Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-10-28 / 44. szám

5- ör a korlát; ez áll két, 5—7 centimeter magas, 5 centimeter ezéles, gömbölyűre simított korlátfából, melyek mindegyike két oszlopon nyugszik; az oszlopok földbe ásva vagy hordhatók lehetnek. A korlátfák hossza 2 meter lehet, magassága a gyermek válláig érjen. 6- or a nyújtó összeállítása a következő: egy 1.5—2 méter hosszú, 5 centiméter átmérőjű, erős, kézzel könnyen átfogható, sima és gömbölyűre gyalult dorong, kemény és ruganyos fából; a dorong két oszlopon vízszintesen úgy al­kalmazható, hogy föl- és letehető legyen. Lehet a tornahelyiség félreeső részében még egy oly 2—3 méter hosszú árkot ásni, melynek egyik vége 05 mé­ter, a másik vége 2 méter széles lehet, a távolugrások végett. Oly tornahelyiségben, hol ezen kevés költséggel járó (körülbelül 40—50 írt) s legszükségesebb tornaszerek meg­vannak, igen szép eredményeket lehet még a népiskolába járó gyermekekkel is elérni. Én hiszem, hogy minden köz­ségnek fötörekvése az iskolai s átalában minden törvény­nek eleget tenni; miért ne állítanának föl gyermekeik szá­mára egy ily hasznos foglalkozást nyújtó játékszert, külö­nösen oly községek és vallásfelekezetek, mely vallásfeleke­zetekben az iskolaköteles gyermekek száma meghaladja a 800—900-at. Ha szavaim a tornaszerek leírásánál nem volnának eléggé érthetők, készséggel szolgálok bármely községnek vagy vallásfelekezetnek ily tornahelyiség rajzával s bővebb utasítással. — Adja Isten, hogy ezt tehessem! Kálmán Károly, tornatanító. Különfélék. • — Párbaj és Requiem a czime azon a pécsi nyom­dából 1877. October 19-iki kelettel kikerült, ifjú Bencze Ist­ván bonyhádi rom. kath. plébános ur által aláirt, minek is nevezzük-------— igen röpiratnak, melyben a plébános ur a Perczel Aurélért tartatni szándékolt requiem általa történt megtagadását hat oldalon és 7 sorban indokolja. Mi a tárgy érdemleges részénekczáfolatábanembocsájtkozunk, mert röpiratok kiadása és lapszerkesztés költségei fedezése tekinteté­ből Szlábi Ferencz püspöki helynök ur Öméltósága sem magán, sem hivatalos pénztárának kulcsaival nem rendelkezünk s mellesleg megjegyezzük, hogy nem estünk következetlen­ségbe, midőn a társodalmat felhívtuk a modern gyilkos­ság megakadályozására s az egyházat kárhoztattuk a requi­em szolgáltatás megtagadása miatt, mert a törvényhozás ál­tal alkotandó törvényt, mely a párbajdüh megakadályozását tűzné ki czélul, alkalmas eszköznek nem tarijuk, a vallást és egyházat pedig hasonló ügyek elintézésére hivatottnak és, jogosítottnak el nem ismerjük s így nem marad más hátra, mint a társodalom: előttünk pedig a vallás és egy­ház a társadalommal egy fogalmat nem képez. A röpiratból mutatványul közöljük a következő részt: „Az ily kemény beszéd ellen tisztelettel óvást teszek. A kíméletlen megro­vást határozottan visszautasítom annak fejére, kitől a meg­rovás származott. Ily csúfos pelengérre állítást sem én, sem az egyház, sem a püspöki helynök ö méltósága, sem az én kedves „józanon gondolkozó lelkész“ felebarátom meg nem érdemeltünk. A közlemény indokaiban vastag tudatlanságot, modorában durva neveletlenséget, ezé Íjában gonosz rósz aka­ratot árul el és azért végtelenül csodálom és velem csodál­ják mások is, hogjr megyei közlönyünk müveit szerkesztője mily lélekkel adhatott lapjában helyet ily minösithetlen és tisz­tességes emberek között elő nem forduló páratlan goromba­ságnak! Vagy Boda ur lapja azt hiszi, hogy egy lelkész, kire ezrek lelki gondozása van bízva, vagy plane egy püs­pöki helynök, ki több százezerre menő hívők egyházmegyé­jének élén áll, csak olyan közönséges gézengúz emberek, kiket a társadalomban elfoglalt állásuknál fogva minden schuszter-inas tetszése szerint meg és kirúghat? Pirulhat és hiszem, pirulni is fog, ha közleménye felett elfogulatlanul és higgadtan gondolkodik. Mellőzve azonban a müveit emberek vitájába épen nem illő reeriminatiókat, (hogy megmellözte) me­lyekre pedig Boda ur lapja in inhnitum feljogosított bennün­ket, nézzünk szemébe annak a szörnyű mumusnak, melylyel a jámbor iró az összes tisztességes publikumot tőlem elriasz­tani óhajtaná.“ Eire nincs semmi megjegyzésünk, de van a 2. sz. a. jegyzetre, mely a következőleg hangzik: „Itt nem azon mindig magasb polezra törekvő szellemet értem ám, melynél fogva bizonyos emberek a nagy befolyású családok kegyét és rokonszenvét hol a család egyes tagjainak egekig való magasztalása, hol egy, hajánál fogva előrántott ellenfél irtózatos ledorongoltatása által iparkodnak kiérdemelni, nem! én csupán a közlemény kiindulási pontját, a misemondás dolgát értem itt.“ Mi volnánk tehát azon magas polezra tö­rekvő szellem, mely a nagy emberek kegyét vadássza?! Nagyon helyesen fötisztelendö ur! Ez jellembe vág s mi nem fordítjuk vissza a fegyvert, melynek két éle van, ha­nem meghagyjuk önnek a dicsőséget, hogy abban is kétel­kedjék ! — Menyegző. Simon Rudolf kir. törvényszéki elnök urnák lakása megható családi ünnepélynek volt f. é. októ­ber 25-én színhelye. Azon nap tartá ugyanis a nöegylet nap­lóiban is áldásos és önfeláldoz«? tevékenységéről ismeretes, szép és kiváló szellemi tulajdonokkal megálfött leánya Iza­bella esküvőjét és menyegzőjét Borsody Lajos telekkönyvi tisztviselővel. Az esküvőn nagy női közönség volt jelen. Kí­vánunk hosszas és zavartalan boldogságot az ifjú párnak! — A regéin olvasóknak. Megjelent és beküldetett szerkesztőségünknek Jókai Mór történelmi regénytárának két első füzete, mely a névtelen vár történelmi regényt foglalja magában. Ajánlatkép elég azt mondanunk: hogy Jókai irta! — A magyar váltóeljárást az ezelőtti váltóeljárás­sal, valamint az austriai s részben a németországi váltóeljá­rási elvekkel összehasonlitó munkát irt M u t s c h e n b a c h e r Viktor pécsi jogtanár. Csak örülni tudunk, ha a vidéki egyetemeknél is találkoznak egyének, kik törvénykezésünk új alapjait komoly tanulmány tárgyává teszik s oly készült­séget tanúsítanak, mint említett, szerző, ki fentebb körülirt müvével a jogász közönség elismerését kiérdemelte. Kiadta Simon Zsigmond, hol 1 frt 20 krért kapható. — Pj zenemű. Janicsáry (Behr) Ferencz zongorára „Plevna indulót“ szerzett (reméljük az oroszok számára!) Kapható Pirnitzer Frigyes [kiadónál Budapesten. Ára'80 kr. — A magyar könyvesház 38—43. füzete megjelent j Aigner Lajos kiadónál. A 38—40-ik füzetek Tóth Kálmán „irkafirkáit“ a 41—43-ik füzetek pedig Margitay Dezső „feltámadás után“ czimü elbeszélését foglalják magukban. Áruk füzetenként 20 kr. — A szüret Szegzárdon kedvező időjárás mellett a lefolyt két héten végleg befejeztetett s az eredmény jó kö­zép termés lett. A bor minőségéről, még a java fiádon lé­vén, ezúttal szóllani korainak tártjuk, de annyi már bizo­nyos, hogy a múlt évi bort minőségben jóval felülmúlja s ha minden jel nem csal, külkereskedésre alkalmas czikket fog képezni; kelendősége is lesz, mert a kereslet élénknek mutatkozik. Eladások már történtek, de ezek, minthogy must­képen árusittattak el, a jó vörösbor árára iránytadólag nem hathatnak. — A tőrük sebesüllek javára rendezett dalestély ren- i dezösége által megkerestettünk a következők közlésére: Fo- I lyó hó 7-én a „Tolnamegyei közlöny“ különfélék rovatában I a török sebesültek javára rendezett tánczczal egybekötött dalestélyen bejött tisztajövedelem és felülfizetések kitünteté- I sét illetve, nyugtázását kipótolva, kéijük legyen szives I még a következő felülfizetéseket közzétenni: ifj. Csapó Vil- ' mos ur részéről 5 frt, Sey Ferencz ur részéről 2 frt, végre I a szegzárdi Garay Ferencz vezetése alatti czigány zenekar részéről 15 frt, mely összegeket midőn nyugtatnánk, egyút­tal köszönetünket fejezzükki kegyes adományaikért. Ezek után köztudomásra juttatjuk, hogy a tiszta jövedelem 179 I frt 25 kr volt, mely öszszeg a cs. ottoman konsulatusnak immár kézbesittetett is. — Ilőgyéfczröl írják nekünk: Városunk lelkes pol- I gárai hősiesen küzdő török testvéreink sorsa iránti élénk | érdeklődés és Dr. Korbuly Sándor casinói elnök ur felhívá­sára f. hó 14-én d. u. a helybeli casinó helyiségeiben te­kintélyes számmal megjelenvén, dr. Korbuly Sándor ur ma­gyar, Rausz Mór és Streicher Péter urak pedig német nyelven és meghatóan ecsetelvén a helyzet képét, a közönséget a török sebesültek és menekültek segélyezésére kérték fel. — Az adakozásnak megkönynyitésére, segélygyüjtö bizottság alakult, melynek tagjai a kegyes adományok átvétele vé­gett minden háznál megjelentek. — Hogy mily fáradhatlan buzgalommal teljesité e bizottság elvállalt kötelezettségét, eléggé igazolja azon körülmény, hogy e sorok írásakor a készpénzbeli gyűjtés összege 140 irtot teszen. A gyűjtő-bi­zottság a helybeli nőket is felkérte, miszerint tépés és seb- kötelékbeli adományaikkal, az adakozók sorába lépjenek, és a bizottság nem is csalódott ez iránybani hitében, mivel a gyűjtés első napjaiban özv. Zöld Sándorné urhölgy és csa­ládja részéről 2 kiló és 800 grammnyi tépés és sebkötelék jött a gyűjtő-bizottság rendelkezésére s már több úri család volt szives nagyobb menynyiségü adományt előre bejelen­teni. A gyűjtés beféjezte után szerkesztő ur engedelmével bátorkodom az adakozások részletes kimutatását közölni, addig is a szenvedő emberiség nevében köszönetét szavazva azoknak, kik szives adományaikkal a kitűzött jótékony czél elérhetését sikeresitették. — A töröksebcsültek javára adakoztak: N. N. 40 kr. Tóth Antal 30 kr. Laskó István 10 kr. Báli György 30 kr. Handli József 5 kr. Gyoroh János 3 kr. Horvát János Molnár 4 kr. Takler József 1 frt. Katonovitsné 4 kr. Garai Miklós 4 kr. Groszbauer Péter 10 kr. — Haudinger János ivén: Kutas Istvánné 5 kr Bottyán Jánosné 4 kr. Ranga János 4 kr. Ferencz János 10 kr. Csötönyi Ad ám 5 kr. An­drás György Szászi 10 kr. András József 4 kr Tóth János 10 kr. Lukács Ferencz 4 kr. Szabó József Koszorú 20 kr. András Adám 20 kr. Szászi Imre 10 ki*. Sverteczky György 10 kr. Varga István 3 kr. Or. Sörös József 20 kr. Blem Lajos 25 kr. Berger Samuné 50 kr. Györffy Jánosné 30 kr. Simon György 10 kr. Bauerhuber László 1 frt. Háry Lász- lóné 20 kr. Hága Adámné 20 kr. Csukly Ignáczné 50 kr. Frei János Ruisz 10 kr. Parrag Sándor 10 kr. Róth János 10 kr. Portás János 10 kr. Barta Mihály 5 kr. Végh Jó­zsef Vanits 50 kr. Rosenblüh H. 10 kr. Kis Takács Ferencz 5 kr. Szászi András 3 kr. Ohn György 3 kr. Kovács Já­nos 4 kr. Sörös Józsefné 10 kr. Szikszai János 4 kr. Hor­váth János 2 kr. Csépi Sándor 10 kr. Hanits Ferencz 20 kr. Gurmits Anna 20 kr. Koszorú József 8 kr. Szutinger József 50 kr. Hertlein Alajos 5 kr. Burger S. 10 kr. Tolnai János 50 kr. Gyimóti Ferencz 10 ki’. Csötönyi Fe­rencz 10 kr. Szabó János 2 kr. Ferencz János 4 kr. Gyimóti József 10 kr. Összesen 7 írt 89 kr. Katzenbach Lajos ivén: Gyimóti Károly 20 kr. Liszka József 1 frt 20 kr. Mirth József 20 kr. Nagy János 1 frt. Bakán András 20 kr. Körmendi Juliska 20 kr. Wagner Ferencz 20 kr. Jillc László 40 kr. Haudinger Károly 20 kr. Saller Ferencz 5 kr. Sági Mihály 20 kr. Pozsonyi György 20 kr. Takso nyi István 20 kr. Hirschfeld Mór 40 kr. Imberl Ferencz 1 frt. Fekete József 50 kr. Kaczenbach Lajos 85 kr. Ösz- szesen 7 frt. (Folytatjuk.) UNT yilttér.*) Értesítés. Van szerencsém a t. közönség tudomására juttatni, mi­szerint az alsó legelői illetményemet (Kramolin kert megett, a városhoz közel, mely tesz 18 és fél holdat: kedvező fel­tételek mellett f. évi november 1 -töl kezdve egy vagy több évre is haszonbérbe kiadom. Bővebben értekezhetni alolirt tulajdonosnál Szegzárd, 1877. október 20-án. Borzsák Endre, rcf. lelkész. •) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. Hivatalos rész. A párisi világkiállítás ügyében működő szegzárdi vi­déki albizottságtól. 825G. alisp. Tolnamegye alispánjától. 13. p. v. k. Van szerencsénk a t. közönség 'tudomására hozni, hogy az 1878-ik évi párisi világkiállításra küldendő élő állatok csoportját illető részletes intézkedésekre vonatkozó szabály­zatok és az ugyan ide vonatkozó bejelentési ívek ezen al­bizottsághoz megérkezvén, ugyanitt betekinthetök s a beje­lentési ivek a kiállítani szándékozóknak rendelkezésére ál­lanak. Értesítjük továbbá ez alkalomból a t. közönséget, hogy élő állatokra vonatkozó bejelentéseket, ezen albizottság f. é. november hó 11-ig fogad el; továbbá hogy a szabályzat 14-ik czikkében említett visszavonási határidő Ma­gyarországra nézve 1878-ik év marczius hó 15-re állapítta­tott meg. Kelt Szegzárdon, 1877. október 26-ún. Perclel Dezső, elnök. Gerenday Lajos, titkár. A nagyméltóságu m. kir. földmivelés-, ipar-, és kereskedelmi ministeriumnak f évi szeptember 22-én j 18258. sz. a. kelt rendelete folytán közhírré tétetik: Hirdetmény a folyó évben tartandó „Erdööíök szakvizsgája“ ügyében. Az erdöörök szakvizsgája a f. évi november hó 19-én és a következő napokon fog a f. évi junius 10-én kelt és annak idejében közzétett szabályzat szerint pedig: Pozsony­ban, Kaposvárt, Kassán, Temesvárt és Kolozsvárt meg­tartatni. Felhivatnak tehát mindazok, kik az ei’döörök szakvizs­gáját letenni szándékoznak, hogy eredeti bizonyítványaikkal felszerelt folyamodványaikat egyenesen, az ezen vizsgák szék­helyein müküdö főispánokhoz nyújtsák be. Kelt Szegzárdon, 1877. évi octóber hó 4-én. Perczel Dezső alispán. Pályázati hirdetmény. A cs. k. 69. számú hadkiegészítő kerületi parancsnok’ ságnak f. évi szeptember 28-án 8868. sz. a. kelt átirata sze­rint: a Borzikovsky Mária hadnagy özvegy n. alapítványá­nak ez évi kamatjára mely 3 rokkant közt és pedig fejen­ként 4 frt 90 krjával osztandó ki, a pályázat a hadügymi- nisteriumnak f. évi october hó 14-én 2646/9 észt. sz. a. kelt rendelete folytán ezennel megnyittatik. Ezen alapítvány élve­zetére igényt tarthatnak szegény házas és a nagy-szombati katonai rokkant házban helyi vagy patentalis rokkantakhoz tartozó magyar nemzetiségű bármely vallásu oly kegyzsol­dosok, kik legtöbb gyermekkel vannak megáldva. A fentirt módon jogosított folyamodók igazolt kérvényeiket folyó évi october hó 25-ig közvetlenül a nevezett rokkantháznak küld­jék be. Kelt Szegzárdon, 1877. october 5-én. Perczel Dezső, alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom