Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-14 / 290. szám

2019. DECEMBER 14., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD C| Történelmi győzelmet arattak a brit konzervatívok a választáson Brüsszel ellen szavaztak Boris Johnson elsöprő győzelme után az Egyesült Királyság biztosan kilép az Európai Unióból Fotó: MTI Régóta példátlan szavazat­­aránnyal abszolút többséget szerzett a londoni alsóház­ban a brit kormánypárt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu LONDON A várakozásoknál jóval nagyobb, 32 éve példát­lan mértékű győzelmet ara­tott a kormányzó brit Kon­zervatív Párt a csütörtöki előre hozott parlamenti vá­lasztáson a tegnapi, csak­nem végleges adatok szerint. A Boris Johnson miniszter­­elnök vezette konzervatívok legalább 364 fős frakciót ala­kíthatnak jövő kedden az új alsóházban. Pártja 47 fővel növelte frakciója létszámát, és várhatóan 78 fős többsége lesz. A legnagyobb ellenzéki erőnek, a Jeremy Corbyn ve­zette Munkáspártnak 1935 óta ez a legrosszabb eredmé­nye, frakciója 59 fővel, 203 fősre csökkent. A győzelmét hivatalosan bejelentő péntek délelőtti be­szédében Boris Johnson közöl­te: kormánya arra kapott fel-Az 1969 óta Nagy-Britanniá­­ban élő Frank Füredi szocioló­gus szerint a választáson a bri­tek azt üzenték, nem kérnek to­vább a brüsszeli befolyásból. Véleménye szerint hiba volt a hatalmazást a választóktól, hogy a brit EU-tagság meg­szűnése, a brexit jelenleg ér­vényes határnapjáig, janu­ár 31-éig minden további nél­kül léptesse ki az Egyesült Ki­rályságot az Európai Unióból. Hozzátette: a választáson ka: pott felhatalmazás nemcsak a brexit végigvitelére szól, ha­nem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meg­hozandó elsődleges fontos­ságú feladatok végrehajtásá­ból politikai elit részéről, hogy sokan nem akarták megérte­ni, a brexit igenis fontos téma a briteknek. Az igazi probléma nem a bevándorlás, hanem a szuverenitás volt. Füredi szerint ra, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére. Bejelen­tette: a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolók, hatezerrel a kör­zeti orvosok számát és felépít negyven új kórházat. Nicola Sturgeon skót kor­mányfő tegnap leszögezte: a skótok elsöprő többsége ki­nyilvánította, hogy az EU-ban akar maradni - a Skót Nemze­ti Párt (SNP) 13-mal több kép­a Konzervatív Pártban előtérbe került egy új generáció, amely sem politikailag, sem kulturáli­san nem a brüsszeli identitás­politikát követi. Közülük kerül­hetnek ki az ország új vezetői. viselőt küldhet az alsóházba -, ezért kormánya már a jövő héten megkezdi az újabb skó­ciai függetlenségi népszava­zás jogi előkészítését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ar­ról beszélt tegnap, hogy na­gyon nehéz, kihívásokkal te­li időszak lesz a brit EU-tag­ság megszűnését követő, jö­vő év december végéig tar­tó tárgyalási folyamat. En­nek során az uniónak három célja lesz a kereskedelemre vonatkozóan: zéró vám, zé­ró kvóta és zéró dömping - hangsúlyozta. A brexit biztosan érinti az Egyesült Királyságban élő európai uniós polgárokat, köztük a kint élő magyarokat is. A konzervatívok választási sikere után szigorodnak a be­vándorlási szabályok Nagy- Britanniában, kampányígé­ret szerint száz napon belül ausztrál típusú pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási törvényt fogad­nak el, amely 2021 januárjá­tól mindenkire vonatkozna. A már törvényesen ott élő uniós polgároknak letelepe­dett jogi státusért kell folya­modniuk, ha maradni akar­nak. A magyarok közül 2019 szeptemberéig közel 40 ezren kérték ezt. A Pénzcentrumnak Angliá­ban élő magyarok arról be­széltek, hogy a munkaerő­­hiány látványos, eközben so­kan arról panaszkodnak, hogy szigorodtak a feltételek: egyre több helyen lett elvárás az angol nyelv legalább alap­fokú ismerete. Nagyon sokan mennek haza vagy más or­szágba, az emberek java tájé­kozatlan, ezért sokan gondol­kodnak a távozáson. Orbán gratulált Johnsonnak Ez az eredmény nyilvánva­lóvá tette, hogy a demokrá­cia csak a választók akaratá­ra épülhet - írta gratuláló le­velében Boris Johnsonnak Or­bán Viktor magyar miniszter­­elnök, hozzátéve, a magyarok nagy érdeklődéssel és szim­pátiával követték a britek küz­delmét. Frank Füredi: Valóban fontos volt a briteknek a brexit HÍREK Rendőrök lőtték le a késes támadót Késes támadót lőt­tek le a rendőrök Párizs La Défense üzleti negyedében péntek délelőtt. A biztonsá­gi őr hívta a rendőröket, miu­tán észrevette, hogy egy fér­fi késsel mászkál az egyik téren. A késes férfi, amikor meglátta a rendőröket, ro­hanni kezdett feléjük, azt ki­abálva: „Megöllek bennete­ket!". A három járőr ekkor tüzet nyitott rá. Hét lövés­ből kettő találta el a táma­dót, egy a mellkasán, egy a combján. A késes férfi holtan esett össze, nem tudták újra­éleszteni. MW Távvezérelt autó halálos balesete NEW YORK Két parkoló 2002- es Lexus IS300s között állt New Yorkban a 21 éves Mic­hael Kosanovich, mikor az egyik hirtelen elindult, és a másik autóhoz nyomta - írja a BBC. A férfit a járóke­lők megpróbálták kiszaba­dítani, de közben az autó is­mét elindult, és újra a másik kocsihoz nyomta az áldoza­tot. Utána hiába szállították kórházba, nem tudták meg­menteni az életét. A baleset körülményeiről annyit tudni, hogy az autót véletlenül indí­tották be a távolból. A Toyota szóvivője elmondta: a 2002- es modellekhez még nem volt gyári szériatartozék a távirányítós indítás, később szerelhették az autóba, és emiatt nem működött rende­sen az indulását gátló bizton­sági funkciója. MW Sikerült elérni, hogy ne a szegények fizessék Karbonsemleges unió Börtönbe kerülhetnek az áldoktorok Kezdődik a magyar űrhajós kiválasztása Farkas Bertalan (jobbról) volt az első magyar űrhajós Fotó: MW BRÜSSZEL Sikerült megterem­teni annak az esélyét, hogy ne a szegényebb országok és em­berek fizessék meg a klíma­­változás elleni küzdelem árát - fejtette ki tegnap, az uniós csúcstalálkozó után Facebook­­videójában Orbán Viktor kor­mányfő. Kijelentette: Magyar­­ország klímabajnok, mert azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább csökken­tették a szén-dioxid-kibocsátá­­sukat 1990 óta. Olyan szabályok meghoza­talára van lehetőség, amely bátorítja a nukleáris energia felhasználását. Továbbá esély van olyan szabályok megalko­tására is, hogy a klímavéde­lem ne eredményezze sem az üzemanyag, sem az élelmiszer árának növekedését - közölte a miniszterelnök. Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke Ursula von der Leyennel, az Európai Bi­zottság (EB) elnökével közösen tartott péntek hajnali sajtótájé­koztatóján jelentette be: az Eu­rópai Unió tagországainak ve­zetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Euró­pa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Minden tagországi ve­zető elfogadta az uniós klíma­védelmi célokat, de Lengyelor­szág nem vállalt kötelezettsé­get az abban foglaltak végre­hajtására. Az uniós állásfog­lalásban szerepel: az Európai Tanács elismeri és tisztelet­ben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntse­nek az energiaellátásuk bizto­sításához legmegfelelőbb tech­nológiákról. Michel elmondta: az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. Az ET üdvözölte, hogy az Euró­pai Beruházási Bank egymilli­­árd eurós beruházással támo­gatja az éghajlatváltozás elleni fellépést 2021-2030 között, a& EB pedig 100 milliárd euró ér­tékű beruházással kívánja se­gíteni az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását. Az állásfoglalásban az EU megerősítette, hogy Törökor­szág ciprusi területen végzett kőolajkutató fúrásai jogellene­sek, és azt is leszögezték, hogy a Törökország és Líbia közötti, a Földközi-tengeren fekvő ten­geri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapo­dás sérti egyes államok önál­lóságát, nem felel meg a Ten­gerjogi Egyezménynek, és semmilyenjogikövétkezmény­­nyel nem járhat más államok­ra nézve. Az Európai Unió tagállamai­nak állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődött, két­napos évzáró csúcstalálko­zójukon a hétéves uniós költ­ségvetés mellett az éghajlat­­változásról, fontosabb külkap­csolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagsá­gának megszűnéséről tárgyal­tak. MW MAGYARORSZÁG Az emberi hi­székenységgel élnek vissza, betegeket tévesztenek meg, ko­moly összegeket csalnak ki tő­lük álorvosok, „parabolikus doktorok” és egyéb kóklerek. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításának köszönhető­en a korábbinál hatékonyab­ban léphetnek fel ellenük a ha­tóságok - írja a Magyar Nem­zet. A Btk.-ban eddig is szere­pelt a kuruzslás bűncselekmé­nye, amelyet az követ el, aki jo­gosulatlanul végez orvosi tevé­kenységet. A kuruzslók az emberek gyógyulásba vetett hitét hasz­nálják ki, komoly pénzeket is kicsalva, és az ilyen csalá­sokra specializálódottak kö­re jóval szélesebb annál, mint akiket eddig el lehetett ítélni. Az Országgyűlés most erre a jo­gos igényre válaszul a Btk.-ban kiterjesztette a kuruzslás vét­ségét. A jövőben az ellenszol­gáltatásért vagy rendszeresen végzett jogosulatlan orvosi te­vékenység mellett a jogosulat­lanul végzett pszichoterápia és a nem konvencionális gyógyí­tó1 és természetgyógyászati el­járások folytatása is egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Akik orvosegyete­mi végzettség nélkül orvosnak adják ki magukat, akár három évre is hűvösre kerülhetnek, és két évet kaphatnak azok is, akik az orvosdiplomához a megtévesztésig hasonló doku­mentumot állítanak ki. MW MOSZKVA Közös magyar-orosz űrkutatási projektek indítá­sáról és a Nemzetközi Űrál­lomásra 2024-2025-ben fel­küldendő magyar űrhajós ki­választásának megkezdésé­ről is megállapodott Szijjár­­tó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter tegnap Moszk­vában Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űr­kutatási vállalat igazgatójával. Előreléptünk abban a tekin­tetben is, hogy a közös kuta­tásoknak, valamint a magyar kutató űrhajósnak a Nemzet­közi Űrállomásra való felkül­désének költségeit nem kell tel­jes egészében készpénzben ki­fizetni, hanem a magyar hoz­záadott szellemi értéket, a ma­gyar kutatási eredményeket is beszámítja az orosz fél a ma­gyar fél pénzügyi szerepválla­lásába - jelentette be Szijjártó. Hozzátette: az Oroszországban jelenleg folyó űrprojektek kö­zül azok, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott techno­lógiai érték, hivatalosan is ma­gyar-orosz űrkutatási projekt­ként folytatódnak. A magyar űripar sci-finek hangozhat, mert keveset be­szélünk róla, holott a hazai űr­ipari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űr­technológiával foglalkozó ku­tatócsoportjai messze földön híresek. Nem véletlen, hogy a jelenleg zajló orosz űrkutatá­si projektekben is már rend­kívül magas a magyar hozzá­adott érték - mutatott rá Szij­­jártó.Elmondta: immár kö­zös cél, hogy 2024-2025-ben magyar űrhajóst küldjenek a Nemzetközi Űrállomásra. Az a cél, hogy a hazai fejlesztésű űreszközöket már ő vigye fel, és 3-6 hónapig kutatómunkát tudjon végezni velük. MW Michel és Von der Leyen közösen jelentette be a döntést Fotó: AFP

Next

/
Oldalképek
Tartalom