Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-02-15 / 7. szám

3 2015. FEBRUÁR 15.. VASÁRNAP PANORAMA HÍREK Újabb várost támadott meg a Boko Haram A szélsőséges iszlamista szervezet tagjai szombat reggel támadást intéztek az északkelet-nigériai Gom­bé ellen - jelentették helyi források. A terrorszervezet több száz, erősen felfegy­verzett harcosa tört be a vá­rosba, miután elfoglalták a Gombé peremén fekvő kato- naíellenőrzőpontot. A Reu­ters információi szerint a katonák elmenekültek az iszlamisták elől. Toxikus felhő volt Barcelona felett HAHÓM EMBER megsérült egy vegyi üzemben történt rob­banáskor Barcelona közelé­ben. A terület felett narancs- sárga füst gomolygott, a katasztrófavédelem kijárási tilalmat rendelt el. A katalán kormány közleményében azt írta, az Igualada városában található vegyi üzemben véletlenül összekeveredett két vegyi anyag, ez okozta a robbanást. Ötven pilótabálna pusztult el a parton NAGYJÁBÓL ÖTVEN gömbölyű- fejű-delfin, más néven piló­tabálna pusztult el az új-zé- landi Déli-sziget Farewell Spit nevű partszakaszán az állatok tömeges partra vető­dését követően. A szakértők szerint Farewell Spit valódi delfincsapdának számít, mivel a sekélyebb vizek a jelek szerint összezavarják az állatokat, amelyek így elvesztik navigációs képes­ségüket. Újsziilöttön hajtottak végre szívátültetést A hírek szerint jól van az a hatnapos csecsemő, akin szívátültetést hajtottak végre az Egyesült Államokban. Oli­ver Crawford a legfiatalabb páciens, aki ilyen műtéten esett át. A kisfiú koraszülött volt, a szokásos terhességi időtartamnál hét héttel ko­rábban jött világra súlyos szívműködési hiányosság­gal, amelyről egyébként az orvosok már magzati állapo­tában tudomást szereztek. Az átültetést tízórás műtéttel végezték el. Kitantorognanak Európába exodus A mélyszegénység elől menekülnek nyugat felé a koszovóiak JEGYZET Albánul beszélő koszovói határsértők gyalogolnak az úton Ásotthalom és Mórahalom között, néhány száz méterre a magyar-szerb határtól Kedden lesz hét éve, hogy Koszovó kikiáltotta füg­getlenségét Szerbiától. Az utóbbi hónapokban Magyarországra - raj­tunk keresztül pedig Nyugat-Európára - zúdult menekültáradat arról ta­núskodik: a kontinens leg­fiatalabb köztársaságának lakossága nem tud mihez kezdeni a nehezen kivívott nemzeti szuverenitással. VR-összeállítás Egyes becslések szerint csak az utóbbi néhány hónapban több mint 50 ezer személy hagyta el Koszovói. A lakos­ság a szegénység és a kilátás- talanság elől menekül: egyes források szerint az 1,2 millió munkaképes felnőtt közül mindössze 300 ezernek van munkahelye, a 15 és 24 év kö­zötti fiataloknak pedig több mint a fele munkanélküli. A Teréz Anya Egyesület ada­tai is lesújtóak: a lakosság 18 százaléka mélyszegénységben él, ők kevesebb mint napi egy euróból tengődnek, és a koszo­vóiak 28 százaléka is csupán 1,4 eurót tud áldozni naponta a túlélésre. Az egyre súlyosab­bá váló helyzetre, úgy tűnik, sokak számára csak a kiván­dorlás jelenthet megoldást. Bár a magyar kormány kom­munikációja szerint a szerbiai határszakasz homokhátsági részén - elsősorban Móraha­lom és Ásotthalom térségé­ben - hazánk területére lépő menekültek komoly nemzet- gazdasági veszélyt jelente­nek, a teljes igazsághoz hoz­zátartozik, hogy a legtöbben tranzitországként tekintenek Magyarországra. Annak elle­nére, hogy - a koszovói hatósá­gok tájékoztatása szerint - az emberek 80 százaléka felénk indul el otthonából, a végső úti cél szinte mindannyiuk számára Nyugat-Európa, első­sorban pedig Németország és Ausztria. Orbán Viktor kormányfő szerint azonban komoly esélye van annak, hogy - amennyi­ben a németek és az osztrákok változtatni fognak a bevándor­lókkal kapcsolatos szabályai­kon - a koszovói menekültek „itt fognak rekedni”. A mi­niszterelnök úgy fogalmazott pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában: „Ha ak­kor nem lesznek olyan törvé­nyeink, hogy azonnal fogjuk el őket, és azonnal toloncoljuk vissza, akkor Magyarország egy menekülttáborrá fog vál­Koszovó kéri vissza a menekültjeit skéndér HYSENI koszovói bel­ügyminiszter Bécsben azt mondta, hogy az EU tagállamai­nak, így Ausztriának mihama­rabb vissza kellene küldenie a koszovói illegális bevándorlókat hazájukba. Osztrák kollégája, Mikl-Leitner kijelentette, a jövő­ben a koszovóiak menedékké­relmeit gyorsított eljárásban, tíz napon belül szeretnék elbírálni, és az elutasított kérelmezőket kéthetente repülőgépen utaztat­nák haza. Hyseni ennek ellené­re sem derűlátó: leszögezte, Prishtina nem akarja lezárni határait a kiutazók előtt, és fel­szólította a schengeni övezet tagállamait, lazítsanak a koszo­vóiak számára érvényben lévő vízumfeltételeken, és tegyék szá­mukra lehetővé a legális beuta­zást. Ezzel megszűnne az illegá­lis határátlépés és az EU tudná a beutazók számát is - érvelt Hyseni. Mikl-Leitner visszauta­sította a kérést, mondván: elő­ször a koszovói gazdasági hely­zetet kellene stabilizálni, és ke­vesebb koszovói állampolgár­nak kellene menedékkérelmet benyújtania Ausztriában. ni”. Ennél is szigorúbb fel­lépést javasolt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hét elején a Keleti pályaudvaron tartott - tüntetők által meg­zavart - sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a jogszabályokat úgy kellene módosítani, hogy a Magyarországra érkező ille­gális bevándorlókat őrizetbe lehessen venni, s utána mind­addig ellenőrzés alatt tarta­ni, amíg kiderül, jogosultak-e menekültstátusra. Márpedig ennek megszerzése komoly gondot okozhat a koszovói menekültek számára: Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyaror­szági szóvivőjének tájékozta­tása szerint az 1951-es genfi menekültügyi konvenció ér­telmében „menekült az,, aki háború, illetve fegyveres konf­liktus elől menekül el, illetve akit hazájában politikai néze­tei, vallási vagy etnikai hova­tartozása, esetleg valamilyen más meghatározható társadal­mi csoporthoz tartozása miatt üldöznek.” Bár akadnak kivételek, a ko­szovói kiáramlás döntően gaz­dasági okokkal függ össze, így a magyarországi hatóságok az esetek nagy részében arra a döntésre jutnak, hogy a kérel­mezők nem jogosultak a mene­kültstátusra. Gáz van, gáz lesz „ÉN MÉG akkor nőttem fel, amikor itt Szovjetunió volt, és nincsenek jó emlékeim a ruszkik magyarországi tevé­kenységéről. Finoman szólva nem tudok határozott különb­séget tenni az akkori szovje­tek és a mai oroszok politikai viselkedése között.” - mond­ta nemrég Simicska Lajos, Fidesz-oligarcha. ARRA KELL törekedni, hogy Oroszországgal a lehető leg­korrektebb, legkiegyensúlyo­zottabb kapcsolatunk legyen, ezért hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt is Buda­pestre - mondta a napokban Orbán Viktor kormányfő, aki szerint rugalmas gázszerző­dést kell kötni a rezsicsökken­tés megvédése érdekében. AZT MINDENKI döntse el maga, hogy a kormány hívta-e meg Putyint az ukrán-orosz konf­liktus kellős közepén vagy ő hívta meg magát ide, ahogy azt is, hogy valóban legfőkép­pen csak a gázszerződésről szól-e ez a látogatás. AMI BIZTOS: az idén lejáró egyezség alapján 2-3 évig elegendő gázt a Gazprom még leszállít, azaz energiahiány nem fenyeget akkor sem, ha nincs új szerződés. Ráadásul a hosszú távú megállapodás ellen szól a gáz- és olajár je­lenlegi kiszámíthatatlansága és az európai piacok bővülő kínálata is, ami a vevőknek kedvez. A szakértők szerint tehát a földgázt valószínűleg a most lejáró hosszú távú szerződésben rögzített árnál olcsóbban is be lehet szerezni majd a szabad gázpiacon. PERSZE BIZTOSAN van az az ár, amit nem lehet kihagyni, hiszen Paks II. esetében is visszautasíthatatlan ajánlatot tettek az általuk szuverénnek nevezett illiberális demok­ráciát már régebb óta építő orosz testvéreink. Sajnos, az új atomerőműről szóló egyezséget sűrű homály fe­di. A mostani Orbán-Putyin találkáról pedig elég annyit tudnunk, hogy gáz van, gáz lesz. Hogy milyen áron, azt majd a jövő válaszolja meg. Transznemu elnökjelölt Lengyelországban választható Anna Grodzka 2009-ben Bangkokban operáltatta át magát Férfiből nővé operált politikus is ringbe száll Lengyelország államfői tisztségéért a máju­si választáson. Anna Grodzka, eredeti nevén Krzysztof Be- gowski parlamenti képviselőt a Zöldek indítják, de egy 14 szer­vezetből álló civil szövetség is támogatja. Lengyelországnak aktív el­nökre és aktívabb demokráci­ára van szüksége - mondta a 60 éves politikusnő, aki pénte­ken mutatkozott be a sajtónak államfőjelöltként. Azt mondta, hogy megválasztása esetén na­gyobb társadalmi igazságossá­gért, az állampolgároknak a po­litikai döntésekbe való nagyobb beleszólásáért szállna síkra. A hajdan nős és egy fiúgye­reket nevelő Grodzka 2009- ben Bangkokban operáltatta át magát, és 2011-ben a közvéle­mény-kutatásokra rácáfolva az első transzneműként (átoperált- ként) bejutott a lengyel parla­mentbe a liberális Palikot Moz­galma tagjaként, azóta azonban pártot váltott. A vele együtt a Palikot-féle párt színeiben a szejmbe bevá­lasztott első, vállaltan homosze­xuális képviselőt, Robert Bied- ront tavaly egy 100 ezer lakosú város, Slupsk polgármesterévé választották nagy többséggel, így ő az első nyíltan meleg vá­rosvezető a katolikus Lengyel- országban. ■ Anna Grodzka, eredeti nevén Krzysztof Begowski parlamenti képviselő Nálunk is megemlékeztek a Fénylő Csillag Napjáról Magyarországon Is megem­lékeznek a 2011-ben elhunyt diktátor, Kim Dzsongil születé­sének évfordulójáról, vagyis a Fénylő Csillag Napjáról - jelen­tette az észak-koreai hírügy­nökség, a KNS. A hír szerint már össze is ült az ünneplést előkészítő bizottság Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöké­nek vezetésével. A bizottság az ünneplésre a január 29-étől február 18-áig terjedő idősza­kot jelölte ki, amikor is külön­böző eseményeken dicsőítik Kim Dzsongil „szent forradal­mi karrierjét és halhatatlan cselekedeteit”.- A KNDK-ban ez kvázi nem­zeti ünnep. Ha egy országgal vagy egy párttal hivatalos kap­csolatunk van, akkor az ünne­peikről általában meg szokás emlékezni. Mi is ezt tesszük. Egy táviratküldés erejéig, egy levélküldés erejéig szoktuk ezt csinálni, most is erre fog sor kerülni - válaszolta Thürmer Gyula a Hír24 kérdésére. Azt azonban tagadta, hogy a Mun­káspárt ünnepséget szervezne Magyarországon: mint mondta, a párt a veszprémi időközi vá­lasztással van elfoglalva. A hivatalos legenda szerint Kim Dzsongil a Pektu-hegyen látta meg a napvilágot, az ese­ményt fecske jövendölte, a szü­léskor kettős szivárvány és egy új csillag jelent meg az égen. ■ # 1 I 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom