Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-05 / 233. szám

0 GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 5., HÉTFŐ HÍREK Nyolc amerikai bank ment csődbe EGYESÜLT ÁLLAMOK A nyolcadik bank ment csődbe az év ele­je óta az Egyesült Államokban, az állami betétbiztosítási alap (FDIC) honlapjára felkerült ada­tok szerint a washingtoni Ho­metown National Bank ajtajára került lakat. Tavaly tizennyolc bank zárt be Amerikában, egy évvel korábban huszonnégy­nek kellett lehúznia a rolót. Ta­valy a legtöbb bank, szám sze­rint öt, Illinois államban zárt be végleg, ahol az idén már továb­bi kettő nem tönkre. A betét­tulajdonosokat fejenként 250 ezer dollárig (mintegy 69 millió forint) biztosítja az amerikai be­tétbiztosítási alap. MTI IMF: Megállapodás még nincs Kijevvel WASHINGTON Az ukrán remények­kel ellentétben nem született megállapodás Kijev és a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) között a márciusban megajánlott men­tőcsomag újabb hitelrészleté­nek felszabadításáról. Március­ban négy évre szóló hitelprog­ramot hagyott jóvá Ukrajna szá­mára az IMF, összesen 17,5 mil­liárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dollá­ros részletét Kijev már március­ban, a második, 1,7 milliárd dol­láros részletét augusztusban kapta meg. Az IMF szerint „a legtöbb kérdésben egyetértés alakult ki“, a kormánynak azon­ban „még több időre van szük­sége arra, hogy kialakítsa a jövő évre vonatkozó elképzelése­it néhány területen, ezért a tár­gyalások folytatódnak a követ­kező hetekben“. MTI Visszaléptek a gyártelepítéstől SZENTPÉTERVÁR A Daimler né­met autógyár elvetette azt a ter­vet, hogy Mercedes-gyárat épít Szentpétervár közelében, miköz­ben az amerikai GM oroszorszá­gi vegyesvállalatának kilencha- vi termelése több mint 20 szá­zalékkal esett éves összevetés­ben. A Leningrádi megye kor­mányzója közölte, hogy tárgyalá­sok folytak egy Mercedes-gyár építéséről, a német fél több helyszínt is megvizsgált már. „A tárgyalások azokban mostanra teljesen leálltak“ - közölte Alek- szandr Drozgyenko, aki a rubel erőteljes gyengülésével, a jár­művek iránti belső kereslet je­lentős visszaesésével indokolta a német gyártó döntését. MTI .átogatócsúcsok születtek a magyarországi fesztiválokon, a Szigeten például 430 ezren voltak egy hét alatt Kiemelkedő szezont zárt a turizmus Magyarországon, és az idén újabb rekordot dönthet az ágazat. Nemcsak hazai, de európai viszonylatban is csúcsokat döntenek a turis­ták, sokkal többen jönnek és többet költenek, mint szoktak. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az idei nyár első két hónapjában a külföldi és bel­földi vendégéjszakák száma és a kereskedelmi szálláshelyek szál­lásdíjbevétele is jelentősen nőtt 2014 hasonló időszakához ké­pest. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint a strandokon, a fesztiválokon és a turisztikai központokban egyaránt megdőlt minden eddigi rekord. A Magyar Fürdőszövetség elő­zetes adatai alapján országszer­te rekordforgalmat hozott a ká­nikula a fürdőkben, több helyen harmadával nőtt a látogatók szá­ma, de átlagosan is 10-15 százalé­kos forgalomnövekedést könyvel­hettek el. A Budapest Airport történeté­ben először idén júliusban átlépte az utasok száma a havi egymilliós határt, az első fél évben pedig 12 százalékos volt a növekedés, ami majdnem félmillióval több légi utast jelent. Az év első 8 hónapjá­ban 13 százalékkal többen, vagy­is mintegy 113 ezren használták az ország második legnagyobb re­pülőterét, a Debrecen Airportot is. A magyarországi fesztiválokon és kulturális rendezvényeken is új látogatócsúcsok születtek: a Sziget Fesztiválra 6 nap alatt több mint 430 ezren látogattak ki, ez­zel háromszor lett telt házas a ren­dezvény. A soproni VOLT Feszti­válon 123 ezren, a Balaton Soun- don 145 ezren, az EFOTT-on pedig több mint 103 ezren vettek részt, de még a sárvári Nádasdy Fesz­tiválon és a debreceni Campus Fesztiválon is 84 ezren voltak, a nyárzáró Szegedi Ifjúsági Napo­kon pedig több mint 90 ezren szó­rakoztak. „Magyarországon 17,5 száza­lékkal nőtt a külföldi turisták száma, ez a világátlag több mint négyszeresét, az európai átlag több mint háromszorosát és a ré­giós átlag közel háromszorosát je­lenti” - mondta az adatokról Fara­gó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Valóban, a Turisztikai Világ- szervezet (UNWTO) augusztusi jelentése szerint a világon 4 szá­zalékkal, Európában 5 százalék­kal, a kelet-közép-európai régió­ban 6 százalékkal nőtt a külföl­di turisták száma. Csehország­ban 7,9, Szlovákiában 10,3, Auszt­riában pedig 7 százalékos bővü­Huzoagazat mindenhol a turizmus Az idegenforgalom nemcsak Magyarországon egyre nagyobb üzlet. Az UNWTO globális turiz­must tárgyaló éves jelentéséből kiderül, egyre nagyobb súlyú az ágazat világgazdasághoz való hozzájárulása. A világon min­den 11. embernek a turizmus ad munkát, az utazók száma 1950-től mostanáig 25 millió főről 1 milliárd 133 millió főre emelkedett. Magyarországon a World Tra­vel and Tourism Council számítá­sai szerint a turizmusból közvetle­nül és közvetve származó bevétel a GDP 10,3 százalékát tette ki ta­valy, és 2015-ben további 5 szá­zalékos növekedésre számíta­nak. Az idegenforgalom foglalkoz­tatási mutatói is kiemelkedőek, 415 ezer munkahelyet jelent, ami annyit tesz, hogy az ágazat adja a munkahelyek 9,8 százalékát. lést mértek ugyanebben az idő­szakban. Faragó Péter kiemelte: Magyar- ország eredményei már a tava­lyi jelentésben is kiugrónak bi­zonyultak, akkor 13,7 százalé­kos volt a bővülés, miközben Ke- let-Közép-Európában 5,6 százalé­kos csökkenést mértek. „2015 első fél évében Magyaror­szágra 8,7 millió külföldi látoga­tott turisztikai céllal, ami 17,6 szá­zalékos növekedés, és további jó hír, hogy többet is költöttek, mint­egy 12,3 százalékkal, ami 510 mil­liárd forintot jelent. A több napra érkező külföldi turisták száma még dinamikusabban, csaknem 21 százalékkal emelkedett - több mint 5 milliót tett ki -, és mintegy 467 milliárd forintot költöttek el nálunk. Egy napra is többen, 3,7 millióan érkeztek, ez 13,6 száza­lékkal haladja meg az előző év azo­nos időszakának adatát, és az ő ki­adásaik nőttek a legdinamikusab­ban, 34 százalékkal, megközelítve a 43 milliárd forintot.” Merkel: Tisztázni kell a dízelbotrány részleteit BERLIN „A Volkswagen emissziós botránya drasztikus volt, de nem okozott olyan nagy kárt, ami alap- ján feltételezni lehetne, hogy üzlet szempontjából Németország nem jó hely“ - mondta tegnap Angela Merkel. A német kancellár szerint nem csorbít a német gazdaság jó hírnevén a VW-botrány. A cégnek amilyen gyorsan csak lehet, tisz­táznia kell a dízelbotrány részle­teit, és meghozni a szükséges in­tézkedéseket. Miután már több országban felfüggesztették egyes VW-modellek eladását (a csaló szoftverek alkalmazása miatt), szombaton Ausztráliában is ideig­lenesen megtiltották a német cég egyes dízelmotorral ellátott autói­nak az értékesítését. A Volkswagen botránya miatt egy megfelelő szakmai ismeretek­kel felvértezett kormánybiztos ki­nevezését javasolja az LMP - kö­zölte Schmuck Erzsébet. A képvi­selő szerint a botrányt Magyaror­szág sem fogja megúszni, hiba volt az országot kiszolgáltatottá tenni az autóiparnak. MW Gyenge lesz a Tesco féléves eredménye LONDON Meredeken romló eredmé­nyekről ad számot jövő héten ese­dékes beszámolójában a Tesco va­sárnapi brit sajtóértesülések sze­rint. A The Sunday Times közölte: a legnagyobb brit kiskereskedel­mi vállalat működési szintű ered­ménye az augusztussal zárult első félévben valószínűleg nem érte el a 400 millió fontot (170 milliárd fo­rint), tavaly az eredmény 916 mil­lió font volt. A Tesco a tavalyi teljes pénzügyi évét évszázados történe­tének eddigi legrosszabb eredmé­nyével zárta: a vállalat 6,38 milli­árd fontos (2800 milliárd forintos) adózás előtti veszteséget jelentett 2014-2015-ről. „Ebben a pillanatban az a cé­lunk, hogy megtartsuk amink van, és a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle“ - mondta a részvénye­sek találkozóján John Allan elnök a Reuters szerint arra a kérdésre, hogy értékesítik-e közép-európai, így magyarországi érdekeltségei­ket. A dél-koreai Tescokat 6,1 mil­liárd dollárért adták el, de a kö­zép-európai mellett a thaiföldi, a malajziai és az ír üzlethálózattal sem tervezik ugyanezt. MW TUDTA-E? 2010-ben az 55 és 64 év közöttieknél a foglalkoztatottak aránya 33,6 százalék volt. L Ez 2013-ban már 37,9-re, i míg 2014-ben 41,7 Jk k százalékra nőtt. Nem terveznek jelenleg komoly átalakításokat a nyugdíjrendszerben, lefaragták a kiadásokat Nvugdíireform -.bejött a kormány számítása MAGYARORSZÁG Miközben a ma­gyar társadalom - akárcsak az összeurópai - megállíthatatlanul öregszik, a kormány, részben az Alkotmánybíróságnak köszön­hetően, nem tervez komoly át­alakításokat a nyugdíjrendszer­ben. A korábbi években azonban ezt a szektort sem kerülte el a re­formláz. 2012-ig a magyar nyugdíjrend­szerben volt arra lehetőség, hogy egyes munkakörökben előbb le­hessen nyugdíjat felvenni az ak­tuális korhatárnál. Az is lehetsé­ges volt, hogy csökkentett nyug­díjjal, de a korhatár előtt a mun­káját elvesztő igényelhesse nyug­díját. Az Orbán-kormány egyet­len kivétellel (a nők 40 év szolgá­lati idővel visszavonul­hatnak) eltörölt min­den előrehozott nyug­díjba vonulási lehető­séget. Ez lényegében . nyugdíjkorhatár eme­lés, hiszen a tényleges nyugállományba vonu­lás időpontját emelték. Minden nyugdíjkorhatár emelésnek két oka van. Egyrészt minél több embert benntartani a munkaerőpiacon, hogy legyen elég nyugdíjjárulékot fizető dol­gozó, másrészt minél kevesebb embert beengedni a nyugdíj- rendszerbe, hogy ne kelljen töb­bet fizetni a nyugdíjellátásra. Ez felemás módon sikerült a kormánynak: 2010-ben átlago­san 60,3 évesen mentek el nyug­díjba az emberek, 2013-ban már 62,2 évvel. Ugyanakkor beszá­mítva a Nők40 szabályt is, akkor megint csak 60,3 év a nyugdíjba vonulás átlagos életkora. A lát­szólagos változatlanság mellett valójában nagyon komoly átren­deződések voltak. Megszűntek a korhatár alatti nyugdíjba vonulási lehetőségek, így a korhatár alatti rokkant­nyugdíj lehetősége is. Ezekre 2010-ben még 775 milliárd forin­tot költött az állam, ami 2016-ra 430 milliárdra csökkent. 2009 és 2011 között 200 ezer ember ment öregségi nyugdíjba, 2012-2014 között - a nők 40 éves kedvez­ményét nem számolva - 110 ezer fő. A korhatár alatti nyugdíjakra 2010-ben mintegy 390 milliárdot (mai értéken számolva 480 milli­árdot) költött az állam. 2013-ban még 224 milliárdot, 2016-ban a tervek szerint 115 milliárd forin­tot fog erre költeni a rendszer. Költségvetési oldalról bejöttek a kormány számításai: lefarag­ta a nyugdíjkiadások szintjét, el­vágta a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét, növelte a munkaké­pesek számát, és ezzel bizonyo­san segítette, hogy ne csak köz­munka miatt növekedjen a fog- lalkoztatotti létszám. Ezzel meg is teremtette a forrását választási ígéretének, amely a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdí­jazására vonatkozott. TD i » Új portál Magyarországról A migránshelyzettel összefüg­gésben tapasztalható nega­tív híresztelések csorbíthat­ják az ország jó hírnevét, ezért új, angol nyelvű portált indíta­nak www.friendlyhungary.com webcimen - mondta Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Az oldal vi­lágos és valósághű képet ad 2015 Magyarországáról, hite­lességét az biztosítja, hogy jel­lemzően az idelátogató külföl­di és magyar turisták által fris­sen feltöltött, publikus képek­ből közöl válogatást. Elvágták a korai nyugdíjba vonulás vdf/I lehetőségét, növelték a munkaképesek számát Turistacsúcsot--« 4?’alibi » • ■ jM- m > ti ínozDttazic^'nvar • l \ W"Sm • .■ h Űmtki __n-Ér

Next

/
Oldalképek
Tartalom