Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-24 / 223. szám

4 MEGYEI TŰKOR 2014. SZEPTEMBER 24., SZERDA HÍRSÁV Forgalomkorlátozás van . az építkezés miatt szekszárd Október 1-ig tilos a Hunyadi utcáról a Tartsay utcára jobbra kanyarodni az új bevásárló központ bejárójá­nak, illetve a projekthez kap­csolódó jobbra kanyarodó sáv építése miatt - tájékoztatott a polgármesteri hivatal. A jelző­lámpa alépítményének átépí­tése miatt a Tartsay-Hunya- di-Keselyűsi utcai csomópont­ban szeptember 27-ig sárga villogóra lettek állítva a jelző­lámpák, majd 27-én kezdik a Tartsay utca aszfalt burkolatá­nak marási, aszfaltozási mun­káit, ezért jelentős torlódások­ra kell számítani. ■ H. E. Amerikai Bulldog találkozót szerveznek MEDINA Battle of Medina part 1 címmel Amerikai Bulldog találkozót szervez Edwin Kro­on és felesége Medinán jövő nyárra. A holland házaspár a Tolna megyei faluban telepe­dett le, itt találták meg a jó le­vegőt, a nyugalmat. Vén Atti­la, a település polgármestere elmondta, a házaspár eddig Hollandiában szervezett ilyen rendezvényeket. ■ B. K. Kilencvenéves bácsit köszöntöttek PAKS Hajdú János polgármes­ter és Teli Edit alpolgármester köszöntötte tegnap 90. szü­letésnapja alkalmából Wein- hardt Jánost. János bácsi és felesége, akivel 61 éve kötött házasságot, két gyermeket - egy fiút és egy lányt - nevel­tek, öt unokájuk van, s rövi­desen megérkezik a családba a hetedik dédunoka. A Wein- hardt házaspár Hegyespusz­táról került Paksra, János bá­csi a mezőgazdaságban dolgo­zott nyugdíjazása előtt. ■ V. T. Weinhardt János és Hajdú János Az élete része az orgona művészet Legfőbb célja a komolyzene értékeinek közvetítése Lozsányi Tamás koncertjén közreműködött a fia, Soma is, aki végzős a zeneművészeti egyetemen A szekszárdi Művészetek Házában adott koncer­tet kedden este Lozsányi Tamás orgonaművész. A műsoron Bach, Mozart, Schumann, Widor, Vierne és Händel művei szerepeltek. Közreműködött Francsics Ildikó Anikó, Molnár Márta, Lozsányi György Soma és Lozsányi Julianna. Venter Marianna Lozsányi Tamás állandó közre­működője Szekszárdon a Mű­vészetek Házában és a templo­mokban rendezett koncertek­nek. Rendszeresen hangverse: nyezik idehaza és külföldön, ön­álló hangversenyt adott többek között a fővárosi Mátyás-temp­lomban, a Szent István baziliká­ban, a belvárosi templomban, va­lamint a csíksomlyói kegytemp­lomban, de részt vett svájci or­gonaversenyen is. Gyakran sze­repel zongoraszólistaként, vala­mint szólisták és kórusok kísé­rőiéként is. Emellett közreműkö­dött már irodalmi felolvasó este­ken és a Német Színházban is fo­lyamatosan fellép. A komolyze­ne népszerűsítéséért, hazai és külföldi koncertjeiért 2004-ben megkapta "A Tolna megyei mű­vészetért" kitüntetést.- A nővérem zongorázni ta­nult, és egyértelmű volt, hogy én is zeneiskolás leszek. Engem azonban elvarázsolt az orgona hangja, amelyet vasárnapon­ként a templomban hallottam, és tudtam, hogy én ezen a hang­szeren akarok játszani - vála­szolta a művész arra a kérdésre, hogy miért éppen az orgonára esett a választása a hangszerek közül. Mint elmondta, az orgo­na az egyik legrégibb hangszer. Az első, valóban annak nevez­hető hangszer az ókori víziorgo­na, a hidraulisz volt. Az orgonát a IX. században kezdték az egy­házi zene céljaira használni, a X. században készültek az első na­gyobb, szekrény alakú hangsze­rek. A pedálsort a XIV. század­tól alkalmazták, a pneumatikus traktúra a XIX. század elején, az elektromos a század végén ter­jedt el. Ezek a technikai megol­dások lehetővé tették hatalmas méretű orgonák építését, melye­ket a zene romantikus korszaka igényelt. Az orgona ma is jellem­zően templomi hangszer, a kán­torok fő munkaeszköze. Nem véletlen, hogy az orgo­nista, akinek játéka megfogta az ifú Lozsányi Tamást, a jövendő művészt, Csukor Árpád volt, aki 1967-től több mint negyedszáza­don át volt a bátaszéki templom kántora. Lozsányi Tamás előbb maga is zongorázni kezdett, de aztán Csukor Árpád irányításá­val megkezdte orgona tanulmá­nyait. Mint mondja, az összes hangszer közül az orgona és a Névjegy lozsányi tamás 1965-ben szüle­tett Szekszárdon. Az általános iskolát Bátaszéken végezte, majd a budapesti Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskolában érett­ségizett. Ezt követően elvégezte orgona szakon a Liszt Ferenc Ze­neakadémiát (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) 1989- ben, majd ugyanitt zongora sza­zongora képes arra, hogy a teljes zenekari hangzást megjelenít­se. Ami a hangszer szépsége és egyedisége, egyben a nehézsé­ge is, hiszen az előadó egyetlen emberként felel az egész „zene­karért", azaz minden szólamért. Lozsányi Tamás számára a ze­ne a mindennapok elengedhetet­len része, több, mint hivatás. Kül­detésének tekinti a komolyze­ne értékeinek továbbvitelét. Ezt mind tanítványai, mind család­ja révén megteszi, Soma fia egy­ben tanítványa is volt, ma pedig kon is diplomát szerzett2009- ben. 1989-től a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola tanára. házas, felesége szintén zeneta­nár. Két gyermekük van. Soma végzős a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Egyetem orgona szakán, Julianna általános iskolás. szabad idejében szívesen ke­rékpározik és motorozik már sokszor együtt dolgoznak, tovább erősítve a családi hagyo­mányt. A Lozsányi família min­den tagjának megvan a zenei el­hivatottsága. A legfiatalabb, a hét esztendős Julianna, aki édes­apja koncertjén egy meglepe­tés-produkcióval rukkolt elő, im­már második évét végzi a zeneis­kolában, zongora szakon. A mai világban nem csak köz­vetíteni kell a klasszikus zenét, az igényt is meg kell teremteni hozzá. Ahol nincs ennek családi hagyománya, ott a gyerekek, fi­atalok gyakorlatilag nem is hal­lanak komoly zenét, mert a mé­diában csak elvétve akad ilyen produkció. Ezért lehet, hogy né­ha összetévesztik az igény hiá­nyát az információ hiányával. Az olyan formátumú egyénisé­gek, tanárok és előadók, mint Lozsányi Tamás, ezt az értékes zenei örökséget igyekeznek mi­nél szélesebb körben megismer­tetni, és magas színvonalú elő­adásaikkal megszerettetni a kö­zönséggel. Németországban gyarapíthatjak tudásukat az iskola diákjai BONYHÁD-WALDKIRCHEN A Tem- pus Közalapítvány pályázatá­nak köszönhetően három szak­mából 16 diák és két kísérő pe­dagógus utazik a németországi Waldkirchenbe hat hetes szak­mai gyakorlatra az SZL TISZK Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézményéből. Az Erasmus plusz program lehetőséget biz­tosít asztalos, ipari gépész, vala­mint szociális gondozó és ápo­ló szakmákban a tanulóknak, hogy német nyelvtudásukat, to­vábbá szakmai ismereteiket bő­víthessék és elmélyíthessék. A gyakorlat során iskolai tan­műhelyekben, vállalkozóknál és szociális intézményben vég­zik majd munkájukat. Az aszta­los és ipari gépész tanulók Wald- kirchenben és környékén, míg a szociális gondozók Passau vá­rosában egy idősek otthonában dolgozhatnak. A kiutazást ren­geteg szervezési munka, tábor, nyelvi felkészítés előzte meg. A két kísérő pedagógus, Studer Fe- rencné és Ferencz-Szőcs Szilvia gondoskodnak a tanulók min­dennapjairól, segítik és támogat­ják a gyerekeket mindenben. Ziegler Teréz igazgatótól azt is megtudtuk, iskolájuknak ez a negyedik külföldi gyakorlata, az előző években 3 hetet töltöttek Hollandiában két alkalommal, egyszer pedig a németországi Schkeuditzban jártak. ■ V. B. Idén Bonyhádon tanácskoztak a szakma képviselői bonyhád Ezúttal Bonyhád ad­hatott otthont a Pulszky Társa­ság - Magyar Múzeumi Egyesü­let Kismúzeumi Tagozat szak­mai napjának, mivel 2013-ban - példás muzeológiai munkája el­ismeréseként - a Völgységi Mú­zeum vehette át a szervezet Por- oszlai Ildikó-emlékérmét. A dí­jazott egyúttal abban a megtisz­teltetésben is részesül, hogy a következő évben az általa képvi­selt településen szervezheti meg a Pulszky Társaság szakmai napját. A napokban zajlott bony­hádi eseményen az aktuális fel­adatok mellett a jövőre vonatko­zó kérdésekről tanácskoztak a Városházán megjelentek. ■ V. B. Remek alkalmat teremtett a nosztalgiázásra a program retró Az idei rendezvény „főszereplője” a vasútállomás volt, jövőre a vonatozás kerül a fókuszba tamási Hagyomány született egy tavalyi jubileumi esemény­ből, ugyanis a nagy sikerre va­ló tekintettel ismét volt - és jövő­re is lesz! - Mozdony és madár­fütty Tamásiban. Tavaly vona­tozásra és madármegfigyelésre invitálták a közönséget, az idei program fő helyszíne a tamási vasútállomás volt. Gerencsér Ta­más, a program főszervezője fog­lalta össze az eseményeket. Szombat reggel az állomás- épület mellett a Tamási Koncert Fúvószenekar térzenéje invitál­ta a kilátogatókat a leendő skan­zen területére. Merthogy a szer­vezők komolyan azt szeretnék, ha ez a terület egy vasúti skan­zen lenne a későbbiekben. Az el­ső lépést már meg is tették, Hor­váth Dezső, a Vályi szakképző ta­nára és a kilencedikesek ugyan­is az artézi kutat csodás, erede­ti pompájában állították helyre. Az állomásépületben korabe­li plakátokat lehetett megtekin­teni az Utasellátó étkező hálóko­csi parkjáról, jegyekről, ételek­ről, a klasszikus KIOSZK-épü- letekről és az elmaradhatatlan ital-automatákról. Skoda Gábor jóvoltából egy motoros PFT haj- tány és egy kézihajtány is bemu­tatásra került, míg Vacsora János a Tour de France szerelőit meg­hazudtoló gyorsasággal váltotta át a közúton használatos veloci- pédjét egy igazi, egyedi gyártá­sú sínbiciklivé. Hajtányon a jövő vasutasai. Nagy sikert aratott a nap a gyerekek körében A színes programból kivet­te részét - a tavalyi évhez ha­sonlóan játszóházzal - a Gyu- laj Erdészeti és Vadászati Zrt is. Új színfolt volt a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem Közlekedésmérnö­ki Karának a Szakkollégiuma, a ma már történelmet író relés biztosítóberendezések bemuta­tójával, valamint a közlekedé­si játszóházával. Mindezek köz­ben a többi helyszín és a Va­das Park között rótta a köröket a kék Dottó, a gyerekek legna­gyobb örömére. Molnár Zoltán tanár a madárfüttyért volt „fe­lelős”, az erdei túrázók nagyon élvezték az előadást és a madár- gyűrűzést. ■ Venter M. Utasellátó-relikviák pénteken este a Vályi Péter Szakképző Iskola Fortiana Tan­szállója Utasellátó étteremmé ala­kult át. Nehéz Györgynek köszön­hetően régi Utasellátó-relikviák, étkészletek, üdítős-és borosüve­gek és mások láthatóak Sőt, még az ÖBB Railjet vonat étkészlete is békésen foglalt helyet az egyik asztalon egy Mitropa (német étke- ző-és hálókocsi társaság) készlet mellett Este Haraszti Gábor, az Utasellátó mindent tudó revizora tartott visszaemlékezést a szálló halijában. A hangulatos vacsora pedig hűen a hagyományokhoz az eredeti utasellátós csokirolóval fejeződött be. ( a > > 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom