Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-22 / 249. szám

2016. OKTOBER 22., SZOMBAT GAZDASÁG 7 A BUX index alakulása (pont) 29600 MW-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolso ár (Ft) Változás (%) RICHTER 6,049 1.68 MTELEKOM 467 0.86 OTP 7,649 0.78 ELMU 24,945 0.46 MÓL 18,300 0.08 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) ALTERA 1,650-10.71 TRINV 5-5.66 CSEPEL 440-5.38 ALTEO 4,900-3.92 4IG 2,650-3.64 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. október 22.) Dátum íff)­MALMI BÚZA 2016. december 41,000 MALMI BÚZA index 2016. december 41,000 TAKARMÁNYBÚZA 2016. december 39,500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 38,200 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 38,600 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 41,100 TAKARMÁNYÁRPA 2016. december 37,000 NAPRAFORGÓMAG 2016. november 99,000 REPCE 2016. november 107.000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok HivatalQS devizaárfolyam (2016. október 22.) □ €/Ft 307,85 0,79 Ft □ $/Ft 282,92 3,06 Ft □ CHF/Ft 284,37 1,51 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. október 22.) Vételi Eladási 1 Budapest Bank 298,12 316,56 CIB Bank 295,01 319,59 Citibank 295,69 321,04 Erste Bank 296,53 318,05 FHBBank 298,39 316,21 K&H Bank 299,11 316,35 MKB Bank 297,76 316,82 OTP Bank 299,67 316,94 Raiffeisen Bank 305,27 311,43 A szociális szövetkezetek kis százaléka ügyeskedik A visszaélés visszaüt Sok szó esik a szociális szö­vetkezetek kapcsán a visz­­szaélésekről. A kormány 2017 januárjától megszün­tetné a foglalkoztatási szö­vetkezeteket. Németh Lász­lót, a Szociális Szövetkeze­tek Országos Szövetségé­nek elnökét kérdezte lapunk a visszaélések hátteréről. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu- A kormány 2017. januártól megszüntetné a foglalkoztatási szövetkezeteket. Miért?- Nem lehet többes szám­ról beszélni, egyetlenegy fog­lalkoztatási szövetkezet van, ez pedig a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába, amely­nek pénzeltüntetős botrányai­val tele van a sajtó. A foglalkoz­tatási szövetkezet nagyon spe­ciális, mert egy országos nem­zetiségi önkormányzat hozhat­ja létre, és minimum 500 tagjá­nak kell lennie.- Más visszaélésekről is halla­ni, például hogy gazdasági társa­ságok alakultak át szociális szö­vetkezetté, hogy igénybe vehes­sék a járulékkedvezményeket.- Amikor a tervezetet vélemé­nyeztük, én már akkor mond­tam, hogy ha a kedvezménye­ket így állapítják meg, akkor ez visszaélésekre adhat lehe­tőséget. Ha egy társaság átala­kul szociális szövetkezetté a já­rulékkedvezmény miatt, akkor a munkavállaló hátrányosabb helyzetbe kerül. Mert mondjuk egy kft.-ben a Munka törvény­­könyve alá tartozó foglalkoz­tatásban voltak az emberek, a szociális szövetkezet tagi mun­kavégzése pedig a foglalkozta­tási törvény alá tartozik, ami munkanélküli státuszt jelent.- És ugrik a jövőbeli nyugdíj is?- A nyugdíjba nem számít be­le a szociális szövetkezetben el­töltött idő. Nem tartozik bele a járulékszerzési időbe, mert ez egy munkanélküli státusz.- Mennyi nyereséget hoz egy ilyen átalakulás a munkálta­tónak?- Körülbelül 30 százalék nye­reséget jelent egy cégnek. Eny­­nyivel kevesebb járulékot kell fizetni. De több előnnyel is jár­hat egy ilyen átalakulás. Mert nemcsak a foglalkoztatási tör­vény hatálya alá tartoznak, ha­nem a szövetkezeti törvény ha­tálya alá is. Vagyis ez azt jelen­ti, hogy tag mindenki, ponto­sabban tulajdonos. így például bármennyit dolgozhat, bár­mennyi időbeosztásban, mert normális esetben ez a tulajdo­nos saját döntése és joga. Ám így vissza lehet élni a dolgozók túlóráztatásával. Ilyen esetek­ben modernkori rabszolgatar­tásról van szó.- Hány ilyen esetről lehet tudni?- Jelenleg 2600 szociális szö­vetkezet van és ebből 100-150 jöhetett létre ezzel a hátsó szán­dékkal.- Mit lehet tenni a visszaélések ellen?- Elvileg, ha lennének mi­nősített szociális szövetkeze­tek, amelyek megfelelnének egy csomó szociális szempont­nak, azoknak kellene járulék­­kedvezményeket adni. Például olyanoknak, amelyek gazdasá­gilag fenntartható tevékenysé­get végeznek, valamilyen tár­sadalmi cél megvalósulásához járulnak hozzá. így ki lehetne szűrni az ügyeskedőket.- Ha nem kellene tagnak, tulaj­donosnak lenni a szociális szö­vetkezetben, akkor megszűnne a dolgozók kiszolgáltatottsága. Nem kellene megszüntetni ezt a kötelező tagságot?- Ne a visszaélésekből indul­junk ki. Nagyon jó, ha tagja egy szövetkezetnek egy hátrányos helyzetű munkavállaló, mert elkezd másként gondolkodni a saját munkájáról, nem bérmun­kát végez, hanem tulajdonos­ként gondolkodik arról, hogy a megtermelt javakat hogyan osz­­szák el, hogyan fektessenek be a jövőbe, hogyan ruházzanak be. Ez hosszú távon jó.- Egy nagyon szegény ember vi­szont rövid távon gondolkodik, a tulajdonosi szemlélettel tud mit kezdeni?- Ezek nem elválaszthatók egymástól. Egy szociális szö­vetkezet komplexen kezeli ezt a problémát. Persze kell a ke; nyérre a pénz, megélhetést is kell biztosítani, de elengedhe­tetlen, hogy tulajdonosi szem­léletet is tanuljon egy szegény ember, mert ezzel lesz esélye ki­lépni a szegénységből. Nem ar­ról beszélünk, hogy álljon össze hét szerencsétlen ember és csi­náljon egy szociális szövetkeze­tei. Hanem arról, amikor egy szociális szövetkezet egy szoli­dáris közösségként működik, amelyben vannak jó készség­gel, jó kapcsolatokkal rendel­kező emberek és vannak hátrá­nyos helyzetűek is, viszont kö­zös összefogással tudnak egy működőképes vállalkozást lét­rehozni.- Hány szövetkezet működik jól a 2600-ból és hány van a meg­szűnés határán?- Körülbelül 150 olyan szö­vetkezet van, amelyik fenntart­ható módon működik. Körülbe­lül 350 pályázati pénzek révén tud csak megélni. És körülbe­lül 2000 Vagy alvó szövetkezet, vagy csak egy-egy pályázat ide­jére hozták létre, vagy a meg­szűnés határán imbolyog. Na­gyon rosszak ezek a számok, de eredetileg is csak 800 szociális szövetkezetét akart a kormány, mert ennyivel már lefedhető az ország.- Mitől függ a siker?- Attól, hogy a helyi együtt­működések során létre tud-e jönni egy szolidaritáson alapu­ló közösség, és hogy találnak-e egy piaci rést, ahol sikeresek tudnak lenni. Áder vitatja a szélerőműves törvényt, és visszaküldte BUDAPEST Megfontolásra visz­­szaküldte a parlamentnek teg­nap a köztársasági elnök a vil­lamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését és ve­szélyeztetik a szélenergia rész­arányának növelésére vonatko­zó célt. Az államfő nem ért egyet az október 11-én elfogadott mó­dosítással, mert az nem segí­ti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben áll a megújuló energia hasznosításá­ról szóló 2010-2020 közötti cse­lekvési tervvel, és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be. Azt azonban üdvözölte az államfő, hogy megtiltották a szélerőművek és szélerőműpar­kok létesítését világörökségi és védett természeti területen. A kormány azért korlátozná az „alacsony hatékonyságú szél­­erőműszektort”, mert olyan já­rulékos beruházásokat tesznek szükségessé, amelyek már nem tennék kifizetődővé a bővítést. Inkább fejlesztenék a geotermi­kus energiatermelést. MW Béremeléssel csökkenhet a járulék BUDAPEST „A kormány tervei szerint 2-3 évre elhúzott járulék­­csökkentés valósulhat meg, ösz­­szekapcsolódva egy olyan rend­szerrel, amely a bérnövekedés­hez ad többlettámogatást a já­rulékcsökkentésen keresztül” - mondta Varga Mihály az Ml-en. A gazdasági miniszter közölte, lesz egy alapjárulék-csökken­­tés, amelyet esetleg két év után követ a járulékszint olyan csök­kenése, amelyik már a béreme­lést honorálja. Januárban indul­hat a program tervezése. A OKSZ szerint a járulék­­csökkentésnek a versenyképes­ségjavításával kell összekapcso­lódnia. Tegnap közölte: a vállal­kozások béremelési lehetőségei­nek határt szab a versenyképes­ségük, termelékenységük, a na­gyobb bérköltséget már nem ké­pesek a bevételeikből kigazdál­kodni. MW Újra vonzza a külföldieket a Balaton - Lehagyta a vidék Budapestet és még van tere a fejlődésnek Sokkal több turista érkezett a szomszédoktól MAGYARORSZÁG Tartós trend­nek ígérkezik az idén, hogy a turizmus dinamikus növekedé­séből jobban profitálnak a vidé­ki szállodák, mint a fővárosiak. Január és augusztus között több mint a duplájával, 7,8 százalék­kal nőtt a belföldi vendégéjsza­kák száma a magyar szállo­dákban, miközben a külföldie­ké 3,5 százalékkal - derült ki a Magyar Szállodák és Étter­mek Szövetségének legfrissebb elemzéséből. A belföldi turiz­must látványosan pörgeti a ke­resetek emelkedése, az erősödő fogyasztási kedv és az alacsony üzemanyagárak. A növekedésben termé­szetesen nagy szerepe volt a SZÉP-kártya 4,6 százalékkal bővülő szállodai felhasználá­sának is. „Van egy széles réteg, amely a SZÉP-kártyája keretéig utazik és költ, legfeljebb egy kis extra kifizetésére hajlandó. Mellettük folyamatosan bővül egy olyan réteg is, amely éven­te többször is utazik, a nyaralás mellett őszi és téli wellnesshét­­végéket is beiktat a programjá­ba” - mondta a Világgazdaság­nak Kerek Péter, az Accent Ho­tel Management Kft. értékesíté­si és marketingigazgatója. Ráadásul a vidéki Magyaror­szágon pihenő külföldiek szá­ma is növekedésnek indult. A külföldi vendégszám emelke­désében az idén a vidéki szál­lodák messze megelőzték a bu­dapesti hoteleket. Az első nyolc hónapban a Budapesten kívü­li szállodákban a külföldi ven­A top 10 beutazó piacunk alakulása (2016. jan.-aug.) Vendégéjszakák száma (ezer) Változás 2015-höz képest (%) Németország 959-3,9 Egyesült Királyság 569 5,9 Csehország 433 17,9 Olaszország 420-7,1 Ausztria 419 2 USA 405 1,4 Oroszország 336-12,6 Lengyelor­szág 297 0,9 Románia 292 15,9 Szlovákia 251 21,9 FORRÁS: KSH dégéjszakák száma 9,6, a fővá­rosban csak 0,4 százalékkal nőtt. A balatoni régióban levő szállodák összes forgalma 8,2, szobaárbevétele 12 százalékkal múlta felül a bázist. A statiszti­kák azt mutatják, hogy elsősor­ban a szomszédos országokból nőtt meg a turistaforgalom: az átlagot messze meghaladó mér­tékben növekedett a szlovák, a cseh, a román és az ukrán tu­risták száma. Ez a trend azért érdekes, mert az elmúlt években Budapestre koncentrálódott a külföldi tu­ristaforgalom, vidéken legfel­jebb stagnálni tudott évről évre: a turisztikai rekordévnek szá­mító 2015-ben is csak a 2000-es szinten maradt a külföldiek száma. Még a Budapest utáni legjelentősebb turisztikai régi­ónak számító Balatonon is so­kat veszített nemzetközi vonz­erejéből az elmúlt évtizedben: 2000-ben a szállodai vendég­­éjszakák 64,5 százaléka még külföldi volt a tó környékén, ám részarányuk 2015-re 33,6 szá­zalékra csökkent. A vidéki szállodák forgalom­­növekedésében szerepe lehet annak is, hogy a fővárosi ho­telek gyakorlatilag megteltek, a főszezon egyre több napján már csak a szobaszám bővíté­sével lehetne több vendéget el­helyezni - magyarázta Kerék Péter. Az Accent által üzemel­tetett három budapesti hotel­ben április elejétől október vé­géig tartó főszezonban gyakor­latilag egy gombostűt sem le­het leejteni. Igaz, mindhárom szálloda a belváros központi ré­szén működik, amely különö­sen vonzó a külföldiek számá­ra. Kiváló turisztikai adottságai mellett a nyugat-európai ter­rorfenyegetettség is felértékel­heti a „nyugodt” és jó ár-érték arányú desztinációnak számító Magyarországot - tette hozzá Kerek Péter. A vidéki turizmus ugyanakkor szépen bővül, és az 50-60 százalékos szállodai­­kapacitás-kihasználtság mel­lett még van tere a további fej­lődésnek. Márk Edina »

Next

/
Oldalképek
Tartalom