: a községi jegyző Lágler Gsztáv indítványa folytán egyetemlege­sen folyamodtak a m. kir. belügyministeriumhoz neveiknek magyarra változtathatásának megengedéséért. — Az „Kgyesüit-Szcgzárd-Tolnnniegyei Xőegylet“ által folyó évi január hó 27-én tartott bál alkalmával jegye­iket megváltották: Döry Dénes 5 írttal, Geisz-Gözsy Ilona 1 5 írttal, Pécsy József prépost 5 írttal, Georgievits Pál 5 írttal, Theodoíovíts Lajosné 2 írttal, Rozmayer Ferencz 2 írttal, Mikó György 2 írttal; felülfizettek: Stankovánszky János 2 irtot. Steiner Mátyásné 1 irtot, Báró Jeszenszky István I frtbt, Végre Póhl Ernő 1 frtot. Fogadják az egylet szives köszönetét. Perczel Ákos egyleti jegyző. — Eredeli levélezim. Tisztelem a Decsi faluba bí­rónak kezibe szóló levél Kavászi Pálnak szolga Tolnics Szikszarmegye Aouf Decs. — Matinéé. Hogy a zongorajátszóknak alkalom nyúj- tass.élt képességüket és szorgalmukat bemutatni, Stann Ka­talin urhölgynél a böjti vasárnapokon délelőtt fél 11-töl fél 1 óráig matineék fognak rendeztetni 20 kr beléptidíjjal a kisdedovoda javára, melyeknek pártolására a zenekedvelő közönség ezennel fölkéretik. A közreműködni óhajtók szí­veskedjenek szándékukat a résztvét iránt Stann Katalin ur­| nővel tudatni. — Brküldetett az Orpheus zenemű folyóirat 3—4 kellő száma következő tartalommal: Hl. dalmű egyveleg Javolleból átírta Hölzl Lörincz; Népdal csárdás Mihalovits Ödöntől. 'Cyclame keringő Szabó Lajostól; Irene lengyelke Matzenauer F. Ottótól, Mamzel Mizi polka fran9aise Peja- kovits Lázártól; Gyakorlat harmoniumra Lickl Györgytől, [ közli Eitler Mihály. Dal, szöveg nélkül, Tolnai G. I.-töl. Az Orpheus egész évi előfizetési ára 4 írt 50 kr, félévre 2 fid; 50 kr, negyedévre 1 írt 30 kr. Kiadóhivatala: Budapesten, H. kerület, fö-utcza 20. sz. — * | * Pusztai tanító. Gróf Apponyi Sándor a rácz-egresi pusztán tanitói állomást alapított, még pedig olyan fizetéssel, melyből a tanító nem csak hogy nem teng, hanem tisztességesen meg is élhet. A tanitó, Eckstein József, okle­veles egyén folyó hó 18-án el is foglalta állomását. Kívá­natos volna, ha földesuraink utánoznák e szép példát, mert az csakugyan elszomorító dolog, hogy a pusztai cselédek gyermekei a legnagyobb részben minden iskoláztatás nélkül nőnek fel. — Tnnczvigalom. Kölesd-vidék ifjúsága a kölesdi uradalmi nagyvendéglö termeiben 1877. évi február hó 8-án jótékonyczélu zártkörű tánczvigalmat rendez. Beléptidíj I Sze- mélyjegy 1 frt 50 kr. Családjégy 3 írt 50 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Ezen jegy másra át nem ruházható. . —Nyilvános köszönet. Angyal Gábor ur szives volt a helybeli polgári fiú és felsőbb-leányiskolának 42 darabból álló ás vány gyűjteményt ajándékozni. E nemes tettért hálás köszönetemet nyilvánítani kötelességemnek tartom s kérem ezt becses lapjában nyilvánosságra hozni. Szegzárdon, 1877. évi január 29-én. Stann Jakab, biró. . — Törvénykezési ügyek. Halasy Károly voltgyönki járásbiró törvényszéki bírói állását folyó évi február 1-én, Daróczy István volt zombai tszéki biró gvönki járásbirói állását folyó évi január 30-án elfoglalták. Borsódy LajosTI-od osztályú törvényszéki segédtelekkönywezető nagy-károlyi járásbirósághoz Hl-ad osztályú telekkönyvvezetönek előlép- tettetett és ez által szegzárdí kir. törvényszéknél megürült Il-od osztályú segédtelekkönyvi állásra pályázat hirdettetett ki. — Adomán) ok a Deákalhnmra. A szegzárdi kir. törvényszéki elnök aláírási ivén: Gyönk. Halasy Károly2 írt, Haffner István 2 frt, Schíbinger Ferencz 50 kr, Borsitzky Ignácz 50 kr, Grosch József 2 írt, Grosch György 50 kr, Grosch Pál 50 kr, Mánvoky Kornél 1 írt, Lorschy Dávid 1 frt, Eisner Dávid 50 ki’, Keek Antal 5Ö kr. Krausz Her­man 2 frt, Lorschy Adolf 1 írt, Köhn Mór 50 kr, Grosz Salamon 50 kr, Láng Lajos 50 kr, Ausch A. 50. kr, . Bittó Károly 1 frt, Varga István 1 írt, Ritter István 1 írt, Krausz Ábrái iám 1 frt, Bernhard Jakab 50 kr, Heinrich Salzberger 30 kr, Grosz Sámuel és Krausz M. B. 1 frt, Smidt János: 50 kr. Szárazd. Frank Jakab 50 la1, Borbély Lajos 50 kr, Klein Jakab 50 kr. Hidegkút. Ritter Illés 30 kr, Rauch János 20 kr, Bauer Adolf 50 kr. Görbö. Junker Ferencz 50 Jer, Kövcsdi Mihály 20 kr, Deutsch Ignácz 40 kr, Drá­gíts Ferencz 50 kr. Lustig Ferencz 50 kr, Schlesinger Fii- löp 50 kr, Rosenfeld Lipót 20 kr, Bergel Ignácz 10 kr, Elkán Hermán 30 ki1, Lövi Herman 20 kr, .Gerber Ignácz 20 kr. Némcdi. Puspack János 20 la-, Támer János 20 kr. Szántó Jáno9 10 kr, Rozenfeld -Manó 20 kr, Kölni .Simon 10 lei-, Berger Sámuel 20 kr, Stärk Sándor 10 lu-, Barbacsy György 50 kr, Barbacsy Lajos 30 kr. Simon tornya, Bereczk.Istvári 40 kr, .Frommer Jakab 40 kr, Pfeifer Jószef 50 kr, Friedman Mór 50 kr, Gottlieb Mózes 50 kr, Stärk Mózes 20 kr, Löffler B. 20 kr, Lövi Mór 40 kr, Fird Ber- nát 50 kr, Samsula Arthur 20. kr. Pál fa. Balogh S. 20 kr, Forster E. 20 kr, Űzd. Dobrovszky Kálmán 1 írt, Pesthy Jlór 1 irt, Pegtliy Endre 20 kr, Hennán 20 kr, Fördős La­jos l.frt, Fördős Dezső 1 frt, Koncsics Pál 50 kr, Szent- Lörincz. Kis István 1 fi’t, Sántha Károly 30 kr. Reich Vilmos 50 kr, Spitzer Mór 50 kr, Herczog Dávid 50 ;kr, Herozog Náthán 2© kr, Staubra* Mór 1 frt, Stauber Ignácz 1 írt. Kis-Székely: Babits Sándor 50 ki*, Májra*/János 10 kr. Halasy Károly kir. járásbiró. Szegzárdi kir. adó­hivatalnak elszámolás végdtti áttadatott. Szegzárdon, február - 2-án 1877. Simon Rudolf elnök. Hivatalos ré I Szekszárdi I Alton! levéltár Szabályrendelet 38. §. A mennyiben alapítványok és 100 frtot megha­a kórházakra és gyógyintézetekre nézve. II. A közkórházi jelleggel felruházott kór­házakról és gyógyintézetekről. • (Folytatás.) A tartalékalapról. 36, §. A kórházakban nem ritkán felmerülő s előre f ki nem számitható oly nagyobb kiadások fedezése czáljából, I melyek jelen szabályzat alapján a legközelebbi évekre meg- I állapítandó ápolási díj kiszabása alkalmával fel nem vehetők, I a közkórházi jelleggel felruházott kórházak és gyógyintéze- I tek feljogosittatnak tartalékalap alakítására. Ezen alapból fedezhetők az uj építkezések, átalakítá- I sok, uj felszerelések költségei s oly rendkívüli kiadások, me- I lyek egy részt az intézet érdekében szükségesek vagy ki- I vánatosak; .más részt azonban a folyó kiadásokra szánt ösz­■ szegeket nem terhelhetik és fedezetüket egyébként sem ta- I lálják. Ezen alap létesittetik: a) az ápolási dijak kiszahásá- I nál az 1 krra való kikerekitésből eredő különbözetből: b) a I kedvező viszonyok folytán tett megtakarításokból eredő fe­leslegből; c) a külön e czélra netán tett alapítványok, hagya- I tékok és ajándékokból. A tartalékalap külön kezelendő s gyümölcsözőleg biz­■ ton elhelyezendő. Az alap hoyáfordítása iránt a törvényhat., közig, bizott­ság intézkedik. ■ Az alap pénztári állása évenkint és pedig a kórházi I előirányzat felterjesztésé alkalmával a belügyministernek fel- jelentendö. Az alapítványok, hagyományok és ajándékok felhasz­nálásáról. 37. §. A közkórházi jelleggel felruházott intézetek javára Itett alapítványok, hagyományok és ajándékok, úgy szintén [azok kamatai, mennyiben mindezekre nézve határozott ren- I rendeltetés tűzetett ki, e szerint használandók fel. Ha azonban azok minden külön rendeltetés nélkül, [csak általánosságban a „kórház vagy gyógyintézet javára“ ■tétettek, úgy azok, illetőleg a kamatok, a kórháznak b á r- |mely szükségletére, tehát a folyó kiadásokra is fordit- Ihatök, esetleg épitkezósek, átalakítások, újabb felszerelések s ■több effélék czóljából fenfarthatók s tökésithetök; a mennyi­ben pedig ezek egyikére sem fordittatnának, a kórház türzs- itökéjéhez csatolandók; azonban a 100 frtot meg nem haladó ■hagyományok és ajándékok mindenkor a kórház folyó költ­ségeinek fedezésére fordítandók. “ Az illető kórházra vagy gyógyintézetre felügyeleti jog- Igal biró törvéryhatósági közig, bizottság, mihelyt az, hogy, az intézet javára alapítvány vagy hagyomány téte­tett vagy ajándék nyujtatott, tudomására jutott, azonnal a hovaforditás iránt határozatot hoz, és azt a kórházi bizottsággal miheztartás végett tudatja, és erről bel- Bigyministernek jelentést tesz. Hasonló jelentés teendő akkor, midőn azok az intézet, Ivagy az erre felügyeleti joggal biró törvényhatóság részéről lényleg -átvétettek. ladó hagyományok és ajándékok és azok kamatai a 37. §. 2-ik bekezdése értelmében azonnal fel nem használtatnának: a kórház vagy gyógyintézet részéről külön kezelendők és gyümölcsözöleg bizton elhelyezendök. 39. §. A kórház törzstőkéje állományához tartozó állam­kötvények, sorsjegyek stb. kisorolásáhól eredt nyeremények, úgy szintén a két éven felüli kamathátralékokból befolyt összegek az alap növelésére fordítandók. A kórházi számadásokról, a pénztár és az anyagok házi kezeléséről. 40. §. Minden kórház vagy gyógyintézet, mely közkór­házi jelleggel van felruházva, tartozik az intézet kezeléséről évenkint pontos számadást készíteni. A számadás pontos elkészítéséért és az abban foglalt egyes tételek helyességéért az intézeti gondnok és az ellenőr vagy ennek nemlétében azon kórházi hivatalnok, ki az ellen­őri teendőkkel van megbízva, felelős. 41. §. E felelős számadók tartoznak számolni: a) a készpénzekről. b) az értékpapírokról, c) az értékszerekröl, d) az anyagi és fogyasztási czikkekről. 42. §. Az elszámolás és pénztári kezelés módja következő: .Minden közkórháznak következő számadási könyvek­kel kell ellátva lennie: a) havi pénznapló, b) évi pénzfökönyv, ej anyagi s- fogyasztási czikkekről vezetett napló, ■d) leltár, II letéti napló s f) letéti főkönyvvel. A készpénz a pénznaplóban számolandó el; ebben a bevételi és kiadási oszlopon kívül még kettő nyitandó, melynek elsejeben hivatkozás teendő az évi pénzfőkönyv azon lapjára és tételére, mely alatt az illető összeg bevétel­ben vagy kiadásban előfordul; a másikban pedig az anyagi és fogvasztási czikkekről vezetett naplónak azon rovatára és tételére, mely alatt az illető szikk bevételbe vagy kiadásba tétetett. Az összes pénzkezelésről vezetendő évi pénzfökönyv a költségvetés egyes rovatai szerint akként rendezendő be, bogy az I. csoport alatt a valódi, a II. csoport alatt pedig az átfutó kezelés legyen feltüntetve. A havi pénznapló, valamint az évi pénzfökönyv a gond­nok által vezetendő. Az anyagi és fogyasztási czikkekről a ej alatti napló az évi számadás helyett azonban csak a d) alatti leltár ve- setendö, melynek első oszlopa alatt a múlt évi marad­vány, a másodikban a folyó évi szaporodás (bevétel), a harmadikba a folyó évi csökkenés (kiadás) veendő fel. Ezen három oszlopnak összehasonlítása után minden év végével a folyó évi maradvány mutatandó ki. Az anyagi és fogyasztási czikkekről vezetendő naplót | gondnok, az évi leltárt pedig az ellenőr vezeti. A letétbe vett készpénz, értékpapirok és értékszerek | letéti naplóban számolandók el, melynek úgy bevételi, valamint kiadási hasábjai három oszlopra osztandók, ezek­hen a készpénz, értékpapírok és értékszerek külön-külön ve- zetendök be. ; A letétek összes kezeléséről az ej alatti letéti főkönyv vezetendő, mely a havi napló hasábjai, illetőleg oszlopjai sze­rint állítandó ki. A letéti naplónak vezetése, a gondnok, az évi letéti főkönyvnek vezetése pedig az, ellenőr feladata. 43. §. Az intézet birtokában levő általános vagy külön rendeltetésű alapítványok, hagyományok és ajándékok, áll­janak ezek készpénzből vagy értékpapírokból, letétileg ke­zelendők esedékes kamataikkal együtt. Ha valamely alapítvány, | hagyomány vagy ajándék vagy azok kamatai a kórház_, szükségletei fedezésére fordittatnak, akkor azok a letéti naplóban kiadásba teendők, a főpénz- naplóban pedig azonnal bevételezendök. 44. §. A külön rendeltetésű alapítványok, hagyományok és ajándékok határozott rendeltetési czélja, a letéti főkönyv­nek „jegyzet“ rovatában körülményesen feljegyzendö. 45. §. Az intézeti pénztár közvetlen ellenőrzésével az illetékes törvényháfoság 'számvevősége' bizándó még. 46. §. A közkórházak kezelésével és a gazdálkodással meghízott hivatalnokok ügykörének tüzetes körvonalozása, valamint annak meghatározási iránt, vájjon a jelen szabály­zat 42. §-ában említett számadási könyveken felül még egyéb könyvek basználandók-e, s ha igen, milyenek? a közkórház alapszabályzata intézkedik. A fővárosban a kórházi számadás I továbbá a pénztár ’és anyagok házi kezelése a fővárosi szer­vezési szabályok értelmében vezetendő. j A hosszadalmas betegségben szenvedők továbbtar­tásáról. 47. §. Közkórházi jelleggel felruházott kórházak és gyógyintézetekben a betegek, kivéve a bujakórban szenve­dőket, rendesen csak bárom hónapig tartatnak; ha azon­ban a felgyógyulásra alapos kilátás van, vagy ha egyéb fontos körülmények a beteg továbbtartását igénylik: akkor kórlelet csatolása, esetleg az okok feljelentése mellett a kórházi igaz­gató részéről közvetlenül a belügyministertöl kikérendő en­gedély alapján három hónapon túl is tarthatók. ■ 48. §. A monarchia másik felében illetékes betegeknek három hónapon túl tartása iránti engedélyéért azon korona- tartomány országos bizottságához (Landes-Ausschus) kell fordulni, melynek területéhez a beteg illetőségi községe tartozik. Ezen, valamint a betegeknek" községi' ápolásba törté­nendő átvétele végetti megkereséseket a közkórház igazga­tója közvetlenül intézi az illető hatóságokhoz. Az elmebetegekről. 49. §. Elmebetegek a kórházi jelleggel felruházott kór­házakba és gyógyintézetekbe csak azon esetben vétetnek ápolás alá, ha elmékórosak befogadására szolgáló külön he­lyiségekkel vannak ellátva; ezek hiányában elmékórosak oda, I mennyiben az intézet helyiségei engedik, csak megfigyelés végett és oly esetekben,, midőn az ily betegek felvétele köz- rendőri szempontból szükséges, vétetnek fel, máshová tör­ténendő elhelyeztetésükíg. (Folytatjuk*) •

Next

/
Oldalképek
Tartalom