Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-28 / 98. szám
2 2014. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ KÖRKÉP Gyarapodó roma lakosság nemzetiségek Öregedés jellemzi a horvát és a német etnikumot & i vll Szerb I Mutató Cigány Német Horvát Román nemzetiség | Népességen belüli arány 4,7 4,6 LO 0,2 0,1 1 Baranya megye 4,6 6,7 1,9 0,2 0.2 ■Somogy mese 5,3 w 0,5 0,1 0.0 (Tolna mese 3,9 5,2 0,1 0,2 0,1 Népességen belüli arány változása, 200t év = 100% 174,9 125,9 105,7 197,2 121,2 kh Öregedési ráta 22 376 336 333 268 1 Eltartottsági ráta 51 71 64 37 48 ■ Aktív népesség aránya 324 43,5 44,5 56,1 50,2. I Foglalkoztatottak aránya 18,8 39,5 38,6 47,8 42,4 y | Nem aktív népesség aránya 68,0 56,4 55,5 43,9 49,9 É Varosban élők aránya 31,1 51,5 49,0 55,7 66,5 1 __________ ~J*3t8£>WírZ£'£‘yCT!‘*******á? FORRÁS: KSH A Dél-Dunántúlon élő nemzetiségek számára is fontos, hogy ápolják a kulturális hagyományaikat Mindennapi szentjeink szentté avatták vasárnap II. János Pált a II. Vatikáni Zsinatot és az egyház megújulását kezdeményező XXIII. Jánossal együtt. Bár biztosan sokan gondolják úgy, hogy eljárt az idő a szentek, az eljárás, sőt maga a katolikus egyház felett is, hitbéli meggyőződésünktől függetlenül sem lehet elmenni szó nélkül a vatikáni történések mellett. az üzenet ugyanis világos: az egyház „veszi az adást". S bár az ódon szervezet nehézkes és sokszor csak lassan képes követni a világ változásait, mégis érti a híveket. A pápák és legújabb szentjeink már nemcsak kiválasztottak, már nem elérhetetlenek, éppen ellenkezőleg, egyek közülünk. KÜLÖNÖSEN IGAZ ez a „mi” II. János Pálunkra. Ő volt az első pápa, akit Közép-Európa polgárai is magukénak éreztek, aki értette gondjainkat, aki pontosan tudta, mit jelentett a vasfüggöny mögött élni, s ő volt, aki 1983-ban szülőhazájában, Lengyelországban kimondta az egy csapásra szimbolikussá vált mondatot: „Ne féljetek!”. HALÁLA SZINTÉN mitikus eseménnyé nőtte ki magát, 2005 áprilisában milliók gyűltek össze Rómában, hogy gyászolják. A világ minden tájáról össze- sereglettek azonban nem sírtak vagy szomorkodtak, hanem a már haldokló pápa utolsó üzenetét („Legyetek derűsek, mert én is az vagyok.”) megszívlelve inkább vidámak voltak, s már akkor szinte közfelkiáltással szentté avatta az -embersereg. így élni, s így meghalni volna jó, mondták akkor sokan, legkevésbé sem a pápasággal járó kiváltságokra célozva, hanem arra gondolva, hogy ilyen lehet Isten barátságát, közelségét élvezni - ami bármelyikünknek kijárhat. dél-dunántúl Tovább színesedett a nemzetiségi paletta a régióban az elmúlt másfél évtizedben. A legutóbbi nép- számláláskor a korábbinál többen vállalták nemzetiségi identitásukat, ugyanakkor az egyes népcsoportokat különböző folyamatok jellemzik. Kaszás Endre A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a régióban mintegy 100 200 lakos, a teljes népesség csaknem 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a 13 hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozik. Az országos hányadnál ez magasabb érték, ugyanakkor a hét hazai régió közül a Dél-Dunántúlon a legmagasabb a hazai nemzetiséghez tartozók népességen belüli részaránya. A térségben a magukat nemzetiségi hovatartozásúaknak vallók több mint 43 százaléka a cigány etnikumhoz tartozik, 43 százaléka német, míg 9 százalék horvát nemzetiségű. A három meghatározó népcsoportot különböző folyamatok jellemezték az elmúlt másfél évtizedben. A cigányság esetében figyelemre méltó a népcsoport létszámának gyarapodása, ami részben a hovatartozásukat vállalók számának növekedéséből fakad. Ugyanakkor ezt az etnikumot a megye egészénél és a többi nemzetiségnél is erősebb fiatalodás jellemzi, látványosan több gyermek születik. Gyarapodás jellemezte az ugyancsak mintegy 43 ezernyi német nemzetiséget a régióban, de ez a folyamat inkább az identitást vállalók számának emelkedéséből ered. Annál is inkább, mert ezt a népcsoportot az átlagosnál is nagyobb elöregedés jellemzi. A dolgos sváb hagyományok életben tartását mutatják ugyanakkor a németség kiemelkedő foglalkoztatottsági adatai. Az elöregedés mellett létszámcsökkenés is jellemzi a dél-dunántúli horvát nemzetiséget. Ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint a horvátok nemcsak dolgosak, hanem a németekhez hasonlóan magasabb az iskolázottsági szintjük is a teljes népességnél. Dolgos érvényesülés A legnagyobb létszámban élő nemzeti kisebbség a németeké. A mai Magyarország területének hagyományos német népcsoportjait összefoglaló néven „sváboknak" is nevezik. A németek ma legnagyobb számban Baranya megyében (a megye szinte valamennyi körzetében, de főként a keleti felén) élnek. Itt találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya, Ófalu). Ezt követi Tolna megye német ajkú lakossága, amely a Mecsek északi lejtőin és a Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A népcsoportot a társadalmi érvényesülés mellett a hagyományok őrzése jellemzi. A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük Baján található. Hivatásos színházuk, a Deutsche Bühne Ungarn/Ma- gyarországi Német Színház Szekszárdon működik. Elismert kisebbség : A cigányság az egyetlen hivata- : losan elismert etnikai kisebbség. • Tulajdonképpen a „cigányság” • fogalom több népcsoportot is : maga mögött takar. A szocioló- : gia meghatározása szerint „ci• gány” az, akit környezete - leg- > inkább a „nem cigányok” - an'■ nak tartanak. Az etnikumot szá- : mos különböző csoport alkotja, : amelyeknek kultúrája jelentő• sen eltér egymástól, néha szét\ húzás figyelhető meg közöttük. : A magyarországi cigányság : azoktól az önmagukat romák- : nak nevező és roma nyelven be■ szelő népcsoportoktól szárma: zik, amelyek a középkorban ér- : keztek a balkáni országokba és : Magyarországra. Érdekes mó• dón ugyanakkor a cigányok leg'■ nagyobb része magyar anyanyel- : vű. A roma nyelv (cigány nyelv) : ismerete ma csak a cigányság • kisebb részére jellemző, elsősor■ ban az aprófalvas felépítésű : dél-dunántúli megyékben. Hagyományok ápolása a negyedik legnépesebb hazai nemzetiségű horvát, létszámban nem sokkal maradnak el a szlovákoktól. Az ő lakhelyük leginkább a Horvátországgal szomszédos határ menti övezetek - ilyen szempontból Baranya a kiemelt körzetek közé tartozik -, de találhatók horvát falvak az Alpokalja egyes részein, Mosonmagyaróvár és Sopron mellett is, ők a gradistyei horvátok. A németekhez hasonlóan a népcsoportot viszonylag erős összetartás jellemzi, ami leginkább a hagyományőrzésben nyilvánul meg. Ezt jól mutatják a baranyai horvát daloskörök, néptánccsoportok, amelyek rendszeres fellépői nemcsak a helyi eseményeknek, hanem a nagyobb, közös nemzetiségi ünnepségeknek is. A horvát hagyományok ápolása oktatási és kulturális szinten is jellemző, a népcsoport fontos kulturális intézménye a Pécsi Horvát Színház. Emléket állítanának az elhunyt városvezetőnek tolna Napirend előtt szólalt fel Guld Csaba a tolnai képviselő-testület pénteki ülésén. A városatya azt javasolta, hogy valamilyen formában állítsanak emléket a település nemrég elhunyt vezetőjének, dr. Sümegi Zoltánnak. Úgy vélte, a polgármesterhez köthető projektek egyike viselhetné a jövőben a városvezető nevét. A legkézenfekvőbbnek tartotta a leendő tolnai tanuszodát elnevezni a polgármesterről. Appelshoffer Ágnes alpolgármester a szándékkal egyetértett. Ugyanakkor jelezte, hogy a tanuszodának nem a város, hanem az állam lesz a tulajdonosa. A kérdésről tehát még egyeztetni kell. Az ülés napirendjei között szerepelt a 2013-as zárszámadás is, amit egyhangúlag fogadtak el. Az elmúlt év pénzügyileg korántsem indult jól, de végül - köszönhetőn az ön- hiki-támogatásnak és az adósságkonszolidációnak - kedvező helyzetbe került a város. ■ S. K. Életveszélyt okozott, mert feldühödött szekszárd Súlyos következményei lettek egy pofonnak. Az ügyben a Szekszárdi Törvényszék bizonyítási eljárást folytatott pénteken, majd a tárgyalást elnapolta. A vád szerint egy férfi tavaly május 2-án apósával a Bogyiszló határában lévő legelőn, egy karámnál villany- [ pásztort létesített. 17 óra körüli 1 észrevette, hogy idegen állatok tévedtek a karámba, és ezt szóvá tette az állatokra felügyelő személynek, aki a sértettel beszélgetett. A sértett és a vádlott között szóváltás alakult ki. Utóbbi látta ugyan, hogy a saját | véleményét hajtogató férfi enyhén ittas, viselkedésén mégis annyira felidegesítette magát, hogy jobb tenyerével arculütöt- te a sértettet, aki hanyatt vágódott, s az úttesten úgy beütötte | a fejét, hogy a bal füle vérezni kezdett. A vádlott szólt az apósának, hogy hívja a mentőket, és azok kiérkezéséig ápolta is a sértettet, aki életveszélyes agysérülést szenvedett. ■ 1.1. Május 15-ig pályázhatnak ösztöndíjra a nemzetiségi diákok segítség Két éven át havi hatvanezer forintot kaphatnak az államtól a jól teljesítő középiskolás tanulók dél-dunántúl A nemzetiségiek magas száma miatt minden bizonnyal Baranya és Tolna megyében is élénk érdeklődés kíséri majd a szaktárca által a napokban kiírt meghívásos pályázatot, ami révén valóban jelentős támogatást kaphatnak a középiskolába járó, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok. A Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjra a nemzetiségi anyanyelvű és nemzetiségi kétnyelvű középfokú oktatást végző iskolák, az ilyen intézménnyel nem rendelkező nemzetiségek esetében pedig a nemzetiségi nyelvoktató iskolák által ajánlott tanulók jelentkezhetnek május 15-ig, vagyis még bő két hétig. A pályázat célja, hogy elősegítsék a kiemelkedő képességű, nehéz szociális körülmények között élő tanulók továbbtanulását. Azok a diákok élhetnek a lehetőséggel, akik az elmúlt tanév végén legalább négyes átlag- eredményt produkáltak, és még két évük hátravan a középiskolából. A tanulmányi eredmény mellett az ösztöndíj odaítélésekor a diákok életkörülményei is szerepet játszanak, előnyben részesülnek azok, akiknek a taníttatása - az intézmény nyilatkozata alapján - az eltartóikra a többi pályázóhoz viszonyítva nagyobb terhet ró. A jó tanulmányi eredmény és a szociális helyzet is számít A tét komoly, ugyanis a sikerrel pályázók két éven át havi hatvanezer forintot kapnak. Baranya és Tolna megye egyébként élen járnak a nemzetiségi oktatásban: az ország egészét tekintve Baranyában a legnagyobb arányban az általános iskolák hetvenhat százaléka minősül kisebbségi oktatási intézménynek, és országos összevetésben, ebben a megyében íratták be a szülők a legtöbb tanulót ilyen iskolákba 2012-ben. Második helyen Tolna megye áll, általános iskolái 62 százalékában folyik kisebbségi oktatás a tanulók összlétszámának harmincöt százalékával. ■ M. B. Hét iskola két megyében MAGYARORSZÁGON AZ állam által elismert nemzetiségek a következők: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán; Baranyában hat (négy pécsi, egy-egy komlói és ma- gyarhertelendi) iskola és tanulói nyújthatnak be együttes pályázatot, Tolna megyében egy intézmény - a gyönki - jogosult erre. A diákok elveszítik az ösztöndíjat, ha tanulmányi átlaguk nem éri el a négyest, illetve akkor is, ha „ösztöndíjashoz méltatlan magatartást tanúsítanak”. ( * i t
