Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-10-28 / 44. szám
5- ör a korlát; ez áll két, 5—7 centimeter magas, 5 centimeter ezéles, gömbölyűre simított korlátfából, melyek mindegyike két oszlopon nyugszik; az oszlopok földbe ásva vagy hordhatók lehetnek. A korlátfák hossza 2 meter lehet, magassága a gyermek válláig érjen. 6- or a nyújtó összeállítása a következő: egy 1.5—2 méter hosszú, 5 centiméter átmérőjű, erős, kézzel könnyen átfogható, sima és gömbölyűre gyalult dorong, kemény és ruganyos fából; a dorong két oszlopon vízszintesen úgy alkalmazható, hogy föl- és letehető legyen. Lehet a tornahelyiség félreeső részében még egy oly 2—3 méter hosszú árkot ásni, melynek egyik vége 05 méter, a másik vége 2 méter széles lehet, a távolugrások végett. Oly tornahelyiségben, hol ezen kevés költséggel járó (körülbelül 40—50 írt) s legszükségesebb tornaszerek megvannak, igen szép eredményeket lehet még a népiskolába járó gyermekekkel is elérni. Én hiszem, hogy minden községnek fötörekvése az iskolai s átalában minden törvénynek eleget tenni; miért ne állítanának föl gyermekeik számára egy ily hasznos foglalkozást nyújtó játékszert, különösen oly községek és vallásfelekezetek, mely vallásfelekezetekben az iskolaköteles gyermekek száma meghaladja a 800—900-at. Ha szavaim a tornaszerek leírásánál nem volnának eléggé érthetők, készséggel szolgálok bármely községnek vagy vallásfelekezetnek ily tornahelyiség rajzával s bővebb utasítással. — Adja Isten, hogy ezt tehessem! Kálmán Károly, tornatanító. Különfélék. • — Párbaj és Requiem a czime azon a pécsi nyomdából 1877. October 19-iki kelettel kikerült, ifjú Bencze István bonyhádi rom. kath. plébános ur által aláirt, minek is nevezzük-------— igen röpiratnak, melyben a plébános ur a Perczel Aurélért tartatni szándékolt requiem általa történt megtagadását hat oldalon és 7 sorban indokolja. Mi a tárgy érdemleges részénekczáfolatábanembocsájtkozunk, mert röpiratok kiadása és lapszerkesztés költségei fedezése tekintetéből Szlábi Ferencz püspöki helynök ur Öméltósága sem magán, sem hivatalos pénztárának kulcsaival nem rendelkezünk s mellesleg megjegyezzük, hogy nem estünk következetlenségbe, midőn a társodalmat felhívtuk a modern gyilkosság megakadályozására s az egyházat kárhoztattuk a requiem szolgáltatás megtagadása miatt, mert a törvényhozás által alkotandó törvényt, mely a párbajdüh megakadályozását tűzné ki czélul, alkalmas eszköznek nem tarijuk, a vallást és egyházat pedig hasonló ügyek elintézésére hivatottnak és, jogosítottnak el nem ismerjük s így nem marad más hátra, mint a társodalom: előttünk pedig a vallás és egyház a társadalommal egy fogalmat nem képez. A röpiratból mutatványul közöljük a következő részt: „Az ily kemény beszéd ellen tisztelettel óvást teszek. A kíméletlen megrovást határozottan visszautasítom annak fejére, kitől a megrovás származott. Ily csúfos pelengérre állítást sem én, sem az egyház, sem a püspöki helynök ö méltósága, sem az én kedves „józanon gondolkozó lelkész“ felebarátom meg nem érdemeltünk. A közlemény indokaiban vastag tudatlanságot, modorában durva neveletlenséget, ezé Íjában gonosz rósz akaratot árul el és azért végtelenül csodálom és velem csodálják mások is, hogjr megyei közlönyünk müveit szerkesztője mily lélekkel adhatott lapjában helyet ily minösithetlen és tisztességes emberek között elő nem forduló páratlan gorombaságnak! Vagy Boda ur lapja azt hiszi, hogy egy lelkész, kire ezrek lelki gondozása van bízva, vagy plane egy püspöki helynök, ki több százezerre menő hívők egyházmegyéjének élén áll, csak olyan közönséges gézengúz emberek, kiket a társadalomban elfoglalt állásuknál fogva minden schuszter-inas tetszése szerint meg és kirúghat? Pirulhat és hiszem, pirulni is fog, ha közleménye felett elfogulatlanul és higgadtan gondolkodik. Mellőzve azonban a müveit emberek vitájába épen nem illő reeriminatiókat, (hogy megmellözte) melyekre pedig Boda ur lapja in inhnitum feljogosított bennünket, nézzünk szemébe annak a szörnyű mumusnak, melylyel a jámbor iró az összes tisztességes publikumot tőlem elriasztani óhajtaná.“ Eire nincs semmi megjegyzésünk, de van a 2. sz. a. jegyzetre, mely a következőleg hangzik: „Itt nem azon mindig magasb polezra törekvő szellemet értem ám, melynél fogva bizonyos emberek a nagy befolyású családok kegyét és rokonszenvét hol a család egyes tagjainak egekig való magasztalása, hol egy, hajánál fogva előrántott ellenfél irtózatos ledorongoltatása által iparkodnak kiérdemelni, nem! én csupán a közlemény kiindulási pontját, a misemondás dolgát értem itt.“ Mi volnánk tehát azon magas polezra törekvő szellem, mely a nagy emberek kegyét vadássza?! Nagyon helyesen fötisztelendö ur! Ez jellembe vág s mi nem fordítjuk vissza a fegyvert, melynek két éle van, hanem meghagyjuk önnek a dicsőséget, hogy abban is kételkedjék ! — Menyegző. Simon Rudolf kir. törvényszéki elnök urnák lakása megható családi ünnepélynek volt f. é. október 25-én színhelye. Azon nap tartá ugyanis a nöegylet naplóiban is áldásos és önfeláldoz«? tevékenységéről ismeretes, szép és kiváló szellemi tulajdonokkal megálfött leánya Izabella esküvőjét és menyegzőjét Borsody Lajos telekkönyvi tisztviselővel. Az esküvőn nagy női közönség volt jelen. Kívánunk hosszas és zavartalan boldogságot az ifjú párnak! — A regéin olvasóknak. Megjelent és beküldetett szerkesztőségünknek Jókai Mór történelmi regénytárának két első füzete, mely a névtelen vár történelmi regényt foglalja magában. Ajánlatkép elég azt mondanunk: hogy Jókai irta! — A magyar váltóeljárást az ezelőtti váltóeljárással, valamint az austriai s részben a németországi váltóeljárási elvekkel összehasonlitó munkát irt M u t s c h e n b a c h e r Viktor pécsi jogtanár. Csak örülni tudunk, ha a vidéki egyetemeknél is találkoznak egyének, kik törvénykezésünk új alapjait komoly tanulmány tárgyává teszik s oly készültséget tanúsítanak, mint említett, szerző, ki fentebb körülirt müvével a jogász közönség elismerését kiérdemelte. Kiadta Simon Zsigmond, hol 1 frt 20 krért kapható. — Pj zenemű. Janicsáry (Behr) Ferencz zongorára „Plevna indulót“ szerzett (reméljük az oroszok számára!) Kapható Pirnitzer Frigyes [kiadónál Budapesten. Ára'80 kr. — A magyar könyvesház 38—43. füzete megjelent j Aigner Lajos kiadónál. A 38—40-ik füzetek Tóth Kálmán „irkafirkáit“ a 41—43-ik füzetek pedig Margitay Dezső „feltámadás után“ czimü elbeszélését foglalják magukban. Áruk füzetenként 20 kr. — A szüret Szegzárdon kedvező időjárás mellett a lefolyt két héten végleg befejeztetett s az eredmény jó közép termés lett. A bor minőségéről, még a java fiádon lévén, ezúttal szóllani korainak tártjuk, de annyi már bizonyos, hogy a múlt évi bort minőségben jóval felülmúlja s ha minden jel nem csal, külkereskedésre alkalmas czikket fog képezni; kelendősége is lesz, mert a kereslet élénknek mutatkozik. Eladások már történtek, de ezek, minthogy mustképen árusittattak el, a jó vörösbor árára iránytadólag nem hathatnak. — A tőrük sebesüllek javára rendezett dalestély ren- i dezösége által megkerestettünk a következők közlésére: Fo- I lyó hó 7-én a „Tolnamegyei közlöny“ különfélék rovatában I a török sebesültek javára rendezett tánczczal egybekötött dalestélyen bejött tisztajövedelem és felülfizetések kitünteté- I sét illetve, nyugtázását kipótolva, kéijük legyen szives I még a következő felülfizetéseket közzétenni: ifj. Csapó Vil- ' mos ur részéről 5 frt, Sey Ferencz ur részéről 2 frt, végre I a szegzárdi Garay Ferencz vezetése alatti czigány zenekar részéről 15 frt, mely összegeket midőn nyugtatnánk, egyúttal köszönetünket fejezzükki kegyes adományaikért. Ezek után köztudomásra juttatjuk, hogy a tiszta jövedelem 179 I frt 25 kr volt, mely öszszeg a cs. ottoman konsulatusnak immár kézbesittetett is. — Ilőgyéfczröl írják nekünk: Városunk lelkes pol- I gárai hősiesen küzdő török testvéreink sorsa iránti élénk | érdeklődés és Dr. Korbuly Sándor casinói elnök ur felhívására f. hó 14-én d. u. a helybeli casinó helyiségeiben tekintélyes számmal megjelenvén, dr. Korbuly Sándor ur magyar, Rausz Mór és Streicher Péter urak pedig német nyelven és meghatóan ecsetelvén a helyzet képét, a közönséget a török sebesültek és menekültek segélyezésére kérték fel. — Az adakozásnak megkönynyitésére, segélygyüjtö bizottság alakult, melynek tagjai a kegyes adományok átvétele végett minden háznál megjelentek. — Hogy mily fáradhatlan buzgalommal teljesité e bizottság elvállalt kötelezettségét, eléggé igazolja azon körülmény, hogy e sorok írásakor a készpénzbeli gyűjtés összege 140 irtot teszen. A gyűjtő-bizottság a helybeli nőket is felkérte, miszerint tépés és seb- kötelékbeli adományaikkal, az adakozók sorába lépjenek, és a bizottság nem is csalódott ez iránybani hitében, mivel a gyűjtés első napjaiban özv. Zöld Sándorné urhölgy és családja részéről 2 kiló és 800 grammnyi tépés és sebkötelék jött a gyűjtő-bizottság rendelkezésére s már több úri család volt szives nagyobb menynyiségü adományt előre bejelenteni. A gyűjtés beféjezte után szerkesztő ur engedelmével bátorkodom az adakozások részletes kimutatását közölni, addig is a szenvedő emberiség nevében köszönetét szavazva azoknak, kik szives adományaikkal a kitűzött jótékony czél elérhetését sikeresitették. — A töröksebcsültek javára adakoztak: N. N. 40 kr. Tóth Antal 30 kr. Laskó István 10 kr. Báli György 30 kr. Handli József 5 kr. Gyoroh János 3 kr. Horvát János Molnár 4 kr. Takler József 1 frt. Katonovitsné 4 kr. Garai Miklós 4 kr. Groszbauer Péter 10 kr. — Haudinger János ivén: Kutas Istvánné 5 kr Bottyán Jánosné 4 kr. Ranga János 4 kr. Ferencz János 10 kr. Csötönyi Ad ám 5 kr. András György Szászi 10 kr. András József 4 kr Tóth János 10 kr. Lukács Ferencz 4 kr. Szabó József Koszorú 20 kr. András Adám 20 kr. Szászi Imre 10 ki*. Sverteczky György 10 kr. Varga István 3 kr. Or. Sörös József 20 kr. Blem Lajos 25 kr. Berger Samuné 50 kr. Györffy Jánosné 30 kr. Simon György 10 kr. Bauerhuber László 1 frt. Háry Lász- lóné 20 kr. Hága Adámné 20 kr. Csukly Ignáczné 50 kr. Frei János Ruisz 10 kr. Parrag Sándor 10 kr. Róth János 10 kr. Portás János 10 kr. Barta Mihály 5 kr. Végh József Vanits 50 kr. Rosenblüh H. 10 kr. Kis Takács Ferencz 5 kr. Szászi András 3 kr. Ohn György 3 kr. Kovács János 4 kr. Sörös Józsefné 10 kr. Szikszai János 4 kr. Horváth János 2 kr. Csépi Sándor 10 kr. Hanits Ferencz 20 kr. Gurmits Anna 20 kr. Koszorú József 8 kr. Szutinger József 50 kr. Hertlein Alajos 5 kr. Burger S. 10 kr. Tolnai János 50 kr. Gyimóti Ferencz 10 ki’. Csötönyi Ferencz 10 kr. Szabó János 2 kr. Ferencz János 4 kr. Gyimóti József 10 kr. Összesen 7 írt 89 kr. Katzenbach Lajos ivén: Gyimóti Károly 20 kr. Liszka József 1 frt 20 kr. Mirth József 20 kr. Nagy János 1 frt. Bakán András 20 kr. Körmendi Juliska 20 kr. Wagner Ferencz 20 kr. Jillc László 40 kr. Haudinger Károly 20 kr. Saller Ferencz 5 kr. Sági Mihály 20 kr. Pozsonyi György 20 kr. Takso nyi István 20 kr. Hirschfeld Mór 40 kr. Imberl Ferencz 1 frt. Fekete József 50 kr. Kaczenbach Lajos 85 kr. Ösz- szesen 7 frt. (Folytatjuk.) UNT yilttér.*) Értesítés. Van szerencsém a t. közönség tudomására juttatni, miszerint az alsó legelői illetményemet (Kramolin kert megett, a városhoz közel, mely tesz 18 és fél holdat: kedvező feltételek mellett f. évi november 1 -töl kezdve egy vagy több évre is haszonbérbe kiadom. Bővebben értekezhetni alolirt tulajdonosnál Szegzárd, 1877. október 20-án. Borzsák Endre, rcf. lelkész. •) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. Hivatalos rész. A párisi világkiállítás ügyében működő szegzárdi vidéki albizottságtól. 825G. alisp. Tolnamegye alispánjától. 13. p. v. k. Van szerencsénk a t. közönség 'tudomására hozni, hogy az 1878-ik évi párisi világkiállításra küldendő élő állatok csoportját illető részletes intézkedésekre vonatkozó szabályzatok és az ugyan ide vonatkozó bejelentési ívek ezen albizottsághoz megérkezvén, ugyanitt betekinthetök s a bejelentési ivek a kiállítani szándékozóknak rendelkezésére állanak. Értesítjük továbbá ez alkalomból a t. közönséget, hogy élő állatokra vonatkozó bejelentéseket, ezen albizottság f. é. november hó 11-ig fogad el; továbbá hogy a szabályzat 14-ik czikkében említett visszavonási határidő Magyarországra nézve 1878-ik év marczius hó 15-re állapíttatott meg. Kelt Szegzárdon, 1877. október 26-ún. Perclel Dezső, elnök. Gerenday Lajos, titkár. A nagyméltóságu m. kir. földmivelés-, ipar-, és kereskedelmi ministeriumnak f évi szeptember 22-én j 18258. sz. a. kelt rendelete folytán közhírré tétetik: Hirdetmény a folyó évben tartandó „Erdööíök szakvizsgája“ ügyében. Az erdöörök szakvizsgája a f. évi november hó 19-én és a következő napokon fog a f. évi junius 10-én kelt és annak idejében közzétett szabályzat szerint pedig: Pozsonyban, Kaposvárt, Kassán, Temesvárt és Kolozsvárt megtartatni. Felhivatnak tehát mindazok, kik az ei’döörök szakvizsgáját letenni szándékoznak, hogy eredeti bizonyítványaikkal felszerelt folyamodványaikat egyenesen, az ezen vizsgák székhelyein müküdö főispánokhoz nyújtsák be. Kelt Szegzárdon, 1877. évi octóber hó 4-én. Perczel Dezső alispán. Pályázati hirdetmény. A cs. k. 69. számú hadkiegészítő kerületi parancsnok’ ságnak f. évi szeptember 28-án 8868. sz. a. kelt átirata szerint: a Borzikovsky Mária hadnagy özvegy n. alapítványának ez évi kamatjára mely 3 rokkant közt és pedig fejenként 4 frt 90 krjával osztandó ki, a pályázat a hadügymi- nisteriumnak f. évi october hó 14-én 2646/9 észt. sz. a. kelt rendelete folytán ezennel megnyittatik. Ezen alapítvány élvezetére igényt tarthatnak szegény házas és a nagy-szombati katonai rokkant házban helyi vagy patentalis rokkantakhoz tartozó magyar nemzetiségű bármely vallásu oly kegyzsoldosok, kik legtöbb gyermekkel vannak megáldva. A fentirt módon jogosított folyamodók igazolt kérvényeiket folyó évi october hó 25-ig közvetlenül a nevezett rokkantháznak küldjék be. Kelt Szegzárdon, 1877. october 5-én. Perczel Dezső, alispán.
