Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-05 / 232. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. OKTÓBER 5., SZOMBAT Az értékközvetítésben és közösségteremtésben hisz, a munkája a szenvedélye A Babits meghatározó intézmény Zsikó Zoltán életében mindig is fontos szerep jutott a zenének és a közéletnek Fotó: Makovics Kornél TOLNA MEGYE Elismert mű­vész, igazi szervező. Zsi­kó Zoltán, a szekszárdi Ba­bits Mihály Kulturális Köz­pont igazgatója azt mondja, szeret jó ügyekért dolgoz­ni, szerteágazó munkája a szenvedélye. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu- Három héttel Szekszárd leg­nagyobb rendezvénye, a Szek­szárdi Szüreti Napok után be­szélgetünk. Ugyan a hivata­los értékelés, amelyben a bo­rászok, városvezetők,szerve­zők és támogatók véleményét gyűjtik össze, még nem tör­tént meg, mégis adódik a kér­dés, lehet-e még jobb ez az or­szágosan elismert esemény?- A legnagyobb vidéki bor­­fesztiválról beszélünk, amely természetesen lehet még jobb. Nem nagyobb, a mére­tén szerintem nem érdemes változtatni, ugyanakkor le­het egy kicsit más - mond­ja Zsikó Zoltán. - A gasztro­nómiát, a bor- és népi kultú­rát, a nemzetiségek és nép­csoportok megjelenését érde­mes erősíteni, és annak meg­jelenítését, hogy mi ebben együtt vagyunk, és meg tud­juk mutatni magunkat. Igen nagy előnyünk a gazdag kör­nyezet. Sehol máshol nincs ilyen színes szüreti felvonu­lás, ahol megmutatkoznak a helyi tehetségek. Érdekesek, izgalmasak vagyunk, ezé# „Tolna megyeiesen”, „sárközi­­esen”, „szekszárdiasan” kell viselkedni, ugyanis ez vonz­za a látogatókat.- És a kulturális programok.- Nagyon jók voltak, a kon­certek, a felvonulás rengeteg embert érdekelt. Persze van­nak, akik szóvá teszik, hogy mindez nem két fillér. Büsz­ke vagyok arra, hogy ren­geteg pályázat és évről év­re egyre több szponzor se­gíti a munkánkat, és ennek köszönhetően bővíthetjük a fesztiváljainkat. Vélemé­nyem szerint annak ellenére, hogy Szekszárd az egyik leg­kisebb megyeszékhely, még­is a legnagyobbak között tart­ják számon a kulturális élet­ben. A Babits működését te­kintve országosan szekszár­di modellről beszélnek. Két hét múlva a kulturális köz­pontok országos szövetsé­ge a Babitsba érkezik kétna­pos konferenciára és tisztújí­tásra. Ezen a megbeszélésen az ország valamennyi kultu­rális intézményének vezető­je itt lesz. Szente Béla elnök úr felkérésére előadást kell tartanom a piaci alapú me­nedzser szemléletű kulturá­lis működésünkről és arról, hogy miként lehet nyeresége­sen működtetni rendezvénye­ket, intézményt, és hogyan le­het forrásokhoz jutni.- Az ember azt gondolná, hogy egy népzenésztől távol áll a menedzser szemlélet. Ezek szerint ez nincs így.- Húsz éves korom óta ön­fenntartó vagyok, tizenkilenc évesen megalapítottam a Zsi­kó zenekart, huszonhárom évesen lettem önkormányza­ti képviselő, és huszonnégy évesen a Citadella teljes terü­letgazdálkodásával foglalkoz­tam, és a Várkert Bazár kul­turális programjait szervez­tem. Tehát jól látszik az ed­digi pályámból, hogy a nép­zene fontos része az életem­nek, ugyanakkor a kultúra más területei is közel állnak hozzám. Azzal az elgondolás­sal vettem át a Babits vezeté­sét, hogy országos esemény­helyszínné tesszük, és a ma­gyar kulturális életben látha­tóvá válik. Ez sikerült, mind­eközben pedig a tavalyi volt az első, amikor a ház nyere­séges évet zárt.- Többes számban beszél, fon­tosak a kollégái. Alakított-e a csapaton, amióta a Babitsba került?- Igen, hiszen szabad ke­zet kaptam. Most úgy gondo­lom, hogy mindenki a megfe­lelő helyen áll ezen a pályán. A munkatársaim rengeteget dolgoznak, gyakran nem na­pi nyolc órában. Itt nincs hét­vége, nincs ünnep, folyama­tos üzemben dolgozunk. Azt a nézők nem látják, hogy a színházi előadásnak nem ak­kor van vége, amikor lemegy a függöny. A Szüreti Napok sem csütörtökön kezdődnek és vasárnap érnek véget ne­künk, hiszen az idei szerve­zésnek már tavaly november­ben nekiláttunk, és ahogy kö­zeledett a fesztivál időpont­ja, úgy kellett egyre fokozot­tabb figyelmet fordítani a ter­vezésre. Nem tudnám így el­látni a feladataimat, ha nem Tenni a közért- Önkormányzati képviselő­­jelölt vagyok Bátaszéken. Azt gondolom, a következő évek­ben nagy tetteket vihetünk véghez a dél-tolnai városban, ha merünk nagyok lenni. Olyan kiváló csapatnak vagyok a ré­sze, amelynek a tagjai több­ször bizonyítottak a saját terü­letükön, és emberileg is pél­daként állhatnak előttünk. Ga­ranciák arra, hogy az ígérete­ket tettekre váltsuk. Szüksé­ge van a városnak új kulturá­lis intézményre, modem busz­­pályaudvarra, huszonegye­dik századi, multifunkciós pi­actérre és számos turisztikai fejlesztésre. Szeretnénk rend­be tenni az összes utat és jár­dát, megerősíteni a civil szer­vezeteket. Olyan várost álmod­tunk meg, ahol mindenki meg­találja a számítását. Még hosz­­szasan tudnék erről beszélni. Az is fontos számomra, hogy négy évvel ezelőtt Bátaszéken indítottuk útjára Tolna megye egyik legnagyobb újévköszön­tő eseményét, amelyen leg­utóbb több, mint ezren vettünk részt. 2020-ban tíz éves lesz a Zsikó Zenekar. Hatalmas ren­dezvénnyel készülünk, számos sztárvendég lesz a segítsé­günkre abban, hogy ismét egy felejthetetlen estet töltsünk el a bátaszéki sportcsarnokban. ilyen kiváló stábbal dolgoz­hatnék együtt. Számunkra nagyon fontos, hogy tudato­san dolgozzunk, frissek le­gyünk, hiszen a világ folya­matosan változik.- Ötven éves lesz a kulturális központ jövőre. Mi várható a Babitsban 2020-ban?- Rengeteg feladatunk van az ötven éves jubileummal kapcsolatban, már most na­gyon készülünk erre a ki­emelten fontos esztendőre, számos meglepetést terve­zünk.- Nagy elődök nyomán jár. Büszke arra, hogy igazi egyé­niségek székében ülhet?- Igen. Fél évszázad na­gyon hosszú idő, sok mindent megélt ez a ház, kiváló embe­rek vezették. Amikor igazga­tó lettem, az első intézkedé­seim között volt, hogy 1970- től napjainkig az összes ko­rábbi vezető fotóját kitettem az iroda elé. Emlékeztetőül, hogy ezek az emberek renge­teget tettek a közösségért, és mindig elsődleges szempont­juk volt az, hogy Szekszárd és Tolna megye kulturális élete virágozzon.- Amikor a Babits élére került sokan örültek, de néhány poli­tikus nemtetszését fejezte ki.- Véleményem szerint az ellenzéknek az a dolga, hogy kritikát fogalmazzon meg, nem kell meglepődni azon, hogy ezt meg is teszi. Abban azonban mindannyian egyet­értünk, hogy mérhető és na­gyon eredményes az a mun­ka, amelyet elvégeztünk az elmúlt közel három évben. Én hiszek abban, hogy a kul­túra az a terep, ahol lehetsé­ges és kell is gesztusokat gya­korolni. Minden kritika, amit kapok, doppingol, és arra sar­kall, hogy még jobban végez­zem a munkámat.- A családja hogy bírja, hogy sokat van távol?- Feleségem közgazdász, és van egy gyönyörű, több mint egy éves kisfiúnk. Sokat dol­gozom, mint az apukák kö­zül nem kevesen, akik korán reggel elmennek, és gyakran későn érnek haza. Feleségem és szüleim mindig minden­ben támogattak és támogat­nak. Szüleimtől pedig azt ta­nultam, hogy a kitartó mun­kának mindig beérik a gyü­mölcse.- Gyerekként testvérével, Zsi­kó Zsuzsannával sorra nyer­ték a rangos népzenei megmé­rettetéseket, de úgy tudom, a közélet is érdekelte. Most mennyi ideje jut zenélésre, mi­ként vesz részt a közéletben?- A Zsikó Zenekar ma is az ország egyik legtöbbet kon­certező zenekara. A legna­gyobb fesztiváloknak éppúgy fellépője az együttes, mint például a füredi Anna-bálnak vagy egy kisebb falunapnak. És valóban, mindig is érde­kelt a közélet, Alsónyéken je­lenleg is önkormányzati kép­viselő vagyok. A legendás rádióműsort idézte Czigány György a Művészetek Házában rendezett előadáson Ki nyer ma? - Játék és hangverseny 70 percben SZEKSZÁRD Ötven éve indult, és harmincnyolc éven át volt hall­ható a Magyar Rádió legendás műsora, a Ki nyer ma?. Ezt idéz­te az ugyancsak legendás mű­sorvezető, Czigány György, aki­vel a Ki nyer ma Szekszárdon? Játék és hangverseny 70 perc­ben című előadáson találkoz­hattak csütörtökön este a Mű­vészetek Házában a komolyze­ne kedvelői. Czigány György ugyan a kilencvenedik életé­véhez közelít, de lendületessé­ge mit sem változott, és közvet­len módon vonta be közönsé­gét a játékba, a hallgatóság pe­dig lelkesen felelt a zeneműve­ket felvezető kérdésekre. Nem egyszer kórusban érkezett a vá­lasz, Czigány György humoro­san meg is jegyezte, hogy csak az a baj a játékkal, ha minden­ki tud mindent, vagy ha senki nem tud semmit. A zongorához lépve, megszó­laltatta a B, A, C, H hangokat, Johann Sebastian Bach név­jegyét, és elmondta, hogy a ze­nei motívumot több zeneszerző felhasználta. Liszt Ferenc zon­gorajátékában, a B-A-C-H fantá­zia és fúgában ugyancsak visz­­szaköszön a motívum, a művet ráadásul szekszárdi látogatása során fejezte be a virtuóz. Ezen felvezető után ült a Művészetek Háza orgonájához Lozsányi Ta-Czigány György megdicsérte a közönséget Fotó: Makovics K. más, és játszotta el Bach D-moll toccata és fúga című művét. Operával folytatódott a prog­ram, és ehhez kapcsolódtak kérdések és érdekességek. Czigány György elmondta pél­dául, hogy Puccini titkos nya­ralójába vonult vissza kom­ponálni, és pont oda tartott, amikor autóbalesetet szenve­dett, ez pedig egy kissé hátrál­tatta őt a Pillangókisasszony komponálásában. Az operát 1904-ben mutatták be, a da­rab nagyáriáját ezúttal Pin­tér Gabriella énekművész ad­ta elő. Az est folyamán továb­bi Puccini-operákból hallha­tott áriákat a közönség Pintér Gabriella előadásában. A Tos­­cából Tosca imáját, a Gianni Schicchi című egy felvonásos­­ból pedig Lauretta áriáját. A Szekszárdi Madrigálkó­rus Palestrinától, Praetorius­­tól, Monteverditől, Gárdonyi Zoltántól és Mozarttól énekelt egy-egy kórusművet. A hang­verseny toccatával kezdődött és azzal is fejeződött be, Loz­sányi Tamás Charles-Marie Widor Orgona-szimfóniáját játszotta el. H. E. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom