Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
2015-08-10 / 186. szám
8 BELFOLD-KULFOLD 2015. AUGUSZTUS 10., HÉTFŐ HÍREK Schmidt a cigiről nem mond le Kiengedték a kórházból Schmidtet H tMBURG Rövid kezelés után vasárnap kiengedték a kórházból a nagy politikai tekintéllyes bíró Helmut Schmidt volt német kancellárt (1974-1982), akit kiszáradás miatt szállítottak be a klinikára. A 96 éves szociáldemokrata vezető a kiszáradás tüneteit mutatta, miután a kánikula ellenére kevés folyadékot ivott. Bár az erős dohányos Schmidt beszállításakor felmerült, hogy szívproblémái lehetnek, ezt kizárták az orvosok. MTI Négyszáz kurd felkelőt öltek meg ANKARA A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű lázadószervezet mintegy 390 fegyverese meghalt és további 400 megsebesült a török hadseregnek az elmúlt két hét során végrehajtott légicsapásaiban Irak északi részén - közölte az Ana- dolu török állami hírügynökség. Az áldozatok közül 30 nő, és életét vesztette a PKK négy vezetője is. Törökország a Szíriái határ közeli Surucban elkövetett 32 halálos áldozattal járó merénylet után július 24- én kezdte el támadni az Iszlám Állam (IÁ) állásait, de a PKK-t is. Ezzel megszakadt a PKK és Ankara között a 2013-ban megkötött tűzszünet. MTI Jarvanyvesz üTáY kiderülnének <^n nincs, rizikl Az illegális bevándorlók többsége olyan egészségügyi állapotban van, mint a magyar átlag: mindössze krónikus betegségei vannak, veszélyes járványokat nem okozhatnak. Az azonban, hogy zsúfoltan kénytelenek lakni és nem ismerjük pontosan, hogy milyen védőoltásokkal rendelkeznek, jelenthet kockázatot. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu NEM kell attól tartani, hogy olyan betegségeket hurcolnak be a menekültek Európába, mint az ebola, vagy a súlyos légzőszervi betegség, a SARS. A migránsok ugyanis jellemzően nem azokról a területekről érkeznek, ahol ezek a fertőzések jelen vannak, ráadásul azok, akik hazánkig eljutnak, minimális eséllyel lehetnek betegek. Döntő többségük mindössze az Európában is jól ismert krónikus betegségekben szenved. „Ezek az emberek több száz kilométert tesznek meg gyalog, jellemzően fiatal szülők, vagy húszas éveik elején járó fiatalok. Idős vagy legyengült beteg ember nincs közöttük - mondta Szlávik János, a trópusi és fertőző betegségekkel foglalkozó Szent László Kórház főorvosa, aki nemrég több menekülttáborban is egészség- ügyi szűréseket végzett. - Addig, amíg Magyarországig eljutnak, több hét eltelik, vagyis azok a rövid ideig lappangó betegségek - mint az ebola, a vérzéses láz, a kolera, vagy a vérhas - kiderülnek. Egy beteg, gyenge szervezetű ember el sem jutna idáig.” Az infektológus szerint a mig- ránsoknak főként olyan egészségügyi problémáik vannak, amelyek a vándorlásból és azokból a nyomorúságos körülményekből következnek, amelyek között éltek. „Az elmúlt hónapok alatt, két maláriás beteget kezeltünk, ami a százezres menekült tömeghez képest elhanyagolható és nem jelent kockázatot a lakosságra - mondta Szlávik János. - A bevándorlók körében jellemzően hasmenéses betegségek fordulnak elő, amelyeket az útjuk során fogyasztott fertőzött ivóvízzel, romlott étellel összeszedett baktériumok okoznak. A sebfertőzések is gyakoriak a sok gyaloglás miatt. A tisztálkodási lehetőségek hiánya, a borzasztó szálláslehetőségek felelősek azért, hogy sok közöttük a rühes, tetves ember, de ezeket a gondokat viszonylag gyorsan lehet orvosolni és nem is kockázatosak.” w Ki tud róla? A Facebookon tette közzé egy négyéves szír kisfiú képét a Legis nevű civil szervezet, amely Macedóniában segít a menekülteknek. A kisfiú augusztus 2-án érkezett Gevgelijába. Az aktivisták akkor annyit tudtak meg a még mindig Szlávik János azt hangsúlyozta, félni nincs miért, ezért járványveszéllyel riogatni sincs értelme. Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője óvatosabb. Szerinte kockázatot jelent, hogy a tömegével érkező migránsok ellenőrizetlen körülmények között tartózkodnak az országban. „Lehet ez kedvezőtlen Magyarország közegészségügyi biztonságára. A menekülők többsége nem jut el azokra a pontokra, ahol járványügyi V traumatizált, ezért a velük történtekről beszélni nem igazán akaró családjától, hogy bombatámadásban sérült meg Aleppóban. Képe megjelent a német Hamburger Morgenpostban is. Azóta több európai politikus is jelentkezett, hogy szűréseket végezhetnének. Ekkora tömegben hazánk nem is vállalhatja, hogy minden menekült szűrését elvégzi, hiszen egy teljes körű teszt több tízezer forintba kerül személyenként. Ráadásul, amire ezeknek a vizsgálatoknak 2-4 nap alatt elkészül az eredménye, az emberek többsége már nincs is az országban. Nincs arról ismeretünk, hogy az illegális bevándorlók milyen oltási státusszal rendelkeznek, miközben azokban az országokban, ahonnan jönnek, még jelen van a járványos gyermekbénulás, a kanyasegítene. Egy szervezet vállalta, hogy Németországba vinné a kisfiút gyógykezelésre. A Legis ezért azt kéri a menekülteket segítő magyar és szerb aktivistáktól, ha találkoznának a családdal, segítsenek felvenni a kapcsolatot a Legisszel, ró. Míg nálunk a Hepatitis-B nem jellemző betegség, .mert a lakosságnak körülbelül 0,3 százaléka fertőzött, ott 30 százalék ez az arány. Olyan élősködőket, például bélparazitákat terjeszthetnek, amelyeket mi már rég kinőttünk.” Ócsai Lajos szerint az is aggályos, hogy a menekülők nagy része tömegszállásokon tengődik, ahol gyorsabban terjedhet bármilyen fertőző betegség, főleg. ilyen kánikulában. Éppen ezért tartaná fontosnak, ha ezeket a kockázatokat mérlegelné hazánk. Hiányos schengeni egyezmény - Felvétel az ÁBH-nál - Több száz millió euró Rómának 2020-ig Újra tűz ütött ki a tiltott zónában cs E RNOfii. Ismét tűz ütött ki a csernobili tiltott övezetben; a száraz fű kapott lángra a 30 Celsius-fok fölötti kánikulában. A tűz mintegy 32 hektár területre terjedt ki. Legutóbb június végén gyulladt ki a száraz növényzet, akkor is ugyancsak az elhagyatott Kovsilivka település közelében. A Kijevtől mintegy 120 kilométerre fekvő atomerőmű körüli tiltott zónában év eleje óta már 56-szor ütött ki tűz. Az esetek 70 százalékában a vizsgálat szándékos gyújtogatást állapított meg. MTI Feketelistán Gérard Depardieu KIJEV Ukrajna tizennégy orosz színészt és zenészt tett tiltólistára. A listára az Gerard Depardieu (fotónk) is felkerült, aki 2013-ban kapott orosz állam- polgárságot, és többször méltatta az orosz vezetést és társadalmat, nagy demokráciának is nevezve az országot. De ott van az orosz Joszif Kobzon milliárdos énekes, aki a szakadá- rok által ellenőrzött Donyeck-ré- gióban született. A művészt korábban már EU-s szankciókkal is sújtották, amiért támogatta az oroszbarát törekvéseket. Kijev szerint a művészek „nemzetbiztonsági kockázatot" jelentenek. Néhány művész úgy regált, hogy megtiszteltetésnek veszi, hogy rajta lehet a feketelistán. MW RÓSZKE, BUDAPfeS A zöldhatárt átlépő embereket Magyarországon először Röszkén vizsgálják meg, ahonnan a beteg, vagy annak látszó személyeket a szegedi határrendészeti kirendeltségre küldik tovább ellátásra. A befogadóállomásokon újabb szűrés következik, nagyjából minden tizedik migráns szoru^orvosi ellátásra. A befogadóállomáson vagy menekültügyi őrizetben elhelyezett külföldiek ingyen jogosultak háziorvosi, illetve sürgősségi fogászati ellátásra, védőoltásokra, terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, valamint a sürgősen elvégzendő műtétekért sem kell fizetniük. KAZANY Először terveztek hivatalos találkozót Orbán Viktor magyar és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök között vasárnap este Kazanyban. Idén már másodszor találkozik orosz csúcsvezetővel Orbán. A kormányfő a tervek szerint - lapzártánk után - vasárnap a kazanyi vizes-vb-n tárgyalt Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel. Az aktuális kérdések (Paks) áttekintése mellett a megbeszélés egyben a diplomáciatörténetinek is minősíthető”, hiszen hivatalosan még nem tárgyalt egymással a két politikus. Putyin elnök február 17-i budapesti látogatása meglehetősen nagy vihart kavart nemzetközi A schengeni egyezmény nem rögzíti a határok megvédésének módját, elegendő forrás sincs a A menekültek ingyenes orvosi és fogászati ellátásra is jogosultak. megnövekedett migrációs nyomás kezelésére. A Kossuth Rádió tegnapi műsorában Lomni- ci Zoltán alkotmányjogász közölte: törvények rögzítik, hogy a kijelölt határátkelőhelyet mikor és hogyan lehet legálisan megközelíteni. Aki nem tartja be az körökben - emlékeztet az origo szemleírója. Azóta magas szintű magyar-orosz találkozó nem volt, leszámítva Szijjártó Péter májusi moszkvai útját, de konkrétumok ott sem születtek. Részben ennek is köszönhető, hogy Magyarország elszigeteltsége enyhült. Bár az Orbán-kormány többször utalt rá, hogy ellenzi az orosz szankciók meghosszabbítását, amikor erről szavazni kellett, együtt tartott az EU-val. Miro Cerar, Szlovénia miniszterelnöke a minap Medvegyevvel folytatott megbeszélése után azt nyilatkozta, nem támogatják az oroszellenes szankciókat, és azok azonnali eltörlése mellett szólalnak fel. MW előírásokat, azt ki kell utasítani, mégis hiányzik az „érdemi szankciórendszer”. Hozzátette: az EU-ban több precedens van arra, hogy büntetőjogi szankciókkal próbálják visszaszorítani az illegális migrációt, és ha Magyarországon a jogalkotó a szigorítás mellett döntene, a jogvédők esetleg felzúdulnának, de a lépés „teljes mértékben jogállami és demokratikus lenne”. A Bevándorlási és Állampolgár- sági Hivatal (BAH) az első félévben kétmilliárd forintot költött a bevándorlók ellátására és egészségügyi vizsgálatokra, ez duplája a tavalyi költségeknek - mondta Végh Zsuzsanna főigazgató vasárnap az Ml-nek. Az ÁNTSZ személyre szabottan rendeli el azokat a szűrővizsgálatokat, amelyek a járványügyi kockázatok csökkentéséhez szükségesek. Ezek költsége több százmillió forint is lehet az idén. A kormány 10 milliárd forint pluszt pénzt adott a bevándorlási hivatalnak, ebből új munkatársasakat is felvesznek, akik a kérelmek feldolgozásában és a befogadó állomások működtetésében segítenek. RÓMA Több mint 500 millió eurót kap Olaszország az illegális bevándorlók segítésére és további több mint kétszázmilliót a migrációval kapcsolatos biztonság megteremtésére az Európai Uniótól a tagállamoknak szánt hétmilliárdos csomagból - értesült a vasárnapi La Repubblica napilap. Az összeg a 2014 és 2020 közötti időszakban a kontinenst elárasztó migránsok segítését, integrációját, a belső biztonság megteremtését és a külső határok védelmét szolgálja. A La Repubblica megjegyzi, Olaszországnak jut a legtöbb a biztonságra szánt csomagból. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) friss adatai szerint év eleje óta több mint 97 ezer migráns érkezett Olaszországba. Tavaly számuk 170 ezer volt. Orbán „történelmi” találkozója a vizes vb-n Nagaszakira augusztus 9-én dobták le az atombombát, legalább 70 ezer ember elpusztult. A 70. évfordulón a városban tartott megemlékezésen a polgármester a kormánynak üzenve azt mondta, tartson ki pacifista elvei mellett, és ne engedje külföldön harcolni a japán katonákat, és erősítse meg a szigetországnak az atomfegyverektől mentes világ iránti elkötelezettségét. A Vatikánban Ferenc pápa tegnap a Szent Péter téren hangoztatta, még ennyi idő elteltével is borzalmat vált ki a tragédia. „Az, hogy mekkora pusztító hatalommal bír az ember, ha eltorzítva használja fel a tudomány és a technika eredményeit” - fogalmazott.
