Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-30 / 304. szám

2015. DECEMBER 30., SZERDA KITEKINTŐ g Jóleső érzés a népi kultúrát színesíteni, érthetővé tenni, életben tartani Csepeli feltárja a fa lelkét A magyar népművészetből me­rít, legszívesebben gyümölcsfá­val dolgozik, mert annak a lei­kéhez talál legkönnyebben utat. Csepeli István számára az idei év a kerek évforduló és a díjak jegyében telt. A fafaragó népi iparművész néhány hete vehette át a Tolna megyei Prima díjat. Vida Tünde vtunde67@gmail.com DUNAFÖLDVÁR Orfűtől a Nemzeti Galérián át Drezdáig kiállítóter­mek tucatjaiban mutatták már be Csepeli István munkáit. Azt mondja, jóleső érzés, hogy a ma­gyar népi kultúrát színesítheti, munkájával érthetővé teheti, s bi­zonyíthatja, hogy ez a kincs a mi­enk, mégpedig a jelenben is, nem csak a múltban. A Csepeli-féle stí­lus, szemlélet, irányzat lényege: a hagyományon alapuló, ma hasz­nálható, örök érvényű üzeneteket átadó tárgyszintézisek felvetése.- A legfontosabbnak azt tar­tom, hogy a népi fafaragó műfaj­ról is bebizonyosodott, akárcsak a néptáncról és népzenéről, hogy to­vább lehet vinni, ez nem egy lezárt folyamat - mondta a Dunaföldvá- ron élő fafaragó népi iparművész, aki először nem a fával, hanem a kővel került közelebbi kapcsolat­ba. A kőszobrászatot a budai vár restaurálásán kezdte, de dolgozott Visegrádon a Mátyás-palota resta­urálásán is. Aztán amikor éppen egy Lenin-szobrot kellett faragnia gránitból - mint felidézte -, tönk­rement a keze. Ez egybeesett azzal, hogy meg­ismerkedett későbbi feleségével. Varga Ilonával kötött házassága révén került Dunaföldvárra 1970- ben. - Elegem lett a budapesti képzőművészeti életből. Először kenyérkereseti forrásként kezd­tem el fát faragni. Még abban az évben iparművészeti pályázatot nyertem - mesélte. A népművé­szet felé a zsűri elnöke, Foky Ottó bábfilmrendező terelte. Nem ker­tel, pesti ember létére minderről kevés ismerete volt. Ezt később el­sősorban a sárospataki fafaragó­táborokban orvosolta. Itt dőlt el végérvényesen, hogy ez a jövője.- Az még az utolsó pillanatban volt, amikor tanulhattunk a ré­gi mesterektől, megismerhettük az eredeti pásztormunkákat. Én ott a paraszti kultúra mélységére döbbentem rá - fogalmazott. Na­gyon nagy elméleti viták folytak, Csepeli István: ..Törekvésem a néphagyományra épülő népi iparművészet tartalmi fogalmának tudatos megtöltése, az ős hangzás felelevenítése." nagyon jó előadások zajlottak, s ő úgy döntött, mindent megtanul, amit csak lehet, hogy megértse a mögöttes dolgokat, a fafaragás lel- kületét csakúgy, mint a tájnyelven mondottakat. A sárospataki társa­ság nagyon jó indítást adott, évti­zedeken keresztül össze is jártak különböző művészeti alkotótábo­rokba, miközben Csepeli István „több fronton elkezdett intézmé­nyesen is tanulni”. Mint mondta, olyan emberekkel hozta össze a jóisten, akiktől rengeteget tanult. Ez egyébként - tette hozzá - köl­csönös volt. - Ezt a tanulást mind­máig folytatom, és még most, het­venévesen is találok újat a saját kultúránk különböző szegmen­seiben - árulta el. Példáként hoz­ta fel a népi csillagászatot, amely több tárgyában is testet öltött. Határozott szemlélet és határo­zott stílus - jellemzi a népi fafara­gást, ami szavai szerint annyiban különbözik a többi művészeti ág­tól, hogy itt az alapok kötöttek, s tartalmilag is a paraszti kultúrá­hoz kötődik. A merítkezési pont minden esetben a magyar nép­művészet. - Vannak tradicioná­lis technikái a pásztorművészet­nek, ami érdekel. A másik pedig a honfoglalás kori kultúrkör. Ezek folyamatosan foglalkoztatnak, s mindig találok hozzájuk valami friss anyagot - folytatta. Habár tölgyfával is dolgozik, elsősorban a gyümölcsfákat sze­reti, a körtét, almát, szilvát, cse­resznyét. Azt mondja, ezek ka­rakteresek. - Bizonyos idő kell, Budapest, Sárospatak, Dunaföldvár Csepeli István Újpesten szüle- mányhoz visszatérve asztalos tett 1945-ben. egy kétszáz éves szakmunkás lett. majd rövid idő asztalosdinasztia tagjaként. Kis- után a Budai Várpalota és a Vi- polgári családban, nagy szere- segrádi Mátyás-palota restaurá- tetben. egymásra figyelésben lásán dolgozó kószobrász-gya- nevelkedett. Már óvodáskorá- kornokká vált. 1970-ben került ban kitűnt a rajz iránti érdeklő- Dunaföldvárra. s már ott élőként dése: állandóan rajzolt homok- nyert I. díjat az első fafaragásai­ba, falra, újság- vagy csomago- val az Iparművészeti Vállalat pá- lópapírra. Általános iskolás ko- lyázatán. Néhány év után, a Sá­rában rajzversenyt nyert, a Zila- rospataki Népművészeti Fafara- hy György festőművész vezeté- gőtábor hatására végérvényesen sével létrejött Egyesült Izzó Kép- hivatásának választotta a népi zőművészeti Kör akaratlan ala- fafaragást. Munkáival negyven pító tagja lett. A Képzőművésze- pályázaton nyert díjat. Negyven ti Főiskolára készült, de a sors egyéni, ötvennél több társas ki­közbeszólt. így a családi hagyó- állításon vett részt. Alkotások, díjak, elismerések Csepeli István számos munkája ékesíti Dunaföldvárt, köztük a vár­kapu, a városháza díszterme, a '48-as emlékmű, a Weikersheim téren álló kereszt. Köztéri alkotá­sai mellett csontrajzsorozatai, fé­sűs tükrösei, írószertartói lakás­belsők színvonalas esztétikus tar­tozékai. Az ő elképzelése nyomán jött létre az eredetileg kőtárnak épülő Fafaragó Galéria, amely az országban egyedülálló módon nyújtott bemutatkozási lehetősé­get a faművességnek, a fafara­góknak. Dunaföldvár mellett Tata­bányán, Pakson, Szekszárdon, Bu­dapesten találkozhatunk térplasz­tikáival, emlékműveivel, szobrai­val. Munkásságát 1981-ben Du- naföldvárért plakettel, 2003-ban Kodály Zoltán-díjjal, 2009-ben Ba- bits-díjjal ismerték el. 2010-ben Dunaföldvár díszpolgárává válasz­tották, ugyanebben az évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Népművészet mestere címet ado­mányozott számára. 2012-ben a Kézjegy Alapítvány Tolna megyei művészeti díját kapta meg, 2015- ben pedig a Dunaföldvár kultúrá­jáért díjat, majd a Tolna megyei Prima díjat. A nevéhez köthető a spanyolozás Csepeli István műfajteremtő te­vékenységét, a spanyolozást or­szágszerte elismerik. Ez egyfaj­ta intarzia, ami viasz és gyan­ta használatával készül. A spa­nyolozást valamikor a 19. szá­zadban a magyar pásztorok vit­ték tökélyre. Méhviasz és fenyő­gyanta elegyébői készült ez a dí­szítés. amit színeztek elsősorban pirossal, illetve feketével. A kiüre­geit fába melegen belecsepeg­tették a gyantát, összedolgozták, fejtegette a fafaragó. Hozzátette, ő már korszerűbb eszközökkel és más gyantával dolgozik. hogy kialakuljon a fával a párbe­széd, amíg engedi, hogy eljussak a leikéig. Erre legalkalmasabb a gyümölcsfa - fejtegeti. Az ember, ha 70 esztendős, összegez, ezért - mint mondja - mostanság az élet fontos állomásai, a társas lét fo­kozatai foglalkoztatják. Nem tit­kolja, jóleső érzés számára, hogy lehetősége nyílt, nyílik a magyar népi kultúrát színesíteni, érthe­tővé tenni, életben tartani, mi­közben használható tárgyakat készít, másokat gyönyörködtet. Az életében első helyen még­sem a művészet, a munka áll, hanem a család. - Minden kü­lönösebb fogadalmak nélkül, nagy szeretetben élünk a fe­leségemmel évtizedek óta. A gyerekeinkkel naponta talál­kozunk, együtt éljük meg az örömöket, az unokák sikereit - avat be a biztos hátteret adó család életébe. Azt is elárulta, hogy az utóbbi egy évben majd­hogynem sok volt a díjakból, el­ismerésekből. Színvonalas program után jó beszélgetés NAGYDOROG Színvonalas ünnepi programot szervezett az Életet az éveknek nyugdíjas egyesü­let a napokban. Rózsa Istvánná elnök köszöntő szavai után az általános iskolások örvendez­tették meg műsorral a nyugdí­jasokat. A verses, dalos műsor előadására Szűcs Istvánná pe­dagógus készítette fel a gyer­mekeket. Cseke Attila dudamu­zsikával, a tagok közül hárman pedig szavalattal gazdagítot­ták a programot. A halászlé kö­zös elfogyasztása után a nyug­díjas hölgyek által készített sü­temények kerültek az asztalra, s hosszan folyt még a baráti be­szélgetés, a közös muzsikálás és az éneklés. V. T. Érdekeset látott, hallott? 06-30/449-2954 FOTOJAT, OLVASÓI LEVELÉT, INFORMÁCIÓJÁT VÁRJA BUDAVÁRI KATA! Olvasószolgálatunk elérhetőségei Cím: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. SMS: 06/30/411-4816 E-mail: kata.budavari@mediaworks.hu Telefon: 06-30/449-2954, hétköznap munkaidőben hívható. Napi ügyeletes újságíró: Ihárosi Ibolya Telefon: 74/511-510, fax: 74/511-500. Ügyeletes szerkesztő: Finta Viktor Gratulálunk! SZÁLKA Torda István szálkai előfizetőnk (képünkön fele­ségével) a heti nyertese la­punk „A havi bevásárlását mi álljuk!" elnevezésű nyere­ményjátékának. Már reggel 6 óra körül megkapják a Tol­nai Népújságot, amit több évtizede járatnak, olvasása hozzátartozik a mindennap­jaikhoz. Nagy örömmel vet­ték át a 15 ezer forint érté­kű vásárlási utalványt. F. V. PROGRAMSOROLÓ TRAFFIPAX SZERDA ............................................... 05:00-07:00 ;i/i.77M6 bal 120. km 05:00-07:30 Paks, Elkerülő út, Dunacenter 1 _ ■ ■ MOZI 0900-111» M6 jobb 164. km Szekszárd: Káosz karácsonyra 09:00-1100 M6 jobb HL km 0900-1100 6535-06 mettekut 20. km (amerikai komédia), 17 óra. Star 09:30-11:45 Dombóvár, Rákóczi u. 48. Wars: Az ébredő erő 3D (amerikai sci-fi), 19 óra. 1130-13:30 6-os főút 141. Ion 13:00-14:30 61-es út 70. km 1300-1500 M6 bal 153, km CSÜTÖRTÖK 13:00-1500 Bonyhád. Cikói u. 33. 1330-1530 M6 jobb 86. km SZILVESZTERI FUTÁS 1 14:00-1600 Várdomb, Kossuth u. 50/A. 1500-16:20 Tamási. Belátóit. 3. Bonyhád Tesco parkoló: gyüleke­15:30-17:00 Bonyhád, Cikói bekötőút 2. km ző, 9.30. Szilveszteri malackerge­tő, útavató futás, 10 óra. Díjátadás, 15:30-17:30 M6 jobb 153. km 16:00-1800 M6 jobb 92. km 16:30-18:30 Szekszárd, Kesetyűsi u.20. 10.30. Családi táv: 2016 méter, 17:00-18:30 Hógyész, Fő u. 108. egyéni táv: 2 x 2016 méter. 17:30-19:30 Bonyhád, Rákóczi u. 144, 19:00-21:00 _______Szekszárd, Béri B. Á. 106. 1 RFTRft ^711 VF^ZTFR 1 21:00-23:00 Bátaazék, Budai a 90. 0900-1100 6-os főút 107. km Szekszárd Béla király tér: Kindi dis­co, tűzijáték, 22-1 óráig. VÍZÁLLÁS VÉRADÁS 1 A Dunán tegnap 10 órakor: Dunaföldvár ■155 cm, SZERDA Tamási Magyar Vöröskereszt __ 830-17.00 Pa te-36 cm. Dombon-14 cm, Árvizkaou 393 cm. CSÜTÖRTÖK Baja 103 cm. Szekszárd Véradó ÁHomás 8.00-12.00 A Sió Palánknál 176 cm. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom