Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-10-12 / 39. szám

A HÉT TEMAJA 2014. OKTOBER 12., VASARNAP • • voksolás Önkormányzati képviselőket, polgármestereket és megyei közgyűlési tagokat választunk. Van olyan település, ahol 45 jelölt is van, de van, ahol azért nem lesz választás, mert nem indult senki. •• OT EVRE SZOL EZ A VÁLASZTÁS KIRE, MIRE SZAVAZUNK VASÁRNAP» f i. \ Fővárosi kerületek ► POLGÁRMESTER ► SAJÁT KÖRZETÜNK ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐJE ► FŐPOLGÁRMESTER FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS ► KISEBBSÉGEK SAJÁT ÖNKORMÁNYZATAI Megyei jogű város P- POLGÁRMESTER SAJÁT KÖRZETÜNK ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐJE P KISEBBSÉGEK SAJÁT ÖNKORMÁNYZATAI 10 000 lakos feletti települás ► POLGÁRMESTER SAJÁT KÖRZETÜNK ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐJE - MEGYEI KÖZGYŰLÉS KISEBBSÉGEK SAJÁT ÖNKORMÁNYZATAI 10 000 lakos alatti települás ► POLGÁRMESTER A TELEPÜLÉS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉ P MEGYEI KÖZGYŰLÉS KISEBBSÉGEK SAJÁT ÖNKORMÁNYZATAI FORRÁS: VÁLASZTÁS.HU Szavazni a helyhatósági választások napján, azaz ma 6 órától 19 óráig lehet. A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a korábbi négy év helyett már öt évre választjuk. Vasárnap este 9-10 között a legtöbb helyen lesz eredmény, leggyorsabban a megyei jogú városoknál, mert náluk nem kell megyei közgyűlési szavazatokat számolni. VR-összeállítás Magyarországon alkotmányos jog, hogy minden, Magyar- ország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vá­lasztó legyen. Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, mene­kültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagy­korú személyek is. A magyaror­szági lakcímmel rendelkező eu­rópai uniós állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, auto­matikusan felkerülnek a név­jegyzékbe. Nincs választójoga annak, akit a bíróság a válasz­tójogból kizárt bűncselekmény elkövetése vagy belátási képes­ségének korlátozottsága miatt, vagy kiskorú. Pálffy Ilona, a Nemzeti Vá­lasztási Iroda elnöke azt mond­ta: az ország 3177 települése közül 3174-ben lesz voksolás. 8 millió 180 ezer választópol­gár - köztük 41 400 első vá­lasztó - 10 351 szavazókörben adhatja le voksát. Az első vá­lasztók sárga emlékkártyát ve­hetnek át a szavazókörökben. A voksoláson 7 főpolgár­mester-jelölt indul, az egyéni listás, egyéni választókerületi és polgármesterjelöltek száma 59 416, a megyei választóke­rületekben 2090 jelölt indul. A nemzetiségi jelöltek száma 12 215. Mint mondta, 2010-ben 66 050 jelölt indult az önkor­mányzati választáson, a nemze­tiségi voksoláson pedig 15 568. A 10 ezer vagy annál keve­sebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyé­ni listás választási rendszerben választják meg, ahol a telepü­lés egy választókerületet alkot. A képviselőtestület tagjainak száma 2, 4, 6 vagy 8 fő lehet, a lakosságszámtól függően. A választópolgár legfel­jebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Az egyéni listán képviselők azok a jelöl­tek lesznek, akik a megválaszt­ható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megál­lapítani, hogy a jelöltek közül melyik szerez mandátumot. Hogyan választjuk a megyei közgyűlés tagjait? A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI KÉP­VISELŐKET a választópolgárok megyei listán választják. Érvé­nyesen szavazni csak egy listá­ra lehet. A MEGYEI KÖZGYŰLÉS tagjainak száma így alakul az egyes tele­püléseken: . 400 ooo lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, • 700 ooo lakosig 20 képvise­lő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő, • 700 OOO LAKOS FÖLÖTT 30 képviselő, és a 700 000-t meg­haladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő. A 10 ezernél több lakosú tele­pülésen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választó- kerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz. A választópolgár csak egy egyé­ni választókerületi jelöltre sza­vazhat. A kompenzációs listák a kapott töredékszavazatok ará­nyában kapnak mandátumot. Az októberben létrejövő fő­A legkisebb választási területi egység. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szava­zókörre mintegy 600, de legfel­jebb 1500 választópolgár jusson, településenként azonban leg­alább egy szavazókor kialakítá­: A10 000 VAGY KEVESEBB lako- : sú településeken a képviselők: ; • 100 LAKOSIG 2 fő, j • 1000 LAKOSIG 4 fő, : • 5000 LAKOSIG 6 fő, : • 10 000 LAKOSIG 8 fő. : • 25 ooo lakosig 8 egyéni vá- • lasztókerületi és 3 kompenzáci- i ds listás mandátum, '■ • 50 ooo lakosig 10 egyéni vá- : lasztókerületi és 4 kompenzáci- : ós listás mandátum, városi közgyűlés tagja lesz a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester, valamint kilenc tag, akik a fővárosi kompenzáci­ós listáról kerülnek a testületbe. A parlamenti választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5 százalék, két jelölő­szervezet közös indulása esetén 10 százalék, kettőnél több közös indulása esetén 15 százalék. sa kötelező. Minden szavazókör­höz tartozik egy szavazóhelyi­ség, ahol a választópolgárok le­adhatják voksaikat. Ennek cí­mét az értesítő is tartalmazza. Minden településen legalább egy szavazókor akadálymentesített. • 75 000 LAKOSIG 12 egyéni vá­lasztókerületi és 5 kompenzáci­ós listás mandátum, • íoo ooo lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzá­ciós listás mandátum. MINDEN TOVÁBBI 10 OOO LAKOS után eggyel nő az egyéni vá­lasztókerületben, és minden to­vábbi 25 OOO lakos után eggyel nő a kompenzációs listán vá­lasztott képviselők száma. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A vá­lasztópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvány­nyal, útlevéllel vagy vezetői en­gedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját. A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szava­IBORFIÁN EGY SZAVAZAT IS ELÉG Egyetlen ajánlás is elegendő ahhoz, hogy valaki polgármes­ter- vagy képviselőjelölt legyen a Zala megyei Iborfián, az or­szág legkisebb lélekszámú, önálló testületet működtető településén, ahol ugyanennyi szavazattal nyerni is lehet. A kisfaluban jelenleg 13 válasz­tópolgár szerepel az állandó lakosok névjegyzékében. Bár ebben a községben inkább mindig a kimagasló részvételi arány volt jellemző: tavasszal 11-en szavaztak a 13-ból. NEM MINDENHOL VÁLASZTANAK Jelölt hiányában nem lehet polgármester-választást tarta­ni a Zala megyei Valkonyán, a Vas megyei Daraboshegyen és Tanakajdon, valamint a Tolna zólapokat, az átvételt aláírással igazolja. Mozgásukban egészségi álla­potuk, illetve fogyatékosságuk miatt akadályozott választópol­gárok mozgóurnát kérhetnek. Ezt előzetesen kellett igényelni, de a szavazás napján 15 óráig még van lehetőség igényelni, attól a szavazatszámláló bizott­ságtól, ahol a választópolgár a névjegyzékben szerepel. megyei Aparhanton. A képvi­selőtestületi választás a Bara­nya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon ma­rad el, mert nem indult annyi jelölt, amennyit meg lehetne választani. Nemzetiségi vá­lasztást pedig 566 településen nem lehet rendezni jelöltek hi­ányában. AHOL TÖBB TUCAT JELÖLT LESZ A Békés megyei Mezőkovács- háza, valamint a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei Kunma­daras a két rekorder, mindkét településen 45-45 jelölt indul a képviselőségért. Ez azt jelen­ti, hogy három A4-es méretű szavazólapra fognak felférni a jelöltek. A Pest megyei Tápió- ságon indul a legtöbb, tizen­három polgármesterjelölt. Mi is pontosan az a szavazókor? Különlegességek az idei választásokon Hány települési képviselő választható? Medián: a sorrend Fidesz, Jobbik, MSZP A MEDIÁN legújabb felmérése szerint a választásra jogosultak kevesebb mint 50 százaléka ter­vez részt venni a vasárnapi ön- kormányzati választáson, a pártpreferenciák tekintetében nincsenek jelentős változások: a Fidesz fölénye stabil, de négy százalékkal csökkent a kor­mány népszerűsége a tavaszi választás óta. Az MSZP veszített népszerűségéből, a Jobbiknak viszont jól megy a mozgósítás, a márciusi rekordnépszerűségen állnak. Az MSZP tavasszal még a teljes népesség 13-15 százalé­ka, most viszont már csak 11 százalék támogatását bírja, míg a választani tudók körében 15 százalékos a támogatottságuk. A többi baloldali ellenzéki párt közül most az Együtt-PM a nép­szerűbb: a teljes népességé, a választani tudó biztos szavazók 6 százaléka voksolna rájuk. A DK-nál ugyanez az arány 3, illetve 4 százalékos, azLMP-nél 3 és 3 százalékot mértek. A tel­jes népesség 26 százaléka azt állítja, hogy nincs pártja. Nézőpont: 49 százalék a választói aktivitás csökkent A pártválasztók ará­nya, aminek elsősorban a Job­bik és az MSZP a kárvallottja, a Fidesz-KDNP továbbra is je­lentős előnnyel vezet - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. A Fidesz- KDNP-vel az összes megkérde­zett 34 százaléka szimpatizál, így - mint írták - a nyári ala­csonyabb értékek után stabili­zálni tudta a párt a támoga­tottságát. Az MSZP és a DK eb­ben a körben 6-6 százalékon áll, az Együtt-PM pedig 3 szá­zalékon. Az LMP támogatottsá­ga 4 százalékos, a Jobbik pedig visszaesett 11 százalékra, a korábbi stabil, 15 százalékos támogatottságáról. A potenciá­lis szavazók csoportjában a kormánypártok együttesen 45 százalékon állnak, a Jobbik pe­dig 20 százalékon. Az MSZP és a DK a potenciális szavazók között 12-12 százalékos támo­gatottsággal bír, az LMP 6, az Együtt-PM pedig 5 százaléknyi szavazatra számíthatna. A vá­lasztói aktivitás 49 százalékos. Századvég: Toronymagasan vezet a Fidesz-KDNP továbbra is őrzi vezető pozíci­óját a Fidesz-KDNP mind a tel­jes népesség, mind pedig a biz­tos pártválasztók körében - idézi a Napi Gazdaság a Szá­zadvég szeptemberi közvéle­mény-kutatását. A mérés sze­rint a kormánypártokra a vá­lasztókarnak 35 százaléka vok­solna, a változatlanul második legerősebbnek mért Jobbikra 13 százalék, a harmadik helyen álló MSZP-re pedig 10 százalék szavazna. Ha most vasárnap lennének a választások, előb­bieken túl a Demokratikus Ko­alíció ugraná meg a bejutási küszöböt, a teljes népesség öt százaléka támogatná őket. Az LMP és az Együtt-PM egyaránt 3-3 százalékon áll. Egyéb pár­tokra a válaszadók mindössze két százaléka adná szavazatát. A kormánypártok előnye a biz­tos szavazó pártválasztók köré­ben is egyértelmű, ebben a szegmensben 54 százalék sza­vazna a Fidesz-KDNP-re, 17 százalék a Jobbikra, 15 száza­lék pedig az MSZP-re.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom