Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-18 / 91. szám
2 2015. ÁPRILIS 18., SZOMBAT KÖRKÉP Csepeli István népi fafaragó életművét bemutató kiállítására özönlöttek az emberek. Az alkotó szívesen beszélgetett a vendégekkel Újragondolt hagyományok csepeli 70 Nem fogja mások kezét, mégis továbbörökíti a szellemiséget JEGYZET >rX ZSOLT Üres polcok a boltokban az első néhány hét tapasztalatával mondhatom, nagyon kellemetlenül érintett a vasárnapi zárva tartás, mert ez volt az a nap, amikor elindult a család bevásárolni. Nem volt mit tenni, áttettük egy másik napra ezt a programot, elsőként péntek délután próbálkoztunk: tömeg, tülekedés és hosszas várakozás a pénztárak előtt. A vásárlótársak ugyan türelmesen tűrtek, de mindenkinek megvolt a véleménye a kényszervásárlásról. A szombat még rosszabbul sikerült. Hiába jártunk végig három üzletláncot is, már mindenütt hiányos volt a pékáru, kevés volt a zöldség, a hús- és a halválaszték. Késő délután már nem sütnek friss pékárut, hétvégére kevesebb húst és zöldséget rendeltek, így ha elfogyott a készlet, maradt az üresen tátongó pult. Vasárnap nincs üzlet, egy nap alatt pedig sok minden tönkre mehet, ezért nem készleteznek. Tegyük hozzá, senkitől sem várható el, hogy hétfőn óriási leárazásokkal kezdjen. vasárnap hol kötöttünk ki? A vásártérre vettük az irányt, bevásárolni, mert itt bezzeg volt minden bőven, amihez előző nap képtelenek voltunk hozzájutni. lehet, hogy ismét visszatérünk a vasárnapi bevásárlásra, csak éppen nem az üzletekben, hanem a piacon? De akkor hova lett a honatyák eredeti akarata, miszerint a vasárnap maradjon meg a családnak? Pontosítsunk: elsősorban a kereskedelemben dolgozók családjának, mert más munkahelyeken továbbra is dolgoznak vasárnap. végül is ml kell a népnek a mai napig? Kenyér és cirkusz. A kenyeret így is, úgy is megvehetjük, az új rendszerből pedig hatalmas cirkusz van még ma is. Méltó módon szerette volna köszönteni 70. születésnapján a városban élő és alkotó mestert, Csepeli István népi fafaragót Dunafóldvár, ezért életmű-kiállítással tiszteleg előtte. Úgy tűnik, sikerült megtalálni az alkalomhoz illő módot: kis túlzással az egész város összesereglett a megnyitóra a Csepeli István ötlete nyomán született Fafaragó galériában. Vida Tünde dunafóldvár Csakúgy özönlöttek az emberek tegnap délután a várudvaron lévő Fafaragó Galériába. Nemcsak az érdeklődés volt nagy, a kiállított anyag is grandiózus: Csepeli István népi fafaragó életműve látható a vár idei szezonját nyitó kiállításon, amit egyébként a teljes évadban meg lehet nézni. „Meglepetés e költemény” - jegyezte meg Csepeli István nevetve a tárlatról. Mint mondta, nagyon jól esik a város viszonyulása, ami nemcsak a „Csepeli 70” életmű kiállításban, hanem elismerések sorában is megmutatkozott. A tárlatra természetesen válogatással készült, így helyet kaptak a bemutatóteremben azok a tárgyak, amelyeket a maguk nemében korszakosnak neveztek, a mesterre ugyanis az a jellemző, hogy bármihez fog, megismeri annak alapjait, majd elvonatkoztatva attól valami egészen újjal áll elő. A legújabb darabok, az utolsó két hónapban született sztélék, ugyanezt a szemléletet tükrözik. Mint mondta, a sztélék korjelző kövek. Az ő fából készült korjelzői az élet fontosságát hirdetik, az ő „történelmi korának” jelzései. A megnyitó pataki Dezső, a művelődési központ igazgatója a tárlat megnyitóján azt fejtegette, fontos feladatuk a kulturális értékek felkutatása, továbbadása. - Mi lenne ennek megfelelőbb módja, mint egy olyan alkotó kiállítása, aki maga is hagyományokból építkezik, azokat újra gondolva a közönségeié tárja?Mi lenne alkalmasabb helyszín, mint az a fafaragó galéria? - tette fel a kérdést. A magyarfaművesség- nek teret biztosító kiállítóhelyen többször is bemutatkozott Csepeli István. Mindjárt a nyitókiállításon 1996-ban, majd 2003-ban és 2007-ben alkotótársakkal, végül 2010-ben a Kodály-díjasok között. Bár a folyamatos újítás jellemzi, vannak állandó dolgok is az életében, ilyen az őt mindenben segítő felesége, a családja, a munka, a fafaragás közben érzett öröm. És ilyen az a szakmai közösség, amelybe a 70-es évek elején került bele. Ahol megvitatták, s ma is megvitatják a fafaragó kultúra aktualitásait, segítenek egymásnak. Ebből egy gondolkodás-rendszer keletkezett, ami végigkísérte pályafutásán. csepeli istván 1945-ben - saját szavai szerint - beleszületett egy kétszáz éves asztalos-dinasztiába. A Dunaföldváron élő és alkotó fafaragó népi iparművész neve a város határain túl is jól ismert. Asztalosnak tanult, majd belekóstolt a kőszobrászatba. 1970- en két fontos fordulópontot hozott életében: házasságot kötött Varga Ilonával, akinek szülővárosában, Dunaföldváron telepedett le. Hátat fordítva a kőnek, ismét a fához nyúlt. Az Iparművészeti Vállalat pályázatán első díjat nyert fafaragásaival, s Foky Ottó zsűri elnök tanácsára a népművészet, a népi fafaragás felé fordult, amit a sárospataki nép- művészeti iskola fafaragó táborai Például annak felismerése, hogy a magyar népművészet állandóan mozgó, változó dolog. Csepeli István az általa képviselt szellemiséget óhatatlanul továbbörökíti. - Senkinek nem fogtam a kezét, hogy hogyan tartsa a vésőt, de volt olyan, aki sokat megfordult nálam gyerekként, majd, amikor fiatalemberként megnyerte egy pályázat fődíját, azt mondta: Pista bácsi most köszönöm meg, amit tőled kaptam. hatására végérvényesen hivatásnak választott. A Dunafóldvárra érkezők a város számos pontján megcsodálhatják munkáit: a várkaput, a városháza dísztermét, a ’48-as emlékművet. Térplasztikáival, emlékműveivel nemcsak lakóhelyén, hanem Pakson, Szek- szárdon, Tatabányán, Budapesten is találkozhatnak. Munkásságát 1981-ben Dunaföldvárért plakettel, 2003-ban Kodály Zol- tán-díjjal, 2009-ben Babits-díjjal ismerték el. 2010-ben Dunaßld- vár díszpolgárává választották, s ugyanebben az évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Népművészet Mestere címet adományozott számára. Idén Dunaföld- vár Kultúrájáért díjat vehetett át. Felére csökkent a vegyes hulladék mennyisége PAKS A szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége és aránya folyamatosan emelkedik, míg a lerakóba kerülő kommunális hulladék egyre kevesebb az új hulladékgazdálkodási rendszer 2013. januári indulásától. A Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. adatai szerint a rendszer indulásának első hónapjában 885 tonna vegyes hulladékot szállítottak be Paksról, az elkülönítetten gyűjtött anyagok aránya 3,8 százalék volt. Mostanra az előbbi mennyiség a felére, 462 tonnára mérséklődött, míg az elkülönített anyagok 30,4 százalékot tettek ki. Hasonló eredményeket mutat, ha az egész szolgáltatási területet, azaz Paks mellett Bölcske, Madocsa, Gerjen, Puszta- hencse, Györköny és Nagydo- rog adatait vetjük össze. Az eredmények ellenére vannak problémák is, amelyeket a kft. Paks város önkormányzatával egy újabb kampány keretében szeretne felszámolni Sárosi József ügyvezető, il■ Akciót indítanának, ami a jó kezdeményezéseket példaként állítja, a sze- metelőket bünteti letve Süli János polgármester és Teli Edit alpolgármester beszélt arról, milyen előnyei vannak annak, ha sikerül a jó gyakorlatot elültetve tovább csökkenteni a lerakott meny- nyiséget. Ez azt jelenti, hogy kevesebb lerakási járulékot kell fizetni, a telep pedig tovább lesz fogadóképes, azaz gazdaságosabb lesz a fenntartása. A hulladékkezelésre vonatkozó árképzés máig vitatott, mondták el a város vezetői. Egy részről van egy pályázatban vállalt kötelezettség, ami előírja, hogy fenntarthatónak kell lennie a rendszernek, másrészt van egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos elvárás, amihez a bázis adatok nem szolgálnak megfelelő alappal - hangzott el a városházán. Azt is elmondták, hogy egy akciót terveznek indítani, ami a jó kezdeményezéseket példaként állítja, viszont azokkal szemben, akik az erdőkben, mezőkön, út szélén szabadulnak meg a szemetüktől keményebben fognak fellépni. ■ V. T. Munkái a város számos pontján megcsodálhatok Szennyezett területről mentettek „sérült” vöröskeresztest katasztrófavédelmi verseny Nyúlgátat építettek, alapvezetéket szereltek, tüzet oltottak, morzéztak a fiatalok Pörböly Kellemetlen dolog, ha az embernek gázálarcban viszket az orra, de egy katasztrófavédelmi verseny résztvevőjének meg sem kottyan az üyesmi. Köny- nyen leküzdötték ezt a zavaró tényezőt a Tamási Általános Iskola „Würtz Iskola” csapatának tagjai is, és bevetették magukat az égő házként funkcionáló füstsátorba, ahonnan épségben kihozták a sérülteket alakító PET-pa- lackokat, majd puttonyfecskendő segítségével eloltották a tüzet, amelyet szintén PET-palac- kokkal szimbolizáltak a szervezők. A fiúk teljesítménye végül győzelmet hozott, ők lettek ugyanis a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szervezett ifjúsági verseny megyei fordulójának első helyezettjei az általános iskolások között. Második a Dunaszentgyörgyi Csapó Vilmos Általános Iskola, harmadik a Tüzes fiúk Bonyhádi Általános Iskola Vörösmarty Mihály tagintézményének csapata lett. A középiskolásoknál a paksi Energetikai Szakközépiskola csapata végzett az első helyen, második a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium, harmadik a szekszárdi Csapó Dániel Szak- középiskola csapata lett. A pénteki verseny helyszíne a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ volt, ahol összesen hét állomás várt a fiatalokra. A „tűzoltás” mellett tesztek kitöltésével A „Würtz Iskola" csapata az országos döntőn is bizonyíthat lakosság-, tűz- és polgári védelmi ismereteik is bizonyították, illetve a Rádiós Segélyhívó és In- fokommunikációs Segélyszolgálat (RSOE) viharjelző rendszerekkel kapcsolatos kérdéssorára is válaszoltak. Később a vízügy szakemberének segítségével homokzsákokból nyúlgátat építettek, a Vöröskereszt sérültnek látszó tagját pedig védőruhát öltve hordágyon mentették ki egy szennyezett területről, majd elsősegélyben részesítették. A folytatásban tűzcsapról alapvezetéket szereltek, és azt is bizonyították a versenyzők, hogy ismerik a veszélyes áru jelzéseket, végül pedig az újraélesztés fogásait kellett bemutatniuk. A győztes csapatok az országos döntőn képviselik majd a megyét. Mindemellett lehetőségük volt arra is a fiataloknak, hogy megismerjék a morze-abc-t és kipróbálják a morzebillentyű- ket. Ebben Weisz László tűzoltó őrnagy volta segítségükre, aki „civilben” a Szekszárd Rádióklub elnöke és nem mellesleg többszörös világbajnok rádióamatőr. Az RSOE munkatársai a viharjelző és hajókövető rendszereket mutatták be a diákoknak, míg a Paksi Atomerőmű Létesítményi Tűzoltóságának köszönhetően drótkötélpályán al- pintechnikai eszközök használatával tehették próbára magukat. ■ H. E.
